Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

Szomszédolás A szőrét kezetek jó része hitel nélkül gazdálkodik Készítikt as új alapszabályokat Az OKISZ választmánya ez év februárjában hatá­rozatot hozott, irányelvek és alapszabály-minta kia­dásáról. melynek nyomán a kisipari szövetkezetek el­készíthetik új alapszabályaikat. A kormány idevonatkozó határozata értelmében az alapszabályokat év végéig kell elkészíteni és jóváhagyásra a területi illetékes járási és városi tanácsok vb-khez eljuttatni. Bordás Lászlót, a KISZÖV elnökét kérte meg la­punk munkatársa, adjon rövid tájékoztatást arról, ho­gyan segíti a szövetség az új alapszabályok kidolgozá­sának előkészítését. A szövetkezeti moz­galom kialakulása kezdete óta magában hordja a ta­pasztalatok, a jó módszerek terjedését egyik községből, városból a másikba. Emlé­kezhetünk rá hogy nagyon sok közös gazdaság első té­tova lépéseit úgy tette meg, ahogyan azt elleste a közelé­ben levő néhány hónappal, vagy legfeljebb egy-két év­vel „idősebb” társátóL Az­óta megerősödtek a szövet­kezeti gazdaságok, szinte mindegyike gyűjtött gazdag saját tapasztalatokat De vajon hogyan vándorol­nak manapság egyik helyről a másikra a felgyülemlett ta­nulságok. a gazdálkodás és a szövetkezeti élet bevált, gyakran milliókat érő jó módszered? A termelőszövet­kezetek alapos ismerői sze­rint a kép eléggé vegyes. Többféle nézetet, magatar­tást figyelhetünk meg Van­nak makacs emberek, akik valamiről szentül hiszik, hogy azt ők csinálják a legjobban. Évek óta ugyan egy lépést sem jutnak előbbre a gazdál­kodás egyik, vagy másik ágá­ban — ám módszereiket ille­tően mégis kitartanak saját nézeteik mellett Más helyen meg azt láthatjuk: bár elis­merik. hogy eljárásuk nem valami eredményes —, de egyre bizonygatják, hogy az 6 körülményeik között nincs más megoldás. Sokféle emberi tulajdon­ságból fakadhat az ilyen és ehhez hasonló magatartási Idézzük csak a régi közmon­dást: „A szomszéd rétje min­dig zöldebb”, Valószínű, olyan időben keletkezett ez a szólás-mondás, amikor egyik vagy másik parasztem­ber a keserű irigységben ke­resett vélt menedéket Még­is: ma Is idézhetjük ezt a mondást Mert ha a szomszéd rétje valóban zöldebb a miénknél, akkor nézzük meg. hogy mitől az! Szerencsére a termelőszö­vetkezetek sokaságában ilyen értelemben figyelik a „szom­széd rétjét". Éppen a legjobb szövetke­zeti gazdaságoík vezetői és tagjai emlegetik büszkén, hogy hol mit látnak, tanul­tak és hasznosítottak önma­guknál. Mindjárt megjegyez­hetjük: ez így is van rend­jén! Sok szó esik mostanában a mezőgazdaság műszaki fej­lesztéséről. új növényfajták elterjesztéséről, az állatte­nyésztés módszereinek válto­zásairól. A mi korunk egyik jellemzője a gazdálkodás vi­lágának állandó és egyre gyorsuló változása. Ebből pe­dig következik, hogy a nél­külözhetetlen ismeretek mennyisége többszöröse a 20—30 év előttinek De eh­hez még számítsuk hozzá: nagyon sok részlet-megol­dást, egyszerűnek látszó „fo­gást” maguknak a szövetke­zeti szakembereknek, dolgo­zóknak kell megtalálniok. Hát mennyivel könnyebb mondjuk egy gép gazdaságos hasznosítását, vagy egy nö­vényfajta igazán eredményes termesztését megvalósítani, ha annak fortélyait megfi­gyelhetjük egy másik gazda­ságban, mint akkor, ha csak önmagunkra utalva kísérle­tezünk! Dicsérik sok vidéken a tsz-ek területi szövetségeit. Mindenekelőtt azért, mert jó kezdeményezői és szervezői a hasznos tapasztalatcseréknek. Valóban: nemcsak a műkö­dési szabályzat szerint, ha­nem az élő gyakorlatban is ők a legfelelősebb gazdái an­nak. hogy egy-egy szövetke­zet ne legyen „bezárt világ” hanem szabadon adja és fo­gadja a szövetkezeti élet sok­színű tapasztalatát. Gyakran vh* kereke­dik arról: hol és mit érde­mes megnézni egy-egy ilyen tapasztalatcsere alkalmával. Vannak, akik úgy vélik, hogy az az igazi, ha minél távo­labbi vidékre mennek. Per­sze bizonyára van sok min­den. amit a közelben nem le­het fellelni, vagyis indokolt és hasznos egy távoli szö­vetkezet tanulmányozása. Am az esetek többségében — sok példát lehetne rá sorolni — mégis a legközelebb eső, adottságaiban, körülményei­ben legh as omlóbb gazdaság módszerei bizonyulnak Iga­zán hasznosnak. Mindig ér­demes me&átogatni a szom­szédot, ha így tanulni lehet H. L. — Az új alapszabály a szövetkezetek életében meg­alakulásukhoz hasonlóan je­lentős esemény — hangzik a válasz. — Az eddig érvényes alapszabály több törvényere­jű jogforrásból eredt, elfo­gadásuk. alkalmazásuk min­den szövetkezetre egyformán kötelező volt Ez szükségsze­rűen központi irányításra épült ami az utóbbi idő­ben már gyakran fékezte a szövetkezetek önálló dönté­seit. a gyorsabb fejlődést se­gítő tendenciákat Az új alapszabályok a tár­sadalmi demokratizmust tük­rözik majd és a kormányha­tározatok alapján kifejezik az állam és a szövetkezetek, valamint a szövetkezetek és a szövetségek új viszonyait Nem vitás, hogy a szövet­kezetek belső életét a gyor­sabb fejlődés érdekéljen olyanná kell termi, amely egyértelműen biztosítja a törvényes és önálló gazdálko­dást az egyedi, sajátos fej­lődést és a törvényességi fel­ügyeletet az illetékes taná­csok számára. Ezt szeretnénk mi is megfelelően segíteni. Ezért a KISZÖV kibőví­tett választmánya júliusban egy ideiglenes bizottságot ho­zott létre, amely a felmerülő viták körültekintő rendezésé­re hivatott A választmány részletes programot is dolgo­zott ki arra. hogyan segítjük az alapszabályok készítését Ez felelősségteljes, összehan­golt munkát kíván minde­nütt. Az egyes szövetkezetek sajátosságait figyelembe ve­vő előkészítés elengedhetet­len ahhoz, hogy az alapsza­bályt a szövetkezeti tagok magukénak vallják. Ezért a választmány létrehozott egv huszonnyolc tagú aktíva cso­portot is, amelynek tagjai se­gítik az előkészítést. Ezekkel az aktívákkal éppen most kétnapos tanfolyamon be­széljük meg a legfőbb teen­dőket. A tanfolyam után pedig a szövetkezetekben már meg­alakított előkészítő bizottsá­gokkal együtt megkezdik a munkát, ami három ütem­ben bonyolódik majd le. Elő­ször is az új irányelveket és a szükséges írásos anyagokat tanulmányozzák a szövetke­zeti tagokkal együtt. Ezt kö­veti a tervezet készítése és bővebb körű ismertetése. Maid a szövetkezeti közgyű­lések megtartása, ahol jóvá- alapcrchálvo­Tegnap Szolnokra érkezett a Tanácsiköztársasági Jubi­leumi Túra résztvevőinek csoportja. A négy megye fia­taljai este fél hétkor zászlók­kal, dalolva vonultak a Le­nin parkba, ahol Lakatos Lajos. a szolnoki városi KISZ bizottság titkára kö­szöntötte őket. Beszédében üdvözölte a messzi útról ér­kezetteket, többek között ar­ról szólt, hogy érdeklődéssel figyelték a kiszesek, megyénk fiataljai a túrázók teljesít­ményét, A túrázók nevében Irházi Lajos, a Békés me­kát. amelyeket később to­vábbítanak az illetékes ta­nácsokhoz. Az ésszerűség azt kívánta, hogy már most meg­felelően együttműködjünk a területileg illetékes párt- és állami szervekkel. A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy megyénk szövetke­zetei megérdemlik a na­gyobb önállóságot. Az utóbbi másfél évben ugyanis lénye­ges változás állt be működé­sükben. Gazdálkodásuk meg­szilárdult. A megyénkben működő szövetkezeteknek a fele már hitel nélkül gazdál­kodik. Sokat erősödött a ta­gokban a tulajdonosi szem­lélet is. Ennek ellenére most elég sok az elméleti vita. Vannak, akik kételkednek a demokratizmus növelésének jó hatásában. A hatékony alapszabály el­készítése viszont nem any- nyira rajtunk múlik, inkább a szövetkezeti tagok akara­tán. aktivitásán, okos vitái, meggyőződéses állásfoglalá­suk alapján készülhet el. B. E. gyeiek egyik vezetője vála­szolt. Ezután átadták a szol­noki városi KISZ bizottság ajándékát — Szolnok város címerével, a túra dátumával díszített zászlót — minden csoportnak. Ezt követően a fiatalok megkoszorúzták az emlékmű­vet és elvonultak szállás­helyükre, a tisza-ligeti KISZ táborba. A mai nap már a pihenésé, a szórakozásé. — Megtalálhatjuk a túrázókat a művészeti seregszemlén, vízi karneválon, s végül az utcabálon. fáa: Határszemle fényképezőgéppel A tudomány világából Jászapáti változatok Budapest hullámhosszán Tea 5 dollárért A központ keze ...? Sport Pofonok a hét végén Szeptember 1-én tanévnyitó A művelődésügyi minisz­ter utasításában szabályozta az 1969—70-es oktatási év ta­nulmányi rendjét. Az alsó- és középfokú tanintézetekben a szorgalmi idő változatlanul két föévre oszlik. Az első félév szeptember első mun­kanapján kezdődik. A tanu­lók első félévi osztályzatait a december 22-i állapotot ala­pul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó érte­kezleten zárják le és a szü­net utáni első tanítási na­pon az ellenőrző könyv út­ján hozzák a szülők tudomá­sára. A téli szünet — a nép- számlálás miatt — a szoká­sosnál hosszabb lesz: 1969. december 22-től 1970. január 14-ig tart. Március 21-e — akárcsak az idén — jövőre is tanítási szünnap. Kimondja a miniszteri utasítás azt Is, hogy a népszámlálás követ­keztében meghosszabbított téli szünet miatt a tanévet — legföljebb június 20-ig — akkor kell meghosszabbítani, ba a tanítási napok száma a 190-et nem érné eL Az érettségi, képesítő írás­beli vizsgákat valamennyi középiskolában nappali tago­zaton 1970. május 11 és 18 között bonyolítják le. Az el­sőosztályosok beiratására mind az általános, mind a középiskolában június 15— 16-án kerül sor. Négy megye túrázói Szolnokon HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK j Előzetes a moszkvai magyar kiállításról írorsság a Biztonsági Tanács összehívását kérte ff A délkoreai diktátor IXixonhos késsül * I Kanadában keresik a Los Angeles-i gyilkosokat Tudósításaink a 2. oldalon Népművelők és népművészek kitüntetése Ä művelődésügyi miniszter Alkotmányunk ünnepe al­kalmából élenjáró népműve­lőket és népművészeket tűn­tetett M. Húszán kapták a megtisz­telő Kiváló népművelő ki­tüntetést, köztük Bárdi Imre a Szolnok megyei tanács vb- elnökhelyettese. A Népművészet mestere kitüntetést Kovács Károly mesemondó, Méry Vince bá­bos, Keviczki Istvánné szö­vő, Czomba Pál szövő, özv. Oláh Istvánné énekes, ifj. Nagy István faragó és Elek Gyula bocskoros érdemelte ki. Á kitüntetéseket Molnár János miniszterhelyettes hét­főn a Művelődésügyi Minisz­térium Petőfi termében nyúj­totta át. Egyszerűsítették a bizományos tevékenységet A belkereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki a bi­zományosi tevékenységről, annak leegyszerűsítéséről. A rendelet feloldott egész sor olyan régebbi megkötöttsé­get, amely gátolja a bizomá­nyosi üzletek elterjedését, s amely miatt a vállalatok, a kereskedelem nem szívesen foglalkozott a bizományi árukkal. Korábban például a bizományba átvett árut a többitől teljesen elkülönítve kellett tárolni, — most ilyen megkötöttség nincsen. A rendelet előírja, /hogy a bizományosi díj mértékében a szerződő felek szabadon állapodhatnak meg. A minő­ségi osztályba nem sorolható, vagy forgalombahozatalra nem javasolt iparcikkeket vi­szont változatlanul csak az alkalmi áruk háza, vagy a Bizományi Aruház Vállalat, illetve a leértékelt áruk for­galmazására kijelölt üzlet árusíthat bizományosként. Ugyancsak nem szabad a felügyeleti szerv engedélye nélkül bizományba átvett árut bizományba tovább­adni. Ünnep a Körös mentén A békési járás községei ese- ménykben gazdag Körös­menti Kulturális Heteket rendeznek. Az ünnepélyes megnyitásra vasárnap került sor Mezőberényben, ahol egyben megnyitották a mező- gazdasági és ipari termék- bemutatót is. A következő hetekben Békésen, Mezőbe­rényben, Köröstarcsán kép­zőművészeti kiállítások nyíl­nak. Jégmadarak Rendkívül ritka madarak fészkelőhelyét fedezték fel a gemenci erdőkben. A_ rigó nagyságú színes tollazatú jég­madarak szép számban fész­kelnek a Duna ágak és a Sió úgynevezett törőpartjai­ban, a földben, akár a parti fecskék. Menedékre találtak a vadvizekkel, tavakkal szab­dalt rengetegben a fekete gó­lyák és a kék vércsék is. Gyakori kép a háborítat­lanabb részeken, hogy a le­apadt holt-ágakban, mocsa­rakban a most érő sulymot csemegéző szarvasok mellett százával gyülekeznek a hó­fehér kócsagok. Hozzáértők megállapítása szerint, a ge­menci erdőségnek nemcsak a vadállománya, hanem a ma­dárvilága is olyan páratlan természeti különlegesség, hogy védelmet érdemel, s ter­mészetvédelmi területté nyil­vánítása feltétlenül 'ndokolt Az alkotmányunk ünne­pén Moszkvában megnyíló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon több mint négyezer mező­gazdasági és élelmiszeripari, illetőleg az élelmiszergaz­dálkodást segítő gépipari, vagy ipari és műszeripari termék lesz látható. így a kiállítás átfogó képet ad majd élelmiszergazdaságunk fejlettségéről; Több mint kétezer négyzetméter alapte­rületű pavilonokban és 1800 négyzetméter szabad terüle­ten elhelyezkedő kiállításon szinte valamennyi nagyobb, a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral foglalkozó külkereskedelmi vállala­tunk részt vesz. Az állami gazdaságok a Monimpex részlegében önálló kiállítóként jelentkeznek bo­raikkal, italáruikkal. Húsz féie minőségi bort vonultat­nak fel. A már az export­listán szereplő ismert már­kákon kívül a Balatonboglá- ri Állami Gazdaság musko­tállyal és Traminival, a Ba­dacsonyi Állami Gazdaság csopaki Olaszrizlinggel, Kunbaja Rizlingszilvánival, a bajaiak és a bogiáriak a Salvador csemegeborral je­lentkeznek. Ezek legtöbbjét a hazai közönség is csak az őszi vásáron ismeri majd meg. Hosszúhegy, Debrecen, To- kajhegyalja saját palackozá- sú kisüsti pálinkát mutat be. Helyet kapnak a kiállított cikkek között az állami gaz­daságok üzemeiben készült különleges ízesítésű áruk, befőttek, szörpök, csemege uborkák stb. Ezeket a fer- tődi és a szabadkígyósj ál­lami gazdaságok küldik Moszkvába. Az évszaknak megfelelően friss gyümölcsök és kerté­szeti termékek rendszeres cseréjéről különgépes utánszállitással gondoskodik a Hungarofruct. Első ízben jelennek meg külföldi kiállításon önálló bemutatóval állami gazdasá­gaink. / mt vilag proletarja1, egyesuuetek| ***•- so m* ■'■■■ ■■■ - —■■ — .... -...■ .........- ■■ ■■■ .... .... ., . — ,„ , 1 * *'■* ■" ' i ... ..... i ............. " ...... ■" —■ ■■ —- -iiiMMMiMiiMjmimwpHaiiBifliiiLiMLWjHMiiJBgg^Mg----------------i is i. st. 1969.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom