Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

1969. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Újból a névtelen levelekről Az utóbbi időben ismét több névtelen levelet kaptunk olvasóinktól. Vannak, akik egyéni gondjuk, panaszuk inté­zéséhez kérik segítségünket, mások mulasztásokra hívják fel figyelmünket, hibákat bírálnak. Bizonyára mindannyian várják, mi történik levelükkel, hogyan reagál arra a sajtó. Nem kívánunk feleslegesen reményt táplálni, ezert, mint már jó néhányszor, ismét olvasóink» figyelmébe ajánl­ja: névtelen levelekkel nem foglalkozunk! Csak azoknak válaszolunk és segítünk ügyük intézésében, akik szerkesz­tőségünkhöz címzett levelükre nevüket, pontos lakcímüket is felírják. (A szerk.) LVASÖINK 170 ezer forintért? Torony- nyugodtan lakhatnánk ott- órát láncostól? Nem. Csupán honunkban, azt szeretnénk hogy befeje- Héja József ződjenek a javítgatások, s Szolnok Miért nem vonják felelősségre a rendbontókat ? Levelet kaptunk Jászapátiból. Írója arról panaszkodik, hogy az ott élő cigányok megbotránkoztatják magavisele­tükkel az embereket. Behatolnak a magán udvarokba, meg­tépázzák a fákat, leszedik az éretlen gyümölcsöt. Szólni sem lehet nekik, mert nyomdafestéket nem tűrő hangon vala- szolnak, utcahosszat kiabálnak. Az is megtörtént, hogy az egyik bolt személyzetét a vásárlóknak kellett megvéde­niük a cigányok brutális viselkedésével szemben. A helyi szervek miért nem vonják felelősségre a rend­bontókat, hiszen erre megvan a lehetőség? A szabályok, a törvények minden lakosra egyformán vonatkoznak. Olva­sónk és mások érdekében is kérjük intézkedjenek az ügyben. A végső búcsú — nk — Termelőszövetkezetünkben július 30-án délben megáll­tak a gépek a földeken, a kocsikból kifogták a lovakat. Délután vettünk végső búcsút munkatársunktól, a tragikus körülmények között elhunyt Nachtigál Károlytól. A ter­melőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjai, a veze­tőség és a szövekezeti gaz­dák szinte valamennyien el­kísérték utolsó útjára a jó munkatársat, a szocialista brigádtagot, a hűséges csa­ládapát. Nachtigál Károly elsőként jelentkezett a Pető­fi Sándor nevét viselő bri­gádba és négy éve volt tagja a szocialista brigádnak. A végtisztesség során a terme­lőszövetkezet párt- és gaz­daságvezetői nevében Cseszi' nők János főagronómus bú­csúzott a halottól és tett ígé­retet arra. hogy két gyer­mekéről ég feleségéről a tsz gondoskodik. A szocialista brigádok tagjai szintén meg­fogadták, minden segítséget megadnak az árváknak és az özvegynek Gál Ferenc Kengyel Elismerés a postának Szabadságomat a Balaton mellett töltöttem. Kérésemre a posta, pontosabban a hírlaposztály oda címezte a Szolnok megyei Néplapot. Ezúton köszönöm meg az 1-es posta- hivatalnak, a hírlaposztálynak, hogy a lapot pontosan meg­küldték. s így szabadságom ideje alatt is rendszeresen tá­jékozódhattam megyénk életéről, az itthoni eseményekről. Egyúttal alkalmam nyílt arra is, hogy Balaton melletti szűkebb környezetemet tájékoztassam a Szolnok megyében megindult nagy fejlődésről. Hr. Tóta Miklós Szolnok Aki bírja, marja A szolnoki szabadtéri szín­padon július 28-án a Juven­tus együttes műsorát néztük meg. Néhány szót szeretnék szőni az ottani lehetetlen állapotokról. Jegyünk a bal­oldal első sorába szólt, de mikor le akartunk ülni kö­zölték. hogy azok pótszékek s a tulajdonképpeni máso­dik sorba érvényes a jegyünk. Itt azonban hiába igyekez­tünk helyet keresni. A jegy­szedő nem vett annyi fáradt­ságot. hogy megnézze, min­denki ott ül-e ahová a jegye szól. Rendszeres látogatói va­gyunk a szabadtéri színpad­nak, s szenvedő alanyai az ilyen ügyeknek. Szép számo­zott jegyeket adnak ki, de mi értelme annak, ha a hely- foglalásnál mégis az érvénye­sül „aki bírja, marja”. A nyáron még néhány előadás a szabadtérin, amelyeket szeretnénk nyugodtan végig­nézni. Gondolom sok-sok né­ző egyetért velem s oz a véleménye: jó lenne ezen az áldatlan állapoton mielőbb változtatni. Gávris Jánosné Szolnok Elnézést kér a posta A Szolnok megyei Néplap július 18-i számában meg­jelent „Cibakházán nem volt Néplap” című cikkben fog­laltakat a debreceni posta- igazgatóság megvizsgálta. S a szerkesztőségnek címzett válasz levelében a követke­zőket írták: „A lap 17-i száma Szolnok 2-es számú postahivatal ér­dekelt. irányítást végző dol­gozójának hibájából került Rákóczi falvára, A történte­kért a dolgozót vezetője fi­gyelmeztette, s prémium csökkentéssel büntette.” A postaigazgatóság intézke­dett abban is. hogy ha a jö­vőben hasonló eset előfordul­na, a laP lehetőleg még azon a napon megérkezhessen és terjesztésre kerülhessen. A történtekért az érdekelt elő­fizetőktől és áruspéldány- vásárlóktól szíves elnézést kér a postaigazgatóság. 'A szolnoki fűtőhöz dolgo­zóinak üzenjük, hogy sérel­müket — amelyről levelük­ben írtak — helyben lehet orvosolni. Javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottságot kérjék meg ellenőrzésre, pontosabban az ügy kivizs­gálására. „Virágkedvelő” Mezőtúr: Az árvácska, a nefelejcs, a százszorszép, és a habszeirfű is kétnyári növény. Július­ban, legkésőbb augusztusban kell elvetni a magvakat sza­badföldbe, ládákba, vagy cse­répbe. A kikelt palántákat áttűzdeljüb s még ősszel, vagy tavasszal a virágzás he­lyére ültetjük. A hafoszekfű palántákat takarással védjük a fagy ellen. Legjobb takaró a fenyőtű, ha ez nincs bár­milyen lombot felhasználha­tunk erre a célra. M. I. Jászberény: Az új Munka Törvénykönyve értel­mében a heti pihenőnapon végzett munkáért elsősorban egy másik pihenőnapot keli biztosítani. Ha a kollektív szerződés másként nem ha­tároz. a pihenőnapot a mun­kavégzést követő hónap vé­géig kell kiadni. Ha a vál­lalat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, a heti pi­henőnapon végzett munka idejére munkabérén felül a dolgozót 100 százalékos pót­lék illeti meg. A művelődésügyi minisz­ter a közelmúltban megje­lent 4/1969. (VII, 19.) M. M. számú rendeletével a műve­lődési otthonok és a közmű­velődési könyvtárak közös fenntartásának egyes kérdé­seiről szóló 4/1965. (VI. 15.) M. M. számú rendeletét mó­dosította. A módosított jog­szabály fontosabb rendelke­zéseit az alábbiakban ismer­tetjük: A művelődéspolitikai cél­kitűzések eredményesebb megvalósítása és a különbö­ző szerveknél népművelési feladatokra rendelkezésre ál­ló eszközök gazdaságos fel- használása érdekében a köz­ségi, városi, járási, megyei tanácsok, a vállalatok, inté­zetek, intézmények, társadal­mi szervek vagy mezőgazda- sági termelőszövetkezetek; valamint kisipari szövetkeze­tek megyei szövetségei nép­művelési intézményt — mű­velődési otthont, könyvtárat — közösen is tarthatnak fenn. A közösen fenntartott népművelési intézményt — a fenntartó szervek anyagi hozzájárulásának mértékétől függetlenül — a dolgozók egyenlő joggal használhat­ják. A közösen fenntartott népművelési intézmény terü­leti jelleggel működik és egyaránt gondoskodik a la­kosság művelődésének előse­gítéséről, valamint a körze­tébe tartozó munkahelyek kulturális nevelőmunkájá­nak támogatásáról. A népművelési intézmény közös fenntartásba vételére a résztvevő szerveknek elő­zetes írásbeli megállapodást kell kötniök. A megállapo­dás több évre terjedő hatá­rozott időtartamra, vagy ha­tározatlan időre szólhat, és azt a szervek vezetői írják alá. A közösen fenntartott népművelési intézmény ve­zetőjét — a támogató szer­vek előzetes hozzájárulásá­val — működtető szerv ne­vezi ki. Az ilyen intézmé­nyek beszámoltatását a mun­kahely és a gazdálkodás helyszíni ellenőrzését a mű­ködtető szerv végzi. E tevé­kenységükbe a támogató szervek megbízottjait is be kell vonni. A hatályban volt rendel­kezés szerint népművelési intézmény közös fenntartá­sában csak anyagilag kel­lően megalapozott mezőgaz­dasági termelőszövetkezet közgyűlési határozat alapján és a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának előze­tes hozzájárulásával vehet részt támogató szervként. Az új jogi szabályozás a fenti korlátozó rendelkezést hatá­lyon kívül helyezte. Arra is lehetőséget ad a jogszabály, hogy az a vállalat, vagy szö­vetkezet. amely területi fel­adatot ellátó népművelési intézményt nem tart fenn, az igazgatói alapjából, illető­leg a szociális-kulturális alapjából biztosítson anyagi támogatást olyan más szerv által fenntartott népművelé­si intézménynek, amelynek működése a vállalat, szövet­kezet dolgozóinak jelentős részére kiterjed. A hatósági bizonyítványok kiadásáról Az 1017/1967. Korm. hatá­rozat akként szabályozta a hatósági bizonyítványok ki­adásának az 1968. január hó 1-től hatálybalépő rendjét, hogy meghatározta azokat a bizonyítványokat, amelyeket az illetékes hatóságok kiad­hatnak. Egyes belföldi szervek azonban továbbra is igényel­nek az állampolgároktól olyan hatósági bizonyítvá­nyokat, amelyeket az emlí­tett jogszabályi rendelkezé­sek felhatalmazása alapján kiadott 30—1/1968. (TK. 1.) TO. sz. utasítás melléklete­ként közzétett jegyzék nem tartalmaz. A Minisztertanács tanács­szervezetek osztálya a 30—6/ 1969. TO. számú utasításá­ban tárgykörben azt az iránymutatást adta, hogy ilyen esetben a kért hatósá­gi bizonyítvány helyett az azt követelő szervhez cím­zett levelet köteles átadni az arra illetékes igazgatási osz­tály, illetve szakigazgatási szerv az ügyfélnek. Ebben a levélben azt kell közölni, hogy az általa megkívánt bi­zonyítvány az említett Korm. határozatban foglaltak, illet­Kiapad a víz ? Amikor az első víztorony elkészült — Hosszú ideig építették, rengeteg forintért — nagyon örült a lakosság, hogy végre központi vízellátás lesz Jászárokszálláson is. Az öröm nem sokáig tartott. A víztorony igen gyakran csupán cse­kély vízmennyiséget adott. Közben egyre szaporodtak az utcai közkifolyók, épült a vízhálózat. Van már hidroglóbu- szunk is, csak éppen víz nincs! Két hét óta akadozik a víz­ellátás. Éppen csak csurog a víz a közkifolyókon. Az embe­rek bosszankodnak, mert sokat kell várni, mire egy vizes­edény megtelik, s az is gyakori, hogy üres kannákkal men­nek haza. A vízdíjat pedig fizetjük. Igaz, hogy item min­denki. Ügy kategorizálták, hogy aki közel lakik a nyomó- kúthoz (méterben van megadva) az köteles fizetni, aki a meghatározott távolságon kívül esik — ha fogyasztja is a vizet — nem fizet. Szerintem és mások szerint is helytelen ez a .módszer. Az lenne igazságos, hogy mindenki fizessen vízdíjat, aki a hálózatról nyeri a vizet. Kérjük a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetőit, vagy aki ille­tékes az ügyben, vizsgálják meg problémánkat, s hassanak Oda, hogy állandóan legyen községünkben ivóvíz. Csatai Béla Jászárokszállás Három év óta tart as Meginvitálom Önöket ba­rátságos otthonunkba, ame­lyet 1966. december 16-án vettünk birtokba. Lakásunk azóta is kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan felfordult állapotban van. Nem akar véget érni a ga­ranciális javítás. Komolyabb problémák nintenek, csupán néhánv apróság: Például valamilyen rej­tély folvtán a fürdőszobából a víz egv része a szomszé­dos szobába vándorol, mint­egy őrizve a falat és a par­kettát a kiszáradástól. Javí­tani már töbhször javították, az utóbbi napokban .is. de nem sok eredménnyel. A új lakás javítgatása fürdőkád szélét körbemasza- tolták valami olajfestékkel. Az erkélyajtó egy centimé­terrel kisebb, mint a mellé­rendelt ajtótok. A falfestés javítása különösen jól sike­rült, absztrakt. Ahol a kő­műves, vagy asztalos miatt javítani kellett ott bepama- csolták. A konyhában a be­épített szekrényt tartó szög „kiszédült” a falból. S van „részgg” mozaiklap Is, de erről nem beszélek, mert az építőiparnak állítólag nincs csempéje. Nem is sorolom tovább, hiszen eszembe jutott mit is kívánhat az ember holmi Névadó a Hűtőgépgyárban Meghitt, kedves ünnepségen kapott nevet nemrég a jászberényi Hűtőgépgyár tíz dolgozójának tizenegy gyermeke. Cs. Tóth Istvánné, az üzem szociális osztályának vezetője rendezte ezt a névadót, amely jó propagandája volt a társadalmi ünnepsé­geknek. A városi tanács nagytermét teljesen íretöltöttck a rokonok, ismerősök, mun­katársak. Ott voltak a munkásőrség képviselői is, mivel a tíz apából hét teljesít szol­gálatot a munkásőrségben. Jól pergő műsorszámok színesítették a hivatalos aktust. A közös névadókat negyedévenként rendezik meg a Hűtőgépgyárban. Ezek a népes ünnepségek azt igazol ják, hogy a társadalmi rendezvények képesek biztosítani azt az ünnepélyességet, amelyet az ember életének örömteli pillanatai megkívánnak. Az anyakönyvezés ve a felügyeleti szerv hiva­talos lapjában közzétett jegy­zék alapján nem követelhe­tő; az ügyet a rendelkezésre álló, vagy más adatok, bi- zanylatok pl. személyigazol­vány alapján intézze el. Dr. Cs. I. Gyakor­lattal rendelkező adminiszt­rátort azonnal • felv szülik. Jelentkezés: Vasipari Vállalat Kunszent­mártoni Gyár­egységéhez kérj ük Ea,uEreK!Ä^ A művelődési otthonok közös fenntartásáról postájából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom