Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
1969. augusztus 3L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Felvonulási épületek fából Az eddigi gyakorlat szerint a nagyobb építkezéseknél a felvonulási épületeket téglából készítették, s miután a munkákat befejezték, lebontották. Ezen a gyakorlaton változtat most a Vas megyei Faipari Vállalat. Fa falelemekből a helyszínen gyorsan összeállítható épületeket gyárt az építőiparnak. A célnak rendkívül megfelelő épületek előnye, hogy könnyen szétszedhetők, s a munkák befejeztével, más munkahelyre szállíthatók. Az első fa falelemekből készült felvonulási épületeket a Vas megyei Építőipari Vállalat a molnaszedcsődi. valamint a szombathelyi KISZ lakótelepi építkezéseken állította fel, s próbálta ki, teljes sikerrel. Az olcsó, fából készült épületek iránt más megyék építőipara is érdeklődik. Több lesz a tégla A kisújszállási téglagyárban a nyerstégla gyártását szeptemberben kezdik meg. Jelenleg a nyerstégla készítő gépsor szerelésén dolgoznak Olcsóbb lett a tűzifa A fa mellé még pénx is jár — Van sxén, de nem kell Szeptember 1-étől országos átlagban öt forinttal csökken a tűzifa fogyasztói ára, A rendelet Szolnok megyei végrehajtásáról Morvái György, a Szolnok megyei TÜZÉP Vállalat igazgatója tájékoztatta lapunkat. — Megyénkben az ötforintos árcsökkenés konkrétan csak 3 forintot jelent, mivel a rendelet kimondja azt is, hogy az árváltozással egyidejűleg azoktól a vállalatoktól, amelyek eddig fuvarárkiegészítést kaptak, megvonják a 2 forintos állami dotációt. Így a távolsági fuvar 7,30* tói 9,30-ra emelkedik, ami természetesen befolyásolja a tüzelő árának alakulását. — Milyen áron kapjuk a szeptember 1-e előtt megrendelt. de még ki nem szállított tűzifát? — Az új fogyasztói árakat azokra a tételekre is alkalmaztuk. A jelenlegi, és az új ár közötti különbséget, tehát a mázsánkénti 3 forintot visszafizetjük a rendelőknek. — Mennyi lesz a tűzifa ára? — A belterületi telepeken a hasábos tűzifa ára eddig 48,30 forint volt, ezután 45,30 forint lesz, azaz 6,2 százalékkal csökken. A fűrészelt tűzifát 50,60 forint helyett 47,60<-ért adjuk, szintén 6 százalékkal olcsóbban. — Az árcsökkenés bizonyára a kereslet növekedését idézi majd elő. Felkészültek-e a nagyobb igények kielégítésére? — A forgalom növekedésére mi is számítunk. Telepeinket feltöltöttük. Pillanatnyilag a megyei készlet 870 vagon, amelyhez rnég terven felül 400 vagont rendeltünk. ígérhetem), hogy a tűzifaellátás megyeszerte zökkenőmentes lesz. — És a szénellátás? — Ezerkétszázhúsz vagon nógrádi és putnoki szén van jelenleg a TÜZÉP-telepeken. Ennek ellenére arról értesültünk. hogy Törökszentmik- lóson szénhiányra panaszkodnak. Szénhiány nincs és télen sem lesz. Egyet viszont el kell mondanom: német brikettre és borsodi darabos szénre ne számítsanak a vásárlók, mert az országos viszonylatban is hiánycikk. 400 fajta ritka madár Simó László gyomai lakos gondozza hazánk legnagyobb madárgyűjteményét. A tágas udvar, az emeletes madárszálló, a téli—nyári életre berendezett környezet több mint 400 fajta ritka madár otthona. A búrpapagájon, a gvémántgalambok és a trópusok különböző aprómadarai rendkívül nehezen viselték el a szeszélyes1 nyarat. Új fajtákkal gyarapodott a gyomai ..madárparadicsom”. „Feleséget” kapott végre az egyedül szomorkodó guld amandia, az ausztráliai sivatagok jellegzetes díszmadara: az NDK-bői érkezett az ..élettársa”. Egyébként csehszlovák és más államokbeli madárgyűjtőktől is kapott cserébe ritkaságokat Simó Iászió. A papagájcsaládok például Nadaja és Senegál fajtákkal gyarapodtak. Hozzászólnak az illetékesek Kis jövedelműek nagy gondja N ncs még társadalmunknak olyan nehéz helyzetben levő rétege, mint a tsz járadékosoké és kisnyugdíjasoké. A havi járadék ösz- szege 260 forint. A kis nyugdíjak 300—360 forint. Ne számoljunk utána, nem érdemes, mit lehet ennyi pénzből kezdeni. Kevés ez a tisztességes megélhetéshez. Korábban még falun könnyebben meg lehetett élni. Most az a valóság, a fővárosban s a nasvobb településeken olcsóbb az élet. Nagyobb az iparcikkek választéka, kevesebbe kerülnek a szabadáras élelmiszerek. Olyan éppen alapvető, s nem is drága közszükségleti cikk. mint a tej. kisebb településekben nem is kapható. A falvak vagy részében nincs húsbolt. Ebben a környezetben mit érhet az a 260 forint? A járadékosok csoportja egyébként a mezőgazdaság szocialista átszervezésével alakult ki. Azok az öregek kapják, akiknek nincs nyugdíjjogosultságuk, s vagy betegségüknél. vagy idős koruknál fogva már nem is tudják megszerezni. Két év óta ugvan változott a szövetkezeti tagok nyugdíjrendszere. A most pihenőre lépők már szerencsésebbek. • Bár nekik is van méltányos, idővel rendezni szükséges panaszuk. A termelőszövetkezeti nvugdíi korhatára még mindig 65 év. 5 évvel hosszabb az ipari biztosítottakénál. Ráadásul a nvugd't- alap az utolsó 5 esztendőben szerzett kereset. Igen, de 60-tól 65 éves korig mit tud már dolgozni az ember? A mostani falusi öregek már többnyire akkor elnyűtt parasztemberek voltak, amikor a tsz-be beléptek. Teljes értékű munkát csak kevesen tudtak már teljesíteni. Aggasztó, nagv társadalmi gond a tsz-nyugdíjasok, járadékosok sorsa. A tehetősebb közös gazdaságok nem is nézik tétlenül. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben évek óta annak a járadékosnak, aki már nem tud dolgozni 400 forintra egészítik ki a havi juttatást. A ki még dolaozott. is náluk, annak 450 forintra. A kis nyugdíjösszegeket pedig 500-ra. sőt ha másodmagával él. 550 forintra. Az abádszalóki Lenin Tsz is 140 forintot tesz a 260- hoz. ha legalább 5 évet dolgozott a szövetkezetben a járadékos. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság közös gazdaság két mázsa kenyérgabonát. 300 forint tüzelő segélyt ad öregjeinek. Ezek már — hozzászámítva a háztájit is — olyan ősz- szegek, amelyek vetekszenek az alacsonyabb ipari nyugdíjjal. A gyengébb gazdaságok már nem engedhetik meg maguknak, hiszen még a dolgozó tagjaiknak sem tudnak elég magas jövedelmet biztosítani. Van szövetkezet, ahol a járadékosok és kisnyugdíjasok majdnem annyian vannak, mint a dolgozó tagok. A szolnoki tsz-szövetség működési körzetében harminckilencezer tagot tartanak nyilván. Ebből tizenötezren nyugdíjasok, járadékosok. A karcagi szövetség területén huszonkilencezer tsz- tag van. s tízezren már a járadékos. nyugdíjas korban; A számok mutatják, a legjobb akarat mellett sem tudják a tsz-ek teljesen magukra vállalni az öregek életé- n“'r gondtalanabbá tételét. T> "onyosak vagyunk, hogy nem elvi okokból jut ilyen kevés a szövetkezeti öregeknek. Nemzeti jövedelmünket sokfelé kell elosztani. Van még más társadalmi gondunk is. Égetőbb és megoldásra érettebb azonban aligha. És az is valószínű, hogy a társadalom bármely rétegéhez tartozók megértőén fogadlak, ha a tsz-járadé- kosok, kisnyugdíjasok gondjainak megoldása előbbre kerül. Borzák Lajos Á konzervipar véleménye II. Mitől fehér Minden jelentés és kommentár egyetért abban, hogy a mezőgazdasági üzemek saját termékfeldolgozó tevékenysége szükséges, hasznos. Ennek a munkának azonban mind a mennyisége, mind a részaránya alacsony. A fejlődést objektív nehézségek is gáltolják. Kovács László elvtársat, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatóját kerestük fel ebben a témakörben. Véleményét az alábbiakban foglaljuk össze: — Gondolom, az érdekeltek, valamint az egyszerű olvasók is megértik, hogy mi erről a helyről a tevékenységet a konzervipar szempontjai szerint vizsgáljuk. Versenyképesnek kell maradnunk — A mi törekvésünk az, hogy konzerviparunk mind a hazai, mind a világpiacon versenyképes árukkal jelentkezhessen, minél eredményesebben segítse realizálni hazai adottságainkat. — A konzervgyártás azonban gyakorlatilag már az egyes gyümölcs- és zöldségfajták nemesítésével kezdődik. folytatódik a nyersanyagtermelés megfelelő méreteinek, választékának, minőségének biztosításával és csupán ennek a folyamatnak egy üteme az, ami gyárainkban történik. Ezért mi a termelőszövetkezetek tevékenységét a teljes folyamat hatékonyabbá tétele, önköltségének csökkentése, versenyképességének javítása szempontjából vizsgáljuk. — Az elmúlt évek jelentős előrehaladást hoztak. — Kialakult nagyüzemi nyersanyagtermelő bázisunk és mi ma már minden gyümölcsöt és zöldséget közvetlenül a termelőktől vásárolunk fel. — Termelési kooperációnk, szoros és jó kapcsolataink fejlődésének természetes következménye volt az a lépcsőfok, ami a tsz-ek szempontjából már kiegészítő tevékenységnek is minősíthető. A nagy táblákon termelt zöldborsót ugyanis már pazarlás lett volna beszállítani a gyárba, hogy itt szedjük kj a magvakat s hüvelyekből. Gépeket helyeztünk ki tehát a tsz-ekbe. — amelyek a mindenestől lekaszált növényből csépelik ki a magot. Ez nekünk fuvarmegtakarítás; a tsz-nek pedig azt jelenti, hogy nagytömegű értékes takarmányhoz jut. — Ezen az úton már tovább is haladtunk. Barack- felező-magkiemelő, — valamint paradicsom-lékinyerő gépsorokat helyezünk ki a mezőgazdasági nagyüzemekbe. Ez a szövetkezeteknek munkaalkalmat, bevétel-növekedést jelent, nekünk pedig a versenyképességet. — Ezen az úton tovább kívánunk haladni. Ahol ennek feltételei megteremtődnek, ott kiépítjük ezt a kapcsolatot és egyáltalán nem ragaszkodunk ahhoz, hogy a tsz-ek ezeket a felszereléseket kifizessék Ha azonban akarják, előnyös feltételek mellett meg is vásárolhatják. Aki hozzánk fordul, segítjük Egy-egy konzervgyár akkor gazdaságos, ha optimálisan nagyüzem. Ez azonban nem minden cikkre vonatkozik. A savanyúság, az aszalt gyümölcs, a savanyú káposzta például jellegzetesen kisüzemi termék. Valaha az aszaló természetes tartozéka volt egy valamire való gyümölcsösnek. Én nagyon hasznosnak tartanám, ha a tsz-ek ilyenirányú termelésüket fejlesztenék. Az ilyen cikkek nagyüzemeinkben való termelése és különösen a forgalmazása többnyire nem is kifizető, viszont a fogyasztók kívánják. A tsz-üze- mek elláthatnák saját körzetüket, de bizonyos cikkeket akár exportra is termelhetnek. Amit tudunk, mi szívesen segítünk. Aki hozzánk fordul, annak adunk göngyölegeket, bizonyos segédanyagokat — például üvegzáró lapkákat — kutató intézetünk pedig méltányos térítés ellenében igen értékes szaktanácsokkal szolgál. — Nem a féltékenység diktálja azt, amit befejezésül mondani szeretnék. Inkább a tsz-ek érdekeinek féltése. Tapasztaljuk ugyanis, hogy a tsz-ek esetenként olyan konzervipari tevékenységbe is belekezdenek, ami még nekünk se mindig sikerül. Én nagyobb óvatosságot javasolnék. A vállalkozás könnyen súlyos csalódáshoz, a tagok érdekeit sértő veszteséghez vezethet. F. B. a kéményseprő? A Tiszamenti Vegyiművek új gyárában— a Mosószergyárban befejeződött a próbaüzem. A hatalmas üzem területén az illat is elvezeti azt, aki a mosószergyárhoz Ez az első modem mosó- saergyár az országban. A hatalmas toronyban nagynyomásos, hőporlasztásos eljárással készül a mosópor, a Tomi. A Tomii mosóporcsalád három tagja, a Príma. az Extra és a Super, ott sorakozik már a boltok polcain és mind több háztartásba vonul be, hogy könnyítse a háziasszonyi teendők legnehezebbikét, igyekszik. Finom por, s a tiszta ruhát idéző illat száll. A keverők, őrlők, porlasztók szünet nélkül működnek. A gyár ontja az új terméket. a mosást. A sokféle mosószer között válogató fogyasztó talán még nem Is tudja mit nyer, ha azt a dobozt választja, amelyiken a fehér kéményseprő-embléma látszik. Tomi, a kis kéményseprő nem véletlenül fehér, hiszen a mosógépből lép ki. A mosógépben pedig Tomi mosópor volt, s ettől még a kéményseprő is fehér lesz. tonna. A különbséget importból fedezte a kereskedelem. Az új gyár évi 8000 tonnás termelése ellátja a hazai piacot. — látszólag bőségesen. A Tomit népszerűsítő reklámhadjárat azonban olyan méreteket ölt, hogy attól a hazai fogyasztás alapos emelkedését várják, különösen vidéken. De már Románia. Lengyel- ország. sőt a Szovjetunió is érdeklődik a Tomi iránt. A gyár először a hazai vásárlókat akarja ellátni s ezért egyelőre csak óvatosan tájékozódik a határokon túli piacok után. A fotocellát nem lehet becsapni Gyöngy a dobosban Ax autót inkább mással Míg a szellemes embléma rákerült a dobozokra, hosszú kísérletsorozat előzte meg. A Svájcból hozatott „műpiszkos” textilanyagot mosták egyikkel, másikkal, harmadikkal. mosták időre, mosták kisebb és nagyobb mosópor- adago' % '1. változó hőfokú vízben. s az eredmény azt mutatta, hogy Tomi állja az összehasonlítást a neves nyugati márkákkal a Per- wollal, a Dobbelmannal. a Sunillal. Az összehasonlítás sokféle szempontból mutatott jó eredményeket a fogyasztó számára legérdekesebb a mosóhatás a kimerülési fok. azaz. hogy egy lében hányszor lehet mosni, s a mosószer optimális koncentrációja, azaz hogy mennyi kell belőle a jó mosáshoz. Ez a Tomiknál 2—3 gramm a mosóvíz minden literjéhez. A család három tagja különböző anyagok mosására alkalmas. a dobozokra írt javallat szerint. Az autót azonban egyelőre jobb mással mosni. Külföldön is érdeklődnek Mielőtt a szolnoki gyár megkezdte volna termelését, 28—30 ezer tonna volt a hazai ipar évi termelése. A fo-v gyasziás pedig kb. 32 ezer Az olasz dobozcsomagoló automata gépsor ontja a megtöltött dobozokat. Percenként ötventől-háromszázig terjed a csomago'ó kapacitása. A tovacsúczó megtöltött dobozba fotocellaszem tekint, s azt nem lehet becsanní. Ha elégedetlen a beadagolt mennyiséggel, kidobja p - bort Egyelőre csak a már ismert Tomi dobozok sorakoznak a futószalagon. De a gyár laboratóriumában már dolgoznak a választék további bővítésén. A magyar—jugoszláv ipari kooperációban készülő önműködő mosógéphez cgy hsbzásmentes poriakat, továbbá enzimes áztatóport. s a népszerű Ultra versenytársaként mosogató port is készítenek majd. Fejér Dénes
