Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-09 / 156. szám

1969; Haitis 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az atomerőmű első fecskéi Pillantás a kilátóról A kíváncsiság tavaszi ha­tárjárásra csalogatott. — Út­irány: Pakstól délre, a Duna és a 6-os út szöglete. Rügyező fák, sarjadó lege­lő, unatkozó gémeskút Meg­riadt nyuszi fut keresztül előttünk A jellegzetes ter­mészeti képet hirtelen gép- monstrumok törik meg; mo­tordübörgés, szorgoskodó em­berek Odébb birkanyájat te­relget a juhász: A természet és a technika rikító egyvelege. — Itt épül az atomerőmű. Mi vagyunk az első fecskék A határjárás váratlan for­dulata. — Hol találok vezetőt? — Ott a második faárak­ban. Nagy nehezen oda kecmer- gefc Az első barak — le­het vagy 15 négyzetméter alapterületű — a melegedő. Legalábbis az ajtó fölötti felirat szerint; Ezen azt kell értem, hogy egy deszkatá­kolmányt belül kibéleltek vastag papírral, és beállítot­tak egy kályhát. A második barak — a felirat szerint ez az iroda — az elsőnél is kietlenebb: belül még védő­papír sincs, a deszkák között ujjnyi rés, fütyül a szél, csapkodja az ajtót. Az építés- yezető — Párkányi László — szabadkozik: „Elnézést, mind­járt hozok egy lapátot, és kitámasztóm az ajtót”; Itt- ott aktaköteg, odébb megvi­selt munkakönyvek, s per­sze, az irodában is majd bo­káig ér a homok. — Egyelőre ilyenek a kö­rülményeink. Hiába, minden kezdet nehéz. Az a lényeg, hogy minél előbb beindul­Cégtábla, útjelző sehol, mégcsak út sincs, ha csak a nehéz gépek kerekeinek ösz- sze-vissza nyomait nem vesszük annak. A „Volga” nem is szereti az ilyen te­repet, gyerünk hát gyalog! Az ötödik lépésnél besüppe­dek, cipőm megtelik homok­kal. Melegen süt a nap, de a szél pillanatok alatt kihűti a kabátomat. Végre elérek egy betonkeverőt, s megszólítom az ott dolgozókat, felvilágosí­tást kérve. hasson a termelés, s majd fokozatosan lesz minden. Az építésvezető — egyéb­ként meglepően fiatal — hol nekem válaszol, hol uta­sítást ad valakinek, persze kiabálva, mert itt a munka­hely nem a szomszédos író­asztal. A látóhatáron belül úgyszólván mindenütt dol­goznak, süvít a szó1» szünte­lenül berregnek a gépek, s még öt-hat méterre is kia­bálni kelL — Telefon? Nevetnek. Még Ideiglenes villanyvilágítás, egy kistelje­sítményű agregátor sincs. Bár vezetékek hálózzák be a te­repet, de a környéken egye­lőre minden munkát be kell fejezni sötétedés előtt. Az irodai munkaidő: napfelkel­tétől napnyugtáig. Eddig még egy ócska petróleumlámpa sem került oda; ” És itt épül az ország első atomerőműve, amelyik mesz- sze vidéknek fényt és meg­hajtó energiát ad majd. Mi­csoda kontraszt! Dutra erőlködik egy teher­autó vontatásával; A teher­autó deszkát szállít. László villanyszerelő. Végh és Tóth kiszálláson van, Walcz „állandós”. Egyelőre főként a Mátraaljai Szénbá­nyák vállalataitól érkeznek kiszállók, mert a földmun­kálatokat ők végzik, de a többi kivitelező emberei is gyakoriak már a tájon. Walcz László és Párkányi László mint ismeretlenek mutatkoznak be egymásnak. — Nem találkoztunk mi már valahol? — kérdi Walcz Párkányi tóL — Lehet. — Mondjuk Kalocsán. — Nem hiszem. Én Gyön­gyösről jöttem, gyöngyösi vagyok. Sebaj, majd itt ösz- szeismerkedünk. Különös alakú kerékpárra figyelek fel. Különböző ke­rékáttételekkel. könnyen ál­lítható támasztó állvánnyal van felszerelve. A vándorkö­szörűsök szoktak ilyennel járni. a ‘mestersé­gem Pillanatokon bélül előke­rül a tulajdonos: Neubauer Antal. Alacsony, tömzsi, fe­kete ember; — Éppen bitument olvasz­tunk.­— Mire használja ezt a ke­rékpárt? — Kérem, köszörűs a tisz­tességes mesterségem. Meg­van az iparigazolványom is. —' És itt dolgozik? ’ Igen.- Itt is. ~ Melyik a f5 állása? Itt épül az atomerőmű Homokbánya volt — Másképpen nem megy. Itt valamikor homokbánya volt. Géppel elegyengették a terepet, de néhol még üresen is könnyen megsüllyed a jármű. Két ember lép az építés­vezetőhöz: Szeretnénk égy kicsit korábban elmenni, mert el kell intézni néhány ügyet a faluban! — A gép? •— Már nem sok van yissza. — Kérem; la lelkiismere­tűkre bízom. Ha garantál­ják, hogy a betonkeverő reg­gel hétkor indul, elmehet­nek. Amikor távoznak nekem mondja: — Még kiforratlan min­den. A munkaidő, a munka- fegyelem is. Most verbuváló­dik a munkásgárdánk, és a legtöbb embert nem ismer­jük. Azt már az első napok­ban igyekeztünk megfigyelni, hogy ki mennyire megbízha­tó munkaerő, mert labilis emberekre nincs szükségünk. Motor pöfög Paks felől. Megáll mellettünk; — Vezető száktárs, sikerült szerezni. De csak darabok­ban ;.; — Nem baj, kezdetnek az is jó. A hírt Szűcs Lajos hoz­ta. Gerjenből került e mun­kahelyre, feleségével együtt — Ilyen ember kellene sok _ mondja Párkányi Lá szló. — Szűcs Lajosra bár­mit rábízhatunk. Most a tsz- ben volt kölcsön kérni egy gumislagot, hogy a Dunából tudjunk vizet nyomatni á betonkeverőhöz. A látóhatáron hol itt, hol ott tűnik fel egy-egy ember vagy kisebb csoport Üttalan utakon jönnék; s mind ide igyekszik. , Két jólöltözött cigány:-J p Jtt épül az atomerőmű? Üfe-SeS. _ A vezető urat keressük. — Tessék. — Munkát szeretnénk vál­lalni; — Milyet? — Amilyen van. •— Szakmájuk? — Az nincs. e Honnan jötték? — ÖzdróL Van felvétel,' de mun­kásszállást egyelőre nem tu­dunk biztosítani; — Ellakunk mi albérlet­ben is. — Hol dolgoznak jelenleg? — Sehol — Hozzák a papírjaikat és majd megbeszéljük Bukdácsolva közeledik egy Trabant Három fiatalember száll ki belőle; Divatos öltö­zék, udvarias modor. Ök is a vezetőt keresik. Állás ügyben... Baranyából érkez­tek küldetésben. Ha jók lesznek a kilátások, nagyobb szakember csoport jönne át ide. Nagyteljesítményű föld­munka-gépeken szeretnének dolgozni. A barákok mögött homok­domb. Párkányi László ide invitál. — Innen jobban belátha­tó a terep. Egyébként már el is neveztük Kilátónak. Egye­lőre onnan tudunk leggyor­sabban tájékozódni egyes dolgokról. Építők és névadók. Egy mélyedésben lánctal­pas földgyalu mászik. — Talajvizsgálati célokra gyalulja a talajt Egy ilyen nagy építményhez rendkívül sokoldalú talajvizsgálat szük­séges. Odébb, a legelőn személy­autó szürkül. Odamegyünk; Három ember tanakodik: Végh István, a tröszt gépé­szeti osztályvezetőhelyettese, JMjöí JPéter tervező és Walcz ' — Hát— Itt Is jó. Mara­dok is. És ha itt vége van a munkaidőnek, mindig akad egy kis köszörülni való bent a faluban. Mert én különben is paksi vagyok. Magas fúrótorony ágas­kodik. Horváth Tibor segéd­munkás felénk tart: — Ma átértünk a kavics­rétegen. Most már bízunk, hogy ebben a hónapban lesz ivóvíz. Párkányi és Walcz jól is­merik már a környéket, ők kalauzolnak egy személyko­csival is járható csapásra. Néhány perces bukdácsolás után ismét gépekkel, embe­rekkel találkozunk: Né­meth József Pincehelyről, Tamaskó János Bogyiszlóról, Virág János Szedresből, Sándor Miklós Jászfénysza- ruból. — Szerelünk! Az emberek méretre való­sággal eltörpülnek a gép­monstrumok mellett. A lé­pegető kotró 200 tonna sú­lyú, 43 méter magas. Egy­szerre 3 tonna földet emel, és 80 méter szélességben dolgo­zik. Egy papucsa — hosszú csónakhoz ha­sonlít — egymagában 50 má­zsa. Természetesen darabok­ban szállították ide, hiszen ezt közúton egyben nem le­hetne vontatni a mérete miatt. Odébb a másik gép, a har­madik, a negyedik... Másfél millió köbmétér — Itt lesz egy kis mun­kánk. Dolgozgathatunk, amíg ezt a másfélmillió köbméter földet kitermeljük. Ismét nyuszi tűnik fel. Ri­adtan szaladgál jobbra, bal­ra. Valahogyan ide kevere­dett, s most akármerre keres nyugalmas helyet, mindenütt emberi mozgás, gépdübörgés. Megjelentek az első fecs­kék a paksi atomerőmű épí­tésének színhelyén. Boda Ferenc ISMERKEDÉS Megjelent a Nemzetközi Szemle júliusi száma A folyóirat teljes terjedelmé­ben közli Kádár János felszó­lalását a kommunista és mun­káspártok 1969 júniusi moszkvai tanácskozásán. Jarvis Tyner a Daily World- ban írt figyelemreméltó cikket Fekete munkások — fekete feL-e szabadulás címmel. Elmondja, hogy az utóbbi években drámai változások következtek: be Ame­rika fekete tömegeinek maga­tartásában, politikai öntudatá­ban és életstílusában. A fellen­dülő fekete nacionalizmus — amely alapjában pozitív jellegű — elsősorban a fekete fiatalok harci szellemét tükrözi. Egye­temeken, középiskolákban gom­ba módra szaporodnak a nacio­nalista mozgalom keretei közt országos erővé váló diákcsio- portok. Részletesen tárgyalja a cikk az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb nacionalista csoport, a Fekete Párduc Párt törekvéseit. A Nemzetközi Szemle további cikkei: Konsztantyin Szimonov: Han­gosan gondolkodva (riport Da- manszkij szigetéről, Pravda), P. Szabó József: Kína a IX. párt- kongresszus után, Jochen Dan*: kert: Franciaországnak és Nagy> Britanniának az Európai Gazda­sági Közösségbe való bevonása, Elena De la Souchere: Nixon legutóbbi nyilatkozatai a „Szö­vetség a Haladásért” végét jel­zik, V. Pavlovszkij: A regiona­lizing problémái Ázsiában. Népi vita a kolhozok új alapszabályáról Szovjetunió szerte nagy ér­deklődés fogadta a kolho­zok új M inta-al aps zab ályza- téinak nemrégiben közzétett tervezetét. E dokumentum jelentőségét növeli az a tény, hogy több mint féléves szé­leskörű vita után a novem­berben összeülő harmadik országos Kolhozkongresszus fogadja el végleges formá­ban. 40 évvel ezelőtt, az első kolhozalapszabályzat elfoga­dása idején 40o hektár szán­tóterület, 13 tehén és egy traktor jutott átlagosan egy kolhozra. Az agronómus és zootechnikus pedig ritkaság­nak számított a mezőgazda- sági üzemekben.- Jelenleg egy-egy kolhozra közel 3000 hektár szántóterület, 45 trak­tor. több mint 1000 szarvas- marha. s csaknem egy millió rubel termelési alapfedezet jut. S a kolhozokban a leg­elterjedtebb szakmákat a traktoristák, kombájnotok és gépkocsivezetők képviselik. Mellettük azonban szép szám­ban találni agrqnómusokat, zootechnikusokat. mérnökö­ket, közgazdászokat is. A szovjet falu hosszú időn át a rohamosan fejlődő ipar munkaerőforrásául szolgált. A foglalkoztatottak számá­nak gyors csökkenése mellett az elmúlt 50 év alatt a szov­jet mezőgazdaság összterme­lése megháromszorozódott; ötszörösére emelkedett a munkatermelékenység ég nyolcszorosára nőtt a parasz­tok reáljövedelme. Mindezek ellenére 3 szov­jet mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma még min­dig nagyabb, mint például az Amerikai Egyesült Államok­ban. vagy Kanadában. Igaz nem, lehet figyelmen kívül hagyni a második világhá­borút, minek következtében a szovjet mezőgazdaságnak hatalmas területen Lenin­grad tói a Fekete-tengerig —- 6zinte elölről kellett kezdeni az életet. Az alapszabály-tervezet számos tétele igazodik a szovjet kormány gazdaság­politikájához. melynek célia az ipar és mezőgazdaság fej­lesztési ütemének kiegyenlí­tése. Ebben az ötéves terv­ben (1966—1970) például a villamos ellátottság az ipar­ban több mint másfélszere­sére. s a mezőgazdaságban háromszorosára növekszik; Az alapszabály tervezet sokoldalúan tükrözi a kol­hozfalu megváltozott körül­ményeit. Rögzíti a kolhozok gazdasági tevékenységének főbb vonásait, a tagok jogait és kötelességeit, a munka- szervezés és bérezés, a jö­vedelemelosztás. az anyagi ösztönzés, továbbá a társa­dalmi biztosítás, a vezetés stb. elveit Az alapszabály-tervezet mindenekelőtt a kolhozok továbbfejlesztésének távlatai­val vonja magára a közvéle­mény figyelmét Az új alap­szabály tervezetének gazda­sági célokat összefoglaló tar­talma: a belterjes gazdálko­dás tökéletesítése. Ennek alapja a kolhozok új techni­kával való ellátása, a teljes gépesítés, a kemizálás általá­nos alkalmazása, azaz a komplex intézkedések érvé­nyesítése az állam gazdasági támogatásával. Az új Minta-alapszabály­zat alapján a kolhozoknak jogúk van kolhozok közti, valamint közös állami és kol­hoz építkezési, állathizlalási, termékfeldolgozó vegyes vál­lalatok létesítésére. A tervezet másik fő vo­nása a kolhozok és kolhoz- parasztok jogainak kibőví­tése a tervezésben, és a ter­melés irányításában, azaz a kolhozélet további demokra­tizálódásában. Számos társadalmi szemé­lyiség. közgazdász és kolho­zista szerint az alapszabály- tervezet megfelelően tükrözi a kolhozok mai anyagi, emberi és szellemi lehetőségeit, rög­zíti a kolhoz-demokrácia fej­lődésében elért pozitív ered­ményeket. Számításba veszi brigádok és más termelési egységek tagjai közös gyűlé­seinek, demokratikus formák alkalmazásának szükségessé­gét. Így a brigádvezetői tisztség betöltése ezután — a meglévő alapszabálytól elté­rően — nem kinevezés, ha­nem választás útján történik. Elhangzanak olyan kiegészítő javaslatok is. amelyek kívá­natosnak tartják még álta­lánosabban alkalmazni a kolhozban felmerülő kérdé­sek demokratikus megoldását. Így például vita folyik ar­ról, hogy a kolhoz elnököt ne három, hanem csak két esztendőre válasszák. E szempont védelmezői ragasz­kodnak a titkos szavazáshoz. A tervezetről folyó viták során sok szó esik a kolhoz­káderek nevelésének, jogai­nak és bérezésének kérdései­ről Fjodor Breusz az APN politikai hír- magyarázója . A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyre ESZTERGÁLYOS, MAROS, LAKATOS, IV- LANGHEGESZTÖ, KOMPRESSZORKEZELŐ, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI RAKT ÁRKI ADÓKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. A központi munkahelyen 44 órás munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Felveszünk továbbá műszer, és technológiai-szere­lési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) KüL- SZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE CSŐSZERELŐ. KÖZPONTI FŰTÉSSZERELŐ, LAKATOS HEGESZTŐ, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, RAKTARK1ADÓKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. A vidéki munkahelyen is 44 órás munkahét MINDEN SZOMBAT SZABAD. Az alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend sze­rint dolgozunk. Munkásszállás, üzemi konyha van. A MUNKÁSSZÁLLÁS INGYENES: Munkabér meg­egyezés szerint. BÉREN KÍVÜL 500 Ft KÜLSZOL- GÁLATI átalány az Alföldön még külön TERÜLETI PÓTLÉKOT IS FIZETÜNK. Felvétel esetén útikölt­séget térítünk. Próbaidő alatti kilépés esetén az úti­költséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést is lehetővé teszünk. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán: Bu­dapest XVIII., Gyömrői út 79'83, vagy a Kőolaj­ipari Gépgyár kirendeltségén Százhalombattán Hor­váth üzemvezetőnél, Algyőn Satkovics munkahelyi vezetőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom