Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-17 / 190. szám
1969. augusztus VI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 f Évi egymillió kezdődik a képesség Tovább tömörülnek a nyugati világ aufógYárai Hirtelenében a nem szakember nehezen tudná megmondani, hoay hány különféle nyugat-európai autómárka fut ma az egyes országutakon. A szám mindeneseire nem csekély. E változatosság ellenére Nyugat-Európa autóiparában jól kivehető az a néhány szál, amely az egyes társaságokat összeköti. A már eddig meghúzott összekötő vonalakhoz a közelmúltban egy új, meglehetősen vastag szál csatlakozott. Ez kétségtelenül figyelemre méltó és esetleg kihatásait tekintve döntő tényező lehet a nyugateurópai autóversenyben. A Volkswagen Werke (VW) és a Nechkarsulmer-Motoren-werke (NSU) közötti fúzióról van szó. Szovjet tengerészek emlékműve Zajrekord „Felháborító, fülsiketítő, tűrhetetlen... a dobhártyák kegyelemért könyörögnek... Az Egyesült Államoknak más se hiányzik már, mint a Concorde!’8 Így nyilatkozott Bertram Podell amerikai képviselő a Concorde párizsi próbarepülése után. Goeffrey Holmes londoni közegészségügyi felügyelő viszont a Concorde 002-nek az angol fpváros fölött tett próbarepülése után lelkesen kijelentette: „Kiváló! Az ember nem is kívánhat mást e kísérlet alapján, csak azt, hogy több Concorde legyen az égbolton és kevesebb más repülőgép”; Nagy-Britanniáhan korábban egész sor mérést végeztek a Concorde le- és felszállása közben, s megállapították: „ repülőgép jelenlegi állapotában kevésbé zajos, mint az amerikai Boeing 707, vagy az angol VC—10 típusú, négyreaktoros szériagyártású szubszonikus gépek.* A Concorde 001 és 002 prototípusainak reaktorai minden bizonnyal kisebb teljesítményűek, tehát kevésbé zajosak, mint a sorozatban előállított gépek reaktorai, bár a konstruktőrök remélik, hogy hamarosan hangtompító berendezéssel sikerül ellátni a reaktort. A Concorde becsmérlői mégsem nyughatnak. „Várják meg az első szuperszonikus kísérleti repüléseket és a szörnyű robajt, ami majd azokat kíséri’8 m* mondogatják, 'íj: iu A technológiai és ipari versengés,' ez az 'úf 'élet- hálái harc olyan heves, hogy az államok és vállalatok nem haboznak minden olyan eszközt latba vetni, hogy információt szerezzenek a kon- kunrencia gyártmányairól, termékeiről, technológiájáról. Egy ipari titok ma gyakran többet ér, mint egy katonai értesülés. Ezért virágzott fel soha nem látott méretekben az ipari bérnek foglalkozása. A legtöbb kém az európai országok közül Franciaországban, majd az NSZK-bam és Angliában tevékenykedik. Az Egyesült Államok ipari E verseny megfigyelője észrevehette, hogy az utóbbi években egyre több gépkocsi- evár létesített egymás között különböző formában ..szoros” kapcsolatot. Ugyanis kevés társaság érez magában elég erőt ahhoz, hogy minden partner nélkül\ egyedül vegye fel a nagy versenyt Így Nyugat-Németországban már évekkel ezelőtt egyezmény jött létre a VW és a Daimler-Benz között és a VW elnyelte a kisebb Autó-Uniont A Mercedes-Benz pedig a Henschel teherautógyárral és a Hanomaggal áll kapcsolatban. Angliában a Ford. a Vauxhall (General Motors) és a Roottes (Chrysler) csoport birtoklásával még nagyon erős az amerikai társaságok kémed igen aktívak, náluk viszont japán „szakértők.” tevékenykednek. Lássunk egy izgalmas történetet az ipari kémkedés történetéből. A múlt század végén Japánnak egyetlen hajógyára sem volt. Hajóikat angol és nyugatnémet hajógyárakban rendelték. Több mint húsz éven át a skóciai Clyde-i hajógyárnak is hűséges vásártói voltaik. Lassacskán kiismerték a vásárolt hajókat, mérnököket képeztek és maguk is megkezdték a hajógyártást. Mindemellett továbbra is jelentős rendeléseket eszköuralma, de az elmúlt hat évben itt is öt cég egyesült Megalakították az angol tulajdonban levő British Ley- landot az egyedüli önálló versenyképes angol társaságot. Svédországban szintén szóba került a Volvo és a SAAB közeledése. Franciaországban pedig a Renault és a PeugeQt közeledett egymáshoz. Mindezek az egyesülések és fúziók egy nagy harcnak elemet A nyugateurópai gépkocsiiparban fokozódik a tőkekoncentrációs folyamat A három évvel ezelőtt elindított nagyszabású átcsoportosítási manőverek gyors ütemben haladnak tovább — állapította meg a Figaro párizsi lap. maid így folytatta: „Egymásután jelentkeznek az olyan zöltelk különböző európai hajógyáraknál. De már nem fogadták el az angol vagy nyugatnémet mérnökök minden tervét és javaslatát — Egyre szeszélyesebb megrendelőiknek bizonyultak, mindig újabb terveket kértek. Egy nyugdíjas skót mérnök fedezte fel, hol van a kutya eltemetve. Egy ausztráliai kikötőben megpillantott egy japán hajót, amelynek tervét ő készítette, de amelyet a japánok végül nem rendeltek' meg a Clyde-i hajógyárban. A japánok felhasználták a terveket és ők maguk építették meg a hajótSkóciáiba visszatérve a \ mérnök hosszan tárgyalt a hajógyár igazgatóival, akik végül is elfogadták tervét. A mérnök egy szét sem szólt felfedezéséről. Nem sokkal ezután egy ismert japán flottatulajdonos terveket kért egy új teherhajóhoz. Meg is kapta a szokott udvarias és vendégszerető módon. Hat hónap telt el, és a japán flottatulajdonos közölte, hogy meggondolta magát és nem rendeli meg a taher- hajót. A mérnök, aki a visszautasított teherhajó tervét készítette, ezután néhány hónapra Japánba utazott. Jártában-keltében egy napon vidám tömegbe keveredett: a japán hajógyárnak legújabb teherhajóját bocsátották vízre. A mérnök felismerte a különleges formájú hajót. Vidáman mosolygott. A vízre bocsátás mindig megható pillanat, különösen annak, aki a hajót tervezte. A ragyogó napsütésben, lánccsörgés, örömkiáltások és harcias induló hangjai mellett a teherhajó a vízbe merült egy pillanatra megállt, majd megingott — és felborult. A sköt mérnök másnap elégedetten hazautazott Európába. Csak az bántotta, hogy egy japán kollégája harakirit követett eL esetek, mint az, hogy az olasz Masserati a francia Citroen ellenőrzése alá kerül. hogy a Lancia és a Ferrari cégek a Fiat befolyása alá jutnak. A három nagy amerikai céggel szembeni ellenállás erőátcsoportosításokra készteti a nyugat-európai társaságokat,' Agnelli, a Fiat elnöke. ,azt jósolta, hogy e folyamatok . eredményeként mindössze öt-hat autógyártó cég marad a kapitalista világban. Egy párizsi megfigyelő szerint tíz éven belül a tőkés piacon csak olyan társaság lesz életképes, amely legalább egymillió gépkocsit gyárt évente. Ezt a mennyiséget 1968-ban — sorrendben — a következő cégek tudták termelni: General Motors, Ford. Chrysler, Fiat, Wolkswagen, Toyota (Japán). Milyen együtthatót jelent ilyen összefüggésben a VW— NSU közötti fúzió? Kétségtelen az USA elleni nyugat-európai gépkocsiegyüttműködés szorosabbra fűzése felé jelent lépést előre. Jelenthet ez egy óriási nyugat- európai autótrösztöt — állapítja meg a Der Spiegel-ham- burgi lap — mely a nyugatnémet Daimler-Benztől. a Volkswagentől, az Autó Uni- on-től a francia Citroenig, innen pedig az olasz Fiatig terjed. Egy ilyen 33 milliárd nyugatnémet márka forgalmat lebonyolító tröszt túlhaladná az amerikai Chryslert, közelebb kerülne a Ford-hoz. de még mindig távol állna a 91 milliárd forgalmat feltüntető General Motorstól. De természetesen egy ilyen trösztnek az esetlege* létrehozása a benne részt vevő társaságok közötti éles pozícióharc feltételei között menne végbe. A tét: ki maradna le ebben a versenyben és ki kerülne a tröszt élére? Az eddigi jelek szerint ez a nyugat-európai harc (az angol Leylandstól eltekintve) egyrészt a Fiat—Citroen— Masseratit állítaná szembe a VW—NSU—Auto Uni ónnal. VI. Pál pápa elragadtatással üdvözölte az ember első lépéseit a Holdon. Július 21- én, amikor a két amerikai a Holdon járt, a pápa kijelentette: — Minden elismerésünk azoké, akik lehetővé tették ezt a merész utat. Éltette a tudományt és megjegyezte, hogy az emberiség előtt megnyíltak a világmindenség kapui, és nincs többé számukra leküzdhetetlen akadály és elérhetetlen cél. Természetesen ezt az alkalmat is kihasználta, hogy istent dicsőítse: — Az új felfedezés igen fontos azoknak az embereknek a lelki világa számára, akik Istent látják a világban és a világot az Istenben — mondotta. Ezzel VI. Pál pápa XXIII. János pápa nyomdokaiba lépett. János pápa 1962-ben nagy szenzációt keltett és megboránkoztatta a fanatikus hívőket azzal, hogy üdvözölte a szovjet űrhajósok útját és imádkozott sikerükért. Ugyanúgy mint utódja, ösz- szefüggésbe hozta a tudomány sikerét istennel, ennek ellenére, mégis bírálták. Ottaviani bíboros, a vatikáni zsinat konzervatív erőinek vezetője szerint az egyház nem adhatja áldását a világűrrepülésre. — Az ember az Istennel szemben nem engedhet meg magának ekkora önteltséget és szabadságot. A szentírás szerint az embernek a Földön kell élnie és szaporodnia, a Földet meghódítja, de a világűrt 1942. végén nevezetes hadműveleteket hajtottak végre Feodoszija partjainál: több- ezer szovjet katona és matróz partra szállt a Krím akkor német megszállás alatt álló keleti partvidékén. A fasiszták ellen vívott kegyetlen harcban sok harcos vesztette életét Ennek p hallatlan hőstettnek szentelte munkáját Vlagyimir Bondarenko festő. A művész eredeti elgondolását Moszkvában nagy tetszéssel fogadták, A „Junosz- ty” (Ifjúság) című lap a műemlék-terv fényképét is közölte. Bondarenko 34 éves. Katona korában kezdett a képző- művészettel foglalkozni, s nem. Világűrről szó sincs a Bibliában — mondja Ottaviani. Ellenfelei — a haladóbbak — azzal érvelnek, hogy az Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, emellett Isten a Földön kívül uralkodik, miért ne tehetné meg ezt az ember is. Az ellenzék álláspontja érthető is, hiszen az egyháznak elég fejtprést okozna, ha netán valamelyik bolygón az ember élőlényre bukkanna. Hogyan magyarázhatná meg a vallás ezeknek az élőlényeknek létezését? Aquinoi Szent Tamás szerint a Föld mindennek a központja, s Isten csak azért teremtette a Napot, a csillagokat, a Holdat, hogy az embert szolgálják. Kopemi- kus és Galilei voltak az elsők a világon, akik azt merték állítani, hogy a világmindenség központja nem a Föld. Amióta az inkvizíció Galileit tanai miatt elítélte, az egyház az idők folyamán számtalan tudományos igazságot tett magáévá és mindezen túltette magát. Ha azonban az ember élőlényekre bukkanna a világmindenségben, az alaposan megingatná a vallás hittételeit. Vannak azonban az egyház kötelékeiben olyanok is, akik nem félnek a haladástól. Salvator Lénél barát, a Corriere della Sera című lapban megjelent írásában azt mondja, hogy a vallás olyán rugalmas már, hogy nem ellenezheti többé a világűr meghódítását, csak kapcsolatot teremtett a lenin-» grádi művészeti akadémiával. Leszerelése után beiratkozott a Muhina felsőfokú iparművészeti iskolába, amelynek elvégzése után Sze- vasztopolban, majd Balahla- vában dolgozott. A Krím fél- szige szerelmese és kitűnő ismerője. A feodoszijai partraszállás emlékmű-terve három, húsz méter magas katona-alak, speciális, a tenger sós vizének ellenálló betonból. Az emlékmű előtti partszegélyt fekete kőlapokkal búrkoi- ják. A szoborcsoport baloldalán levő horgony a honi földhöz való kötöttséget jelképezi. (PPN) azért, mert retteg attól, hogy más bolygókon is lehetnek élőlények. A vallás sohasem tanította, de nem is tagadta, hogy a Földön kívül is lehetséges az élet — mondja Salvator Lénél barát. Suenens belga bíboros a következő, azóta gyakran idézett szavakat intézte a vatikáni zsinathoz: „Könyörgöm, kövessük a tudomány fejlődését. Kerüljük el az újabb Galilei-pert. Egy is elegendő volt belőle a történelemben.” LENGYEL HAJÓK A lengyel hajóipar a világ első tíz helyének egyikén, a halászhajók gyártása terén pedig a világ első helyén áll. A gdanski Lenin Hajógyár a világ legnagyobb hajógyárai közé tartozik. i HARAKIRI A LOPOTT TERV MIATT Az Ipari kémek mind fontosabb szerepet játszanak a világgazdaságban A világűrről szó sincs a bibliában A Hold és a római egyház