Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
„Az új színek varosa Igaza van a Szolnokról készült kisfilmnek, amely ezt a címet viseli: Szolnok —* az új színek városa. Valóban, naponta gazdagszik új s új színekkel, értékekkel ez a város. Szolnok lakosságának létszáma rövid idő alatt kétszeresére növekedett. — De ugyanilyen vagy talán még ennél is gyorsabb ütemben növekedett és növekszik a hajdani és mai Szolnok lakosainak városuk iránti ragaszkodása. Az a szeretet, ami e város lakóit ehhez a gyorsan fejlődő megyeszékhelyhez fűzi. Az új színek városa... Ez a város a szolnoki kulturális tietek során a közművelődésnek olyan hagyományait teremtette meg, amely e téren újabb és nagyarányú, további ígéretes fellendülésnek útját nyitja, A napokban tárgyalta ülésén Szolnok város tanácsának végrehajtó bizottsága a IV. Szolnoki Kulturális He- tek-nek tapasztalatait. A vezető testület megállapította: az idei ünnepi rendezvények felülmúlták az eddigiek sikerét. Méltóképpen áldozott Szolnok város lakossága a Tanácsköztársaság emlékének e gazdag tudományos és kulturális programmal. Mind az ifjúság — mind pedig a művelődéspolitikának céljait szolgáló gazdag események elérték céljukat. Két esztendővel ezelőtt 40 ezer. az idén 47 ezer néző látogatta a kulturális hetek rendezvényeit. Korábban háromezer, az idén csaknem ötezer vendég érkezett városunkba. Külön, örvendetes, hogy a szolnoki amátőr művészek és művész- együttesek sikerrel szerepeltek az országos találkozón. A korábbi évek munkája kezdi „gyümölcseit érlelni”. Szolnok város a megye kulturális életének valóságos központjává, fellegvárává vált _ állapította meg a vehető testület ülésén a megyei tanács vb művelődési osztályának jelenlévő, a a kulturális hetek tanulságait elemző vitába bekapcsolódó vezetője is. s a megyei szakigazgatási szerv elismerő szavait tolmácsolta. És még egy „messzehang- zó’’ tanulsága az idei kulturális heteknek, amelyet — úgy érezzük — mindenképpen üdvözölnünk kell. Hiszen Szolnok ebben is példát mutatott! Anélkül, hogy működne valami szerv vagy szervezet e városban, amely ennek koordinálására lenne hivatott, minden olyan állami, társadalmi és tömegszervezet, valamint szerv, amelyre feladatok és kötelezettségek várnak a népművelésben, most közös összefogással, együttes erővel oldotta meg önként vállalt feladatait, és vitte sikerre ezt a — joggal nevezhetjük — művelődéspolitikai. sőt tömegpolitikai jellegű vállalkozást. Nem csupán a szándék volt egységes és a szervező munka volt — egy-két kisebb hibától eltekintve — példa« és mintaszerű. De az anyagi erők és erőforrások kotnrent- rálásában is olyan formákat, módokat s utakat találtak a rendező szervek, amelyek alkalmasak arra, hogy jelentős — több százezer forintnyi — összegeket használjanak fel a rendező szervek közösen. Közös művelődéspolitikai célok megvalósításáért. A Szolnoki Kulturális Hetek nagy tanulsága tehát a népművelési munka művelődéspolitikai és ideológiai egysége, s az e munkában résztvevő szervek széles és változatos köre. a kezdeményezések sokfélesége, a színes. változatos ötletek és a különféle anyagi és szellemi erők koncentrálása — mind- mind olyan energiákat szabadítanak fel és állítanak a közművelődés szolgálatába, amiré eddig nem volt példa e városiban és a megyében. Dbtoen is most Szolnok, „az új színek városa” példát mutatott. <CS) Szerdán délelőtt Szófiában, a lozaneci kormány-rezidencián megkezdődtek a magyar—bolgár hivatalos pártós kormányközi tárgyalások. A magyar delegációt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai bizottságának tagja, a kormány elnöke, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. Erdélyi Károly külügy- miniszterhélyettes, az MSZMP KB tagja és Roska István, a Magyar Népköz- társaság szófiai nagykövete. Bolgár részről a küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai; Ivan Mihajlov had- seregtábomok, a BKP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes, Tano Colov, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnökhelyettes, a tervbizottság elnöke, Ivan Basev, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter, Marii Ivanov, a Központi Bizottság tagja, gépipari miniszter és Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövete. 1 A tárgyalások Jellegét és témáját lényegében két körülmény határozza meg. Az egyik, hogy új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá a két ország vezetői. A másik, hogy ez a szerződés nem egyszerű megismétlése az elsőnek, hiszen az elmúlt két évtizedben történelmi változások mentek végbe mindkét országban és a nemzetközi viszonyokban is. Az első szerződés aláírásakor még nem létezett a szocialista országoknak a KGST által fémjelzett szoros gazdasági együttműködése és nem született meg az a katonai—politikai szövetség sem, amelyet a Varsói Szerződés szervezete testesít meg. A mostani szerződés a szocialista ' internacionalizmus szellemében, a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés konkrét útjait, módjait és formáit igyekszik meghatározni. Növeli a tanácskozások jelentőségét, hogy két olyan ország vezető államférfiad ültek tárgyalóasztalhoz Szófiában, amelyek között a politikai kapcsolatok felhőtlenek. A Magyar Népköztársaság és Bulgária az elmúlt évek során azonos álláspontot képviselt a legkritikusabb helyzetben, a szocialista közösség legbelsőbb ügyeiben csakúgy, mint a nemzetközi élet különböző problémáinak megítélésében. A lozaneci rezidencia tárgyalótermében a delegációk kölcsönösen tájékoztatják egymást országaik helyzetéről, a szocialista építésben elért eredményeikről. Áttekintik az együttműködés két évtizedét és véleményt cserélnek a közös munka to— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — A Magyar Tudományos Akadémia ülése Ä Magyar Tudományos Akadémia szerdán Rusznyák István elnökletével ülést tartott, amelynek napirend- iái a tudománypolitika időszerű kérdései szerepeltek. Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára előadásában az MSZMP K. B; tudománypolitikai irányelveinek tükrében elemezte a magyar tudományos élet helyzetét. Az akadémia helyét és szerepét, a tudományos kutatómunka továbbfejlesztésének legfontosabb elvi és gyakorlati, valamint szervezési kérdéseit. Beépítik a Velencei tó partját A Fejér megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdán tárgyalt a Velencei tő üdülőfejlesztési, Intézkedési tervéről. Ez az intézkedési terv a Velencei tóra vonatkozó februári kormányhatározaton alapszik, konkrét feladatokat tartalmaz a következő évekre az állami szervek» a tanácsok, valamint a Velence-tavl Intézőbizottság számára. A részletes vita után 16 pontból álló intézkedési tervet fogadtak eL Ebben többek között kimondták, hogy a Velence- tavi községek városias fejlesztését gyorsítani kell. A koordinálást a megye végzi, de a jövőben is támaszkodik a VIB-re. Nemcsak állami erőket használnak fel, hanem koncentrálják majd a tó-környéki községek erőforrásait is. Az üdülő területeket elsősorban Agárdtól nyugatra, továbbá az északi parton az ezután készítendő rendezési terveknek megfelelően kell elkészíteni. A telekigények kielégítésére ott csak azután kerülhet sor. A telekspekulációt addig is minden eszközzel meg kell akadályozni. Számos kommunális feladaton kívül a Velencei tó vízgazdálkodásának, a tópart rendezésének, a nádirtásnak, a tókörüli községek vízellátásának, továbbá az úthálózatnak és a kereskedelmi és vend“glá- tóinari hálózatnak a fejlesztését és bővítését tartalmazza az intézkedési terv. Célul tűzték ki a tó környékéről -z üdülést zavaró üzemek tervszerű kitelepítését is. Termésszárítót gyártanak Makón A csapadékos nyarak egyik legkeresettebb és legnélkülözhetetlenebb gépét, az olajtüzelésű terményszárítót tanulmányozták szerdán az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben Békés megye mezőgazdasági szakemberei. Az óránként 6 tonna termény szárítására alkalmas berendezést a budapesti mezőgazdasági gépgyár makói gyárának szakemberei mutatták be a részvevőknek. A gép legnagyobb előnye, hogy semmiféle minőségi romlást nem okoz a szárított vetőmagvakban. Megállt a folyók áradása A Mátrában és a Bükkben lezúdult több mint 50 milliméter csapadék órák alatt megduzzasztotta a Tárnát és mellékágain, a Tarnóca, a Mérges, a Gyöngyös, a Bene és az ágói patakot. Kedden délben első fokú ár- vízvédelmi készültséget rendeltek el, de a víz olyan rohamosan emelkedett, hogy a vízügyi szakemberek mára maximumot meghaladó áradásra készültek. Az Országos Vízügyi Hivatal központi ár- és belvízvédelmi szolgálata a szerdára virradó éjszakára együtt tartotta könnyűgépekkel és felszereléssel ellátott vízkár-elhárítási osztagát, hogy azonnal bevethesse a veszélyeztetett helyeken. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság könnyűosztaga is készenlétben állt. Ezúttal az óvatosság feleslegesnek bizonyult, mert a várt újabb esőzés és a viz- utanpótlás elmaradt. Szerda reggelig pedig 73 centiméterrel apadt a Tama vize. Ezért még ezen a napon sor került az árvízvédelmi készültség megszüntetésére is. Az érdi felhőszakadástól és a Tárná környéki készenléttől eltekintve az utóbbi napok zivatarai nem okoztak gondot a vízügyi igazgatóságoknak. Az ezredik segélykérő telefon A Baranya megyei Nagy- peterd községben szerdán ünnepélyesen üzembehelyezték az ezredik nyilvános segélykérő távbeszélő állomást. vábbfejlesztésének lehetőségeiről. Szőnyegre kerülnek a nemzetközi élet időszerű kérdései is. Az ilyen irányú megbeszéléseknek az ad különös jelentőséget, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozását követően, a két küldöttség az elsők között igyekszik a gyakorlatban alkalmazni az időszerű politikai tennivalókra konkretizálni a Moszkvában lefektetett alapelveket. Ennek megfelelően foglalkoznak Vietnam problematikájával. Szó esik a tárgyalásokon az európai biztonság problémaköréről, a finn kormánynak az össz-európai konferencia egybehívásával kapcsolatos kezdeményezésről. A közel- keleti helyzet megtárgyalását nemcsak az ottani feszültség növekedése teszi aktuálissá, hanem az a körülmény is, hogy Todor Zsivkov, alig egy héttel ezelőtt tért vissza Algériából, s így közvetlen személyes tapasztalatokról is számot adhat magyar partnerének. Hr A tárgyalások befejeztével szerdán este a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a bolgár kormány fogadást adott a magyar vendégek tiszteletére. 1/tla: ELBALLAGOTT AZ ÖKRÖSSZEKÉR I. 3. oldal A VILÁG MEZŐGAZDASÁGA 4. oldal A VILÁGMÁRKÁS KULCS 4. oldal MEGVERTEK EGY KISFIÚT 5. oldal VÁRATLAN ELLENŐRZÉS 5. oldal SZÍNPAD A VÁRUDVARR 5. oldal SPORT 6. oldal ÚJRA in A PIROS - SÁRGA - ZÖLD 7. oldal NAPIRENDEN A TERMELÉKENYSÉG 7. oldal KÖNYVSZEMLE 7. oldal A nők térhódítása a szellemi pályákon Érdekes áttekintést nyújt a hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű alakulásáról a Központi Statisztikai Hivatal egyik tanulmánya. Az adatokból kitűnik, hogy a nők részvétele a felsőoktatásban mindössze hét évtizedes múltra ' tekint vissza, annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint hatszáz éve működik az egyetem. Az első magyar orvosnő is külföldön, Zürichben szerzett diplomát Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak meg, a nők előtt, s csakis a bölcsészeti és orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nőhallgató 1895— 96-os tanév második felében kérte felvételét a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára. Az 1906—1910-es években átlag 244 nő hallgatója volt az egyetemnek. 1914-ben már 659-en iratkoztak be az egyetemre. A háború alatt a férfiak hadbavonulása miatt a nőhallgatók aránya tovább növekedett. A polgári forradalom megszüntette a korlátozó intézkedéseket, s minden egyetemi kar megnyílt a nők előtt. A Tanácsköztársaság bukása után ezt a rendelkezést visszavonták A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet a hazai felsőoktatási intézményekben. 1946-ban minden korábbi korlátozás megszűnt és valamennyi egyetemi karon és főiskolán lehetővé v»ü a nők továbbtanulása. Az újrendszerű felsőoktatás ban a hallgatók száma eg: évtized alatt a háború élőt 1 létszám négyszeresére, sőt ötszörösére emelkedett, a? 1953—54-es tanévben már 5? ezer hallgató tanult, s ebbő! a nők aránya 26,5 százalék volt. Több mint egy évtizeddel később, az 1965—66-os tanévben 92 felsőoktatási intézményünkben 93 957 diák tanult, s ebből 36 723 volt : nő, arányuk tehát egy év tized alatt 39,1 százalékív emelkedett. A nőhallgatók többsége tudományegyetemet és közgazdaságtudományi egye temet választotta. Igen magas a nőhailgató’r száma néhány főiskolán is így például a Gyógypedaeó giai Tanárképző Főiskola 84,4 százalék. A tanárképző főiskolákon 75,3, az iparművészeti főiskolán pedig 53 százalék. A nők térhódítása a szellemi pályákon világviszonylatban is figyelmet érdemet így például az orvosnők a ti’ nya hazánkban világviszon-, latban is első helyen áll. A nőj orvosok száma már I960 körül 21,5 százalék volt. mir Ausztriában 18,1, Angliában 15,9, Franciaországban 14.- és az Egyesült Államokba- 6,7 százalék. Hasonló a heh zet a gyógyszerésznők vonatkozásában. Első helyen állunk a női bírák tekintetében is 18,2 százalékkal. a magyar—bolgár tárgyalások ■ XX év 157. S7_ 1969. július 10. csütörtök 'll WW^—BM——BBMUIWW■■lmIHliMilBI—W——■BMBBBMKMBH—— IliWlliWMHBraMllWMi^lllllM^ Ilii■ miHlilHHI IfTWMiWMMBH—B— VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara; 80
