Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. augusztus S. Az idegen- forgalom fejlesztése Romániában A Romániába látogató kül­földi turisták száma idén 500 000-rel fogja meghaladni a tavalyit és megközelíti majd a 2 millió főt Ehhez a közlekedésnek is fel kell ké­szülnie. Bukarest közelében Otopeniben korszerű, új re­pülőtér épül. felszerelve mindazzal, amit a XX. szá­zadban az utasok elvárnak. (Bárok, éttermek, komfortos várótermek stb.) Az új re­pülőtér évente 1 200 000 utast fogadhat Á Turbóiét iránt nagy az érdeklődés Húsz repülőgépet kap a csehszlovák légitársaság — 1970-ben megjelenik a 0-sorozat — Érdeklődők a Szovjetunióból és Angliából Amíg a Kunovice-i gyári repülőtéren az L—110 Tur­bóiét új csehszlovák kismé­retű repülőgép prototípusá­nak próbarepülései folynak, addig a LET- üzemcsarnokai­ban már szerelik a 0-sorozat első gépeit amelyek jövőre repülni fognak. Mível a ha­zai motor kifejlesztése késik, azért az első repülőgépeket kanadai motorokkal látják eL Az új 17—20 személyes, rövid távolságokra készült repülőgép iránt elég nagy érdeklődés mutatkozik. A csehszlovák légitársaság 20 repülőgépet óhajt vásárolni, biztosan vásárrá belőlük az Agrolet nevű áj vállalat és a hadsereg is. Mivel az L—410 eléri a külföldön gyártott repülőgé­pek színvonalát és valamivel olcsóbb is lesz, azért remény van külföldi üzletkötésekre, A prototípus első repüléseit az Aeroflot szovjet légitár­saság és a BEA angol repü­lőtársaság képviselői is meg­tekintették. Az Ilyen típusú repülőgép gyártásának ötletétől a pro­totípus rajtjáig minimális idő, gyakorlatilag mindössze két esztendő telt el Választási belharcok az NSZK-ban Különös megegyezésit kötöt­tek egymással a nyugatné­met közvéleménykutató inté­zetek. Megállapodtak abban, hogy szeptember 28-áig, a nyugatnémet választások napjáig nem hozzák nyilvá­nosságra kutatásaik eredmé­nyét. Csak olyan „megren­delőknek” hajlandók kiadna az eredményt, akik kötele­zettséget vállalnak a titok­tartásra. Ez a megegyezés — amely­be a jelek szerint a „nagy koalíció” mindkét pártja is Taktikázás a Ezekben a napokban a leg­közvetlenebb összeütközés a márka felértékelésével kap­csolatos. A szociáldemokra­ták támogatják Schiller gaz­dasági miniszternek azt az álláspontját. hogy még a választások előtt végre kell hajtani a márka felértékelé­sét. E mögött az húzódik meg, hogy a márka felérté­kelése — amelyet az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország egyaránt kíván — gyorsan és látványosan megjavítaná az NSZK kap­csolatait ezekkel az orszá­gokkal. A szociáldemokraták ily módon a választások előtt úgy léphetnének fel, mint az NSZK és a három nyugati nagyhatalom zavar­talan viszonyának helyreál­lítói és ápolói. A CDU/CSU élén Strauss pénzügyminisz­terrel és körével) ugyancsak választási okokból hevesen ellenzi a márka felértékelé­sét, Mindenekelőtt azért. Kinél marad a A nyugatnémet külpoliti­kát az utóbbi időben jelen­tős vereségek érték. Ilyen volt mindenekelőtt a Hall- stem doktrína összeomlása az arab országok frontján. Közismert, hogy Egyiptom­mal az élen öt arab ország ismerte el diplomáciáikig az NDK-t A két nagy párt kö­zött a harc voltaképpen azért főijük, hogy „kinél ma­rad a Fekete Péter”. Azaz: végső soron kit lehet felelős­sé tenni a nyugatnémet kül­politika kudarcaiért. Brandt ég a szociáldemokraták két­ségkívül hajlékonyabb maga­tartást foglalnak el az úgy­nevezett „keleti-politika” kérdéseiben, mint a nacio- nalista-revansista érzelmekre erősebben apelláló CDU/ beleegyezett —. azt mutatja: a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták egyaránt „szoros versenyre’’ számíta­nak szeptemberben. Ügy tű­nik azonban, hogy ez az egyetlen megállapodás, ame­lyet az ismét választási el­lenféllé változó két kor­mánypárt egymással kötött! A szeptemberi választások előtti „politikai öldöklés” már megkezdődött, és' szá­mos kérdésben összecsapott a CDU/CSU és a szociálde­mokrácia álláspontja. márka körül mert a márka árfolyamának ilyentén megváltoztatása ol­csóbbá tenné a külföldről érkező mezőgazdasági cikke­ket és összeomlással fenye­getné a parasztgazdaságok termelését támogató szub­venciós rendszert. Ez azzal a veszéllyel járna, hogy a CDU/CSU (ezen belül és mindenekelőtt a Strauss „házi hatalmát” jelentő ba­jor CSÜ) elvesztené a pa­raszti szavazatokat. E pillanatban a valószínű­ség az, hogy a CDU/CSU álláspontja győzedelmeske­dik ég a választásokig érin­tetlen! marad a márka árfo­lyama. A második nagy. kulisszák mögötti harc a külpolitikai vonalvezetés árnyalatai körül bontakozott ki. Az „árnyala­tok’* szót azért kell hangsú­lyozni, mert a politika alap­vető kérdéseiben nincs lé­nyeges eltérés a két nagy- koalíciós Párt között. „Fekete Péter?" CSU. Fő vonaluk ezért a* hogy Brandt „új keleti poli­tikája” a kereszténydemok­raták nyomása és szabotázsa miatt nem ért el megfelelő eredményeket. A másik oldal érvei persze készen állnak: a CDU/CSU arra hivatkozik, hogy a külpolitika irányítá­sa Brandt személyében a szo­ciáldemokraták kezében van, tehát ők a felelősek minde­nért A közvetlen választási harcon túlmenően e külpo­litikai vita legfőbb tanulsá­ga az, hogy az NSZK-ban a Szovjetunióhoz és a kelet­európai országokhoz fűződő kapcsolatok feszültségeinek megoldatlansága vált az első­számú és legfontosabb prob­lémává. A gazdasági és külpoliti­kai kötélhúzás mellett sza­bályos választási taktikázás is főijük, amelynek közép­pontjában a választási tör­vény reformjának Jütája álL A kereszténydemokraták ál­láspontja e pillanatban az, hogy szükség esetén hajlan­dók tovább folytatni a „nagykoalíciót”. Ez a „szük­ség esetén’’ arra az esetre vonatkozik, ha nem tudják megszerezni az abszolút többséget és olyan kicsiny lesz a különbség a két nagy párt között, hogy a szociál­demokraták nélkül nem tud­nak kormányozni. Ugyanakkor azonban Kie­singer és más keresztényde­mokrata vezetők céloztak ar­ra, hogy 1973 (tehát a kö­vetkező választások) után semmiképpen sem hajlandók a nagykoalíció fenntartására. Közben szeretnék megváltoz­tatni a választási törvényt. A jelenlegi törvény lényegé­ben a szavazatok aránya alapján osztja el a mandátu­mokat A tervezett változta­tás a többségi elvet vezetné be hozzávetőlegesen az an­gol minta szerint. Ez elsö­pörné a tós pártokat és egyengetné az utat egy angol típusú kétpáirfi szisztéma felé. Valószínűnek látszik, hogy ha a keresztényde­mokraták netán öl—52 szá­zalékos, téhát obszolút több­séget szereznének, akkor nyomban a választások után kierőszakolnák a választási törvény megváltoztatását. A szociáldemokraták egy árnyalattal még gyengébbek­nek tűnnek a CDU/CSU-nál. Ezért csak két lehetőség áll előttük. Vagy ismét gyen­gébb résztvevő! lesznek egy „nagykoalíciónak”; vagy pe­dig — ha a választási ered­mények ezt lehetővé teszik —- megkísérlik a szabad de­mokrata párttal (FDP) együtt egy „kiskoalíéió” létrehozá­sát. Ehhez azonban arra van szükség, hogy ne idegenítsék el maguktól a szabad de­mokratákat. így a választási törvény ügyében a szociál­demokraták keze meg Van kötve. Szeptemberig a belharcok előreláthatóan folytatódnak,- sót élesednek. A valószínű­ség azonban az. hogy a dol­gok logikája midkét nagy pártot a jelenlegi, vetélke­déssel átezőtt szövetség fenn­tartása felé sodorja. G. E. Nem megbízhatóak a japán autók! Japánban autóipari bot­rány robbant ki: a tokiói közlekedésügyi minisztéri­um közölte, hogy az utób­bi években a japán autó­ipar két és fél millió jár­művet szállított a világ minden tájára — veszélyes hibákkal. A kormány­zat azon fáradozik, hogy az autóipar­ral karöltve sürgős intézkedésekkel elviselhető határok közé szorítsa a botránjrt A rendelkezésre álló ve­vőlisták alapján 9 még forgalomban levő 1,3 mil­lió hibás járművet felül­vizsgálják, és rendbe hóz­zák. A japán autók leggya­koribb hibái közé tarto­zik a fékrendszer és a kormány hibája X közle­kedésügyi minisztérium be­jelentette. hogy lényege­sen megszigorítják a jár­művek biztonsági előírá­sait A botrányba Japán 12 legnagyobb személyautó-, teherautó, és autóbuszgyá­ra keveredett bele. Azzal vádolják valamennyiüket. hogy az általuk ismert hi­bákat éveken át elhallgat­ták. Az egyik gyár Idő­közben felszólította keres­kedőit. hogy ingyen vizs­gáltassák félül a ..corona” modellt. Csupán Ausztrá­liában 10 000 ilyen kocsit kell ellenőriztetni: kiderült ugyanis, hogy a fékek bi­zonyos időjárási viszonyok közepette nem működnek. kommunista mozgalom az újabb fellendülés szakaszába lépett L. J. Brezsnyev cikke a „Béke és Szocializmusában A kommunista világ- mozgalom helyzetét szabatosan meghatároz­va ezzel a címmel je­lent meg Leonyid II- jics Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának cik­ke a „Béke és Szocia­lizmus” című folyóirat 8. számában A cikk elején a szerző rö­viden értékeli a kommunista és a munkáspártok nemzet­közi tanácskozását, amely 1969. június 5 és 17 közt zaj­lott le Moszkvában. A tanácskozás, amely a hatvanas évek egyik legfonto­sabb politikai eseménye volt, újult erővel mutatta meg a kommunisták egyre növekvő szerepét és felelősségét a mai .világban. A tanácskozás méltán került be a világtörténelembe, mint fontos határkő valamennyi im­perialistaellenes erő harcának fókózásában. a kommunista és munkáspártok sorainak tömörítésében a, marxizmus— leninizmus és a proletárinter­nacionalizmus elvi alapján, — szögezi le Brezsnyev elv­társ. A cikk három részből áll. Az első rész: a tanácskozás sikerét biztosító nagyarányú előkészítőmunkát elemzi és ismerteti a tanácskozás főbb eredményeit. Az értekezletet azért kel­lett megártani, hogy megszi­lárdítsák a kommunista vi­lágmozgalom, valamennyi imperialistaellenes erő egy­ségét az egyre agresszívabb imperialisták elleni harcban. Ezenkívül marxista—leninis­ta választ kellett adni sok olyan új jelenségre, amelye­ket a gyors ütemben fejlő­dő politikai-gazdasági folya­matok és á korunkban vég­bemenő tudományos-műszaki forradalom idézett elő. To­vábbá figjrelembe kell ven­ni azt is, hogy 1960 után a Kínai Kommunista Párt ve­zetői. miután nyílt ideológiai- politikai harcot indítottak a kommunista pártök többsé­ge ellen, minden módon a kommunista pártok megbon­tására törekedtek. Az impe­rialisták pedig arra igyekez­tek felhasználni a kommu­nista mozgalom megosztottsá­gát, hogy gyengítsék a szocia­lizmust, a munkás-, és fel­szabadító mozgalmat. Korunk kulcskérdése A tanácskozás felé vezető út nem volt sima. Az előké­szítőmunka több szakaszból állt, megfeszített, nagy mun­kát igénylet. Jelentékeny ne­hézségekét kellett legyőzni. Am minden akadályt sike­rült elhárítani és a roppant méretű előkészítő munka megérlelte gyümölcsét: a ta­nácskozás összehívását. Itt hangsúlyozni kell az élőké­szítőmunka önálló politikai jelentőségét is. E munka tet­te lehetővé, hogy a mar­xista—leninista alapú akció­egység gondolata igen sok hívet szerezzen magának. Korunk — a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet kora. E fő irányzat megnyilvánulásai minden te­rületen megfigyelhetők: a gazdasági életben, a politiká­ban, az ideológiában és a kultúrában egyaránt. A szo­cializmus, a marxizmus— leninizmus további győzel­meket arat az emberek agyáért és szívéért Vívott harcban. A tanácskozás, figyelmének középpontjában, — mutat rá a cikkíró — kórunk kulcs­kérdése, az imperializmus el­leni küzdelem állt. — Az imperializmus fő ellensége volt és marad a békének, szabadságnak, a ftépek füg­getlenségének és a társadal­mi haladásnak. E problémát elszakíthatatlan kapcsolatban tárgyaltak a legfontosabb kérdéssel: a kommunista és munkáspártok, valamennyi imperialistaellenes erő ak­cióegységével. A tanácskozás leszögezte, hogy sokasodnak az imperia­lizmus ellentmondásai, ame­lyek belülről gyengítik-onv- szersmind azt is hangsúlyoz­ta azonban, hogy az imperia­lizmust nem szabad lebecsül­ni. Habár nem erősödött to­vább. mégis komolyan veen­dő és veszélyes ellenfele a forradalmi mozgalmaknak, s ellené még hosszú, nehéz és kitartó harcot kell vívni. A tanácskozás rámutatott annak a harcnak fő irányai­ra, amely azért folyik, hogy egj-etlen mederbe tereljék a jelenkori forradalmi folyamat fő áramlatait — a szocialista világrendszert, a kapitaliz­mus fellegváraiban élő mun­kásosztály küzdelmét és a nemzeti-felszabadító mozgal­mat. A tanácskozás megszab­ta akcióik módját. Fontos rámutatni, hogy ezáltal az értekezlet — elméleti és gyakorlati következtetéseit il­letően — túlnőtt a kommunis­ta mozgalom keretein, s for­radalmi távlattal vértezte fel az imperialistaellenes front valamennyi erőit. Szocialista világrendszer A tanácskozás megerősítet­te, hogy a szocialista rend­szer tömörítésében a fő irány a szocialista internacio­nalizmus elveinek tántorítha­tatlan megvalósítása, a szocia­lista államok nemzeti és In­ternacionalista feladatainak helyes egybehangolása. a kölcsönös testvéri segítség és támogatás fejlesztése. Sok párt a tanácskozáson támogattp a Szovjetunió és más testvéri oszágck inter­nacionalista akcióját a csehszlovákiai eseménvekkel kapcsolatban. Ám olyan pár­tok is akadtak, amelyek az értekezleten helytelenítették ezt p7. akciót. A csehszlovák testvérpárt küldöttsége kimu­tatta. mennyire veszélyesek gz imperialista aknamunka úiább módszerei. Rávilágí­tott. mennyire fontos határo­zottan harcolni az országban és a pártban lévő szocialista­ellenes, jobboldali opportu­nista erők ellen. A tanácsko­záson hangsúlyozták, hogy következetesen meg kell vé­deni a szocializmus ügyét Csehszlovákiában. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése —a világméretű osztályharc szer­ves alkotórésze. A szocialista rendszer a fő akadály az im­perializmus útjában. A szo­cializmus ellenségei nem hagynak fel kísérleteikkel, hogy aláássák a szocialista államhatalom alapját, meg­hiúsítsák a társadalom szo­cialista átalakítását és vissza­állítsák uralmukat. Éppen ezért a tanácskozás határo­zottan kijelentette, hogy a szocializmus védelme — a kommunisák internacionalista kötelessége. A tanácskozáson rávilágí­tottak, mennyire veszedel­mes a Kínai Kommunista Párt jelenlegi vezetőségének Szakadár tevékenysége a kommunista viláernozgalom- ban. s hogy a KKP mily nagy kárt öko* az imperialistaeí- lenas küzdelem kibontaközá- sának. Csaknem valamertnjH küldöttség, amely kifejezésre juttatta álláspontját a KKP vezetőinek politikájáról, ha­tározottan elítélte az ólyaa próbálkozásokat, hogy a marxizmus—leninizmust fel­cseréljék a maoizmussal. A tanácskozás imponáló módon elmarasztalta ezt az ideoló­giát és ezt a politikát. Elvbű és építő szándékú politikánkban — Hzögezi le a cikk — szem előtt tartjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom