Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
1969. augusztus 3) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 „Ne szóljatok bele" A Szigligeti Színház együttesének sikere Színházi levél a fővárosból A ssáxharmincnegyedik nap Áz utolsó hídfő Kellemes sikert hozott a Szolnoki Szigligeti Színház budapesti vendégjátéka. Néhány órás kikapcsolódást, könnyed szórakozást biztosít a Ne szóljatok bele című két részes musical. Az érzelgős hangulatoktól legtöbbször sikeresen elszakadó zene, a játékosan könnyű történet, az ügyes vígjátéki trükkök megtalálják *z utat a pesti nézőkhöz is. A rendezés és a színészi játék ruganyosán alkalmazkodik a nagyobb, nyitott színtér adottságaihoz. A szereplők többségükben fiatalok — úgy tűnik, szívesen játsszák ezeket a szerepeket .amelyek némelyike saját fiatal életük mindennapjait viszi színpadra. Naív és meggondolatlan ifjú szerelmes pár. érdekes és csinos, „okos” kozmetikusnő. a hozzájuk kapcsolódó ifjú és mafla intrikus egyetemi tanársegéd, aki egy hagyományos és jól bevált vígjátéki típus szerencsés felélesztése: az ifjú intrikus hálás szerepében ifj. Üjlaky László komikus hajlamai törhettek felszínre. nagyon tehetségesen. A színész kari- kírozó képessége figyelemreméltó. mint ahogyan Krasz- nói Klári üde. temperamentumos éneke és tánca, érdekes szépsége is. Sorolhatnánk tovább a fiatal együttes többi tagját, akik erre a pesti előadásra úgy készültek. mint egy premierre. Az előadás szünetében velük beszélgettünk. — Közös álmunk, hogy jó zenés színházat sikerüljön teremtenünk — mondja Szombathy Gyula, az előadás férfi főszereplője, a kedves és vagány, tipikusan mai ifjú férj alakítója A Szabadtéri Játékok rendezői álmukban sem kívánhatnak ideálisabb időt, mint amilyen pénteken este volt a Carmen bemutatóján. Jól lehűlt a levegő, nem az au- gusztuji éjszaka fülledtségétől volt forró a Dóm téri este. A nemzetközi szereplőgárdával francia nyelven előadott opera — az idei Szabadtéri Játékok harmadik bemutatója volt — elbűvölte a közönséget. Bizet operájában — Prosper Merimée elbeszélése alapján írtaik a szövegkönyvet — egyszerű emberek énekelnek szenvedélyeikről, vágyaikról. Katonák, dohánygyári munkáslányok, csempészek. cigányok a Carmen színpadának hősei. Bizet muzsikája természetes énjükből árad. a cselekvő, az emberi gyarlósággal terhes figurák mentesek minden torz, hamis, zenés színpadi megf oga Ima zástól. Az előadás rendezője, Mi- kő András érdemes művész, a leegyszerűsítés végső határáig elment, csak annyi teatralitást engedett meg amennyit a hatalmas szín-, pad jól elbírt. Kristálytiszta, mesterien építkező előadást komponált. Nehéz dolga volt pedig. hiszen különböző operastílust képviselő, Európa különböző nagyvárosaiban fellépő művészekkel dolgozott, és a hatalmas színpadtéren óriási statisztériával. A népséget, katonaságot azonban nem színes, nyüzsgő látványosságként szerepeltette, pontosabban nem elsősorban ekként hanem fontos miliő és hangulatfestő funkciót adott a háttérnek is. Ezzel a megoldással — sok egyéb lényeges dramaturgiai tenyésző megfelelő exponálá— Szolnokon ez volt az első évadom, hat szerepet játszottam el, prózát és zenés darabot egyaránt. Nagyon jól éreztem magam, a következő évadra is ott maradok. Szeretem a modem hangvételű, mozgalmas zenés darabokat, A pesti sikerért, úgy érzem, külön meg kellett dolgoznunk. Először léltünk is. hiszen a pesti szabadtéri színpadokon elég sok színvonalas szórakozási lehetőség között választhat a néző. Végül is a fővárosi közönség jó szívvel fogadott bennünket, és ez a legjobb érzés. A társulat többi tagjai is büszkék a sikerre, s örülnek, hogy a jövő évadban is együtt maradnak Szolnokon. — Jó érzés volt az, hogy el akartak vinni bennünket máshová — jegyzi meg Baranyai Ibolya. Mindegyikünket hívtak más színházhoz. Pestre is. de egyikünk sem megy. mert jól érezzük magunkat a városban. Mind barátok vagyunk és ezert sikerült a darabot jól és lelkesedéssel színpadra vinni. Remélem, hooy sok modem, zenés darabot komédiázha- tunk végig még együtt — Kár hogy csak néhány este játszunk a városmajori színpadon — mondja Krasz- nói Klári. Azt hiszem, lehetne még több sikeres előadást is tartanunk. Én nem színésznőként indultam, hanem mint szólótáncosnő. De meg akartam szólalni a színpadon, mert csak így tudom teljesebben kifejezni magamat. Ezért is örülök a szerepnek. a darabnak. A szünetben találkoztunk ifj. Kalmár Tiborral, az egyik szerzőveL sa mellett — elkerülte a monstre szabadtéri előadások buktatóit. nemcsak látványos a színháza, hanem a szó legnemesebb értelmében színház, — bocsánat a kifejezésért — nem cirkusz... A zenekart Roberto Berni, a Párizsi Nagyopera karmestere vezényelte. Erős tempót diktált, de a legapróbb részt is kimunkálta. Nagystílűén, de Bizet formanyelvének sajátosságainak teljes tiszteletben tartásával vezette a zenekart, amely hamar megérezte Ben- zi varázsát és szinte tökéletesen azonosult a karmesterrel. A címszerepet Jane Rhodes, a Párizsi Nagyopera tagja énekelte. Gyönyörű hang, magasan kultúrált énektechnika, remek, minden mozdulatában kidolgozott, csiszolt színészi játék jellemezte alakítását. Nemcsak kitűnő énekes, de nagyszerű színész is. Carmenje, Bizet szépséges muzsikájában, emlékezetesen él a hatalmas színpadon. Don Jósét, a szerelmes, elhagyott katonát Jean Bonhomme a Londoni Covent Garden Operaház tagja alakította. Brillírozott, méltó partnere volt Carmen megszemélyesítőjének. Könnyed eleganciával énekelt és játszott — ő is milyen jól! — és megkapó. meghatódott szerénységgel köszönte meg az óriási tapsot. Escamillo, a bikaviador, Dan Jordachescu a Bukaresti Operaház tagja volt. A két előző főszereplőhöz képest mérsékeltebb teljesítményt nyújtott, nem tudott annyira eleven valóságot teremteni maga körül, mint partnerei. — A Ne szóljatok bele című musical megalkotásába négyen is beleszóltak mint szerzők? — kérdeztük. — Nemcsak a szerzők szóltak bele. hanem a dramaturg és a rendező is. Üj ötletekkel gazdagították, frissítették az előadást, megírtuk, aztán átírtuk, majd újra megírtuk a darabot. Szerintem a zenés színház kollektív műfaj, csak így lehet igazán jót csinálni. A librettót Abai Pál barátommal írtuk. Már volt egy közös munkánk. Jól tudunk együtt írni. egymásnak adjuk a labdát, így csiszoljuk alakítjuk az új meg új ötleteket, Maj- láth Júlia zeneszerzőn kívül negyedikként Fülöp Kálmán társult hozzánk. — örülök a darab sikerének. a pesti sikernek külön, és annak, hogy ősztől kezdve ez a musical majdnem minden vidéki színházunk műsortervében szerepel, többek között előadják majd Szegeden. Kaposvárott. Győrben és Pécsett, sőt Szabadkán is. — Van-« valami további terve is a szerzőegyüttesnek? — Igen, már készül a Piros jaguár, ez is fiatalokról szól. mai problémákról, sok zenével. Végezetül a rendezőt Bor Józsefet kerestük meg. — Nagyon szeretem színészeinket, örömmel dolgozom velük együtt. Az itteni siker várakozáson felüli. Szolnokon kamara színpadon adjuk elő ezt a musicalt, itt a méretek miatt is nehezebb volt a közönséggel a kontaktus megteremtése. Az. hogy mégis sikerült, mindnyájunknak nagy öröm. Sz. J. Karikó Teréz Micaela paraszüány, jól érvényesült az erős nemzetközi gárdában, biztonságosan, pontosan, al- kaknazkodóam formálta szerepét színészi játéka is teljes értékű. A kisebb szerepekben Varga Róbert, Miller Lajos, Várhelyi Endre, Tóth Sándor, Berdál Valéria és Kovács Eszter segítették a Dóm térj Carmen szép sikerét A szólót Emilia, Kirova. a Szófiai Operaház tagja, igazi délszaki temperamentummal táncolta, de nagy fegyelmezettséggel igazodott az előadás visszafogott hangvételéhez. A díszlet. Vang a Mátyás Kossuth-díjas érdemes művész munkája, egyszerűségében monumentális, a XIX. századi Spanyolország levegőjét árasztja, praktikusan segíti a cselekmény kibontakozását A jelmezek Móric Tivadar Kossuth díjas érdemes művész káprázatos színérzékét ég ötletességét dicsérik, a pontosan belépő és megfelelően tolmácsoló kórusok pedig Oberfrank Géza éa Szálai Miklós karigazgatókat. A látványos, de sohasem öncélú koreográfia Barkóczy Sándor munkája, T. L. NEUMANN PROGRAM AUTOMATA VARRÓGÉP i A legújabb típus, világos és sötét szekrényes kivitelben. Ára: 3760.— Ft. Budapest VIII., József krt. 37. A krízis perceiben minden pillanatnak jelentősége van. Július 30-át írtak; légszomj fojtogatta a forradalmat Gyötrelmes volt az éjszaka Cegléden is. a parancsnokság vasúti kocsijában; A segédtiszt miniatűr fehér zászlót tett a térképen a Tisza és a Zagyva torkolatához. Elesett az utolsó hídfő. Kun Béla: — Még talán nincs veszve... Landler: — Fegyver kell minden munkás kezébe! Vágó Béla is bizakodott: — Harcolnunk kell. Julier: — Káosz! Anarchia! Reménytelen, menthetetlen! A kormányzótanács lemondása szükségszerű. Landler és Vágó összei- néztek: — A katonák között a helyünk. Amikor Kun Béla drámai búcsúbeszédét mondta a budapesti Központi Munkás- és Katonatanács ülésén. az utolsó hídfőben újra fellángolt a harc. Hajnali bizakodás volt a támadás. „Még lüktet a szívünk, az erek még friss vért hoznak, az eszünk és szivünk parancsára indulunk. Mégeavszer, utoljára'’. A reménytvesztett katonák újra fegyvert fogtak és elindultak május 3-i győzelmük útján. Elöl az 53. vörösezred harcosai; „•••a zászlóalj megindult az éjszakában az ellenség felé. Ügy meneteltek, mint egy békebeli gárdaezred. Ropogott a kövezet lábaik alatt és visszhangzott Abony az Intema- cionálé hangjától”. Reggel váratlanul Abonyba érkezett Landler Jenő. a Vörös Hadserege főparancsnoka, aki az ezredparancsnoksággal megbeszélte Szolnok visszafoglalásának tervét Az eredeti elgondolás szerint az 53. gyalogezrednek akkor kellett volna támadnia, amikor erősítésére úiabb egvségek érkeztek. „Végre két üteg érkezett. Utánuk egy agyonfá- radt 68-as vörös gyalogzászlóalj. amely össze-vissza száz puskát számlált. Nem lehetett tovább várni, meg kellett előzni az ellenség támadását. Az 53-asok feltartóztathatatlanul mentek élőre. Olyan pontossággal és biztonsággal mentek, hogy a harctér inkább gyakorlótér benyomását tette volna, ha itt-ott egy-eay srapnell nem ritkította volna meg az előrenyomuló sorokat. Egy ember sem maradt le”. Egész éjszaka húzta a cigány a Nemzeti Szállodában. Daniel Pop román generális magyar csárdásokra mulatott; — Ameb.nk móré abbahagyja. kiköttetem! Három, rekedten berregő gép szálldosott a város felett. Vörös papírlapok lihegtek le az utcákra. ..Proletár Testvéreink! Román Katonák! A Ti ellenségeitek a nagy romániai tisztek. a bankárok és papok. Ök akarják a. ti halálotokat. Mi békességben és jó harátsánhan akarunk élni veletek. Gyertek hozzánk! Mindenki álljon n vöröszászló alá. Ez a zászló van hivatna, arra. hogy megmentse a világot”. Reggel 9 órakor még mindig szólt a zene. Sebesült román tiszt vágtatott a szálló elé. — Tábornok úr, a bolsevisták nagy erőkkel megtámadták a várost. A hazaáruló tábornok. Panp Dániel generális. a futártiszt képébe öntötte a borát — Ébredi fel. disznő. ne képzelődj Már nincsenek vörösök! Kipusztítottam őket. Mi történt a város szélén? Idézzük a később megielent ellenforradalmi lap krónikását: „Landler katonái az arénák vadállatainak hősiességével vetették magukat a városra”. A román ágyúk csőolvadásig tüzeltek. de hiába; A város nyugati perem- kerületében állt a harc. amikor újra előkerültek az eldugott puskák, géppuskák. A MÁV műhely munkásai a Tisza-parton törtek előre. Tébolyult asszony rohant végig a Szapáry utcán. Rekedt eszelős hangja maga alá gyűrte a részeg tábornokok mulatását is. — Elpusztultok! Az uramért... Megrohadtok! A tiszti pisztoly elcsendesítette. A tábornokot ketten támogatták be a kocsijába. — Bekerítenek bennünket! Géppuska söpört végig a főutcán. A víztoronynál egy román zászlóalj letette a fegyvert A tábornokot Be- senyszög felé vitte az autó. Lapozzuk fel újra a korabeli naplót: „Ha költő ember volnék úgy írnám meg. hogy piros volt a Zagyva vize. Nem volt az, de lehetett volna. Elnyelte a vért rögtön a föld a miénkét is. az ellenségét is. A Zagyvának szorított szerencsétlen románok nem tudták, hogy tisztjeik már elmentek. Kegyetlen volt a mieink rohama. A háborúban sok vad attakot láttam, de ehhez foghatót nem. Mert olyanok voltak felbőszített katonáink. hogy a vaskerítést is el- rágták volna a fogukkal*. Amikor az új hadügyminiszter közölte, hogy átveszi a főparancsnokságot és a további parancsokban már elhagyta a „vörös” jelzőt a hadsereg nevéből és tüntetőén utasította az alakulatokat a nemzeti színek feltüntetésére. a szolnoki házakra újra vöröszászlókat tűztek ki. Az utolsó hídfő még másnap is élt. Augusztus 2-re virradóra elterjedt ugyan a hír. hogy a tanácskormány lemondott, de _ a katonák nem hitték el. *Á2 éjszaka folyamán át kellett kelnünk a Zagyván, az ellenséget hátba kellett kapnunk, mert Győzelmünk még nem volt tökéletes. Segítség nélkül azonban nem bírtunk előbbre vergődni. Egész éjszaka szörnyű tűz alatt állottunk. Reggelre meg voltunk tizedelve, de a csapat győzni akart és nem fegyvert letenni”. A futóárkokböl lőszerért káromkodtak a katonák. Ä parancsnok. Seidler Ernő a telefonosokkal veszekedett. — Összeköttetést Pesttel1 Budapest nem felelt; A messzi szaladó drótok érces zúgása hallattszott csak a fülkagylókban; Hajnalban megindult a román gyalogság. A védővonalból erősítést kértek. Lovasfutárok rohangálták végig a várost. — A Zagyvához! Mindenki! Minden férfi... Négy rohamot visszavertek. A kocsikra feldobálták a sebesülteket. A halottak maradtak. Seidler megfigyelő pontja a Hitelbank tetején volt. — Zagyvarékas felől román tüzérségi felvonulás. — A tüzelőállásokat bemérni. megsemmisíteni. A telefonos felkiáltott. — Parancsnok elvtárs, hangok a pesti vonatban. Seidler füléhez kapta a kagylót, hallózásra nyílt a szála, de elharapta a szót Sápadtan tette le a telefont; — Ne szóljanak senkinek. Pest alatt az ellenség. A direktórium szólítsa újra fegyverbe a munkásságot. F. Bede lehajtott fővel állt. — Már az inasok is a tűz- vonalban vannak. Az asszonyok gyűjtögetik az elhagyott lőszert. Az ezred parancsnokság futárokat küldött északra, északnyugatra, hogy közelednek-e a felmentő csapatok. A felderítőket a határban Duskatűz fogadta. Dél körül újabb rohamot vert vissza a város. Ki számolta volna, hogy hányadikat már aznap. — A következő támadást már nem bírjuk feltartani. Fokorúpuszta felől fehér zászlós autó porzott. A parlamenter román tisztek mind Jól beszéltek magyarul. — Két órát adunk az elvonulásra. Tiszt urak. nézzék meg a térképeinket. Tessék, megmutatjuk. hol állnak az ütegeink! Tudjuk, nem tudják őket megsemmisíteni. Ellenőriztessék, hogy pontos adatokat szolgáltattunk-e. Másfélszáz lövegűnkkel nyitunk tüzet a városra 16 órakor. A lázadók nincsenek tisztában a helyzettel Önök már felismerhetik minden puskalövés hiábavaló'. Holnap már bent vagyunk a fővárosukban is. Adieu. A sebtében alakult katonatanács küldöttségét menesztett az ezred parancsnoksághoz hogy miért nem kapnak utánpótlást. F. Bede a Kossuth teret nézte. Milyen gyönyörűen indult minden és most Szolnok az utolsó vörös város. Seidler a torkát köszörülte. —■ A csatában vissza is lehet vonulni. Meg kell ts? Hogy erőt gyújtsunk. A Kossuth teret ékkor már ellepték a sebesültek.’ Fél három volt. A katonák egymástól várták a döntő szót. Mindenki tudta, hogy nincs értelme tovább. de senki sem vállalkozott az utolsó parancsra. A ház előtt lövés dörrent egy Lenin- fiú főbelőtte magát Senki sem mozdult. — Öt perc múlva három. •— Hátha becsaptak ben* nünket? A felderítők a fejüket rázták. — Nem. Félkörbe rakták az ütegeiket. Három órakor megmozdult a föld. A székek, az asztalok vitustáncot jártok. Csak egy pillanatig tartott. Ólomeső hullott a városra; — Ki veszi le a zászlót? A katonák eloldalogtak. A Zagyva mellett végigfutott a parancs, amelyet senki sem adott ki. — A fegyvereket megsemmisíteni. Kevesen maradtak Seidler vezényletével végig meneteltek a városon. A határban elnyelték őket a kukoricások. A zászlót az intervenció- sok géppuskázták le a tanácsházáról. Nem akadt, aki önként levegye. Tiszai Lajos Carmen, a Dóm téren Bemutató a Szegedi Szabadtéri Játékokon A Jászberényi Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya betöltésére pályázatot hirdet IGAZGATÁSI CSOPORTVEZETŐI MUNKAKOR Jelentkezhetnek írásban, vagy személyesen azok, akik jogi végzettséggel rendelkeznek, esetleg tanulmányaik befejezése előtt állnak; Fizetés megegyezés szerint útiköltséget felvétel esetén térítünk. — Cím: Jászberény, Hatvani út I. szám, Telefon: 415.
