Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sorban állás esfe 8-tól reggel 7 óráig Egy rendezvénysorozat margójára Napi postánkból Két levél kenyér ügyben Augusztus 3-1 számunkban „Lep­kék és hernyók a kenyérben” címmel megjelent cikkünk bírál­ta a Karcagi sütőipari Vállalatot, mert a vállalat telephelyén ren­detlenség, piszok, a kisütött ke­nyérben lepkék éa hernyók lát­hatók. Or. Kasza Béla, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezetője arról értesítette szerkesztőségün­ket, hogy Intézkedésére a válla­lat a KÖJÁL rendelkezésének megfelelően a rovartalanitást el­végezte. A liszttároló siló teljes berendezését kitisztították és fer­tőtlenítették. Az előirt kétszeri szitálás helyett háromszor szitál­ják a lisztet. Mint dr. Kasza Bé­la Írja, megnyugtató Intézkedést tett a vállalat annak érdekében, hogy a jövőben a lisztmoly el­terjedését megakadályozza. Ugyancsak a mai napon üjabb levelet kaptunk a karcagi ke­nyér ügyében. Ehhez a levélhez Jókora darab kenyeret is méjié­it eltek. A levélíró Gyetvai Fe­renc, a tiszaburai tsz párttltkára értesítette szerkesztőségünket, — hogy már többször fordultak hoz­zá panasszal, mert a kenyér mi­nőségével volt baj, vagy szeny- nyezett volt. Előfordult, hogy cigarettacsikket találtak a ke­nyérben. A levéllel beküldött kenyérben pedig egy egész élesz­tőcsomag papírja volt belesütve, élesztővel együtt. Ez a kenyér néhány nappal ezelőtt aült a fen­tiekben említett Karcagi Sütő­ipari VállalatnáL Mint a második levél bizo­nyltja, dr. Kasza Béla elvtárs In­tézkedésének még nem volt elég foganatja. A Karcagi Sütőipari Vállalatnál nam vigyáznak még mindig eléggé a tisztaságra éa a rendre. Reméljük, hogy az osz­tályvezető elvtárs újabb erélyes Intézkedése és annak visszatérő ellenőrzése végül la rendet te­remt a Karcagi Sütőipari Válla­latnál. Teljes névvel és pontod lakcímmel beküldött pana­szos levél alapján indult el az újságíró Törökszentmik- lóera a TÜZÉP telepre. V — Mióta várakozik itt? — Este 9-kor értem ide, de már megelőztek. Aki Lajkó Bélánét. a tö­rökszentmiklósi TÜZÉP tele­pen az utalványt® tüzelőért való sorban állásban meg­előzte, Pató Sándor, vasár­nap este 8 ára 15 perckor állt ide: „Mikor Intézzük cl, ha nem a jó időben? Ha na­ponta jön egy-egy vagon szén, tíz-tizeinkét embernek jut. Ez is csak akkor, ha is­merősöknek, telefonálóknak nem küldik el.” — Én tizedszer vagyok itt, — kesergi Kocsis Jflzsefné. — Nyugdíjasok vagyunk, az utalványunk még áprilisi, augusztus 18-a van. de azóta sem tudtam beváltani. Ahogy látom, most se sikerül, mert éjjel 3 órakor jöttem és már huszonkettőn voltak előttem. Drága szenet nem akaróik venni. A nyugdíjból arra nem futja. — Mit reméljek én, aki éjszakai műszak után jöttem, most már azt sem tudom hányadik lehetek — mondja Banka Ferenc, — pedig pi­henni is kellene. Már a ha­todik részletet Is befizettem az utalványra, s most már szeretném otthon tudni a szenet És ezt szeretnék mások is, azok iá akik utalvány nél­kül. készpénzre vásárolná­nak. — TCrökszentmikäöson ezen az egy telepen mérnek utalványos szenet a másikon csak öt mázsát, vagy annál kevesebbet szolgálnak ki. s azt is csak úgy, ha ottani fuva­rosokkal vitetjük haza — pa­naszkodik két asszony. ☆ A megyei TÜZÉP-nél tudnak a törökszentmiklósi helyzet­ről, s arra. hogy mi indokol­ja a körülményeiket, Morvái György igazgató ezt mondja: — A vevőközönsóg csak a berentei szenet keresi, mert annak kevés a hamuja és aránylag olcsó. Van másfaj­ta szenünk, például nógrádi, az sem drágább, mint a be­rentei. de sok a salakja és nem kedvelik, nem veszik. Egyébként a megyében je­lenleg 1385 vagon szén van a telepeken és erre az évre lakossági fogyasztásra 26 000 vagonnal rendeltünk, a meg­rendelésnek a fele berentei. Ezt megkapjuk, a többi igényt viszont csak másfajta szén­ből tudjuk kielégíteni. Nagy' gondunk egyébként, hogy a Belkereskedelmi Miniszté­rium egyik utasítása meg­szüntetett egy korábbi ren­deletet, azt, amely megen­gedte a szakmában az áru- kapcsolást. a szénféleségek együttes kiszolgálását. így mi nem tehetünk a kialakult helyzetről. Augusztus 15-én voltam igazgatói tanácskozá­son, ott már az illetékes szakvezetők sem szóltak a választékról, csak azt hang­súlyozták, hogy a mennyiség elég legyen, A sorban állásra vonatko­zó magyarázat egyébként egy cseppet sem meggyőző, de utal valamire. Évek óta prob­léma megyénkben a tüzelő­ellátás. Ezt mielőbb meg kellene már oldani. Nem hi­heti senki, hogy akár Török- szentmiklóson, akár máshol, bárki is puszta kedvtelésből, válogatási mániából kiáll a TÜZÉP elé egy-egy éjszakára. A belkereskedelem és a TÜZÉP következetlenségét jelzik az egymásnak sokszor ellentmondó rendelkezések. Nem lehet például a szenet a telepeken keverni, úgy lát­szik azonban, hogy a bő, tet­szés szerinti választéknak nincs meg a feltétele, leg­alábbis egyelőre- nincs. A tél közeleg s határozott intéz­kedésre van szükség, hogy megfelelően ellássák tüzelő­vel a megye lakosságát. Borsi Eszter Vízügyi Műszaki Tervezési Iroda önálló műszaki tervezési irodává alakult Szolnokon a Közép tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki, terve­zési osztálya. A fejlesztést a következő évek nagy vízügyi feladatai tették szükségessé, s az hogy az osztály jelen­legi létszáma meghaladja a százat, s mintegy újabb öt- ven-hatvan tervező mérnök, technikus foglalkoztatására kerül majd sor. Az iroda szakember gár­dájára sok feladat hárul az épülő kiskörei vízlépcső ön­töző rendszereinek tervezési munkáinál, valamint az ivó- vízellátás biztosításánál és csatornahálózat építések elő­készítésénél. Az iroda mű­ködési területe a szomszédos megyékre is kiterjed és veze­tője a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyettesi minőségé­ben látja el feladatát. Nagyszerű ötlet, igazi jubileumi megemlékezés­ként üdvözöltük néhány hónappal ezelőtt a Tanács­köztársasági Jubileumi Emléktúra, a vetélkedő és a művészeti szemle meg­hirdetését. Előre dörzsöl­tük kezünket. Végre, igazi, tartalmas augusztusi mű­sor. Külön öröm volt, hogy mindez megyénk székhe­lyén. Szolnokom kerül megrendezésre. Megtisz­teltetésnek, előlegezett bi­zalomnak éreztük ezt — jogosan. Sajnos a rendezvény- sorozat közeledtével lelke­sedésünk egyre csökkent, s most a végén bizony alig-alig maradt meg va­lami belőle. Hogy miért? Menjünk talán sorjában. Néhány nappal a jubile­umi túra elindulása előtt meghívót kaptunk a szer­kesztőségbe. Négy megyét érintő sajtótájékoztatóra invitáltak bennünket a Ti" sza-ligetbe. Természetesen megjelentünk, ám rajtunk kívül senki sem volt ott. Aki a tájékoztatást tar­totta volna, az sem. A jubileumi túra „koro­nájaként”. vagy legalább Is e korona egyik gyöngy­szemeiként, terveztük ma­gunkban Báes-Kiskun, Bé­kés. Csomgrád és Szolnok megye „válogatott” csapa­tainak szellemi vetélkedő­jét. Nos, ismét csalódtunk. Szervezetlenül, lehetetlen körülmények között került megrendezésre. Komolyan talán csak a résztvevő csa­patok vették, kivéve — sajnos — a hazaiakat. Ver­senyzésükkel olyan pont­hátrányt tudtak teremteni, amit korábban még mi is elképzelhetetlennek tar­tottunk volna. Az eddigi csorbák kikö­szörülését a Tanácsköz­társasági Művészeti Szem­le szolnoki országos be­mutatójától reméltük. Az előzetes műsorfüzedet ta­nulmányozva örömmel fe­deztük fel a kecsüreméti „Hírős”, a gyulai „Körös”, a makói „Maros”, és a szolnoki „Tisza” együttes és számos kitűnő, közis­mert szólista nevét. Ran­gos bemutatóra számítot­tunk, igazi seregszemlére. Azt hisszük nem árulunk el nagy titkot, ha elmond­juk. hogy elképzelésünk ismét nem vált valóra. Kedden, a rossz idő miatt, a Ságvári Művelődési Ház színháztermébe szorultunk. Zsúfolt terem, lelkes kö­zönség. Egészen az utolsó néhány számig. A jászla* dányi fmsz kórusa követ­kezett. műsorukon Kodály, Bárdos dalokkal. Talán egy év munkája van a há­tuk mögött. A közönség felállt, s elment tűzijáté­kot nézni. Tízen-tizenöten maradtunk a helyiségben. (Véletlenül párhuzamosan szervezték a két eseményt). Ez a szám azután állan­dósult másnap délelőttre. Néha valamelyik résztvevő művészeti csoport is beült, így lehettünk vagy „há- romsomyian”. Kívülről veszekedés, kiabálás hal­latszott be állandóan. Per­cenként nyílt az ajtó, s ilyenkor megállt valaki az előtérben, fagylalttal a ke­zében. Roppant „családias” volt. Ekkor már csak a részt­vevő együtteseken és a szólistákon csodálkoztunk. Ilyen körülmények között, ennyire lelkesen... Minden dicséretet megérdemelnek a szereplők. Tavasszal, már a ne­gyedik Szolnoki Kulturá­lis Hetek eseménysorozata alkalmából is többször szó esett a Szolnokon sorra- kerülő és lezajlott orszá­gos események, műsorok rendező szerveinek felelős­ségéről. Ha ugyanezt most ismét elmondanánk rész­letesein. csak magunkat is­mételnénk. A díszes meghíóőn csak­nem egv tucat rendezőt találtunk. Ám, mint az események mutatják. ..iga­zi” egyáltalán nem volt... H. D. A iermelékenység emelésének utjai Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése MADRID HATÁRÁN... Egy millió munkás« öt milliárd tonna anyag 70 éve született Szaivai Mihály L A reform sok vonatkozás­ban megtermékenyítette a vállalatok tevékenységét, — gazdálkodását Eddig mellő­zött feladatok kerültek a megoldás útjára. A munka termelékenységének emelé­sében azonban a legutóbbi másfél évben bizonyos meg­torpanás észlelhető. Sőt soha nem látott méreteket öltött a munkaerőhiány. Az idei el­ső félévben valamelyest már országos átlagban is csök­kent a termelékenység. — Mindezzel összefüggésben — néhány cikk keretében — a termelékenység legkiválóbb tartaléka, az anyagmozgatás helyzetét, korszerűsítésével, gépesítésiével kapcsolatos kér­déseket szeretnénk megvilá­gítani. Megalapozott becslések sze­rint hazánkban körülbelül egymillió munkás foglalko­zik anyagmozgatással az ipa­ri, a közlekedési és a mező- gazdasági üzemekben. — Az anyagmozgatás a legtöbb he­lyen rendkívül elmaradott, a hagyományos kézi munkára, nyers erőre épül. Pedig nem kis súlytömegről van szó: évente mintegy 200 millió tonna anyag áramlik a nép­gazdaság vérkeringésébe. Át­lagosan — és szerényen — számolva minden anyagot 25- ször kell kézbe venni, átrak­ni, felemelni, mozgatni, amíg késztermék válik belőle. így máris a címben szereplő 5 5 milliárd tonnás anyagmoz­gatási feladatnál vagyunk. Anyagmozgatással foglal­kozik az üzemekben a segéd­munkások számottevő része. (A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a fizikai dol­gozók 44 százaléka szakkép­zetlen). Az anyagellátás és mozgatás hiányosságai okoz­zák a szakmunkások és a termelőberendezések veszte­ségidejének nagy részét A szakmunkások, a diszpécse­rek, a művezetők stb. ezért gyakran maguk is kénytele­nek bekapcsolódni — a ter­melés és az irányítás rovásá­ra — az anyagmozgatásba, szállításba. A gyapjúiparban az összes munkások egyne­gyede, az élelmiszeriparban egy harmada anyagot mozgat; ennél is nagyobb az arány az építőiparban vagy a bányá­szatban. Vessünk egy bátortalan pil­lantást a jövőbe. Elképzel­hető-e, mondjuk 20 év múl­va, amikorra az ipari terme­lés mintegy megötszöröződik, hogy a segédmunkások, a ci- pekedők hadserege is ezzel arányosan gyarapszik? (Je­lenleg ugyanis a termelés minden egy százalékos emel­kedését átlagosan a segéd­munkás-igények 0.7 százalé­kos növekedése kiséri). A se­gédmunkások, az anyagmoz­gatók utánpótlási forrásai már napjainkban is bedu­gultak. Hiába emelkednek béreik az átlagos szakmun­kás és a kezdő mérnöki kere­setek fölé(i), így sem akad már ma e nehéz fizikai mun­kára elegendő jelentkező. A jövőből tehát napjaink nem éppen épületes látvá­nyára kell irányítani tekin­tetünket. Ha más nem, a jelenlegi segédmunkáshiány is nyomatékosan indokolja az anyagmozgatás korszerű­sítésének napirendre tűzését. De témánk időszerűségét a termelékenység emelésének és a gyártási költségek csök­kentésének sürgető feladatai is aláhúzzák. A termelési költségek 20—70 százaléka az anyagmozgatással kapcso­latos. A helyi vezetők gyak­ran mégis azzal térnek ki az égetően fontos feladat megoldása elől, hogy az anyagmozgatás nem értékal­kotó tevékenység; szerintünk csak az anyag megmunkálá­sa és technológiai átalakí­tása az. Anélkül, hogy elméleti vi­tába bonyolódnánk az érték­alkotó munkáról, annyit meg­jegyezhetünk: ma már a gyártási technológia fejlesz­tését, a termelő berendezések kihasználását is erősen féke­zi az elmaradott, korszerűt­len anyagmozgatás. Az utób­bi években sok vállalatnál nagyértékű, világszínvonalon álló termelő berendezéseket helyeztek üzembe, ám évszá­zados módon, talicskával, la­páttal, nyers erővel szolgál­ják ki azokat. Így persze nem tudják a korszerű be­rendezéseket egyenletesen üzemeltetni. Ezzel óhatatla­nul visszavetik, korlátozzák teljesítményeiket. A korsze­rűtlen szállítás egyébként sok helyen a zsúfoltságnak, a szervezetlenségnek és a balesetveszélynek is a fő for­rása. íme, számtalan körülmény, tény és érv szól az anyag- mozgatás, az üzemen belüli szállítás korszerűsítése mel­lett. Pedig közülük is csupán a műszaki-gazdasági indoko­kat említettük, és nem be­széltünk a nehéz, „tróger”- munka gépesítésének emberi, társadalmi vonatkozásairól. A tények, az érvek ellenére sem halad a szállítás géoesí- tése előbbre. Hogy mért? Az elamaradottság és az ezzel kapcsolatos közömbösség okairól következő írásunk­ban foglalkozunk. Kovács József Kövekezik: Gazdaságos-e a gépesítés? Ma lenne 70 éves Szaivai Mihály, az egykori salgótar­jáni kőművessegéd, a 19-es vöröskatona, a forradalmár, akit a későbbiek során min­den európai burzsoá állam rendőrsége üldözött. A spa­nyol polgárháború legendás- hírű hősének alakja kiemel­kedő a magyar és nemzet­közi munkásmozgalomban. Szaivai Mihálv 1919-ben lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Horthy pribékjei 15 évi börtönre ítélték, ahonnan 1920 júniusában megszökött. Végigküzdötte a spanyol sza­badságharcot. Párizsban 1940 elején letartóztatják és 1943- ban a Szovjetunió biztosit számára menedékjogot. A harcos forradalmár 1944-ben részt vett Jugoszláviában a fasiszták elleni harcokban. Hazánk felszabadulásakor katonai szolgálatra jelentke­zik és néphadseregünk egyik vezető tábornoka lesz. Nem­csak néphadseregünk szerve­zésében, fejlesztésében szer­zett maradandó érdemeket, hanem kiveszi részét orszá­gunk politikai és társadalmi életéből is. ☆ Amikor Madridba érke­zett. utcasorok hevertek ro­mokban. Amerre a nemzet­közi ezred elvonult, a tö­megeik szeretete övezte őket. s Szaivai Mihály a géppus­kás ott menetelt az élen. Megsebesült, még felkötött karral szökik meg a kórház­ból. hofly felkeresse egysé­gét. Zászlóaljparancsnok lett. Amikor százada mellett meg­ingott egv szakasz, a visz- szavonulók elé vetette ma­gát. Nem tágított, mert tud­ta. hogy egv esetleges beke­rítés végzetes lehet. Hűséges helytállása és szilárdsága megállította a megfutamo­dott csapatokat. 1938 áprilisában Letíciá­ban egyik nap parancsot ka­pott: estig tartsák a 1*1óai dombokat, hogy a lőerők át­kelhessenek a Serge folvón. S a zászlóalj, amelynek csak gyalogsági fegyverei voltak, támadásra indult a tankok­kal megerősített állások el­len. Sok hős magyar kom­munista esett el ebben a harcban, s ha a zászlóalj és a Lister brigád nem is éri el a francoisták állásait, a dombokat estig megtartot­ták, s a főerők átkeltek. Amikor pedig az ebrói har­cokban a folyón átkelve el­foglalja a 400 méter maga­san levő kőpart tetején az ellenség lőállásait. az ezred- parancsnokság nem akar hinni a hímek. Szaivai nem sokat bizonygat, kiadja a parancsot: tovább üldözni az ellenséget. Katalónia sorsának meg- pecsételődésével a visszavo­nuló sereget és a többszáz­ezer menekülőt a nemzetközi brigád utóvéd harcai fedez­ték. Amikor kiéhezetten fel­sorakoztak az egységek, előt­tük állt a hős Lister és Modesto, hátuk mögött pedig á Pireneusok éghenyúló vo­nulatai- Modesto beszélt: „Nem a spanyol fasizmus győzött le bennünket, hanem az idegen beavatkozás. A spanyol nép és az emberiség legjobb fiai adták é’etüket ebben a harcban” S amiko1- Szaivai csapatai élén átlőni a határt, holtfáradtan vonul­nak el Modesto tábornok előtt s ércesen hangzik fel a zászlóalj indulója: Madrid határán, állunk a vártán, Állunk tűz.öznnben minden poklon át... A nemzetközi brigádok hő­se. a magyar Csanájev soha­sem felejtette el a rési jel­szót: No pasaran! Nem tör­nek át! Egész életében min­den munkájában ez vezé­nyelte. A magyar nép ma, szüle­tésének 70. évfordulóján büszkén és kegyelettel emlé­kezik meg hősi katonafiáról, a nagyszerű kommu":s*áról. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom