Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-30 / 200. szám
1969. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s SZANALAS UTÁN Rendbe jön A múlt év nyarán már látszott, hogy a krízis elkerülhetetlen az öcsödi Kossuth Tsz-ben. A súlyos aszály miatt a tervezettnél több millió forinttal kevesebb lett a búza árbevétele. Takarmány is alig termett, s as öcsödi Kossuth I sas emiatt eladták az állatok egy részét. Ev végére a gazdasági bajok fokozódtak. A szövetkezet végül 5,2 millió forint veszteséggel zárt, s az alapok értéke további 7,9 millió forinttal csökkent. Nemcsak asxály Az öcsödi Kossuth Tsz-t korábban jó közepes gazdaságnak ismertük. Eredményei egyre javultak. Ezért meglepetésként is hatott a súlyos vesztesége. Megyeszerte sepert az aszály, de néhány gazdaság kivételével, a többieket nem ingatta meg. Ezért hiba lenne mindent a szárazságra fogni: A bajok gyökere jóval mélyebb ennél. A megyei tanács vb által kiküldött szanálási bizottság többek között ezeket állapította meg: A vezetés színvonala alacsony. Döntéseit nem előzték meg a gazdasági számítások. Aránytalanság keletkezett a két fő üzemág között, elhanyagolták az állattenyésztést. Kormányszervek is ösztönöznek a melléktevékenység fokozására. Am ez nem mehet az alaptevékenység rovására. Öcsödön „megfeledkeztek” erről, eltúlozták a kiegészítő tevékenység arányait. Egy év alatt az előző évinél kétszeres összeget költöttek fejlesztésre. (Tej felvásárlás, építőipar, vendéglátás, kereskedelem, cukrászat.) Ez elvonta a gazdaságvezetők figyelmét a mezőgazdaságtól. A számvitel nem tudta rendszeresen követni a gazdasági eseményeket. A Kossuth Tsz-ben anyagi erejüket meghaladó beruházásokat végeztek. Így 1967-ben 2,1 millió, 1968-ban 2,3 millió forinttal haladták meg a tervezett beruházások értékét (Tavaly például 8,6 milliót ruháztak be.) A gazdasági bajokat az ellenőrzés hiányossága is növelte. Kiút a kátyúból A szövetkezet a veszteség rendezésére 3,4 millió forint középlejáratú, 1,9 millió forint rövidlejáratú hitelt és 1,6 millió forint vissza nem térítendő állami dotációt kapott. De az állami szervek által meghatározott feltételek mellett; Így például: meghatározták a kiosztható munkadíj tömegét Törekedni kell az alapok korábbi szintjének vissaaállítására. A kiegészítő tevékenység csak gazdaságosan folytatható, tehát ezt is felül kellett vizsgálni; — A szövetkezet ne kezdjen új beruházásokat, s tartsa be a könyvvitelre vonatkozó jogszabályokat. Határozott feltételek, ám az állami szervek a gazdaság megerősödése, a szövetkezeti közösség érdekében szabták meg ezeket Az idei termelési és pénzügyi terveik is ezek ismeretében, figyelembe vételével készültek. — A tagság mérlegelte és jóváhagyta a kátyúból való kivezető utat A tagság Dicséretre méltó: a Jobb napokat látott szövetkezeti tagság bizalma nem ingott meg. Reálisan értékelte a közös gazdaság helyzetét, az emberek nem estek pánikba. Pedig közel három hónapig nem kaptak előleget mert nem volt miből. Ekkor is kitartó szorgalommal dolgoztok. Bíztak abban, hogy az állam segítségével és saját erejükből viszonylag gyorsan ismét talpra állnak. Igazuk lett A tsz vezetősége levonta a szükséges tanulságokat, s igyekezett rendbe tenni a bixalma munkabéralap arra késztette, hogy felülvizsgálja és szigorítsa a munkanormákat. Csökkentették az addig túlzott szociális juttatásokat Felülvizsgálták az ipari, fel- vásárlási és kereskedelmi tevékenységet Jelenleg a korábbi 30 helyett 12 községben vásárolják fel a tejet Továbbra is ellátják tejjel, tejtermékkel — részben kenyérrel — Kunszentmártoni és Öcsödöt A tej felvásárlás és feldolgozás az idén 1,6 millió forint tiszta hasznot hoz. Megszűnt a cukrászüzem és csökkent az építőipari szervezet létszáma; gazdaság szénáját. A kötött Bíxtató ér A szövetkezet párt- és gazdasági vezetősége nemrég értékelte az előrehaladást, az első félév eredményeit AZ idei év bíztató, az erőfeszítések, meghozták gyümölcsüket. A vizsgálat után erről a járási szervek is pozitívan vélekednek. A búza 18 mázsás átlagtermést és közel 4 millió forint árbevételi többletet adott. Kiváló a termés őszi árpából és zabból, a kukorica, cukorrépa is jól fizet A kertészet árbevételi terve 4,1 millió, melyet szintén túlteljesítenek. jelentősen nőtt a koca létszám. meghaladja a csökkentés előtti létszámot A tsz- nek feleslege lesz takarmányból. A hízók egy részét feldolgozott áruként értékesítik. Az előzetes számítások szerint a tsz-nek 5—5,5 millió forint árbevételi többlete lesz az idén. Nincs üzemviteli hitele, az esedékes rövidlejáratú hitelt már visszafizette. A forgóalap szintjét vissza állítják az év végére, ez meghaladja az 1967. évit. — Biztonsági alapra 3—3,5 millió forintot tesznek. A tagok jövedelme a tavalyi 11 ezerről kb. 15—18 ezer forint között lesz. A tsz-ben új főagronómus dolgozik. Az idősebb szakember tapasztalata szerencsésen párosul a fiatalok lelkesedésével. A tsz-nek ugyanis 15 ösztöndíjasa volt, illetve van. Kilencen már otthon vannak, 1971-ig a többiek is végeznek az egyetemen, főiskolán és a felsőfokú technikumokban. Nagyüzemi gyakorlatuk azonban még nincs, nevelésükre nagy gondot kell fordítani. A Kossuth T»z-b«n helyre áll a gazdasági egyensúly. Az évnek azonban még nincs vége, az ősziek betakarítása hátra van. Az eredmények biztatóak, a fejlődés gyorsabb a vártnál. Hiba lenne ha ez önelégültséget szülne a gazdasági vezetőknél, mert ez megbosszulhatná magát Máthé László Az óriás bébije A hatalmas, ligetes gyártelepein, a gépjavító vállalat régi gépszínei állnak, az új épületeik, az üzemcsarnok, az új utak még csak a tervrajzokon élnek. A város tornyai is csak távolról látszanak ide, nyugalom és csend hazája a vidék. A Szerszámgépipari Művek karcagi gépgyárában az óriás gyár bébijében mindenütt az újnak, a kibontakozónak szelleme érződik. Régi gárda, új ellenfél Pedig a törzsgárda alig változott. Megmaradt a gazdasági és műszaki vezetés, csupán két szerszámgépes mérnökkel egészült ki. Végrehajtották a szükséges átszervezéseket és nekiültek — a tanulásnak. Az új feladatok már sokkal inkább szerszámgépipari ismereteket követelnek, s ez a gárda meg akar birkózni az új „ellenféllel’’ is. Bár a profilváltás fokozatosan megy csak végbe, már vannak bizonyítékok arra, hogy sikerrel birkózik. Például az időarányos eredménytervet 119 százalékra teljesítették. A gyártmányszerkezet nagyarányú megváltozása még a jövő feladata. A gyár termelőkapacitásának nagy részét még a lakatos munkák kötik le, a majdani gépalktrész- gyártás helyett. A már bejá- ródott cikk, az elektromos vezérlőszekrények jzerkezeti- és lemezmunkáit végzik. Ennek jórésze exportra megy az NDK-ba. — Készítenek Moszkvába egv elektromos eredményhirdetőtáblát valamelyik lóversenytérre, betongyári diszpécserszobához a vaszerkezeti elemeket. A gyalugép szupport és a csapágytok gyártásához még csak gyűrkőznek. Versenyben a brigádok Az eddigi vezetői gondok közösségi gondokká szélesül- tefc. Egy-egy műszaki probléma megoldására a szakszervezet a legilletékesebbeket, a dolgozókat mozgósítja. Csökkentették egy sorjázó művelet tizenötperces idejét három percre. így oldották meg egy páncélmenetfúrás pontosságát, s a példákat lehetne sorolni. K. Szabó Sándor szerelő, az SZB titkára, és Nagy István elnök, mint művezető maga is példát mutat a termelés akadályainak felderítésében. elhárításéban. S ösztönző a teljesítménybér is. Aki többet akar keresni. többet is kell adnia. A feladatoknak, kötelezettségeknek ezt a kölcsönösségét mind többen ismerik fel a gyárban. Így alakult az egy szocialista brigád mellé még hat új, összesen nyolcvanöt taggal. A jövő ígérete A forgácsoló tanműhelyben 17 modem kis esztergapad áll sorban. Bár csak január óta vált gépgyárrá a mezőgazdasági gépjavító, az úju- lás első mozzanataként már tavaly szeptemberben leszerződtettek ötven ipari tanulót, — esztergályosnak. Az övék ez a 17 pad. S az idén újabb ötven ipari tanuló áll a tanműhelyben a gép mellé. A műhely is bővül, újabb esztergáikat állítanék be. Jövőre további ötven fiatalt toboroznak, s még utána is évekig ilyen gyors lesz a szakmunkásnevelés. Kétszáz esztergályosra van szükség. hogy valóban gépgyárrá váljék ez a megújuló üzem. A karcagi gyerekek örömmel jönnek, köztük már öt lány is. Ez a tanműhely, az esztergapadok fölé hajló maszatos gyermekarcok talán a jövő legnagyobb ígéretei a karcagi gyárban. — fejcr — Hozzászólnak az illetékesek Hit tekintsünk kiegészítő tevékenységnek ? t. Sokat vitatkozunk manapság a termelőszövetkezeti tevékenységi kör bővítéséről, a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről. A vita során azonban újra és újra beleütközünk abba a problémába, hogy nem tudjuk, voltaképpen mi is hát a kiegészítő tevékenység. — Ezért körinterjunk során először Kazareczki Kálmánt, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettesét kerestük fel és kértük, hogy adjon választ erre az alapkérdésre. — A közgazdászok statisztikai felhasználásra tisztázták ugyan a fogalom tartalmát, azonban reménytelenül kevés volna ha csupán ezt mondanám el. A kérdés ugyanis nem az, hogy a statisztikában melyik rovatba kerüljön egyik, vagy másik bevétel. Amin illetékesek még mindig vitatkoznak, az a fogalom valóságos közgazdasági tartalmának meghatározása és az ebből adódó következtetések levonása. — Kétségtelen, hogy a termelőszövetkezeti tagság egyenletes foglalkoztatása, valamint a gyenge adottságú tsz-ekben a mezőgazdasági jövedelmek kiegészítése nem egyszerűen a MÉM vagy a tsz-mozgalom problémája, hanem mélyreható társadalmi kérdés. Hiszen például a gyenge adottságú tsz-ek a klasszikusan értelmezett agrártermelésből egyszerűen nem tudnak megélni. A tevékenységi kör bővítése tehát számukra létkérdés. — A vita azon folyik, hogy mi kapcsolódik szorosan a mezőgazdasághoz és mi nem. Talán közelebb kerülünk a probléma gyökeréhez, ha megnézzük a kiegészítő tevékenység fő területeit. A közvetlen értékesítés a fogyasztó érdeke — A kiegészítő tevékenységnek nevezett körből származó bevételek tizenöt százalékát a tsz-ek közvetlen értékesítése adja. Ha kívülről nézzük, akkor ez kereskedelem, tehát nem mező- gazdasági termelésből származó bevétel. Az új mechanizmus viszonyai között azonban nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy ez nem kapcsolódik szorosan az alap- tevékenységhez. A kormány véleménye, hogy a közvetlen értékesítés nemcsak a tsz-eknek, de a fogyasztóknak is — sőt talán elsősorban a fogyasztóknak — érdeke, tehát ezt támogatni kell, az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével, üzlethelyiségek biztosításával, a raktárprobléma megoldásával, szakemberek képzésével és minden lehetséges módon. — A bevételek további 10 százaléka élelmiszeripari tevékenységből származik. Itt az a helyzet, hogy ez ismét csak kívülről nézve ipari produktum. Vegyünk például egy szőlős gazdaságot. Ha ez a gazdaság a szőlőt feldolgozza, a bort palackozza és úgy adja el, akkor ez az Állami Pincegazdaság oldaláról tekintve élelmiszeripari tevékenység. Csakhogy ez a gazdaság nem borszőlő, hanem bor termelésére alakult, magától értetődő tehát, hogy a végterméket akarja előállítani és értékesíteni. — Megértjük a problémát, ha tudomásul vesszük, hogy kialakulóban van nálunk az ipari-mezőgazdasági üzem típusa. Termelőszövetkezeteink — vagy azok társulásai — lassanként kombináttá alakulnak majd. Ha tevékenységükről a végtermék előállítását célzó folyamatokat leválasztjuk és azokat külön akarjuk szabályozni, akkor szinte megoldhatatlanul bonyolult jogi probléma elé kerülünk. A mi véleményünk az, hogy magát a fogalmat kell a helyére tenni és a kereskedelmi valamint feldolgozó tevékenységet az üzeíri keretein belül kell szabályozni. Semmi szükség nincs arra, hogy az élelmiszer- gazdaság fogalmába tartozó tevékenységre külön címkét ragasszunk! Techrvka — Az összesen 11,6 milliárdos, kiegészítő tevékenyelső ránézésre valóban nem tartozik szorosan a mezőgazdasági termeléshez. Azonban itt is gondolkoznunk kell. A mezőgazdaságba bevonult a technika, és ennek működtetéséhez nélkülözhetetlen, hogy a tsz-nek traktorjavitó üzeme, bognár, kovács stb. műhelye, építőbrigádja legyen. Az ilyen szolgáltató üzemek rentabilitásához viszont szorosan hozzá tartozik, hogy azt a kapacitást, amit maga az üzem nem köt le a szomszédos mezőgazda- sági üzemek és a lakosság számára hasznosítsák. így alakulnak ki „ tsz-közi építő vállalatok, vagy így jelenik meg a falun a tsz-mo- torkerékpárjavítás stb. A 8,6 milliárdból 4,7 mil- liárdot maga az építőipari tevékenység képvisel. Enél- kü] nem lenne ma korszerűség felé haladó mezőgazdaságunk. Az állami építőipar a tsz-ek igényeit egyszerűen képtelen kielégíteni. Azonban a szolgáltatások 2,4 milliárdos összege nem csupán az amúgy is szükséges tsz- műhelyek rentabilitását szolgálja, hanem ez a tevékenység a lakosságnak — elsősorban a falusi lakosságnak — is közvetlen érdeke. A több jövedelem társadalmi érdek — Ez a két kör tehát ha nem is a közvetlen értékesítéssel, vagy sajátfeldolgozással azonos mértékben, de szorosan kapcsolódik az alaptevékenységhez. Csupán másfél milliárdot tesz ki az az ösz- szeg. ami valóban a mező- gazdaságtól független ipari tevékenységből származik. Itt viszont meg kell ismételnem azt, hogy az egyenletes foglalkoztatás, vagy a gyenge adottságú tsz-ek tagságának jövedelemhez való juttatása társadalmi érdek. A kormány véleménye az, hogy ha ezt a munkát a tsz saját telephelyén, szabad munkaerejének lekötése érdekében végzi, akkor megérdemli nemcsak az elismerést, de a támogatást is. — A tevékenységi kör bővítésének útja viszont semmi képpen nem lehet a munkaerő átengedés. Csúszós ügy Néha kedvtelésből vissza- visszalapozgatom az újságunkat. így történt a minap is. „Szolnok drága város” című cikkünkben (megjelent július 2-án) olvasom, hogy amint felszabadul a hely az Ady Endre és a Móra Ferenc utca sarkán, nyomban megkezdődhet ott a termelőszövetkezeti élelmiszer áruház építése. Kollegám írásában azt is megemlítette, hogy „ szolnoki tsz szövetségnél kész a tervdokumentáció és a beruházást finanszírozó nyolc szövetkezet pénze is együtt van. Pontosabban: erre abból lehet következtetni, amire fentebb hivatkoztam. Tudniillik, hogy a szanálás befejezése után azonnal építeni lehet. Nyilván akkor „ milliók is megvannak rá. Mármost: magam láttam, a leendő áruház területét elfoglaló egyiK házait lenontották és a másikban sem laknak. Ergo, hamarosan alapozhatják az ABC-t. Hamarosan? A tsz szövetségnél másként informáltak. Egy esztendőt „csúszik az ügy”. Természetesen nem végleg tették félre a „témát” a szövetkezetek. A beruházás lebonyolításával egyelőre senkit sem bíztak meg. Az ok: késik „ szanálás. A környékre tervezett lakótelep — amit az új ABC hivatott majd kiszolgálni — még nincs sehol. A közművesítés (csatorna, gáz stb.) úgyszintén. Egyszóval ilyen körülmények között nem célszerű az idén megkezdeni a munkálatokat. Ismét elolvastam az említett cikk idézett sorait. — „ ... amint ... nyomban ...” Az ember ne higgyen „ saját szemének — alapon átmentem a városi tanácshoz. Csorna Kálmán vb elnök megnyugtatott. Nincs tévedés, az egyik házat valóban szanálták, a másikat pedig kiürítették, és eladták bontásra. Szeptember végére üres lesz a telek. Szerinte az építők akár holnap felvonulhatnak. A közművesítéshez az idén hozzáfognak. Amikorra elkészül az ABC, nem lesz akadálya, hogy bekössék a csatorna és gázhálózatba, meg amibe csak kell. Egy kérdés maradt hátra: hamarosan, vagy egy év múlva? Ezt csak a beruházásban érdekelt szövetkezetek dönthetik el. A közelmúltban az volt az álláspontjuk, hogy „...amint ...nyomban...” Ha a jövőben minden hónap egy év haladékba kerül Hát az rossz tréfa lenne. — Minthogy minden „csúszós ügy” az. Nos, meddig csúszik?! F. P. Nemzetközi élelmezésügyi kongresszus Prágában csütörtökön megnyílt a VIII. Nemzetközi Élelmezésügyi Kongresszus. A Nemzetközi Élelmezéstudományi Szövetség álta] rendezett kongresszusra a világ 70 országából érkeztek szakéin berek. A kongresszust megnyitó ünnepi ülés után az egyes szekciókban megkezdődött a munka. a falun ségből származónak nevezett bevétel 75 százaléka az, ami
