Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

1969. augttsstns Ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Válasz egy kimagyarázkodásra ALKOTMÁNYNAPI ÜNNEPSÉGEK Szolgáltatóházat, sportkombinátot avattak Mezőtúron Jó dolog, hogy már fez­einkben is vannak kis új- ságocskák. különböző tájé­koztatók és híradók. Hasz­nos funkciót töltenek be ezek, mert rendszeresen tájékoz­tatják a fez tagságát mind­arról, ami a szövetkezet éle­tében történik. Általában tá­mogatjuk. helyeseljük az ilyen híradók megjelenteté­sét. Most mégis egy olyan ki­adványról szólunk, ami jobb lett volna, ha nem jelenik meg. Tiszamenti Híradó a címe és a borítólapján az áll. hogy „Kiadja; Tiszajenő —Vezseny tsz üzemi várt- vezetősége”. A híradó egyet­len cikket tartalmaz. A cikk írója Hatvani Lajos fez-el­nök írásának tárgya: ma­gyarázkodás és mosakodás. Olvasóink bizonyára em­lékeznek rá, augusztus 2-i számunkban megírtuk hogy a KNEB feljelentése alap­ján a Szolnok megyei bíró­ság kiszabta az első gazda­sági bírságot A jogerőssé vált ítéletet azért kellett hozni, mert a vezseny—tisza- jenői Tiszamenti Tsz speku­lációval jogtalan kereskedel­mi haszonhoz jutott. Történt ugyanis, hogy polietilén cso­magoló anyagot vásároltak, s azt magas árréssel tovább adták (noha iparcikk keres­kedésre is érvényes engedé­lyük nem volt). Volt amikor 132 százalékos hasznot csap­tak hozzá a beszerzési ár­hoz. A bíróság 200 ezer fo­rint bírság megfizetésére kö­telezte a teB-t- Eddig a tények Ezeket próbálja igen furcsa érvek­kel megmagyarázni a tag­ságnak szóló híradóban a tsz-elnöfc. Az egyik érve így szól: „A gazdasági irányító rendszerben bekövetkezett változással egyidejűleg a sajtó, a rádió és valamennyi irányító szerv egymást túl­licitálva agitált minden tsz- vezetőt, hogy az új gazdasá­gi mechanizmus lehetőségeit használják ki. bátran kezde­ményezzenek és hozzanak létre lcülönbözö melléküzem­ágakat, s ezzel jövedelmü­ket növeljék?’. Vagyis, mint­egy visszadobja a különböző szerveknek és a sajtónak a kesztyűt: íme. ti biztattatok most csináljuk ezért meg büntetést szabtok kft. De kérdezzük az elnök elv­társat. melyik párt. vagy ál­lami fórum, melyik sajtóor­gánum biztatott valaha is arra. hogy spekulációval te­gyenek szert haszonra? Ki magyarázta így az elnök elv­társnak gazdaságirányítási rendszerünk reformját? nagy haszon nem on­nan származott._ hogy drá­gán adtuk el. hanem onnan, hogy olcsón vettük és árá­ban adtuk el, tehát mint tsz nem üzérkedtünk, és sem­miféle árdrágítást nem kö­vettünk eV. — írja magya­rázkodó cikkében másutt. A kereskedelmi haszon ilyen felfogásával még a kapita­lista kereskedőknél sem ta­lálkozunk Ugyanis — álta­lában — a kapitalista keres­kedelem Is azt vallja, hogy a beszerzési árakhoz a ke­Augusztus 19-én és 20-án öt vidéki nagyvárosban — Miskolcon, Salgótarjánban, (Tatabányán, Kaposváron és Szolnokon — került megren­dezésre a Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére hirdetett művészeti szemle D(szagos bemutatója. Művé­szeti csoportok és szólisták akik sikeresen szerepeltek a városi, járási, megyei bemu­tatókon — adtak találkozót ggy másnak. 1 Az első n^o ir'üw*''"'’ "" kiét a néptánc-csoportok ad­ták. A gyulai „Körös", a ma­kói „Maros”, a Magyar Nép­hadsereg „Borsod fsoportja, valamint megyénk reskedelmi tevékenység so­rán felmerülő értéknövelő költséget, valamint egy ál­talában kialakult tisztes ha­szonkulcsot szabad csak hoz­záadni. s az eladási árat így kialakítani. Ennek betartá­sára nemcsak a szigorú üzle­tig érdekek szólítják rá a tőkés kereskedőt, hanem a legtöbb helyen még külön­böző állami ellenőrzési rend­szerek is. De ha nem így volna — akkor is, az a tő­kés világ. Annak belső tör­vénye a magas profitra tör­ni. Mit szóljunk viszont ak­kor. ha egy szocialista nagy­üzem gazdasági vezetője vall ilyen elvet? A szocia­lista kereskedelemben — az elnök elvtárs nézeteivel szemben — az az elv érvé­nyesül. hogy a beszerzési ár­hoz minimális hasznot te­szünk. Ha a beszerzési ár csökken, nem a közvetítői haszonnak kell tehát ilyen tisztességtelen mértékben nö­vekedni, hanem az eladói ár­nak arányosan csökkenni. És mindezt a tevékenysé­get kockázat vállalásnak ne­vezi. Űj gazdaságirányítási rendszerünk — és annak propagandája — valóban ösztönöz a kockázat vállalá­sára. De ezalatt az új ter­mékek, termelési eljárások bevezetésének, új üzemágak kialakításának természetes kockázatát értjük. Nem pe­dig üzérkedéssel, spekuláció­val elérhető, termelés és munka nélkül megszerezhe­tő haszon által jogosan ma­ga után vont bírósági eljá­rás. a ..lebukás” kockázatát Senki nem biztatja gazdasá­gi vezetőinket hogy a tör­vénytelen út „kockázatos” következményeit vállalják. Ellenkezőleg, a megnöveke­dett szabadsággal, a számos új lehetőséggel járó eme ve­szélytől mindig, mindenki óva intett. Furcsa magyarázkodás Hatvani Lajos cikke. Ahe­lyett hogy a szövetkezet tagjai — gazdái! — előtt a pontos tényállást magyaráz­ná meg. ködösíti azt s a vád­lottak padjára ülteti a Nép­lapot. Pedig a spekulációban a tsz vezetői a ludasak. A népi ellenőrök vizsgáltak, a bíróság büntetést szabott ki — lapunknak az egészből csak az a nem örvendetes szerep jutott hogy tájékoz­tassa erről a közvéleményt Az okulás kedvéért Ügy látszik viszont hogy az el­nök elvtárs egyelőre még mindebből nem vonta le a kelló következtetést így születhetett meg a híradóban közzétett írása — ami mind­ezen túl azért is bírálható, mert gazdaságirányítási rend­szerünk elveit is hibásan, lé­nyegükből kiforgatva citálja. Nem segíti ezzel. hanem akadályozza a helyes köz­gazdaság! propagandát Mindez együtt késztetett bennünket a válaszra, s ar­ra a végső megállapításra, hogy a tsz pártvezetősége nem jó ügy szolgálatára bo­csátotta rendelkezésre az egyébként bizonyára hasz­nos funkciót betöltő Tiszar menti Híradó HL évfolya­mának 3. számát képviseletében a túrkevei földművesszövetkezett és a szolnoki „Tisza” együttes. A keviek a régi híres táncos, Egress Kiss Lajos emlékére mutattak be táncjátékot, míg a „Tisza” Nagy Pál és Vár­helyi Lajos „Hej haiászok” című tánckompozícióját adta elő, megérdemelt nagy siker­rel. Érdekes színfoltot jelen­tett a két citerazenekar — a szegedi és az öcsödi —, va­lamint a Continental pol- beat együttes szereplése. A műsort a jászladónyi ímsz .egyeskórusa zárta. Szerdán délelőtt folytató­dott a bemutató. Most a Jász­Itizes karnevál Valaki megjegyezte az esernyő alól: alighanem alul felül vízikarneval lesz itt! A látványosságra vágyó közön­séget azonban még a szemer­kélő eső sem zavarta. Min­denki békés türelemmel vár­ta a beígért Icamevált. El­hangzott a beszéd, megnyi- tottnak nyilvánították a XII. vízikarnevált Szolnokon. Az első hajó a szegedi Ecset és Kefegyár dekoráció­ját hozta. Ez az egzotikus díszlet valószínűleg a zsűri férfitagjaira akart hatni, mert az úszó bur.galoio mel­lett bikinis hölgyek borzong- tak. Kár, hogy mindebből a közönség nem sokat láthatott. Az egyik rendező zavartan magyarázta — ők nem kértek fényt. A következő dekoráció igen csak illett az időjáráshoz. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működő Tisza 11. makettet vonultatott fel. a mini vízesés mellett még víz­ágyúk is okádták az esőbe a vi­zet. Közben szüntelenül dur- rogtak a petárdák, fény- és füstcsíkkal szaggatták az eső- fátyolt. Véleményem szerint a legszellemesebb dekoráció a vasipari vállalat fényjátéka volt. Az égőkből kirakott népköztársasági címer és év­szám változott át a tanács­köztársasági plaká’ról ismert figurává és a jelszóvá — Fegyverbe! — A karnevál végén egy kis­fiú a tömegből: — Apu, miért most esik áz eső? Az apa felnéz a sötét égre, aztán le a Tiszára, ahol még villognak a tűzijáték fényét — Nem tudom kisfiam, kérdezd meg a rendező bá­csitól. Szentnek, szájnak Ragyogó idő fogadta a TV. országos halfőző verseny résztvevőit a Tisza-ligetben. Ez a verseny nagyobb töme­get vonzott, mint egy jó fut­ballmeccs. A zsűri soraiban még a Tudományos Akadé­mia szakembere is helyet ka­pott. Hiába, gasztronómiai nemzet vagyunk. „ A zsűri elnöke n rotyogó kondérok előtt sétálva, rövid eszmefut­tatást tartott a verseny cél­járól. Elmondta, hogy ha­zánkban milyen alacsony a halfogyasztás, s ezt g ver­senyt _ tulajdonképpen propa­gandának szánták. Ami igaz, igaz, a zsűri és a versenyzők nagy része már megjelenésé­vel hitet tett a jó halfőzés mellett. Az is örvendetes do­log, hogy az elnök szerint nemcsak a gyomornak szánt ízekre ügyeltek. hanem a gusztusos elkészítésre is. A türelmetlenebb vendé­gek már elfoglalták helyüket az asztalok mellett és vá­gyakozva néztek az edények alól felkunkorodó füstcsíkok felé. ők is résztvettek aztán a vetélkedőben — ki tud töb­bet enni? Minden babért egy bajai versenyző aratott le. Mégis a közönség nyert itt a legtöbbet, nagy mennyiségű, finom halászlét, no meg né­hány jó receptet herényi Tanítóképző Intézet, a Kilián Repülő Műszaki Fő­iskola, valamint a Kiskun­félegyházi Művelődési Köz­pont irodalmi színpadai és a versmondók játszották a „főszerepet”. Nagy közönségsikert ara­tott Fodor József, tiszafüredi énekszólista, aki 19-es vörös­katona nótákat adott elő. A műsort a karcagi Déry­né Művelődési Ház kamara- zenekara, két népdalénekes — Kovái Lászlóné és Gyula­vári Gabriella —, valamint az országos hírű kecskeméti „Hírős” táncegyüttes egészí­tette ki. Mezőtúron már a kora reggeli órákban megindult az emberáradat az új szol­gáltatóházhoz és a Sportpá­lyára. E városban avatási ünnepségekkel kapcsolták egybe az alkotmányunk 20. évfordulójáról való megem­lékezést. Reggel 8 órakor az új szolgáltatóházat adták át. Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese mondott beszédet, majd a város több vezetője és az érdeklődők kíséretében megnézte az új létesítményt. • Ezután a kis ünnepség résztvevői a sport­telepre mentek át, ahol ek­korra már több mint hat­ezren gyűltek össze, hogy részt vegyenek „ munkás­paraszt találkozón és meg­hallgassák Egri Gyulának, Kunszenfmárton A község újratelepítésének 250 évfordulója növelte a jelentőségét az idei alkot­mány napi évfordulónak. Ze­nés ébresztő hangjaira gyü­lekezett a község apraja- nagyja a piactéren. Az előző napi kiadós eső után az idő is kedvezett a szabadtéren rendezett ünnepségnek. Dél­előtt 9 órakor kezdődött a nagygyűlés, amelyen dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes méltatta az ünnep jelentő­ségét. Ezután került sor a mére­teiben és minőségében is je­lentős ipari- és mezőgazda- sági kiállítás megnyitására, ahol az utóbbi időben foko­zatosan iparosodó község új üzemei mellett a ktsz-ek, az ÁFÉSZ, a termelőszövetkeze­tek, az állami gazdaság és „ magánkisiparosok is bemu­tatták termékeiket, termé­nyeiket. A Párk presszóban rendezett cukrászati kiállítá­son az Ínyenc falatok ked­velői vettek részt, míg a ze­nés divatbemutató közönsége előtt a csinos és olcsó ru­hák arattak nagy sikert. A bélyeggyűjtők örömére a posta alkalmi bélyegzőt használt az ünnepen. Tiszafüred A tiszafürediek ünneplését nem zavarta meg az eső. Mintegy kétezren gyűltek össze n Tisza partján, hogy meghallgassák Nánási Lász­lónak, az Elnöki Tanács tagjának, országgyűlési kép- V'selöiiikn°k ünnepi beszé­dét. Rö’ód külpolitikai ösz- szefoölaló után a lakosságot leeiobban érdeklő dolgokról szólt áz előadó, Többek között az MSZMP Központi Bizott­sága tagjának, az MTS Or­szágos Tanácsa elnökének beszédét. A sportpályán fel­állított tribünön helyet fog­laltak: Vad András, a me­gyei pártbizottság oszályve- zetője, Bárdi Imre, a helyi párti és állami szervek, üze­mek, tsz-ek, intézmények ve­zetői, képviselői. Kóczián Mátyásnak, a me­zőtúri pártbizottság titkárá­nak megnyitó szavai után Egri Gyula lépett a mikrofon elé. A nagygyűlés szónoka méltatta „z ünnep jelentősé­gét, megemlékezett I. István király államalapító munká­járól, beszélt történelmünk dicső hagyományairól, majd a két évtizede megszületett az órszágban folyó hatalmas beruházásokról, így a Tisza II. vízlépcsőről, amely a já­rás életében is nagy válto­zásokat hoz. Lehetővé teszi az öntözést, a terméshoza­mok növelését és így kedve­zően befolyásolja a termelő­szövetkezeti tagok jövedel­mét. A mezőgazdaságban fel- szabaluló munkaerő számá­ra is adódik ffitinkäälkalom az iparosodó járási székhe­lyen, például az alumínium­áruk gyárában. Az alkotmány napi ünnep­ségen adta át Sári Béla, a községi tanács vb elnöké a „Társadalmi munkáért” ki­tüntető jelvényt tíz személy­nek, akik a község fejlesz­tésében kiemelkedően vettek részt. Kisújszállás Friss, pattogó ritmusú ze­nére ébredt a város. A he­lyi úttörő zenekar zenés éb­resztője nyitotta meg * prog­ramot. Délelőtt 10 órakor kezdődött az ünnepi nagy­gyűlés. amelyhek előadója Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb elnöke többek kö­zött alkotmányunk jelentő­ségéről szólt. Majd értékelte azt a fejlődést, amelyet me­gyén]* az utóbbi két évtized­ben ért el. Kisújszállásról szólva említetté, hogy húsz évvel ezelőtt ebben a város­ban alig beszélhettek iparról, s jelenleg a faipari válla­lat és a négy kisipari szö­vetkezet évente mintegy 65 millió forint értékű termé­ket ad. Befelezéshez közele­dik az 50 millió forintos be­ruházással épülő, korszerű téelagvár, megkezdődött a gyógyászati segédeszközök gvára helyi telepének építé­se, s még ebben az évben alkotmányunk jelentőségét méltatva kijelentette: — Élni tudtunk az alkot­mány biztosította jogokkal és teljesítettük kötelességeinket. Pártunk vezetésével, a baráti államok segítségével dolgozó népünk erős ipart, virágzó mezőgazdaságot teremtett, megszüntette a volt uralkodó osztály műveltségi monopó­liumát A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után a város vezetői frissen sült kenyeret adtak át Egri Gyulának, aki jelen volt a nagygyűlést kö­vető sportpálya avatáson is. A város lakói ezután egész­napos sportprogramon vet­tek részt, majd esti kultúr­műsorral zárult az alkot­mánynapi ünnepség hozzáfog a termeléshez á vasipari vállalat gyáregysé­ge. Délután térzene és sport-* műsor szórakoztatta az ün­neplő kisújszállásiakat. Este pedig a ügeti szabadtéri színpadon a BM központi szimfonikus zenekara hang­versenyt adott. Jászberény Alkotmányunk törvénybe­iktatásának 20. évfordulója alkalmából munkás—paraszt találkozóra került sor „ Jász­ság központjában. Már a ko­ra reggeli órákban egymás után érkeztek a járművek a fellóbogózott, sátrakkal tar­kított Május 1. sziget bejá­ratához. Szinte velük egyidő- ben kezdődött meg a gyalo­gosok áramlás,, a szigeten levő szabadtéri színpadhoz. Bereczki Lajos, a Jászsági és Középtiszavidéki Mező- gazdasági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének tit­kára beszédében alkotmá­nyunk jelentőségének mélta­tása mellett a szövetkezeti mozgalom fejlődését, jelen­legi helyzetét ecsetelte. A nagy tetszéssé] fogadott beszéd után a megyében működő ÁFÉSZ-ek és ktsz- ek öntevékeny művészeti együttesei vették birtokukba a színpadot. Az egész napos kulturális és sportműsor mellett a látogatók megis­merkedhettek a jászberényi termelőszövetkezetek és ktsz- ek termékeivel. A két pavi­lonban bemutatott árufélesé­gek ízelítőt adtak kiállítóik sokrétű tevékenységéről, ter­meléséről. Este utcabál zárta a több mint 10 ezrés tömeget meg­mozgató színes, «ml ékezetes alkolmánynapi ünnepségei A Tanácsköztársasági Művészeti Szemle országos bemutatója Szolnokon Az űj szolgáltatóház. amely csaknem 4 millió forintos beruházással épült. Hat szö­vetkezet, amelyeknek részlegei —■ férfi-női fodrász, szűcs, üveges-képkeretezö, női- férfi méretes szabóság, TEMPÓ-iroda, valamint clpőjavitó és méretes — helyet kap­nak az űj épületben, 70 ezer forintot saját erőből biztosított, az OKISZ és a megyei tanács pedig 2 millió 800 ezer forinttal járult hozzá az új létesítményhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom