Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

1969. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ Félkör... Ipari vásár Pécsett Tízezer négyzetméternyi területen csaknem száz vállalat mutatja be termékeit a Pé­csett megnyílt Baranya megyei Ipari Vásáron. A tíz napig nyitvatartó vásáron bu­dapesti vállalatok is résztvesznek. (MTI foto — Bajkor József felvétele) Bemutatjuk Népköztársaságunk intézményeit L AZ ALKOTMÁNY Az embernek elromlik a televíziója. Beviszi a szer­vizbe, s elmondja — jól rosz- szul — mi a baja a készü­léknek. Amint megjavítot­ták, érte megy, kiegyenlíti a számlát. De milyikőnk tudja bizton megmondani, jogosan követeltek-e tőle annyi pénzt az elvégzett munkáért, mint amennyit kifizetett érte? Mi ez, ha nem a legteljesebb kiszolgáltatottság ? Félreértés ne essen, az új­ságírónak nincs joga feltéte­lezni, hogy a fogyasztót a Gelka, az órás. az autószer­viz rendszeresen, vagy akár esetenként megkárosítja, te­hát becsapja. Azonban tény­kérdés, hogy a fogyasztói érdekvédelemben egyes javí­tó szolgáltatásokat illetően űr tátong. Filléres, vagy né­hány forintos ügyeinkért szá­mos hatóság, intézmény, tár­sadalmi szervezet száll síkra. A vendéglátóiparban rend­szeresen ellenőrzik, megkap­ja-e a vendég a pénzéért azt az adag ételt, ami jár. A ke­reskedőt megbírságolják, — mert két deka szalámi ere­jéig súlycsonkítást követett el„, Nem sorolom tovább, az olvasó úgy is érti, mire gon­dolok. Ám, többszáz forintos dol­gainkban sokszor magunkra maradunk. Ez különösen amolyan speciális szolgálta­tásokra áll, amik mögé az átlagfogyasztó nem tud be­tekinteni. Nem szívesen ho­zakodom elő a magam ta­pasztalataival, — különösen mint szenvedő alany. Most megteszem mégis, mert az a meggyőződésem, mások szin­tén jártak már hasonló ci­pőben. A szolnoki autószervizben bizonyos javításokért az elő­re várt összegnek a többszö­rösét fizettem ki. Megesik az ilyesmi. Lehet, hogy rosszul kalkuláltam. Azt viszont tudom, olyan munkákat is számláztak, ami­ket nem rendeltem meg. Raj­tam múlik, elhiszem-e, hogy azokat valóban megcsinál­ták, vagy sem. És ez a bök­kenő. Kétségtelen ugyanis, hogy a hivatalos árjegyzék szerinti szabályos számlázás ellenére sem lehet mindig A' wroclawi Műszaki Egyetem 1000 női hallgatója költözik .ősszel az Alsó-Szi­lézia központjában, Wroc- lawban, a Grunwald téren nemrég felépült nagy épü­letbe. A Grunwald tér városren­dészeti szempontból minden bizonnyal egyetlen a maga nemében. A háború előtt itt sűrűn lakott városnegyed terült eL 1945. tavaszán, Wroclaw ostroma alatt, ami­kor a szovjet hadsereg foko­zatosan elfoglalta az összes repülőtereket, a hitleristák elhatározták az egész köz­ponti városrész lerombolá­sát, hogy a Gluzdowszkij tá­bornok hadserege által mán­biztos a fogyasztó, hogy nem károsították meg. Sajnos a reklamáció gyakorlatilag ér­telmetlen. Éppen ezért például kér­dés, hogy az átlagfogyasztó számára áttekinthetetlen szolgáltatásokra a szervizek, stb. miért nem kötelesek elő­kalkulációt adni ? Miért nincs arra lehetőség, hogy mond­juk a tv átvételét követő nap a megrendelő megkap­hassa a hibajegyzéket, az előszámlát? Egyáltalán mi indokolja, hogy a fogyasztó ekkora anyagi bizonytalanság köze­pette vásároljon meg adott szolgáltatásokat. (Rendszerint a saját zsebe veszélyére.) Ez olyan kivételes jelenség, ami­vel másutt általában nem találkozunk. Az üzletekben lényegében szabadon vá­lasztunk — abból ami van, s olyat ami van — ter­méket, minőséget- árat és így tovább. És sokkal elő­nyösebb pozícióból reklamá­lunk, teszünk panaszt. Az ipari szolgáltatásoknál a fentieken kívül nehezíti helyzetünket, hogy alapjában véve vagy nincs, vagy túlsá­gosan szűk a kínálat. Vég­tére például Szolnokon egy- autószerviz van, egy GEL­KA... És így van ez más vá­rosainkban is, községeinkről nem beszélve, A kereskedelmi felügyelő­ség hosszú évek munkájával vívta ki a lakosság bizalmát, elismerését. Olyan állami szervezetről van szó, amely határozottan és hatékonyan szolgálja a társadalmi és fogyasztói érdekeket egy­aránt. Feltehető ezért a kérdés: ehhez hasonló felépítésű, füg­getlen ipari állami felügye­letre vajon nincs szükség? Nem kellene a népi ellenőr­zésnek gyakrabban megláto­gatni a szolgáltatással fog­lalkozó cégeket? Nem volna célszerű a társadalmi ellen­őrök hadát műszaki szakem­berekkel megerősíteni? Eset­leg az ipari szolgáltatásokat ellenőrző csoportokba szer­vezni? Egyszóval a fogyasztói érdekvédelem még olyan, — mint a félkör. Nem teljes. Fábián Péter den oldalról körülvett város közepén repülőteret hozza­nak létre, hogy ily módon kijuthassanak az ostromlott városból. Az ilyen különös módon lére jött repülőtérről szállt fel 1945. május 5-én a bekerített Wroclawban megmaradt egyetlen „Storch” repülőgép, amelyen Hanke, Wroclaw háborús bűnös gauleitere próbált megszök­ni négy nappail a város el­foglalása előtt. De nem ju­tott messzire: Wroclawtól 100 km-re — amikor útban volt nyugat felé, ahol az amerikaiaknál akart mene­déket találni háborús bűn­tetteiért való felelősségre vonás elől — lelőtték. Szocialista államszerveze­tünk intézményeinek bemu­tatását az alkotmány rövid ismertetésével kezdjük. Ez azért is indokolt, mert a to­vábbiakban sűrűn utalunk, majd Népköztársaságunk al­kotmányára, mint szocialista államunk alapvető törvényére. Az alkotmány jelentőségét hangsúlyozva, ki kell emel­nünk. hogy alaptörvényünk tartalmában és formájában egyaránt szocialista alkot­mány. Átfogja társadalmi, politikai, állami és gazdasági életünk minden fontos kér­dését, következetesen és sza­batosan foglalva állást ezek­ben. Formailag az alaptör­vény jelleget az húzza alá. hogy az alkotmány megvál­toztatásához nem elegendő az országgyűlés egyszerű több­sége, ehhez a képviselők két­harmadának szavazata szük­séges, és az Elnöki Tanács­nak a hatásköre az alkot­mány módosítására nem ter­jed ki. Az alkotmány első fejezete a Magyar Népköztársaság po­litikai alapját rögzíti; min­denki számára érthetően, vi­lágosan fogalmazza meg a magyar államhatalom osz- tálytartaűmát, azt a tényt, hogy hazánkban a munkás- osztály és a vele szövetsé­ges dolgozó parasztság kezé­ben van az államhatalom. A II. fejezet társadalmiunk gazdasági alapjának, vala­mint államunk gazdaságpoli­tikájának a kapitalizmusból a szocializmusba való átme­net egész időszakára jellem­ző, legáltalánosabb vonásait határozza meg, kifejezve a termelőeszközök tulajdoni formáit és a tulajdoni vi­szonyokat; a termelés szer- vezésének és irányításának alapvető élvét, s végül az el­osztás viszonyait. A III. fejezet ismerteti az államhatalom legfelsőbb szer­veit: az országgyűlés és az Elnöki Tanács jellegét, tevé­kenységét, a tevékenységük­kel kapcsolatos alapvető ren­delkezéseket. A IV. fejezet az állam- igazgatás legfelsőbb szerve, — a Minisztertanács — mű­ködéséig feladat- és hatás­körét szabályozza, az V. pe­dig az államhatalom helyi szerved, a tanácsok tevékeny­ségét, egymáshoz s a felsőbb államhatalmi, illetve állam­igazgatási szervekhez való viszonyát. A VI. fejezet a bírói szer­vezet. a VII. az ügyészség feladatkörét, szervezetét, mű­ködését ismerteti, a tevé­kenységükre vonatkozó leg­fontosabb alapelvek vázlatos felsorolásával. Alkotmányunk Vin. feje­zete az állampolgárok jogait és kötelességeit foglalja ösz- sze. Vázolja az állampolgá­rok gazdasági, szociális, kul­turális jogait, az állampol­gári egyenjogúság intézmé­nyét, a házasság, a család és az ifjúság védelmét, a sze­mélyi. a politikai szabadság­jogokat, végű pedig az állam­polgári kötelességeket. A IX. fejezet az országgyű­lési képviselőválasztások alapelveit rögzíti; a X. is­merteti a Magyar Népköz- társaság címerét, zászlaját, s végül a XI. fejezetben sze­replő záró rendelkezések egyrészt intézkednek arról, hogy az alkotmány vég­rehajtásáról a Miniszter- tanácsnak kell gondoskodnia, a végrehajtáshoz szükséges törvényeket neki kell az or­szággyűlés elé terjesztenie, másrészt pedig ünnepélyesen deklarálja. hogy az alkot­mány a Magyar Népköztár­saság alaptörvénye, s az al­kotmány, valamint az alkot­mányos jogszabályok az ál­lamhatalom valamennyi szer­vére, minden állampolgárra egyaránt kötelezők. Mint ismeretes, az idén augusztusban ünnepeljük Népköztársaságunk alkotmá­nya létrehozásának, ünnepé­lyes kihirdetésének 20. év­fordulóját. Ez alatt a húsz év alatt a szocialista építés­ben jelentősen előrehalad­tunk, s ezért az utóbbi idő­ben ismételten szóba került, hogy — mivel ma már. két évtized tapasztalatai alapján, többet tudunk rendszerünk­ről. a szocialista államról — tovább kell fejleszteni alkot­mányunkat is. Az ezzel kap­csolatos előkészítő munkála­tok folynak. Újlaki László dr. Egy db 2 t. teherbírású Garant K 30. típusú tehergépkocsi üzemképes állapotban el­adó. Megtekinthető a Ci­pőipari és Háziipari Vál­lalat Központi telepén. Jászberény, Lehel vezér tér 15. Hétköznapokon de. 7 órától, Mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, ktsz-ek részére eladó 1 db Warsava személygépkocsi Műszaki állapota jó. Ér­deklődni Vöröscsillag Ruházati Ktsz. Szolnok Verseghy u. 3. Telefon: 33—61, Ügyintéző: Rolkó. Nemzetközi tábor a Tisza- ligetben Francia, belga, német úttörők a magyarokról — Annak ellenére, hogy nem értettük egymás nyel­vét remekül telt el, s örök emlék marad mindannyiunk­nak a Magyarországon töltött néhány hét. Nagyon köszönjük hogy itt lehettünk. Köszön­jük a gyönyörű környezetet, s a táborvezető gondoskodá­sát — búcsúzik a francia delegáció vezetője, s átadja a francia úttörők ajándékát az úttörő folyóiratot, egy emlékérmet, s a francia út­törő nyakkendőt. A két és fél hetes nemzet­közi táborozás utolsó estéjén a belga, s a német pajtások is búcsúznak. Emléktárgya­kat adnak és kapnak, majd egymásba karolva az asztal körül jobbra-balra hajladoz­va játékos dalba kezdenek. Éneküket ütemes tapssal kí­sérik. Aztán a, földszinti klubban a Beatles^fíúk és Zoránék lemezei szórakoztat­ják a táborozókat. A belga Dominique-kal az élen ha­marosan mindenki táncol. A francia Yve a nála egy fej­jel magasabb német Helgát kéri fel. Pihenés közben kéz- zel-lábbal folyik a társalgás, s nagyszerűen megértik egy­mást. — Mit láttatok Szolnokon? Mi az ami tetszett? — kér­dezem az egyik beszélgető „soknemzetiségű” csoporttól; — A művésztelep, a Tisza- Szálló, ahol finom fagyit ettünk, s a szolnoki Űttörő- ház nagyon tetszett — feleli a belga Georges. — A magyar és belga út­törők éltét össze sem lehet hasonlítani. A magyaroknak nagyon jó. Rengeteget tö­rődnek velük. Belgiumban csak háromszáz úttörő van, de minket a kommunista párton kívül senki nem tá­mogat, sőt, ha valakiről az iskolában megtudják, hogy az úttörőmozgalom tagja, kellemetlenséget okoznak ne­ki — így összegezi tapaszta­latait Georges, aki egy taxi­vállalat igazgatójának a fia­— Nem néznek ránk jó szemmel azért sem, mert az amerikaellenes, háborúelle­nes béketüntetéseken a fel­nőttekkel együtt mi is részt- veszünk. Jeannet a vezetőn­ket amerikaellenes tüntetés miatt már kétszer zárták börtönbe. — Hogyan lettetek úttö­rők? Miért vállaltátok ezt a sorsot, hiszen mindnyájan jó körülmények között éltek, s a szocializmusról, a kom­munista eszméről mint mondtátok alig tudtok vala­mit? — Mindannyiunk családjá­ban vannak párttagok, sőt szüléink közül sokan, vala­melyik szakszervezetben dol­goznak. Az ő hatásukra let­tünk mi úttörők — feleli a hosszú hajú Dominiccjue — Engem a papám azért íratott be az úttörőmozga­lomba, hogy jobban lássam majd, mi van a mi világun­kon kívül, s hogy jó közös­ségbe kerüljek — mondja Philipp, akinek az édesapja mérnök, az édesanyja taní­tónő. — Engem Yve hozott a mozgalomba. Egy padban ülünk, jó barátok vagyunk, s párszor meghívott az ösz- szejövetelekre, kirándlulá- sokra. Nagyon megtetszett, amit az úttörők csinálnak, én is közéjük akartam tar­tozni. Engedélyt kértem a szüleimtől, hogy úttörő le­gyek — kapcsolódik a be­szélgetésbe Anne is, aki nyomdász szülők gyereke. — Miről meséltek majd otthon a legszívesebben? A mellettem kuporgó, mindig élénken válaszoló Yve máris sorolja: — Arról, hogy nagyon ló volt itt, mert kedvesek vol­tak hozzánk az emberek. Nagyon szép helyen laktunk, finomakat ettünk. A lángos ízlett a legjobban. S hogy a magyar gyerekek fegyelme­zettebbek. mint mi. A nemzetközi tábor lakói tegnap reggel végleg elbú­csúztak Szolnoktól. H. M. KÉSŐ BÁNAT 'Eger csodaszép város. Sokat ront értékéből az a tény, hogy odajárok főiskolára. Miért?.-. Miért.-. Hosszú sora van annak. Tavaly nyárin év végi vizsgáim sikeresen túlélve a legközelebbi bor­kóstoló felé eredtem. Vadonatúj, ezüs­tös árnyalatú ruhámban — a helyzet­hez ülőén talán kissé túlöltözve — lépkedtem az aszfalton. Egyszer... egyszer csak a szomszéd «teából befordult egy feltűnően csinos feketehajú lány. Nem lehetett több húsz évesnél. Formás lába napimádat­ról tanúskodott. Szoknyája mint a ma­gyar streap-teazek (idő előtt befejez­ve). Végignézett rajtam, s durcás váll­rándítással elindult. Nekem se kellett több! Elfeledve a medocot, a vizsgát •— utána eredtem. Azon törtem a fe­jem, hogyan köthetnék bele profi mód­ra. mikor pillantásom a lábára siklott. — Bocsánat... de elódzódott a cipő- JÉtőjtí — tamáskodtam. Ügy nézett rám, mint egy csodabogárra. — Ha nem vette volna észre... ez nem cipő! Ez saru... Kis szünetet tartva: — Ez pedig dísz! Nem cipőfűző... Puff...! Evvel jól felsültem. Most mír mindegy. Témát és hangnemet váltottam. — Mi már találkoztunk... Bizonyára emlékszik... — Igen — vágott szép fe­kete szeme — tavalyelőtt az Antarkti­szon nyaraltam. Azért olyan ismerős! — sepert hosszú szempilláival. Ügy éreztem magam, miint egyik-má­sik futballistánk a pályán. Nem tud­tam mit tegyek? Balra fordultunk. Nagy fekete kocsi vágtatott felénk. — Vigyázzon! Egy Opel! — ragadtam meg karját. — Shewéolet volt — biggyesztette piros ajkát, s ostobaságaim áradata kezdte felkelteni érdeklődését. — Ho megengedi, elkísérem! — foly­tattam a tévelygést, de gyorsan abba­hagytam, mert eszembe jutott, öt per­ce ezt teszem. Csinos pártfogoltam szeme hirtelen ragyogni kezdett, s egy őszülő férfi elé futott. — Szevasz apu! Már nem győztelek várni! Űristen... hiszen... hiszen... ez az öreg... a prof! Annyira ragaszkodik hozzám és szeret, hogy egy vizsgát többször is megismételtet. — Ez a tolakodó fráter elkísért! — csengett némi elismerés hangjában. — Ismerem a fiatalembert. A szi­gorlatokon bezzeg nem tolakodik1 Erre nem tudtam mit szólni. Pont ebbe a nőbe kellett botlanom! Szidtam a bor­kóstolót. a cipőfűzőt. Legvégül még magamat is. így kezdődött ismeretségünk. Most már muszály volt tanulnom. Félévkor akkora hármast kaptami, hogy a széle kilógott az indexből. Az öreg elisme­rően hümmögte. — Látja fiam!... Tud maga. ha akar! Márciusban összevesztünk. Most itt ülök a szobában, s tanulok. Utóvizsgá­ra. Igen, igen az öregnél. A mai eszemmel ezt a szakítást fel­tétlenül augusztusban kezdeményezném! D. Szabó Miklós Repülőtér egyetlen gép részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom