Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

g] J Amit ma megtehetsz... Könnyű a közmondást idézni, nehezebb aszerint cse­lekedni. Főként ha súlyos, sok embert érintő ügyben kell kimondani az igent vagy a nemet. Mint amilyen pél­dául egy gyár távlati fej­lesztési terve, a gyártásszer­vezés tökéletesítése, az álló­alapok bővítése, a termék- összetétel változtatása. A döntés: felelősség. Megköny- nyíti. ha alapos elemzőmun­ka előzte meg, s kidolgoztak néhány, előnyöket és hátrá­nyokat egyaránt tartalmazó variánst. Nehezíti, hogy a jövőben senki nem pillant­hat bele tökéletes tisztaság­gal; A termelés, az anyagi ja­vak előállítása: folyamat — Láncszemek szoros kapcsa. Egyik sem választható el a másiktól, következmények nélkül. A gazdaságirányítás mad rendje a korábbiaknál jó­val élesebben húzza meg egy- egy tevékenységi kör suga­rát. A tervező keze alól ki­kerülő rossz konstrukció ne­héz summában mérhető kárt okoz az egész gyárnak, hi­szen a termék a nyakukon marad. A technológiai fegye­lem szigorú megtartása, a műveleti utasítások állandó tökéletesítése a fölosztható nyereséget is megnöveli a kiváló minőségért kapott ár­többlettel. A gyors termék- fejlesztés s kibocsátás nem­csak időelőny a partnerekkel szemben, de anyagi előny is. Nincs olyan iparág, ahol az ún. időtényező fontossága ne növekednék. Nincs tehát olyan iparág sem, ahol kö­zömbös lehetne: vagy holnap, esetleg csak holnap­után hoznak meg egy már most aktuális döntést. Mégis, megtörténik, hogy késve dön­tenek. Holnapra halasztják, amit ma megtehetnének. Sokféle ága-boga van an­nak miért történik, történ­het ez így, amikor másként, jobban is lehetne. A vállala­ti önállóság erőteljes növe­kedése korábban ismeretlen terheket rakott a vezetők vállára. A piaci ismeretek még hiányosak, lassú az in­formáció-áramlás. Időnként kiegyensúlyozatlanná válik a cég pénzügyi helyzete, mert megnőttek készletei, mert legfőbb vevői esetleg késle­kednek a szállított áruért fi­zetni. S tagadhatatlan: szub­jektív tényezők is szerepet játszanak a gyorsaságban, vagy a halogatásban. Nem­csak a rátermettségre, tudás­ra, tájékozottságra gondo­lunk. Arra is, hogy a terme­lés mai biztonsága, a termé­kek könnyen értékesíthető­sége elfeledheti a holnapi teendőket. S arra is, hogy létezik megcsontosodás, a megszokotthoz ragaszkodás, s bizonyos egzisztenciális ag­godalom. „Nem kockáztatni,' nem belevágni semmi újba, egy-k£t év még a nyugdíjig, s majd átveszik akkor a fia­talok a marsallbotot; Addig meg fusson csak a járt úton a kocsi, abból nem lehet na­gyobb baj!”: Az idő mint termelési tényező ma még nem élvezi azt a megkülönböztetett fi­gyelmet és helyet, amit meg­érdemel. — Másodrangúként való kezelésében része van a korábbi beidegződéseknek. A kereskedés helyetti elosztás­nak, a külföldi piacok alig érzékelt hatásának, mindan­nak, ami a múltban valóban háttérbe szorította az idő mérlegelését. — Része van azonban annak is, hogy az első reformesztendőben a vártnál s a tervezettnél könnyebben sikerült elérni a nagyobb nyereséget, azaz: az új gazdaságirányítási rend­szer alapjaiban már új útra terelte a vállalati gazdálko­dást, de részleteit tekintve még nem sarkallt erre. Ma még — ideig-óráig — futja a gyűjtött tartalékokból, a jelentős ráhagyásokkal ké­szült tervekből. — Kérdés: meddig? M. O. Tervezik a szolnoki új kenyérgyárat Nagyrészt automatizált lesz az üzem Ha már termelne Szolno­kon az új kenyérgyár, az is késő volna. Egyelőre azon­ban az is örömünkre szol­gálhat, hogv miután jóvá­hagyták a 44 millió forintos beruházási programot, az Élelmezésipari Tervező Vál­lalatnál megkezdték az üzem műszaki tervezései. A teljes tervdokumentáció ez év szeptember 29-ig ké­szül el a 16 óra alatt 38 ton­na vegyes terméket — ke­nyeret és péksüteményt előállító üzemről. Megfelelő előkészítés után, 1970. ápri­lisában megkezdődhet az építkezés kivitelezése. A te­reprendezési felméréseket a II. sz. Irodaház környékén már elvégezték. Alagútban közlekedik a kenyér A csaknem teljesen auto­matizált kenyérgyár hazai és jugoszláv gépekkel működik majd. A lisztsiló berendezés harmincötféle gépből áll. A sütőtechnológiai gépekből 33 fajtát szerelnek be. A 34 darab, egyenként 300 literes dagasztócsésze és az órán­ként ezer kilogramm tésztát előállító folyamatos ková­szodé és tésztakészítő magyar gépsor mellett, két 45 négy­zetméter sütőterületű WINK­LER thermoeléktro alagút- kemence és automatikus végkelesztő működik majd itt. amiket Jugoszláviából szereznek be. Ezeknek a gé­peknek a működését a ter­vezők és a szolnoki szakem­bereik a múlt héten jugo­szláviai üzemekben tanulmá­nyozták, mivel ilyen felsze­relésű üzemet még nem épí­tettek az országbaj. A régit váltja az új Az üzem hőellátását gáz biztosítja majd. Ehhez a vezetéket 1971. első feléig megépítik. A tervek szerint 1972. má­sodik negyedévében fejező­dik be az építkezés és egy hónapi próbaüzemelés után, 1972. májusában megkezdi a folyamatos termelést. Ha az új üzem megépül, a jelen­legi Rákóczi úti gyárat csak­nem másfél évtizedes terme­léssel megszolgált nagyjaví­tásra állítják le, berendezé­seinek nagy részét kicseré­lik. Az egész üzemet korsze­rűsítik. Ugyanakkor Szolnok több kiskapacaitású sütő­üzemét leállítják, illetve más célra átalakítják. Közös pénzből, közhaszonra Jászberény után Mezőtúron Irodákból modern szalonok A toronyház árnyékában Jászberényben szerdán nyitják meg az új, három- szintes szolgáltatóházat. A 4,5 millió forintos beruhá­zást a város kisipari szövet­kezetei és a szolnoki FÉ£íY- SZÖV finanszírozta. A modern épületben tízféle szolgáltatást nyújtanak. Ru­házati szalonok, javító mű­helyek, üzletek várják a la­kosságot. A beruházást kivi­telező Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz jó minőségű munkát végzett. A jászberényi avató-ün- nepség után két héttel Me­zőtúron kerül sor a szolgál- tatéház üzembehelyezésére. A kis kombinát az fmsz ipar­cikk áruházának szomszéd­ságában áll. A közös beruházással épí­tett szolgáltatóház 3,8 mil­lió forintba került. A KISZÖV műszaki-ágaza­ti osztályán kapott informá­ció szerint Szolnokon a Vö­rös Csillag és Vosztok út találkozásánál megkezdődött egy szolgáltatóház építése. Ezt a jövő év tavaszán nyit­ják meg. A Várkonyi István téren, a 18 emeletes torony­ház árnyékában kétszintes szövetkezeti szolgáltatóház lesz. Ennek költségvetése és tervdokumentációja már meg van. A beruházásra 4,1 mil­lió forintot szánnak. Az építkezést 1970 tavaszán kezdik meg. Mint ismeretes a KISZÖV elköltözött a Ságvári kőrút­ról az F. Bede utcai iroda­házba. Érdeklődtünk, mit kezdenek a felszabadult he­lyiségekkel? (A Vörös Csil­lag mozival szomszédos épü­letről van szó.) Ipolyszegi Mihály osztály- vezető elmondta, á volt KISZÖV irodákat szolnoki szövetkeztek kap­ták meg. Az utcai fronton női—férfi méretes, — az emeleten kö­töttáru szalont nyit a minő­ségi szabó ktsz. A földszinti hátsó traktuson a TEMPO Ktsz könyvkötő és nyomdai sokszorosító részlege rendez­kedik be. I HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­TUDÓSÍTÁSOK Fejér megyében a szovjet küldöttség A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tar­tózkodó küldöttsége — élén Pjotr Mironovics Maserov- val a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tag­jával az SZKP K. B. Politi­kai Bizottságának póttagjá­val a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával — szombaton Fejér megyébe látogatott. A vendégek társaságában volt Vass Istvánná, az országgyű­lés alelnöke, Pap János, az országgyűlés honvédelmi ál­landó bizottságának elnöke, F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet vendégek első­ként a székesfehérvári köny- nyűfémművet tekintették meg. Az üzemlátogatást meg­előzően Tóth Gyula a Fejér megyei tanács vb elnökhe­lyettese tájékoztatta a ven­dégeket a megye életéről, iparának és mezőgazdaságá­nak eredményeiről majd dr. Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezér- igazgatója ismertette az alu­míniumfeldolgozó szovjet kapcsolatait. Az üzemlátogatás után a megye és a város vezetői ebédet adtak a küldöttség tiszteletére. A Legfelsőbb Ta­nács delegációja délután a polgárdi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet életével is- . merkedett. _ Londonba utazik az Állami Népi Együttes A közelmúltban lebonyolí­tott nagysikerű olaszországi turné után ismét külföldi turné előtt áll az Állami Népi Együttes. A társulat a Szegedi Ünnepi Játékokat kö­vetően augusztus 25-én az Erkel Színházban az Ecseri lakodalmassal lép színpadra, majd máánap Londonba uta­zik. (Utoljára 1956 nyarán járt az együttes az angol fő­városban.) Mostani vendég- szereplésük során 19 alkalom­mal mutatják majd be világ­sikert aratott műsorukat, az Ecseri lakodalmast. Az Állami Népi Együttes mintegy százfőnyi művész­gárdájának bemutatkozása a Royal Festival Hall-ban azért is érdekes esemény mert, a patinás múltú épület színpa­dán most először szerepelnek a folklór táncművészet kép­viselői. Papírtányér A Diósgyőri Papírgyár rö­videsen új termékkel, a pa­pírtányérral jelentkezik. Az ehhez szükséges présszerszá­mokat a Lenin Kohászati Művek készíti. A tányérokat a porcelánból készültekhez hasonló méretben és formá­ban gyártják majd. Felületü­ket műanyagréteggel vonják be, így azok alkalmasak lesz­nek majd mind hideg, mind a meleg ételek felszolgálásá­ga. Az egyébként egyszeri használatra szolgáló papír­tányérok külföldön elterjed­tek, beváltak, s feltehetően Itthon is népszerűek lesznek. Használatukkal a háziasszo­nyok mentesülnek a mosoga­tástól, és higiénikusan meg­oldható az étkezés kirándulá­sokon, különféle rendezvé­nyeken. Rekord a gabonaátvételnél A kedvező idő nyomán meggyorsult, csúcsához érke­zett a betakarítás, s ezzel együtt özönlik az új termés a felvásárló telepekre. A ga­bona tröszthöz most beér­kezett jelentések összesítése szerint minden eddigi rekor­dot megdöntötték az átvevő­helyek. Tavaly ugyanis a csúcsforgalom idején egy hét alatt 60 000 vagon gabonát vásároltak fel, g most is ilyen mennyiséggel számolnak. Ez­zel szemben a július 21—27. közötti héten csaknem 80 000 vagon, napi átlagban több mint 10 000 vagon gabonát vettek át a telepek, s ezzel az új termésből mintegy 145 000 vagon kenyér- és ta­karmánygabona került eddig a raktárakba. A rekordhéten akadt olyan telep, például a Solti, a tamási, a győri, a mezőkövesdi, ahol naponta 3000 kocsi, vontató is meg­fordult, s a nagy forgalmat külön térmesternek kellett irányítania. A szokatlanul he­ves szállítási roham ellenére — eltekintve egy-egy nem várt torlódástól — különö­seb fennakadás eddig nem volt a gabonaátvételnél. Érdekes kiállítások, a következő hónapokban Gazdag programmal vár­ják a múzeumok és kiállítási intézmények a művészeti al­kotások kedvelőit az év hát­ralevő részében. Szeptember­ben Budapesten tartják a művészettörténészek nemzet­közi kongresszusát. Ebből az alkalomból a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galé­ria közös kiállítást nyit a Várban „800 év magyar re­mekművei” címmel. Ugyan­ekkor a Szépművészeti Mú­zeum és a Nemzeti Galéria külön-külön is ünnepi tárla­tokat rendez. A Szépművészeti Múzeum a kongresszus alkalmából fel­sorakoztatja „rejtett kincse­it”: azokat az alkotásokat, amelyeket hely hiányában nem tudnak az állandó ki­állítások anyagába illeszte­ni, illetve amelyeket újonnan restauráltak vagy vásárol­tak. A grafikai teremben a Szépművészeti Múzeum legszebb rajzait — köztük Raffaelo, Leonardo, Remb­randt műveit mutatják be a kongresszus idején. Az év másik fontos képző- és iparművészeti eseményso­rozata a Múzeumi Hónap — október — lesz. Ekkor állít­ja ki a Nemzeti Múzeum a rodostói Rákóczi ereklyéket, amelyeket most láthat elő­ször a közönség. Az Iparművészeti Múzeum októberben a nagytétényi Kastély-múzeumban gótikus szobrokból és porcelán plasz­tikákból, a központi múzeumi épületben pedig az Eszter- házy kincsekből rendez be­mutatót Jól sikerült a regénypályázat Sikeres volt az a regény­pályázat, amelyet a felszaba­dulás 25. évfordulója alkal­mából hirdetett meg a Szép- irodalmi Könyvkiadó. A fel­hívásra — amelytől a felsza­badulás időszakát, emberi és társadalmi jelentőségét ábrá­zoló pályaműveket vártak — 57 regényt nyújtottak be a kiadóhoz. A kéziratokból ki­tűnt, hogy a témalehetőség rendkívül gazdag élmény­anyagot és emlékrétcget moz­gatott meg; ami a hívó szó nélkül egy ideig bizonyosan, esetleg véglegesen is feltá­ratlan maradt volna. Igényes, színvonalas, művészi formá­ban jól megoldott művek ér­keztek a pályázatra. Mindezt Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója közölte, s elmond­ta azt is, hogy a bíráló bi­zottság megnövelte az erede­tileg kitűzött díjak számát: két első (egyenként 50 ezer forintos) és két második (30 000—30 000 forintos) díjjal jutalmazzák a legsikeresebb alkotásokat. Első díjat nyert Mississippi Jim című művével Bertha Bulcsú, a Senki földjén cí­mű munkájával pedig Sipos Gyula. Gáli István Németek, kutyákkal és Thiery Árpád Évszakok című művéért kap második díjat. „Szomjazik” a homok A napok óta tartó rekkenő hőségben „szomjazik” a kis­kunsági homokvidék. Július­ban alig 29 millirnéteres csa­padékot kapott — jóval ke­vesebbet az 50 éves átlagnál — a Duna—Tisza köze. A jobb szerkezetű talajokon, amelyek képesek a csapadék tartalékolására. kitűnően hasznosult a napfényenergia. Ezzel szemben a forró ho­mokon már sínylődek a szán­tóföldi növények. Ahol lehet mesterségesen pótolják a csapadékot; Szinte éjjel­nappal dolgoznak az öntöző- berendezések. A Duna—Ti­sza közén az újabb öntöző­egységek üzembehelyezésével az idén már 60 ezer holdnyi kertészeti és mezőgazdasági területen öntöznek. v * y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1 W XX. évf. 178. sz. 1969. aiTgusztui» A., vai>árnap~~~BBHWR^lWl^ _________ _J Ma : Egy hét a világpolitikában 2. oldal ☆ Tiszthelyettesek avatása Szolnokon Révai Józsefről 3. oldal ☆ Sport 4. oldal ☆ Két perc nyelvművelés Lepkék és hernyók a kenyérben Tea 5 dollárért 5. oldal Az utolsó hídfő Carmen, a Dóm téren 7. oldal •ir A szavanna törvénye Anyám énekelt 8. oldal ☆ Szökési kísérlet 9. oldal ☆ Külpolitikai magazin 10—11. oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom