Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

•'w­4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. augusztus 13. A§=i fiKiPERNYöJE tlJ ELŐTT Sxemelgetve . .. Világtalálkozó — százezer külföldi magyar részvételével Még tart az uborkaszezon — a hét vége műsora ezt mutatta — de hét közben a figyelmesebb tévénéző már tapasztalhatta, hogy a tele­víziós nyári üresjárat a vé­ge felé közeledik. Akj pél­dául szemelgetett „ hat nap programjából, s látta az A novellairodalom gyöngysze­mei tévéfilmen sorozat két újabb filmjét, vagy aki vé­gignézte a tiszteletre méltó Gaucher atya varázsitaláról szóló francia televíziós fil­met, bizonyára nem maradt üres kézzel a képernyő előtt. Jóllehet az említett import produkciók nem képviselnek kiemelkedő színvonalat. A bennük megütött hang, s a felhasznált igényes irodalmi alapanyag révén azonban a gondolkodás malmára is haj­tották a vizet. Az aszfalt cí­mű spanyol film például az emberi közömbösség, a tár­sadalmi közöny jellegzetesen huszadik századi rákfenéjé­re kívánta felhívni a figyel­met. Egy ember süllyed el a járókelők szemeláttára az utca aszfaltjában; kétségbe­esett segítségkiáltását senki nem hallja meg. Képtelen helyzet, de képes beszéd. A groteszk eszközeivel dolgozó mű az egyre mélyebb ma­gányba süllyedő ember ér­dekében emelt szót — s ez nemcsak spanyol probléma. A másik történetben is van valami képtelen: a tönk szélére jutott szentéletű atyák földi nyomorúságát egy az italtól megrészegült, pajzán dalokat éneklő barát váltja meg likőrkészítéssel. Az ör­dög italát gyártja nagy mennyiségben, de ebből pendül a klastrom — ezért bűnei megbocsáttatnak. Fi­nom iróniával fűszerezett, szellemesen tálalt antikleri- kalizmus ez a javából — még akkor is, ha a klasszi­kusan tömör Dante elbeszé­lését az átdolgozás kissé fel- higította; ízeit azonban még így is megőrizte. Öt esztendő alatt megnégy­szereződött a külföldről ha­zalátogató magyarok száma: 1965-ben húszezer, 1968-ban hetvenezer külföldön élő ma­gyar kereste fel az óhazát, az idén pedig — az eddigi jelentkezések és forgalmi adatok alapján — több mint nyolcvanezres „magyar” ide­genforgalommal számolnak. A Magyarok Világszövetségé­nek statisztikái szerint a ro­konlátogatók legtöbbje az NSZK-ból, az Egyesült Álla­mokból, Kanadából és Auszt­ráliából érkezik. A szövetség egyébként évről évre szélesí­ti kapcsolatait a külföldi magyar szervezetekkel: az idén már húsz ország 120 — magyar — egyesületével tar­tanak hivatalos kontaktust. A bővülő kapcsolatok alapo­san megnövelték a szövetség levélforgalmát is. Címükre csupán az idén több mint tízezer levelet kézbesített a posta. íróik többnyire a ha­zalátogatás körülményeiről, formaságairól érdeklődnek, de nagyon sokan kérnek ma­gyar nyelvű könyveket, új­ságokat, különböző kiadvá­nyokat is. Gyakran előfor­dul, hogy idegenbe szakadt hazánkfia régi iskolájáról, volt munkahelyéről, kedvenc színészéről, vagy éppen egy népszerű sportegyesületről tudakozódik. Ä hazalátogatók számára gazdag programról gondos­kodik a Magyarok Világszö­vetsége. Segít az egykori él­mények, régvolt személyes benyomások fölelevenítésé- ben, ugyanakkor az IBUSZ segítségével arra is lehetősé­get teremt, hogy a vendégek megismerkedhessenek hazánk legújabb létesítményeivel, — részt vegyenek a látványos Szegedi Szabadtéri Játéko­kon, a szombathelyi Savaria- napokon, a soproni ünnepi heteken, vagy a messzeföl- dön híres hortobágyi lovas­játékokon. Lenin-szobrot adott át az SZKP ajándékaként a szovjet pártküldöttség a román párkongresszusnak A Fáklya A kiszemelgetett műsorok közé kívánkozik a Fáklya ez évi harmadik száma is, jóllehet a mai magyar iro­dalom folyóirata is igyeke­zett akklimatizáfódni a leg­melegebb évszakhoz, a nyár­hoz. Az élő irodalom tele­víziós szócsövének a szoká­sosnál lengébb összeállításá­ban többek között egy korai Sarkadi novella, a Tavaszi történet kapott helyet, amely műhelytamilságul is szolgálhatott azoknak, akik a tragikusan elhunyt író világa iránt érdeklőd­nek, hisz a látott kis minia­ture embrionális állapotában hoztp egy későbbi nagy drá­ma, az Elveszett paradicsom alapgondolatát. A folyóirat fő száma egy eredeti bemu­tató volt, a bűnügyi szatí­rára szövetkezett Görget— Komlós szerzőpár műve, az Európa-expressz. Az ötletes és mulatságos szatíra a bűn­ügyi történetek kellékeivel operál — középpontban egy váratlan hullával — de szándéka több, mint a műfaj sémáinak paródiája. Adott helyzetben az emberi maga­tartás sémáit kívánta szem­ügyre venni és leleplezni az ember gyengeségeit. A ne­mes szándék — mint kide­rült — csak részben valósult meg: teljesebb és markán­sabb töltésű szatírát vártunk. Ahol az ideiglenes hulla — csak tetszhalott-beteg volt a halottnak hit utas — szín­vallatása nyomán a hullás­fülke utasai jellemükben pő­rére „vetkeztettnek”. Ez leg­inkább az álszent, szépfiú­jával illegális kéjútra indult polgármestemej leleplezésé­ben sikerült, akit édes szá­mításaiban legmélyebben rá­zott meg a váratlan hulla. A kispolgári önzés szatirikus rajzát az ő alakjában kap­tuk a legkörvonalazottabban. Röviden A leleplezés gyötrelmei alaposan meggyötörhette az egészségesen gondolkozó né­ző. Hogyan? A romlott gengszterek rokonszenveseb­bek volnának, mint a bűn­üldözés bajnokai? Szó sincs róla, csak az álromantikus angol film szerette volna el­hitetni nézőivel. Bizonyára siker nélkül. Aki szereti Molnár Ferenc drámáit, örülhetett a szom­bat esti három egyfelvoná- sosnak. Aki nem rajong a szerzőért, kicsit soknak érez­hette így együtt; annak el­lenére, hogy a Madách Szín­ház kitűnő előadásában lát­hatta, felvételről. Rapcsányi László riport­műsora érdekesen hívta fel a nézők figyelmét arra a hasznos és sok örömet kíná­ló mozgalomra, amelyet az olvasás megszerettetésére az MSZBT és az Európa Könyvkiadó hirdetett meg. Hat könyv 18 kérdés — a legjobb szovjet szépprózából. A könyvtárak várják — hal­lottuk — az olvasni szerető tévénézőket. V. M. Á fiatalok rangja a tervező irodában Milyen segítséget nyújt­hat a gazdaságvezetésnek a KISZ szervezet egy olyan nagy vállalatnál, mint a me­gyei tanács tervező irodája? Igényelik-e a vezetők a fia­talok segíteni akarását, meg­hallgatják-e javaslataikat? Ugyanakkor milyen támoga­tásra számíthatnak a fiata­lok? E témákról beszélget­tünk: Erdei Erzsébettel a tervező iroda KISZ titkárá­val, Bálint András igazgató­val és Emel Józseffel a párt­vezetőség titkárával. — A mi vezetőségünket május 20-án választotta meg a tagság, mivel a régi tit­kár és más vezetőségi tag is elment a vállalattól — kezd­te a beszélgetést Erdei Er­zsébet. — Az is igazság — szólt közbe Emel József — hogy a régi vezetőség nem volt megfelelő partnere a válla­lat vezetőségének. Miért? Csak egy példát erre. Ami­kor vállalatunk az 1969. évi tervét, az új kollektív szer­ződést készítette, hiába kér­tük ahhoz a KISZ-esek se­gítségét. Egyszerűen nem ér­tették. mi lenne az ő fel­adatuk. Termelési kérdéssel nem foglalkoztak. Az volt a fő problémájuk, miért nincs megfelelő helyiségük arra, ahol ping-pongozhatnának. — És az új vezetőség? — Bár rövid idő telt még el megválasztásuk óta. már­is látszik, jó támaszra lelt bennük vállalatunk ve­zetősége — kapcsolódott a beszélgetésbe Bálint And­rás. — Kéthetenként tartunk vezetői megbeszélést. ame­lyen az igazgatón kívül nem­csak a párttitkár, az szb-tit- kár vesz részt. Ott van a KISZ-titkár is. A vállalkozó szellemről A továbbiakban kiderült, mennyire hasznos, ha a KISZ-titkár a vállalat egész tevékenységét illetően tájé­kozott. A tervező irodában negyvenkét tagja van az if­júsági szövetségnek; terve­zők, szerkesztők, rajzolók, fénymásolók, árelemzők. Egy­szóval minden munkaterüle­ten ott vannak. Amióta az új vezetőség rendszeresen foglalkozik a vállalat terme­lési feladataival, fellendült a fiatalok versenyző kedve is. A vezetőség ugyanis több­ször beszélt velük az elvég­zendő feladatokról, arról. mennyire érdekeltek abban anyagilag is a fiatalok. Mun­kaversenyt hirdettek a Ta­nácsköztársaság évfordulója tiszteletére. Vállalkoznak egy-egy külön munka elvég­zésére is. — Tudjuk, hogy a válla­latnak október 15-ig el kell készítenie a Szolnokon. a Meder és a Rákóczi utca sarkán felépülő OTP társas­ház kiviteli tervét — mond­ta Erdei Erzsébet. — Már beszéltünk a fiatalokkal ar­ról. hogy ezt a munkát elké­szítjük. természetesen többlet feladatként. Ezen mindenki tud dolgozni, mérhető telje­sítménnyel. — Munkafegyelmi prob­lémák megoldásában is tud segíteni a KISZ-vezetőség? Az igazgató és a párttit­kár szinte egyszerre vála­szoltak: — Természetesen. Egy­részt a személyes példamu­tatással. másrészt a dolgo­zókat érintő kérdések meg­beszélésével. Az a tapaszta­latunk. hogy a jelenlegi ve- | zetőségre hallgat a tagság. A szórakozási lehetőségről Mit mond a a hold tudós laboratóri MOSZKVA (MTI) Az atmoszférán kívüli hold-obszervatóriumok létre­hozásának lehetőségeivel fog­lalkozik Nyikolai Kozirev le- ningrádi tudós a Pravda ked­di számában. A cikkíró megjegyzi, hogy a Luna—9 kísérlettel sike­rült végrehajtani a síma le­szállást a Holdon, az Apol­lo—11 programjának végre­hajtása pedig lehetővé tette, hogy az űrhajósok megte­gyék az első lépéseket a Hold felszínén, talajmintát vegyenek és műszereket he­lyezzenek el a bolygó felü­letén. Ezáltal a Holdra földi anyagdk és műszaki eszkö­zök kerültek. Mindez reális­sá teszi, hogy ott a jövőben állandó tudományos labora­tóriumokat építsenek. Rámutat, hogy eljön az idő és az ember munkája egy ilyen atmoszférán kívüli la­boratóriumban éppen olyan megszokott dolog lesz, mint­ha az a tudományos intéz­mény valamelyik földi kon­tinensen működne. Kozirev több kollégájával egyetértve megállapítja, hogy a Hold egyáltalán nem holt égitest, hanem olyan bolygó, amelynek rendkívül érdekes múltja van és amelyben a kozmikus életjelenségek to­vább funkcionálnak. A szov­jet csillagász cikke további részében azt írja. hogy a Holdon olyan tudományos műszereket kell elhelyezni, amelyek választ adnának ar­ra. hogy milyen jellegű a Hold aktivitása, vannak-e a bolygó mélyében szerves mo­lekulák és a hasadékokban fennmarad-e a víz fagyott állapotban. Ezeknek az ada­toknak a megszerzéséhez — jegyzi meg a szovjet tudós — olyan laboratóriumok szükségesek, amelyek a fel­szín alatt, vagy természetes Hold-barlangokban kerülné­nek elhelyezésre. Természe­tesen megfelelően védve a sugárzástól és a meteoritok­tól. A szovjet tudós végezetül arra utal, hogy a műszaki le­hetőségek szakadatlan fejlő­dése lehetővé teszi a na­gyobb méretű űrhajók star­tolását a Holdról. A Hold csekélyebb vonzóereje követ­keztében erről az égitestről könnyebben lehetne startolni más bolygók felé. mint a Földröh Belelapoztam a KlSZ-szer- vezet munka tervébe, akció­programjába, amelyről ki­derült: a pártvezetőség segít­ségével készült. Olvashatunk abban arról, hogy a válla­lat átszervezését követően — eddig két műterem volt, most három lett a tervező irodában — újjá kell szer­vezni a szocialista brigádo­kat. A pártvezetőség együtt dolgozik azon a KlSZ-veze- tőséggel. ez a második félév egyik legfontosabb feladata. A KISZ oktatást is együtt szervezik meg a pártszerve­zettel. gazdaságpolitikai kér­dések tanfolyamát tartanak. Gondoltak természetesen a szórakozásra is, rendeznek kirándulást Salgóbányára, ősszel házi asztalitenisz ver­senyt. vesznek asztali focit. rendszeresen tartanak könyv­tári órákat, klubfoglalkozá­sokat. — Nem beszéltünk még a makettkészátő körünkről — szólt Emel József. — A KISZ vezetőség kez­deményezésére a vállalat segítségével makettkészítő kört szerveztünk. Vannak a vállalatnál barkácsoló fiata­lok. s e tevékenységükkel nemcsak hasznosan, hanem kedvüknek megfelelően tölt­hetik el a szabadidejüket. A vállalatnak is hasznos mun­kájuk: a tervezett létesítmé­nyekről elkészíthetik a ma­ketteket. Ez jelentős bevételt is eredményezhet, nem utol­sósorban jó propaganda a vállalatnak — így Bálint András. A makettek készítéséről — Nemrég jött a vállalat­hoz egy tehetséges grafikus művész. Mózes Ottó — ma­gyarázta a KISZ-titkár. — Ö lett a kör vezetője. Első feladatként egy kolleganőnk vizsgamunkájának makettje lett kész. Állítólag olyan jól sikerült, hogy a vizsgabizott­ság alig figyelt a kollega­nőnk szóbeli feleletére, min­denki a makettet nézte. Maid gxról is szó került. hogy a vállalat, ha arra szükség lesz. anyagilag is se­gíti a KISZ szervezetet ki­rándulások megrendezésé­ben, üdülésben. Végezetül megállapodtunk abban: a válla.latvezetésnek, és a párt- szervezetnek is sok segítsé­get nyújthat a KISZ szerve­zet ha annak vezetői fele­lősségteljesen tesznek eleget megbízatásuknak. Varga Viktória Milyen volt a honíoglalók lova ? Semmiféle leírás vagy rajz nem örökítette meg, milye­nek voltak azok a lovak, — amelyeken Árpád magyarjai a Kárpát-medencébe érkez­tek. Szakembereink azonban, köztük a Mezőgazdasági Mú­zeum kutatói, ma már sok néma tanú el sem hangzó hangjait is érthető vallomás­sá tudják lefordítani. A lo­vak tulajdonságairól pontos következtetést adnak az egy­kori feljegyzések. A nyugati krónikások beszámolnak ró­la, hogy őseink néha három hét alatt 2000 kilométert is bejártak lóháton. Nyoma ma­radt annak a taktikájuknak is, hogy közelharc közben egyetlen vezényszóra lovas-' túl megpördültek és pillana­tok alatt lőtávolságra hagy­ták maguk mögött az ellen­séget, hogy rázúdíthassák retteget nyilaikat. A lovak alkatáról a régé­szeti leletek adnak tájékoz­tatást. A fennmaradt cson­tok bizonysága szerint a hon­foglaláskori magyar lóállo­mány jellegében keleti típu­sú, leginkább a mai mongol lóhoz hasonló fajták keveré­ke lehetett. Ezek a lovak nem voltak nagyon szépek. Alacsonyak voltak, mpma- gasságuk 126—140 centimé­ter között volt, fejük inkább nehéz, nyakuk viszonylag rö­vid, törzsük zömök, lábuk szikár, sörényük, faroksző­rük közepesen hosszú és kö­zepesen sűrű lehetett, színük pedig többnyire egérszürke vagy pej. Csimpánz és csavar- húzó A lipcsei állatkertben két fiatal csimpánzt neveltek, egy hímet és egy nőstényt. Na­gyon játékos állatok voltak; a ketrecükbe tett asztallal és székekkel valóságos kézilab­da-meccseket vívtak. Az iz­mos karok azonban olyan lendülettel dobálták a búto­rokat, hogy végül is el kel­lett rendelni az asztal és a székek lecsavarozását a ketrec padlójához, nehogy agyonüs­sék egymást vagy magukat. A műveletet a csimpánzok a szomszéd ketrecből nézték. Amikor a munka elkészülte után visszamehettek ketre­cükbe és tapasztalták, hogy játékaik elmozdíthatatlanok- ká váltak, valóságos dühro­ham tört ki rajtuk. A hím azonban rövidesen megtalál­ta ^a csavarhúzót, amit az asztalos a ketrecben felejtett; és ahogy előbb látta, elkezd­te pörgetni a csavar feletti Szerencsére még nem jött rá a csavarfej hasítékának ren­deltetésére. így nem jutott semmire és hamarosan fel is hagyott a próbálkozással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom