Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

1949. augusztus 1« SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • Otven éve történt A dicsőséges 133 nap Kevés boltunk van és azok többsége is korszerűtlen 1919 augusztus lÉén Peidl Gyula vezetésével át­nevezett szakszervezeti kor­mány lépett a munkás,ha­talom örökébe és első rríani- fesztumában olyan látszatot Iparkodott kelteni, rrtintha csupán karmányváltoííásról lervne szó. nem pedig rend­szerváltozásról. Peidl hang­súlyozta: „kishitűségre nincs okunk'.. Erősen tartjuk a Ti- sza-fröntot”. Hamarosan be­bizonyosodott azonban, hogy Peidl. Péyer és HJaubrich kormánya n tanácsihatalom felszámolására vállalkozott Mi történt? Miként vált ez tehetségessé? A magyar proletáciátus 133 napos uralmának nem volt olyan időszaka, amelyen ne kényszerült *volna szinte ere­ién felüli helytállásra. A győzelmüket biztosítani aka­ró nyugati imperialisták is­merték a magyar proletár- forradalom jelentőségét Tudták, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság Marx és Leriin eszméinek zászlóvivő­je a Duna völgyében, sőt egész Közép-Európában, s végleges győzelmével elősegí­tené a világforradalom ter­jedését Elhatározták tehát hogy megsemmisítik, s min­den eszközt bevetnek ellene. Eszközeik pedig bőven vol­tak. í Blokádjuk elzárta Tanács- Ma gyarországot az élelmi­szerektől. ruházati anyagok­tól. gyógyszerektől, az ipar legfontosabb nyers- és se­géd anyagától Katonai in­tézkedéseik 1300 kilométer hosszú arcvonal megvédésére kényszerítették % munkásság színe-javát a csehszlovák, a román, a délszláv és az in­tervenciós francia csapatok ellen. Ezzel a szakmunkások tízezreit vonták el az üze­mekből a termeléstől Poli­tikailag támogatták. sőt pénzelték a hatalmukat ve­szített uralkodóosztályokat, s azok ellenforradalmi szerve­zeteit. a Bécsben működő Antibolsevista Comitét. a szeged! ellenforradalmi kor­mányt és az országban lap­pangó Illegális csoportokat Ez a magyarázata, hogy a klerikális támogatást élvező monarchists tisztek vasutas sztrájkot szervezhettek a Dunántúlon és fegyveres lá­zadást robbanthattak ki Pest megyében és magában a fő­városban is 1919 júniusában. EHeníoradalmf mesterke­déseiknek kedvezett a cent­rum „irtózása” a forradalmi erőszaktól az ellenforradal­márok ellen! erélyes fellé­péstől. Ebben a légkörben Böhm és társai már 1919. május 1-én kapitulációt kö­veteltek. de a munkásosztály május 2-i nem-je és az ezt követő győzelmes északi had­járat óriási sikerei taktikai meghátrálásra kényszerítette őket Clemenceau azonban, mint tapasztalt imperialista méregkeverő csalárd ígére­tekkel rávette a Forradalmi Kormányzótanácsot az északi hadjárat befejezésére, a fel­szabadított területek kiürí­v tésére. az általános visszavo­nulásra. Cserébe a blokád enyhítését, a tiszántúli ro­mán megszállás feloldását és e béketárgyaláson való rész­vétel jogát ígérte. Ámde va­lamennyi ígéretét megszegte, a visszavonulás pedig a vö­rös hadsereget és a hátorszá­got egyaránt demoralizálta. Stromfeld, a győztes had­vezér elkeseredetten lemon­dott. Böhm pedig az ellen- forradalom titkos reménysé­gét Juliért neveztette ki a helyébe. Ez az új vezéri főnök kezdemé­nyezte azután a jú- Lius 20-i tiszai offenzívát, de sem kellő támadóerőről, sem kellő mennyiségű hadianyag­ról és megszervezett trénről nem gondoskodott ellenben haditervét az ellenség kezé­re juttatta. Árulás következ­tében a vörös hadsereget 1919 július végére súlyos ve­reség érte. Súlyos, de nem teljes mértékben végleges. Peyer. Peidl. Haubrich. Böhm éppen az újrakezdés minden lehetőségének meg­akadályozására — hátbatá- madta a munkáshatalmat. Titkos tárgyalásokon ígéretet koldult ki az antant-tói egy átmeneti szakszervezeti kor­mány elismerésére. Az ígéret birtokában idehaza kenyeret, ruhát, cipőt, munkát ígértek a kiéhezett és lerongyoló­dott temegeknek. Felesküd­tek a munkásjogok védelmé­re. s fogad koztak, hogy ural­muk esetére az antant leál­lítja a román előnyomulást és Budapest szabad marad, így aztán a külső nyomás és a belső aknamunka juttatta hatalomra az árulókat. A .szakszervezeti' kormány mindössze 6 napig maradt uralmon, mert a ro­mánok mégiscsak megszáll­ták Pestet, s ez lehetővé tet­te Friedrich ellenforradalmi puccsát, a fehér uralom ha­talomátvételét. Hat nap alatt azonban Peidl miniszterel­nök. Peyer belügyminiszter és Haubrich „Budapest vá­ros teljhatalmú diktátora” elvégezte * szennyes mun­kát. Feloszlatták a vörös őr­séget. lefegyverezték a mun­kásosztályt. szabadon enged­ték Tn. ellenforradalmárokat és kezdték lecsukni a kom­munistákat Újjáalakult •» ré­gi rendőrség s az egész bur- zsoá elnyomó gépezet meg­semmisültek a Tanácsköztár­saság munkásvédő rendeletéi és visszaállt a burzsoá tulaj­don rendszer a gazdasági élet minden vonalán. A háztulajdonosok ismét emel­hették a lakbéreket, * föld- birtokosok ismét kizsákmá­nyolhatták a parasztot s a munkások elveszítették ki­vívott jogaikat. A „szakszer­vezeti” kormány kaput nyi­tott az ellenforradalomnak. „Rettenetes árulás történt” állapította meg ezután a Komintern kiáltványa. Va- bóban. A történelem azon­ban 1945. április 4-én igaz­ságot tett véglegesen. Földes Mihály A szakszervezetek megyei tanácsa a közelmúltban a Kereskedelmi-, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága jelentése alapján tárgyalt a megye kereskedel­mi hálózatáról. A tanácskozás megállapí­A IS. A megye kiskereskedelmi boltjainak csaknem a felében egyetlen eladó van és üzletei­nek csak 25 százalékában dolgozik több három sze­mélynél. Ez azt is jelenti, hogy kis alapterületű és kor­szerűtlen a boltjaink többsé­ge. Egy-egy bolt alapterülete nem több, mint átlag 68 Megyénk 440 ezer lakójá­nak 42 százaléka él a hét városban. A két ipari jel- legűben — Szolnokon és Jászberényben — az egy négyzetméter alapterületre jutó forgalom jóval maga­sabb az optimálisnál. Ugyan­akkor más helyeken vannak (Folytatás az 1. oldalról) csoport tervei a szocialista gazdasági integráció legfon­tosabb kérdéseinek tanulmá­nyozását, többek között az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről szóló konzultá­ciók tartalmát és formáit, egyes iparágak és termék­fajták együttes tervezését, a KGST országok közös valu­tájával kapcsolatos kérdése­ket, a hitelezési rendszer fej­lesztését, a nemzetközi beru­házási bank feladatait, a kül­kereskedelmi szerződés rend­szeres, valamint az árrend­szer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a következő időszak­ban a legfontosabb teendő a javaslatok kidolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, — hogy különös gondot for­dítsanak a javaslatok elké­szítésére és összpontosíta­nak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette to­vábbá, hogy júl. 17-én; Moszk­vában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Cseh­szlovákia- Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, a Szov­jetunió — aláírták az Inter- chim nevű nemzektözi vegy­ipari együttműködési szer­vezet megalakításáról szóló egyezményt. A Minisztertanács ezt kö­vetően megtárgyalta a mun­kaügyi miniszter és a Szak- szervezetek Országos Taná­csa elnökségének előterjesz­Négyszintes lakóház Túrkevén Nagy a felfordulás Túrke- ve főterén. Sóderhalmok, téglák, és egyéb építőanya­gok jelzik, hogy meg kezdő­dött az építkezés. Huszon­négy lakásos, négyemeletes,' korszerű épület emelkedik majd itt A kétszobás, össz­komfortos lakásokba előre­láthatólag 1970 november 7- én költözhetnek be a boldog lakók. Ez az épület egy új lakó­telep kialakításának első lé­tesítménye lesz. Az építési költsége meghaladja a négy és félmillió forintot. tóttá többek között, hogy az utóbbi időben főleg az ÁFÉSZ boltok száma növe­kedett, 1968-ban 61 kereske­delmi és 21 vendéglátó egy­ség létesült és így összesen 1488 kereskedelmi bolt és 618 vendéglátóüzem műkö­dött a megyében. helyen négyzetméter és ezer lakosra mindössze 206 négyzetméter bolti terület jut, aminek csak a 60 százaléka az eláru­sító tér. így mind a rak­tárhelyiség, mind az eladó­terület nagyon kicsi. Ezzel az aránnyal a megyék között a tizenötödikek vagyunk az el­látottságban. szaküzletek, ahol a meglévő területet sem tudják kihasz­nálni. Szolnokon és Jászbe­rényben a szaküzletek for­galma kétszerese a megyei átlagnak. Ez azt is tükrözi, hogy a két város szaküzleteinek fej­lesztése nem tartott lépést a tését az új Munka Törvény- könyve végrehajtásának ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető cél­kitűzései helyesnek biznyul- tak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirányítási rendszerrel összhangban áll­nak és elősegítik érvényesü­lését. Ugyanakkor a helyes célkitűzéseket még nem min­denütt érvényesítik, a válla­latok nem használják ki kellően a Munka Törvény- könyve adta lehetőségeket. A Minisztertanács s be­számolót elfogadta és fel­hívta a munkaügyi minisz­tert, hogy továbbra is el­lenőrizze a kollektív szer­ződések megtartását és törvénysértés esetén te­gye meg a szükséges intéz­kedéseket. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát, hogy kisérje figye­lemmel és segítse elő a kol­lektív szerződések maradék­talan végrehajtását. A mun­kaügyi miniszter más mi­nisztériumokkal, valamint a szakszervezetekkel, társadal­mi szervekkel együttműköd­ve fokozattan gondoskodjék forgalom növekedésével. Sőt Szolnokon fogynak a szaküz­letek. Boltot — de miből ? A megyei tanács a harma­dik ötéves terv időszakára hálózatfejlesztési tervet ké­szített, ez azonban az új gaz­daságirányítási rendszer köz- gazdasági szabályozóinak ha­tására jelentősen módosul. Ami azzal is jár, hogy a városi peremkerületek és a községek bolthálózatának bő­vítése elmarad a tervezettől. Az utóbbi másfél év ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi szervek gazdálkodásában legtöbb gondot az állóeszközök fej­lesztése okoz. A vállalatok és AFÉSZ-ek döntő többsége belátható időn belül saját erőből nem tud üzletet épí­teni. Azt is megállapította az SZMT, hogy a hálózatfej­lesztéshez kevés a külső anyagi támogatás. A központi lakásfejlesztési alap kommu­nális célokra fordított össze­géből tavaly nem épült bolt a megyében. Erre pedig nagy szükség volna. a munkajogi kérdések széles­körű ismertetéséről. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a Moszkvában aug. 20-a és szeptember 2-a kö­zött rendezendő első magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás előkészületei­ről. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két ország élel­miszergazdasága közötti mű­szaki-tudományos és gazda­sági együttműködés újabb eredményeit, a továbbfej­lesztés lehetőségeit és szem­léltesse a magyar mezőgaz­daság és élelmiszeripar nö­vekvő exportképességét. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter beszámoló­ját a nyári betakarítási mun­kálatokról. — A beszámoló megállapította, hogy a ter­més betakarítása jó ütemben folyik a felvásárlás zavarta­lan. A Minisztertanács a tájé­koztatást tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Félév után a baleset- védelemről A szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi felügyelősége a napokban ké­szítette el 1969. első félévé­nek baleseti statisztikáját. A számszerű eredmény ör­vendetes, hiszen mind a bal­esetek, mind pedig a kiesett munkanapok számában jelen, tős a csökkenés. 1968. hason­ló időszakában ugyanis 1591 volt a balesetek száma, most csak 1347. A kiesett munka­napoké pedig 29 511-ről 26 594- re csökkent. A statisztika külön fejezet­ben foglalkozik a termelőszö­vetkezeti dolgozók balesetvé­delmével. Ott 916 baleset tör­tént, a kiesett munkanapok száma 17 943. Ez szintén ke­vesebb az előző évinél. A balesetek eloszlását vizs­gálva azonban korántsem le­het teljes az elégedettség. — Csökkenés tapasztalható a cipő-, a fa. és építőiparban, valamint az olajbányászok között. Ijesztő az emelkedés a nyomdai, a vasipari, a köz­lekedési, a szállítási és a vegyipari dolgozóknál. Külö­nösen nyugtalanító az ipari tanulók egyre meredekebben növekvő baleseti grafikonja. Sok helyen nem használ­ják a védő-felszereléseket, figyelmen kívül hagyják az óvórendszabályokat. Előfor­dul, hogy az üzemek, az egy­ségek vezetői is hibásak, szemet hunynak a szabály- sértések fellett, s gyakran túlságosan is a termelésre koncentrálnak. Gyakori a balesetek eltitkolása is. Eb­ben szerepet játszik a régi szemlélet — a mindenáron való felelős keresés — ká­ros hatása. Sokan kétkedve fogadják még, hogy nem a felelőst, hanem az okozó kö­rülményt keressük — mond­ja Egyed Zoltán munkavédel­mi főfelügyelő. — Kényelem­szeretet, megalkuvás, bizo­nyos fokú félelem az esetleges vizsgálattól, mind mind a mi munkánkat akadályozza. Előrelépni, csak úgy lehet, ha az akadályozó tényezők meg­szűnnek. Mindannyiunk ér­deke kívánja ezt. Maga alá temette a vontató Tegnap Szelevény külterü­letén a Szombati-dűlőn Jancsó József 26 éves vontatóveze­tő V A 42—55 frsz. vontató­jával eddig ismeretlen kö­rülmények között árokba bo­rult. A baleset következté­ben olyan súlyosan megsé­rült, hogy mire rátaláltak, halott volt. SZEPTEMBER ELEJÉN INDULÓ cukorgyártási időszakra (kb. 1970. január 10-ig) 18 év feletti férfi segédmunkásokat felvesz a Szolnoki Cukorgyár. — Kereseti lehetőség: 1700—2600 Ft-ig. Háromműszakos váltásos, folyama­tos munkabeosztás mellett. Ebédet, vidékieknek mun­kásszállást térítés ellenében biztosítunk. A családhoz történő utazási költséget a vonatkozó rendelet értel­mében megtérítjük. Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportnál, munka­napokon, 7—15 óráig, vagy levélben. RIA KATONA LESZ A haját saját maga nyírja, amolyan tusi frizurát visel. Nevető kék szeme van. Kedvenc „szerelése” a farmer, meg a miniszoknya garbóval. Kicsit szögletes kicsit kamaszos, mozdulatai szelesek. Múltkor jót is derült, mert fiúnak nézték. Most érettségizett a közgazdasági techni­kumban. de semmiesetre sem akar irodá­ban, íróasztal mellett dolgozni. Katona szeretne lenni. S ezt édesanyja, meg is­merősei tiltakozása ellenére is véghez vitte. Csak az édesapja büszke rá. ,,Jól van, az ón fiam vagy!” _ mondja neki. Édesapja ugyanis katonatiszt. S ha mar nem nevelhetett fiúból katonát, azzá ne­velődött a kis Ria. Célbalő, atlétizál, úszik, kézilabdiázik. Reggel haitikor kel, aztán hidegzuhany, s futás a hivatalba. — Jaj megőrjít ez a rengeteg papír, meg az irogatás — s egy hirtelen moz- daluttal lesöpör az asztalról néhány kar­tont. Időnként, amikor már nagyon unja az irodai életet, körbefutja a lépcsőházat. De már csak egy napig lesz így- A repülő­térre megy, egyenruhát kap 6 is. s ugyan­úgy résztvesz a kiképzéseken, mint a fiúk. — Ha ők meg tudják csinálni, ami kell, én is meg tudom. Irtó jó fizikumom van. \ Aztán tisztiiskolára, meg ejtőernyősnek szeretne jelentkezni. — Nem valami nőies pályát választot­tál — vetem közbe. — Na és, én sem vagyok nőies. Lapos, vékony vagyok, meg minden. Ez nem izgalmas, úgysem akarok férjhez menni így nem is adok sokat a külsőmre. Utá­lom a pipiskedést — mondja ellenállást nem tűrő hangon. Inkább olvasok, mint- *etm a tükör előtt álljak. Mert nagyon imádom a könyveket. Az iskolában is az volt a baj. hogy túl sokat olvastam, na nem a leckét. Főzni, mosni, takarítani, bevásárolni is szeretek. Tetszik a házi munka. Az édesanyám ennek persze örül. Ja, szóval nem eszik olyan forrón a kását! Már azt hittem, valami szuper mai amazonnal találkoztam. Van egy udvarlója is. Annví idős. mint ő vallotta be pirulva. Rendes „srác”, de nem érti mi tetszik Riának annyira, no létére a katonai pályán. „Ennek ellenére jól kijövünk” — magyarázza a helyzetet. A beszélgetés közben megtudtam, szereti a fagyit. Azt indítvánveztam, együnk egy- egy adagot a Tündében. — Rögtön jövök — szólt, s kiviharzott a fürdőszobába. Pár perc múlva libbent vissza. Az előbb még tüsi hajszálak csinos frizurává rendezve, s az orrán észrevet­tem a kicsit vastagon felkent pudert. A farmert csinos kis szoknvával váltotta fel. Észrevette, hogy nagyot néztem a gyor? változáson. Pillanatra zavarba jött, aztán a tükörből rámnevetett. — Azért még lehetek jó katona, nem?... H. M. A forgalom növekedett, a boltok fogytak • ■ Ülésezett a Minisztertanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom