Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
1969. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 kultúráját, amivel megváltoztathatnánk a zöldségellátás egész rendjét, hiszen nálunk a napfény az év háromnegyed részében kielégítő mennyiségben áll rendelkezésre és a többi feltétel is megteremthető. Kezdeményezzük a céltudatos tapasztalatszerzést kertészeti termelésünk fejlesztése érdekében. Tallinni tartózkodásunk felejthetetlen élménye a dalos találkozón való részvétel. Nehéz vállalkozás lenne anrusok együtt — 30 ezer férfi és nő — énekeltek, egy karmester vezénylete alatt, gyakran több szólamra. A- hallgatóság valósággal „azonosult”, együtt élt a szereplőkkel, s nem volt ritka eset, amikor a szereplők és résztvevők ajkán azonos erővel zengett a dal. Régen — a szocialista építés évtizedei előtt — a nép fájdalmát, ke- sergését, vágyódását és reménykedését fejezték ki a dallamok A szép régiek felelevenítésével együtt az új Tallinni üdvözletek A dalos találkozó fő eseményei az Ének téren zajlottak le A tallinni színpompás felvonulás három óra hosszáig tartott nek a magyar dolgozók és a szovjet népek testvéri kapcsolatainak. Ma már szinte folyamatos az üzenetváltás a két terület és a sok-sok ismerős között postán és az utazókon keresztül A halmozódj kedves emlékek közül a Szolnok megyeiek számára az ez év júniusi látogatás alkalmával összegyűltek különösen jelentősek és kiemelkedők. Öt tagú megyei delegációnkkal együtt több mint háromszáz megyebeli tartózkodott egyidőben Tallinnban, éppen akkor, amikor észt barátaink népi hagyományaik és művészetük kimagasló eseményét, a kórusmozgalom századik évfordulóját köszöntötték. A dalosok nagy-nagy találkozója alkalom volt a nemrégi ismerősök összetalálkozására és új ismeretségek szerzésére. S ha százaknak vihettünk — és vittünk — meleg baráti üdvözleteket, ezrektől hoztunk haza Szolnok megyébe, amit ezúton is közvetítünk a megye lakosságának. A külföldre szóló utazás mindig izgalommal és várakozással telített. Ez alkalommal várakozásunkat és izgalmunkat fokozta, hogy néhányunk három év után ismét látja — most már ismerősként — Tallinnt és az ország más részét. Mi történt azóta, mi minden változott meg, mi új született a két látogatás között? — ilyen és sok más gondolat váltogatta egymást. Vendégfogadóink — az Észt Kommunista Párt városi és a fővárosi tanács vb vezetői — készséggel tájékoztattak bennünket a város életéről és a fejlődésről. Külön fogadta delegációnkat J. Kabin elvtárs, az ÉKP Központi Bizottságának első titkára, majd az Észt Legfelsőbb Tarosa. Ez a helyzet még előbb alakult ki. Itt összpontosul az ipari termelés mintegy 44 százaléka. Mostanában már nem települ Tallinnban új ipar. A főváros iparának fejlesztésében kizárólag a mű- szaki fejlesztés, a korszerűsítés a lehetséges és követett út. Itt a termelés növekedése kizárólag a termelékenység vés a napfény. Ott még most kalászol a búza, s csak augusztusban kerül sor aratásra. Csapadékban általában nem szűkölködnek, de a sok nedvességet a föld nem tudja befogadni. A sekély — egy arasz és annál vékonyabb — termőtalaj alatt ott a kő. Emberfeletti az a küzdelem, amelyet Szaku Talajtani vándorgyűlés Szolnokon Ä Magyar Agrártudományi Egyesület talajtani társasága szeptember 3—4-én országos talajtani vándorgyűlést tart Szolnokon. Témaköre: a tiszai öntözőrendszerek talajtani kérdései. Több előadás hangzik el az öntözések talajra gyakorolt hatásáról. — Megvitatják az esetleges káros folyamatok megelőzésének módszereit és a tápanyag utánpótlás kérdéseit A vándorgyűlés részvevői a két napos tanácskozás keretében szakmai kiránduláson is részt vesznek. Teljesen lokalizálták a tüzet — zavartalanul termel a zobák-bánya Több mint száz órás védekezés eredményeként szombat reggelre sikerült teljesen lokalizálni Zobák-aknán a hétfőn éjszaka, több mint fél ezer méter mélységben támadt fejtéstüzet. — Gátakkal csaknem ezernyolcszáz köbméter iszaptömítéssel zárták el a tüzet tápláló levegő útját. A természeti erőkkel —> tűzzel, füsttel, gázokkal — folytatott küzdelemben a fizikai beosztású dolgozók mellett mindvégig kemény munkát végeztek a műszakiak is. A tűz a július első napjai-; han feladott fejtésben keletkezett, ahonnan már megkezdték a berendezések kiszállítását. A költözést azonban nem fejezhették be, s így két szállító berendezés, továbbá mintegy háromszáz fémtám a tűzsúj tóttá bányarészben rekedt. Értéke hozzávetőleg kétmillió forint. Míg a bányamentők és az iszapolók a tűzzel viaskodtak, az üzem több; dolgozója azon munkálkodott, a legjobb mecseki feketeszénből minél kevesebb legyen a kiesés. Ez is sikerült: a héten A legelőket nagy területeken öntözik. Emlékezetes marad számunkra az a lelkesség, ahogyan a kutató intézet igazgatója — a Nagy Honvédő Háború partizánja — mindezt bemutatta. Különösen megragadta figyelmünket a zöldségtermelés kultúrája. A természet ebben sem megbízható szövetségese az észt parasztoknak. De a tudomány és emberi akarat a feltételeket megváltoztatja. Nagy kiterjedésű fűtött melegházakban, talaj nélkül — tőzegbe telepítve, oldott műtrágyákkal táplálva — termelik a zöldségféléket. Öklömnyi paradicsomok, három méterre felfuttatott indán 30—40 centiméter hosszú uborkák teremnek szinte folyamatosan ezekben az üvegházakban. — Négyzetméterenként 40— 45 kilogramm uborkát takarítanak be az üvegházi kertészetben. Kissé szégyenkezve gondoltunk a megyében kihasználatlan termálkutakra, az üzemek környékén felhasználható hőenergiára és arra, hogy nálunk júniusban drágább volt a piacon a paradicsom, mint Észtországban, és még most is drágább. Érdemes és ideje is lenne megtanulni a termelésnek olyan Ifjúsági kereskedelmi szakkör Pár év óta kereskedelmi szakkör működik Törökszent- miklóson a Petőfi utcai általános iskolában. A szakkört a helyi ÁFÉSZ patronálja. A fiatál kereskedő] elöltek eredményesen zárták az 1968— 69-es tanévet. A nyolcadikosok különösen sikerrel szerepeltek az éyzáró vetélkedőn. Az elméleti tételeken kívül a gyakorlatban is bizonyítaniuk kellett: hogyan sajátították el a kereskedői szakmát. Most már a kereskedelmi szakkör tagjai is megérdemelt pihenőjüket töltik az úttörőtáborban. A költségek fedezéséhez jelentősen hozzájárult a forgalom utáni jutalék is. A szakkör tagjai közül hárman a törökszentmiklósi ÁFÉSZ-hez kerültek kereskedő tanulónak, egy fiatal pedig „ szövetkezeti technikumban folytatja tanulmányait. Három esztendeje annak, hogy Szovjet-Észtország fővárosa — Tallinn — és Szolnok megye között létrejött a testvérkapcsolat. Azóta _ az id ő rövidsége ellenére is — sok minden történt e testvér- kapcsolat keretében. Rendszeres és kölcsönös a tájékozódás a két terület között. Képzőművészeti kiállítást tartottunk kölcsönösen, ami mind Tallinnban, mind itt nálunk' — sőt Budapesten is — nagy érdeklődést váltott ki. Tallinni pionírok üdültek Szolnokon és jelenleg 20 szolnoki úttörő tartózkodik a tallinni „Valkla” pionírtáborban. — (Meggyőződésem, hogy úttörőink soha nem fogják elfeledni a csodálatosan szép környezetet és a feléjük minden irányból áramló kedvességet.) Munkások, szövetkezeti emberek, városi és falusi dolgozók százai utaztak a három év alatt a számuk- ra nemrég még ismeretlen helyekre; Tallinnból hozzánk és megyénkből Tallinnba. Üj ismeretségek alakultak ki, a barátság erős szálai szövődtek és szövődnek ezeken a látogatásokon, hogy alkotó elemei, emelői legyeírta: Csáki István nács elnökhelyettese és hosszan elbeszélgettek közös dolgainkról. Régi ismerősünk A. Green elvtárs ebéden látta vendégül küldöttségünket. Mindezeken túl üzemeket, intézményeket látogattunk meg a néhány nap alatt. Tallinn elsősorban nem méreteivel, nem a világvárosokat jellemző zajával, forgatagával és rohanásával nyűgözi le a látogatót. Tallinnban együtt van jelen és ötvöződik a múlt maradandó szép és művészi alkotása és a kommunizmus építésével születő nagyszerű új. Az ősi Tallinn kerületében a „felső városban” a XII. és az azt követő századokból származó épületek, bástyák, őrtornyok, templomok megújhod- va is őrzik eredeti formájukat, de körülöttük szélesen elterülve épülnek új körzetek, modern épületek, kényelmes és jól felszerelt lakások, közintézmények. Ma mintegy 350 ezer lakosa van a fővárosnak, de a messze előremutató tervek sem számolnak fél milliónál több lakossal. Ma Tallinn Szovjet-Esz- tónia legnagyobb ipari váemeléséből történhet és történik. A visszatérő látogatónak szembetűnő a városban a kommunális szolgáltatás, a szociális és kereskedelmi hálózat fejlesztésének felfokozott üteme. A szép és impozáns kereskedelmi egységek emelik a város egészének színvonalát és biztosítják a lakosság ellátását. A kommunális és kereskedelmi hálózatfejlesztés a jövő terveiben is nagy helyet foglal eh A város központjában most alapoznak egy 22 emeletes szállodát, amely mintegy ezer fő befogadására lesz képes. Utcák, terek felújítása, hálózatfejlesztés folyik szerte a városban. Egy napra elhagytuk a fővárost, hogy a falu életével és a mezőgazdasággal ismerkedjünk. Következtetéseinknek és a hazahozott tanulságoknak nem kis részét gyűjtöttük itt össze. A falusi élet, a mezőgazda- sági termelés Szovjet-Észt- országban más, mint nálunk. A természeti viszonyok ezen a tájon a miénknél sokkal mostohábbak. Késői a kitavaszodás, rövid a nyár és keközségben és környékén a Mezőgazdasági Kutató Intézet, az állami gazdaság és szövetkezet folytat. És folytatják a küzdelmet. A termőrétegből kiszedik a követ nak élményszerűségét leírt gondolatokkal bemutatni. Egy egész nemzet dalolt ezen a találkozón, amely mint mozgalom éppen egy évszázaddal ezelőtt indult el Tartu városából, s amely naggyá a szocialista építés éveiben terebélyesedett. öt évenként van országos találkozó a kórusoknak, s így a produkció öt év megfeszített munkája. Az idei dalosünnep jubileumi esemény volt, érthető, hogy különleges módon és igyekezettel készültek rá. A találkozót színes felvonulás vezette be Tallinnban a Győzelem téren, a párt, a kormány vezetőinek részvételével. Színes, vidám, dalos volt a felvonulás, optimizmustól sugárzó, mint általában a szovjet népek élete. Három órán keresztül höm- pölygött a dalosok áradata a dísztribün előtt, tarka, sokszínű és díszes népviseletben. A találkozó fő eseményei az Ének téren zajlottak le, amely áll 30 ezer embert befogadó színpadból és 200 ezer ülőhellyel rendelkező nézőtérből. A délutáni és esti műsor 5—6 órán keresztül tartott, s a nézőtér mindenkor zsúfolt volt. Fenséges látvány és élmény volt, amikor a kódalok a megváltozott életet, a jelent, a jövőt hirdetik. Csak felsőfokon lehet szólni a látottakról, hallottakról, a dalosünnepről, az észt testvérnép nagyszerű nemzeti hagyományairól. A több mint háromszáz megyebeli dolgozó társunk közül sokan vannak, akik a kulturális élet területén dolgoznak. — Meggyőződésem, hogy 11 napos útjukról, Kievben, Le- ningrádban, Moszkvában való tartózkodásukról és a tallinni dalos ünnepről sokuknak lesz mondanivalója. — Örömmel vennénk ha leírnák. A testvérkapcsolat Tallinn város és Szolnok megye között életképesnek és erősnek bizonyult. Rajta leszünk, hogy a kapcsolat tovább fejlődjön és különösen nagy erővel munkálkodunk azon, hogy a következő években minél több dolgozó társunk jusson el a Szovjetunióba, Moszkvába, Leningráöba és Szovjet-Észtóniába. Szolnok megye és Tallinn város testvérkapcsolatának értelmet és tartalmat az ad, ha ezrek és fokozatosan tízezrek ismerik meg kölcsönösen egymás hazáját, életét, a szocializmus, a kommunizmus egyre jobban kiteljesedő sikereit. Uj utca Szolnokon Ha valaki régen járt a Kolozsvári úton. a* most nem ismerne rá a környékre. A régi földszintes kis házak eltűntek, s helyükön többszintes épületek emelkednek.