Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

1969. julius 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 . Á kis közösségek szerepe a pártéletben Beszélgetés Szekeres Lászlóéul, a jászberényi járási pártbizottság első titkárával Egy nemrég megjelent, marxista szociológiai kézi­könyvben olvashatjuk; „a modem szociológia abból a feltevésből indul ki. hogy a kis csoportokhoz való tar­tozás döntő a társadalmi életben való részvétel szem­pontjából. a nagy csoportokhoz a keretükben létrejövő kis csoportok közvetítésével tartozunk.” Mindez a kö­zösségi életnek, a társadalomszervezésnek olyan törvé­nye, amely sajátos módon érvényesül az újtípusú, forra­dalmi pártokban. A lenini pártoknak életében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának 29. pontja például kimondja: „Az alapszervezetekben pártcso- partokat létesítenek. A pártcsoportok munkáját a párt- csoport-gyűlésen kétévenként megválasztott bizalmik irá­nyítják.” A kommunisták közösségének legkisebb egysége, a pártélet sejtje tehát — a pártceoport. E kis közösségeknek a szerepe rendkívül jelentős a nagy közösségnek az éle­tében. Ezekről a kérdésekről, a jászberényi járásban felgyűlt, figyelemre méltó s gazdag tapasztalatokról beszélgetünk Szekeres László elvtárssal. Felhőszakadás Kecskeméten Csütörtökön, az esti órákban olyan óriási felhőszakadás volt Kecskeméten, hogy a csatornák nem győzték a nagymennyiségű vizet elnyelni. Az 5-ös számú főútvonalon mintegy 34—40 centiméteres víz gátolta a közlekedést. A nagykörűi kisüzem — Járásunk területén 92 alapszervezetben összesen 354 pártcsopart működik, a já­rás kommunistái e szervezeti keretek közt bontakoztatják ki munkájukat, társadalom­formáló tevékenységüket. Feltétlenül szükséges, hogy a csoportok élén a közösségi munkában jártas, a minden­napi élet ezernyi kérdésében eligazodni tudó vezető álljon. A csoportbizalmi munka köz­életi jártasságot, bizonyos ál­talános és politikád tájéko­zottságot kíván.« — Ügy tudom, a legutóbbi vezetőségválasztás alkalmá­val a járásban a párttagság a, esoportbizalmik 77—79 szá­zalékát választotta ujjál Akik új biza-lmik, azok is aktívák, propagandisták vol­tak már korábban... — Ez így vám. A válasz­tások előtt Úgy szerveztük az iskoláztatást, hogy a bi- zalmik közül minél többen végezzék el az általános is­kola nyolc osztályát, tanul­janak bentlakásos pártisko­lán, vagy más oktatási for­mám. Valamennyien úgy érez­tük. biztosítanunk kell a esoportbizalmik fejlődését. Így stabilizálódott az egész járás­ban a bizalmi-hálózat A párttagság _ támogatta őket Megválasztásuk után pedig községenként hét-ihét elő­adásból álló tanfolyamot szerveztünk. Az előadások többségét a járási végrehajtó bizottság tagjai, vagy a bi­zottság politikai munkatár­sai tartották, ily módon köz­vetve segítettük a bizalmik munkáját. A községekben rendeztük e tanfolyamokat, nem itt bent a járási bizott­ságon. Sajátos lélektani tör­vényszerűséget vettünk figye­lembe. A községi pártbizott­ságoknak titkárai rendszere­sen „bejárnak’’ a járási szék­házba, a pártcsoportbizalmi viszont a községben érzi ma­gát „igazán otthon”. Mi men­tünk ki e tanfolyamokra vendégnek. Így fesztelen be­szélgetések követték mindig az elhangzott előadásokat. Ez azért is fontos, hogy a fizikai dolgozók köréből meg­választott bizalmiak is érez­zék; olyan területen és „kö­zegben” vár rájuk új és új feladat, ahol valóban otthon vannak, s közvetlen észre­vételeikből, tapasztalataikból mi is tanulunk. — A munkára való felké­szítés s az eligazítás tehát ott zajlott, ,,azon a terepen", ahol a feladatok megoldásra várnak.,.? — Így van! S ezt nagyon fontos lépésnek tartottuk. Azt tapasztaltuk, hogy a cso- portbizalmik megválasztását, illetve újjáválasztását köve­tően jóformán mindenütt élénkült a párttevékenység. A pártcsoportok a pártmun­ka színvonalának közvetlen alakítói, meghatározói lehet­tek. Rendszeresen tájékoztat­ják a párttagságot, csoport­gyűléseken ismertetik a meg­jelent fontosabb határozato­kat, megbeszélik a megol­dásra váró új feladatokat. Ennek következtében a tag­gyűléseknek a színvonala is lépésről lépésre emelkedik. Egyre tudatosabb és egyre inkább érdemi kérdésekkel foglalkozó felszólalások, ész­revételek. javaslatok hangza­nak el. Űjabban rendszeresí­tettük azt tó, hogy évente Bgvi7fT egy-egy község veze­tője. a helyi tanácsnak elnö­ke, tájékoztatja a bizalmakat a község fejlesztésének ter­vedről... — A területi pártalapszer- vezetek bizalmiait? — Nem korábban az voit a szokás, hogy községfej­lesztési. községpolitikai kér­désekkel csak a területi párt­szervezetek foglalkoztak. Ezt úgy módosítottuk, hogy ma már minden pártszervezetben — a termelő üzemekben működő szervezetekben is — rendszeressé vált a község fejlődésének problémáival va_ ló foglalkozás. A pártcsoport tehát gazdasági politikai, el­méleti kérdésekről, sőt a helyi politikai életről szóló tájékoztatás lefuttatásának is a hálózata. Ehhez természe­tesen az szükséges, hogy a községi bizottságok titkárai, s tőlük az alapszervezeti tit­károk olyan tájékoztatásban részesüljenek, amit a bizal­miak útján, a taggyűlések közti időszakokban, folyama­tosan el lehet juttatni a párttagsághoz. Legtöbbször ugyanis kibővített vezetőségi üléseken kapják meg a szük­séges tájékoztatást a bizal­miak. — Milyen tevékenységet végeznek ezen kívül még a pártcsoportok vezetői? — ér­deklődöm, — A politikai és világné­zeti kérdésekre vonatkozó ismereteket gyarapító kiad­ványokat terjesztenek, előfi­zetőket gyűjtenek a pártsajtó­ra. pártfolyóiratokra. Felhív­ják nemegyszer a tagság fi­gyelmét egy-egy olyan iro­dalmi alkotásra, filmre, kiál­lításra, amelynek értékeit - szükségesnek mutatkozik, hogy a párttagság megis­merje, vagy felismerje... De nem csak egyszerű orientá­lásról van szó. Sokszor már e tevékenység is régi, elavult szokásokkal, beidegződések­kel való küzdelmet jelent Az új a szocialista erkölcs követelményrendszere is e kis közösségkben érvényesül a legközvetlenebbül. Ha a csoport tagjai figyelmeztetik egymást; „Te, ez kommunis­tához nem méltó magatar­tás... Nem gondolsz a csalá­dodra, magadra és munkád­ra?’’ _ akkor a pártcsoport. na k, mint elvtársi közösség­ruek, roppant nagy ereje van... — A csoportoknak e mér­téket meggyözésmódokat, ta­nácsokat és tilalmakat közve­títő ereje érződik-e már a pártfegylmi vétségek csökke­nésében? — Ha jói emlékszem, a 60-as évek elején 90-en felül volt évente a fegyelmi úton történő felelősségrevonósok- nak a száma. Ennyi esetben vált ez szükségessé... Most szemmelláthatóan következe­tesebb az alapszervezetek s a pártcsoportok erkölcsi el­lenőrző és kontrolláló ereje, s az utóbbi két évben még sem érte ed évenként a 30-at a fegyelmi eljárásoknak a száma. A pártcsoportok több­sége azonnal észrevételezi ma már azokat a jelensége­ket, amelyeket maguktól ide­gennek éreznek és tartanak a kommunisták... — Hol működnek hatéko­nyan a pártcsoportok? — kérdeztem. — Sok-sok helyen. A párt­élet eleven, egészséges sejtjei e csoportok például Jászapá- tin. a termelőszövetkezetek­ben a gazdaság vezetői is nem egyszer kikérik egy-egy konkrét kérdésben a pártcso­portok véleményét, vagy ép­pen segítségét. De a beteg, idős párttagokkal való fog­lalkozás terén is új feladato­kat vállaltak a bizalmiak és a csoportok. Ma már rend­szeresen tájékoztatják nem csupán a taggyűlést látogatni nem tudó beteg vagy idős kommunistákat, hanem az alapszervezeteket is a távol­lévő. idős elvtársak vélemé­nyéről. Tolmácsolják a beteg vagy idős párttagoknak üze­netét, tanácsait. — A járási végrehajtó bi­zottságnak, úgy tudom van egy korábbi határozata, amely kimondja; minél töb­ben kapjanak folyamatos és rendszeres pártmunkát. s minden év utolsó taggyűlésén értékelni kell e megbízatások teljesítését... — Van ilyen határozatunk, 1968-ban hoztuk, év végén a vezetőségnek mindenütt sze­mélyire szólóan kell véle­ményt nyilvánítania a vég­zett munkáról. Ennek ered­ménye az, hogy a párttag­ságnak 70 százaléka kapott tavaly pártmegbízatást, és decemberben mindenütt sor került az „elszámoltatásra”.., — Hogyan fogadta mind­ezeknek meghonosítását a párttagság? — A vezetőségválasztások előtt, amikor elbeszélgettünk az egász tagsággal, akkor az elvtársak vetették fei ennek szükségességét. „Becsüljük meg jobban a pártrmunkát, s kérjük számon mindenkitől a pártinegbozatást — java­solták jóformán minden alapszervezetben. Ekkor, en­nek nyomán született vezető testületünknek e határozata. Érdemes figyelni a párttag­ság szavára, véleményére... ■ Császtvai István A tágas, neonfényvilágí- totta helyiségben új szövő­székek sorakoznak. Nemigen esik hangos szó Az asszo­nyok, lányok nagy figyelem­mel dolgoznak. — Tanulók vagyunk még. Nagyon vigyáznunk kell, hogy minél kevesebbet bont­sunk, — mondták magyará­zatként — Tanulók? Én úgy tu­dom. hogy már exportra is készítettek szőnyeget. — így igaz. Néhány sző­nyeget elfogadtak tölünk ex­portra — újságolták moso­lyogva, majd ismét kórus­ban mondták: — Erzsiké, a tanítónk nagyon türelmes, figyelmes. Neki köszönhet­jük, hogy már itt tartunk. Erzsiké, Patkós Sándomé, a tanítómester mosolyogva így szólt; — Nagyon örültek az asz- szonyök, lányok annak, hogy már exportminőségű szőnye­get készítettek. Csak attól féltek, hogy a nagy igyeke­zet, idegeskedés közben el­rontják. Az átvétel után megnyugodtak, nem találtak hibát a munkájukban. Bizonyságként megmutat­tak egy hat négyzetméteres, szép pasztellszínű fonalból szőtt torontáli szőnyeget. Veres Balázsné, Papp Imré- né, Szabó Andrásné, Csajbók Ferencné és Barkó Jánosné hét napig dolgozott azon. A többi kisebb-nagyobb mére­tű szőnyeg is nagyon szép. Már a szélei sem hullámo­sak. Beletanultak a szakmá­ba a vállalkozókedvű nők. Kiss Barnabásné, a községi nőtanács titkára segített ab­ban, hogy a kezdetről is megtudjam a legfontosab­bat Így mutatta be az egyik fiatalasszonyt: — Hangodi Jánosné. Ö vitt el bennünket személy- gépkocsijával Mezőtúrra üzemlátogatásra. Aztán Kö­telekre is átrándultunk. ahol már működött a szőnyeg­szövő részleg. — Mi meg csak vártuk a híreket. Kérdezgettük hol a tanácselnököt hol Kissnét, lesz-e már valami a szö- nyegszövésböl — kontráztak az asszonyok. — S lett. Mert Barát Jó­zsef vb-elnök is szívén vi­selte az ügyünket. Tárnyalt n mezőtúri szőnyensr.ővő. va­lamint <r gahon a felvásárló vállalat vezetőivel, hoay ezt a volt raktárhelyisérret men- kapfuk. Mi meszeltük ki társadalmi munkában — so­rolta Papp Józsefné. A harminc tanuló közül Német Margit és Polkák Ju­li ka a leefiatalabb. Tizenhat évesek. Alig egv-két évvel idősebb a Julikéval egv szö­vőszéken dolgozd PoTvák Bo­ri cka és Malzik Józsefné Ügvesen bűitatiák a ..bakfi­sokat” a kifeszftett szálak között, s a sokszínű pamut­ból kialakul a minta. Már csak időnként pillantanak a ,, szám á rv eze tőre”. ök neve­zik így, a papírlapra mintá­nak tűzött pamutot, aminek a segítségével igazodnak el, hogy mikor, milyen színű pamuttal is szőjenek. A nagymama-korú Juli né­ninek, vagyis özv. Németh Jánosaiénak olló radír, kis- seprű a szerszáma. Pujcola, rojtozza a szőnyegeket. Az utolsó simításokat ő végzi el a kész munkán. Csőke Mí- hályné is a szövőnők keze alá dolgozik, ő az állandó bakfisoló. Így hívják a szö­véshez használt pamutcsé- véket. A kis üzem magva, a har­Melyek a világ legnagyobb befogadóképességű mozijai? A filmvetítésre alkalmas leg­nagyobb helyiség a világon a moszkvai Kreml palota, ahol ötezer fő foglalhat he­lyet, második helyen a tokiói Koma-Stadium 2849 főt, har­madik helyen a moszkvai Rosszija filmszínház 2500 főt befogadó képességgel. A sorban egy másik tokiói mo­zi, a Yuraka-Za s egy ame­rikai, az Illinois városban levő Idense következik, va­lamint' az angliai Plymouth A Szegedi Szabadtéri Játé­kok Dóm téri színpadán pén­teken befejeződtek a díszlet­állító próbák. A műszakiak által készített óriási ku­lisszák színpompás játékte­ret nyújtanak az előadások­hoz. Vasárnap az idei nyitó­darab, Kodály Háry János című daljátékának próbáján lépnek majd színpadra az el­ső szereplők. A 18 előadás iránt ország­szerte nagy az érdeklődés, Eddig mintegy 70 000 jegyet vásároltak meg elővételben. Tucatnyi különvonattal ér­keznek majd a nézők, töb­bek között Debrecenből, Egerből, Tatabányáról, Győr­ből és hazánk sok más váro­Ifjúsági társasutazás Er­délybe. Indulás Szolnokról Vili. 20-án 05 órakor. Érkezés Szolnokra Vili, 24-én 22 órakor. Útvonal: Szolnok— Lókösháza—Arad—Déva— Brassó—Marosvásárhely— Torda—Kolozsvár—N agyvá­minc nő, már a vizsgamun- kónak számító szőnyeget szö­vi a helyi ktsz által készí­tett gépeken. A télen még csak álmodoztak erről a munkáról, most pedig az ő példájukon felbuzdulva már annyian jelentkeztek a szak­ma megtanulására, hogy akár száz nőt is foglalkoz­tathatnak. Ez is a terv. A nőtanács kezdeményezé­séből, a községi tanács és a mezőtúri szőnyegszövő hsz összefogásából így teremtő­dik munkaalkalom a nagy­körűi asszonyok, lányok szá­Drake-ről elnevezett film­színháza. Ezren felüli vagy ezer né­ző számára tud helyet biz­tosítani még a zürichi Apol­lo, a portói Trinidad de Porto, a nürnbergi Admaral, továbbá egy pakisztáni s egy dániai mozi. Hazánk két legnagyobb filmszínháza a budapesti Corvin 900 s a szegedi Sza­badság 850 férőhellyel. Túr- keve filmszínháza 500 férő­helyes s a nemzetközi össze­hasonlító statisztikai kimuta­tásokban is szerepel. sából. Szinte minden napra 8—10 különautóbuszt is várnak. A szabadtéri játékok elő­adásain kívül mintegy száz kulturális és sportesemény kínál sokrétű szórakozási le­hetőséget az ünnepi hetek időszakában Szegedre láto­gató turistáknak. Az ipari vásárra, a Nvári Tárlatra, a Fogadalmi templomban ren­dezendő orgonahangverse­nyekre. a szakszervezeti együttesek népitánc feszti­váljára, tucatnyi érdekes ki­állításra és más rendezvény­re több mint 400 000 látogatót várnak a város idegenforgal­mi szakemberei. rád—Szolnok. Részvételi irányár: 1300 Ft. Beváltható zsebpénz: 235 Ft-ért 136 Lei. 310 Ft. befizetése mellett hat havi törlesztéssel OTP- re is lehet utazni. Jelentkezés: Személyesen, írásban az Express Kiren­deltségen Szolnok, Beloian­nisz tu 1. mára saját községükben. N. K. A világ nagy mozijai Több mint 400 000 vendéget vár Szeged az ünnepi hetek eseményeire Hirdetmény Késik a A telefonelőözetők még május hónapban értesítést kaptak, hogy június hónap­tól kezdve — a telefonköz­pont bővítésének eredménye­ként — Szolnokon ötszám- jegyűek lesznek a telefon­állomások. Nos, most július közepét jelzi a naptár, telefo­nálni változatlanul négy szám tárcsázásával lehet. Hol ké­sik, hova tűnt a megígért Ötödik szám? A posta illetékeseinek fel­világosítása szerint rövidesen előkerül az ötödik szám is. Az történt ugyanis, hogy a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szerelői. — akik a köz­pont bővítését végzik — megkéstek a munkájukkal. Az új határidő: 1069. augusz­tus 24-e 0 óra- Ettől az idő­ponttól kezdve lesznek te­hát ötszám jegyűek a szolno­ki telefonállomások. z ötödik Erre az időre elkészítik a Vörös Csillag úton is egy mellék'központ építését, sze­relését. Ez azt jelenti, hogy a Vörös Csillag Vosztok úton, Várkonyl téren lakók közül körülbelül négy­százan jutnak iker telefon­állomáshoz. Ók már öt szám­jegy tárcsázása után beszél­hetnek a hívott féllel. Per­sze csak akkor, ha kapnak vonalat, mert mostanában meglehetősen nehezen .,jön” a vonal. A szakemberek sze­rint ez is összefügg a jelen­legi központbövítése mun­kákkal. ígérik, hogy az öt számjegy bevezetésével ezek a panaszok is megszűnnek. Tehát augusztus 24-én 0 óráig legyünk türelmesek. Utána már könnyebben le­het telefonon tárgyalni, ve­szekedni, randevút kérni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom