Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-15 / 188. szám
1969. augusztus 15; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 DIPLOMÁVAL A SZÉRŰN Leváltottak egy agrármérnököt Tájékoztató a kisipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokról A jászberényi Kossuth Tsz egyik tanyaközpontjában elevátor rakodik; Mellette emberek igazgatják a száraz lucernát, formálják a kazlat. Ott dolgozik Szabó Ferenc agrármérnök is, aki májusban kapta meg a diplomáját a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, s egy hónappal később leváltották főállattenyésztői beosztásából. Pedig a szövetkezet, taníttatta hat éven át, sok-sok fizetett szabadságot adott neki, míg a levelező szakra járt. Most viszont nem tartanak igényt szaktudására, évtizedes tapasztalataira. Már önmagában ez a tény is meghökkentő. Ám a harmincvalahány éves Szabó nem távozóit a szövetkezetből, beállt fizikai dolgozónak. A városiban több helyre hívták megfelelő beosztásba, de ő nem ment. A vezetők szerint összeférhetetlen Szabó Ferencet a szövetkezet vezetői tíz évvel ezelőtt kérték ki a városi tanács mezőgazdasági osztályáról, ahol földnyilvántartó volt az akikor középfokú technikummal rendelkező fiatalember. Ismerték jó tulajdonságait és hibáit is. Deme János — a tsz-mek már húsz éve elnöke — és a többi vezető is bízott benne. Kezdetben beosztott mezőgazdász. majd évekig főmezőgazdász volt. Két éven át főállattenyésztőként működött. Talán nem is rosszuk A Kossuth Tsz most a vár ros legjobb szövetkezete; A többi négy gyengén működik, egynéhány krónikus mérleghiánnyal küszködik. Ez a 4139 holdas gazdaság viszont egyre fejlődik, építkezik. Tavaly átlagosan több mint 24 ezer forintot osztott tagjainak. Nyilvánvaló, hogy a tagok szorgalma, a vezetők, a szakemberek hozzáértése révén születtek az eredmények. Senki sem tagadhatja, Szabó Ferenc is hozzájárult azokhoz. Szakértelmét nem is vitatják a szövetkezetben. Annál inkább bírálják magatartását. A vezetők azt mondják róla; nagyképű, összeférhetetlen. Az elnöknek odavágta: minek szól bele, ha nem ért hozzá. A főagronómusról kijelentette: a takarmány szabványt se tudja összeállítani. Tromfos András tehenészt — most állattenyésztési brigádvezető — azzal sértette meg: Ne szólj bele, te nem értesz hozzá. Az egyik küldöttgyűlésen így nyilatkozott sokak megbotránkozására: én csak diplomásokkal tárgyalok; A pártszervezet figyelmeztetése Súlyos vádak ezek, senkitől sem lehet kívánni, hogy szó nélkül tűrje a sértegetéseket. A tsz pártszervezetében többször bírálták Szabó Ferenc magatartását. Togyela István párt titkár tói értesültem: „Hatszor tűztük napirendre a Feri viselkedését Türelemmel foglalkoztunk vele. de nem sok sikerrel. Három évvel ezelőtt határozottabban kellett elítélnünk a kommunistáktól idegen magatartását. Ám azóta sem változott. De mint szakember többre, jobbra törekedett”. Szabóval a tsz függetlenített vezetői egységesen szem- befordultak. A brigádvezetők úgyszintén; Mindannyian kijelentették: tovább, nem dolgoznak véle, vagy k, vagy Szabó. A gazdaság vezetősége június 9-i ülésén úgy döntött, hogy leváltja főállattenyésztői beosztásából. Indok: ösz- szeférhetetlerg «Nekünk semmi bajunk nem volt vele" Négy állattenyésztő telepen jártam, kíváncsi voltam az ott dolgozók véleményére. Vajon milyen volt a viszonya a kétkezi dolgozókhoz? Tromfos András és Tani Sándor brigádvezetők kivételével csak egyetlen állattenyésztési dolgozó kifogásolta a főállattenyésztő viselkedését. Pedig huszonöt-harminc embertől kértem véleményt. A beszélgetéskor a sertéshizlaldában és a juhászoknál Tart Sándor brigádvezető is jelen volt. íme az állattenyésztők véleménye: Pintér Ferenc sertésgondozó: Szabó Ferenc sokat tett a tsz-ért. Jóidéig egyedüli szakember ' volt. Én is tanulok, negyedéves technikumi hallgató vagyok. Ekkora tsz- nek több szakemberre van szüksége. Nem volt helyes a leváltása. Kiss János sertésgondozó: Engem sohasem bántott, és hasonlóan nyilatkozott VízA volt főállattenyésztővel a szérűn -beszélgettünk. „Tíz évet lehúztam itt, most jó a szövetkezet. Minden barázdát ismerek, minden hozzám nőtt. Miért menjek el? Különben is öt évre szóló szerződést kötöttem a tsz vezetőségével, hogy a tanulmányaim befejezése után maradok. A többség bízik bennem. Néhány vezetővel, meg egy-két emberrel volt csak vitám. De kell a vita, hisz ez viszi előre az ügyet. Egyébként, törvénytelenül működő vezetőség váltott le, -amelynek nincs joga ehhez. Utoljára 1959-ben — tíz évvel ezelőtt — választották újjá. Az alap. szabályt se tartják be, Sása Józsefet már a III-as törvény megjelenése óta választották meg az ellenőrző keleti Imre, Taxi Sándor juhász, Molnár Sándor. Koczka János és mások. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tsz. tagok vajmi keveset tudtak a vezetőség, illetve a szakemberek és Szabó Ferenc közötti viszonyról. A függetlenített vezetők azt is szemére vetik Szabónak, hogy miaitta távozott több szakember a tsz-ből. Olyan vádak ezek. melyeket most nehéz bizonyítani, de cáfolni is. Talán egyetlen személy kivételével, aki a közösben tartotta pulykáit, s ezt ő akkor nem tűrte el. bizottság elnökéül. Ha a törvényesen választott vezetőségnek sem kellek, elmegyek”. Az 1967. évi III-as törvény kimondja; a tsz-ek vezetőségeit ellenőrző bizottságait négy évenként, titkos szavazással kell megválasztani. Ezt a Kossuth Tsz-ben sajnos elmulasztották, s erre a törvény betartásán őrködő tanácsi szervnek előbb kellett volna rájönnie, nem most, hogy vita keletkezett egy szakember leváltása körül. A hibát korrigálják, pár héten belül közgyűlésen újjáválasztják a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. Erre a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya is utasítást adott. A Minisztertanács csütörtöki ülésén foglalkozott a kisipari, illetve a fogyasztási és étékesítő szövetkezetekre vonatkozó új jogszabályokkal. Ezzel kapcsolatban az Igazságügyminisztérium illetékesei elmondották az MTI munkatársának: — A kisipari és a fogyasztási szövetkezetek jelentős részt vállalnak az ország áruellátásából. a dolgozók széles tömegeit foglalkoztatják, s fontos szerepet töltenek be a szövetkezeti mozgalomban. Elsőrangú gazdasági és társadalmi érdek tehát, hogy ezek a szövetkezeti ágazatok — jelentőségüknek és társadalmi megítélésüknek megfelelően továbbfejlődjenek. — Ennek érdekében a kormány ez év februárjában meghatározta azokat a legfontosabb elveket, amelyek jogi helyzetüket rendezik. — A szövetkezetek már megkezdték önálló alapszabályaik megalkotását, s az év végéig várhatóan ezek állami jóváhagyása is megtörténik. Hozzáláttak azokhoz a jogszabály-előkészítő munkálatokhoz is, amelyeknek célja, hogy átfogó, tehát valamennyi szövetkezetre érvényes egységes szövetkezeti törvény készüljön, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez hasonlóan e két nagy szövetkezeti ágazat viszonyait magasszintű jogszabályok rendezzék. — A kormány, legutóbbi ülésén olyan határozatot hozott. amely a törvényi szabályozásig szükséges — tehát átmeneti jellegű, de már a jövőbe mutató — rendelkezéseket foglalja össze. A szövetkezetekre vonatkozó korábbi rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy e szövetkezetek a jövőben a mező- gazdasági termelőszövetkezeteknél érvényesülő társulási formákat is alkalmazhatják: egymással és más gazdálkodó szervezetekkel egyszerűbb gazdasági együttműködést és közös vállalkozást létesíthetnek, illetve szövetkezeti közös vállalatot is alapíthatnak. —■ A szövetkezetek országos és területi szövetségeire vonatkozó rendelkezések nyomán megszűnik a szövetségek irányító, igazgatási jellege Az országos szövetségek a jövőben — kötelező erejű utasítások helvett — érdekképviseleti feladatkörükben felhívásokat és ajánlásokat adhatnak a szövetkezetek számára. Ezeket a szövetkezetek illetékes testületi szervei kötelesek megtárgyalni, de elfogadásuk felől belátásuk és érdekeik szerint dönthetnek. — A határozat új alapokra helyezi a szövetkezetek ágazati irányítását Azt, hogy az ágazati irányításra melyik miniszter illetékes, a szövetkezetnél folyó gazdasági tevékenység alapján kell megállapítani; vegyes profil esetén az ágazati irányításból adódó feladatokat — szakterületét illetően — valamennyi érdekelt ágazati miniszter gyakorolja. Ilyen módon kellő figyelemben részesül a szövetkezet mellék- tevékenysége is a gazdasági ösztönzők kialakításánál, a gazdasági információk továbbadásánál és más központi irányító tevékenységnél; — Egyidejűleg szabályozták a szövetkezetek állami felügyeletét is. A társadalom, a szövetkezet és az egyes tagok érdekei közötti összhang megvalósítása, a szövetkezeti demokrácia érvényesítése jegyében az állam felügyeletet gyakorol a szövetkezetek felett A törvényességi felügyelet célja, hogy a szövetkezet működése megfeleljen a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek. Ez — a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek állami felügyeletéhez hasonlóan — nem jelent beleszólást a szövetkezet gazdálkodásába és belső önkormányzatába; A felügyeletet az illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. — A SZÖVOSZ okmányainak alaptétele, hogy az országos és területi szervek — a föderatív elveknek és az arányos képviseleteknek megfelelően — ellátják a lakás- és takarékszövetkezetek érdekképviseletét is. AzOKISZ területén a megyei, területi szövetségek mellett az egyes ipari ágazathoz igazodó szakmai szövetség alakítására is van lehetőség. A szövetségek szervezeti átalakulása folyamatosan megy végbe. A következő lépés a területi (szakmai) szövetségek alapszabályainak megalkotása. Ezeket 1970. március 31-ig kell jóváhagyásra benyújtani az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságához. Tanulságok Így tehát a törvényesen újjáválasztott vezetőség elé kerül minden bizonnyal Szabó Ferenc ügye. A jelenlegi vezetőség kétségtelenül elhamarkodta leváltását; Drákói intézkedést hozott ellene, hisz a leváltása előtti időszakban semmi újabb „bűnt’? nem követett el. Talán más módon is — megfelelő határozottsággal — felelősségre lehetett volna őt vonni. Szabó Ferencnek is tanulsággal kell szolgáljon ez az eset. Magatartásán változtatnia kell akár marad, akár más gazdaságba megy dolgozni. Sehol sem tűrik el a sértegetéseket, fölényeskedését. Ha a szakmai irányításban, vezetésben nincs kellő összhang, előbb-utóbb a gazdaság közössége sínyli azt meg. Az is igaz, hogy nem tartunk ott, hogy a nagy költséggel taníttatott szakemberek — diplomával a kézben — szénakazlakat rakjanak. Am ők se felejtsék el, hogy kinek a pénzén tanultak. hová tartoznak. Máthé László «Törvénytelenül működő vezetőség váltott le" PISTER ISTVÁN: TEA 5 DOLLÁRÉRT Hivatalosan közük: Mr. Kása ártatlan, de „vörös ügynöknek kell maradnia — így nem sikerül a szabadságba kóstolni — Látja, ebben megegyezik a véleményünk Csánkó- ékkal. Hogy miket mesél a Nánássy Temerről! Például azt, hogy hat éve átdobott hat ügynököt. Egy csomó pénzt kapott a felszerelésükre, de mert olcsón jutott hozzá, mind a hatnak egyforma órát és táskát vásárolt. Az odaátiak az első ügynök után sorra elfogták a többi ötöt. Egyentáskájuk és egyenkarórájuk volt. Amikor a kémek lépre mentek, mindössze egy misét mondatták a lelkiüdvükért, de tízet számoltak el a főnökeiknek. őszintén szólva, untam már Mr. Lewis beszámolóját És szégyelltem magam. Hiszen végtére is én éppúgy Magyarországon születtem, mint Csánkó, Nánássy, vagy Terner. Vajon mit gondol rólunk, magyarokról, ez az amerikai, és a többi amerikai? — Elnézést kérek, Mr. Lewis, de szeretnék elmenni hazulról. Ruth talán már... Lewis megrázta a fejét. — Szó sem lehet róla! Itt kell maradnia! Abban állapodtunk meg, hogy mindenben aláveti magát az utasításainknak. A legjobb, ha ki se mozdul. Akármikor szükségünk lehet magára, az utcán viszont különböző veszélyeknek teheti ki magát. Bízzon bennem, üljön itthon. Holnap délután együtt elmegyünk a teára, és utána örökre elbúcsúzunk. A barátnőjét pedig én értesítem, hogy keresse fel magát. Most én ráztam meg a fejem, de nagyon szomorúan. — Sajnos, az lehetetlen. Mrs. Brown nagyon szigorú asszony, — Volt szerencsém tapasztalni, amikor becsöngettem. No, de mindegy, ő még mindig jobb, mint az Emigration Service fogdája. A viszontlátásra! Szólt és elment. Az órámra néztem, még csak dél volt. Hogy fogom eltölteni az időt holnap délutánig? Unalmas délutánom és unalmas estém ígérkezett. A délután azonban izgalmasabbnak bizonyult, mint vártam, sőt annál is, ahogy szerettem volna. Három óra tájban Mrs. Brown kíséretében egy férfi lépett a szobámba. Kifogástalan, hátul két oldalt slicceit zakót viselt. Negyven év körüli lehetett, de a halántékán már őszült. Filmszínésznek nézhette volna az ember. — Banless vagyok, a CIA embere — mondta, miután Mrs Brown kiment —, Theodor Banless. Nem tudtam, hogy a választékosságán lepődjem-e meg, vagy azon, hogy ez a nagy és félelmetes szervezet szerény hónaposszobámba elküldi munkatársát. — Mit óhajt? — kérdeztem a tőlem telhető legnagyobb eleganciával. — Kérem, hivatalom megbízásából jöttem. A legjobb, ha mindjárt a tárgyra térek... Invitálásomra leült. Pipát vett elő, rágyújtott. — Hivatalunk tudomására jutott — kezdte sejtelmesen Mr. Banless —, hogy ön Mr. Kása, bizonyos emberek ostobasága miatt kényes helyzetbe került. Hivatalom nevében bocsánatot kell kérnem, hogy ezt nem akadályoztuk meg idejében. A mulasztás elkövetői megfelelő büntetésben részesültek, de ez nem segít a dolgon. Nagyot sóhajtottam. Megállapítottam magamban, hogy tévedtem, amikor a CIA emberének látogatásában újabb kellemetlenséget szimatoltam. Lám, ez a kifogástalanul öltözött és behízelgő modorú úr azért keresett fel, hogy elnézést kérjen tőlem. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy mindent tisztáztak, en-; gém nem gyanúsítanak többé semmivel, és tíz perc múlva elmehetek Rúthoz. Csak otthon legyen. — önök tehát tudják, hogy ártatlan vagyok — szóltam magabiztosan. — Ennek nagyon örülök. Igazán nem neheztelek senkire, mert egy akkora nagy országban, mint az Egyesült Államok, bizonyára sok kormánytisztviselő van, akik közül egyesek néha elkövetnek hibákat. A magam részéről a dolgot el- intézettnek tekintem, s legfeljebb az a kérésem, hogy mivel az: ügyből kifolyólag a munkámat is elvesztettem, szíveskedjenek volt munkahelyem tudomására hozni, — hogy nyugodtan alkalmazhatnak továbbra is... — Sajnos —, mondta Mr; Banless —, a helyzet nem olyan egyszerű. Azok az emberek, akiknek ostobasága folytán oly kényes helyzetbe került, bizonyos okok miatt fontosak számunkra. S emiatt nem engedhetjük meg, hogy lejárassuk őket. Sajnos nincs mód rá, hogy önt ilyen formán tisztázzuk. Önnek a nyilvánosság előtt továbbra is vörös ügynökként kell szerepelnie. — Ezt nem értem — nyögtem, és éreztem, hogy elönt a veríték. — Pedig a dolog rendkívül egyszerű. Nem vallhatjuk be az újságolvasók millióinak, hogy az FBI tévedett. A szabad és demokratikus Amerika biztonságának védelme szempontjából elengedhetetlen, hogy a közvéleményben szüntelenül fenntartsuk a kommunisták részéről fenyegető veszedelem érzetét, önnek tehát továbbra is meg kell maradnia vörös ügynöknek; — Nem hiszem, hogy akadna bíróság, amely elítélne engem olyasmiért, amiben nem vagyok bűnös — érveltem. Mint tapasztalt tisztviselő, akinek kitűnő a minősítése, és szakmai körökben becsben áll, csak azt tudom javasolni önnek, hogy ne próbálja ki ezt a lehetőséget. Ha a szabad világ védelméről van szó, bármennyire fájdalmas is számunkra, időnként fel kell áldoznunk egy-egy embert. Én most nyíltan beszélek magával, hiszen négy- szemközt vagyunk, és szüksége van rá, hogy tájékoztassam. Mi rendkívül sokat költünk Csánkőra meg a szervezetére, és ha most kiderül a szélhámosságuk, aligha vehetjük hasznukat a későbbiek folyamán.
