Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

1969. Július 8; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harc a jégeső ellen PelhS jelent meg az égen. Grúziában, a földi meteorológiai központról felbocsá­tanak egy rádiószondát Amennyiben a ballon adatai szerint jégeső várható, meg­indul az ember harca a pusztító elemi csapás ellen. Az állomásról rakétával ^megtámadják” a felhőt. A rakéta a ma­gasban aktív anyagot, úgynevezett rea­genst bocsát ki magából, amely katalizá­torként működik. A több milliárd apró kristályra széteső reagens bevonja a víz­eseppeket és jégszemeket képez belőlük, amelyek azonban lényegesen kisebbek a természetes jégszemeknél. E szemcsék azonnal leesnek, de még földreérés előtt elolvadnak. A meteorológusok így tulaj­donképpen „két legyet ütnek” egy csapás­ra: védik a mezőgazdasági területeket a pusztító jégesőtől, ugyanakkor bőséges csa­padékkal hozzájárulnak a jó terméshez. Képeink: i Megjelent a Pártélet júliusi száma Szerkesztőségi cikk méltat­ja a kommunista és'munkás­pártok moszkvai tanácskozá­sának jelentőségét s a ta­nácskozás fő dokumentumá­nak szövegét is közli a folyó­irat legújabb száma. Pataki László, az MSZMP Győr-Sopron megyei pártbi­zottságának első titkára cik­kében méltatja jelentőségét; Győr-Sopron megye tíz esz­tendővel ezelőtt lett terme­lőszövetkezeti megye. A szö­vetkezetek árutermelése ez idő alatt 81,7 százalékkal nö­vekedett A búza termésátla­ga ma 16,7 mázsa, cukorré­pából a közös gazdaságok el­érték a holdankénti 180 má­zsás átlagot A tsz-ek szarvasmarha és tehénállo­mánya 10 év alatt kétszere­sére nőtt, a tejhozam az utóbbi két évben tehenenként átlagosan 2352 liter. A növé­nyi és állati eredetű termé­kek értékesítésének 1970-re tervezett összegét — 1,3 mil­liárd forintot — lényegében már teljesítették. A megyé­ben a falusi lakosságnak át­lagosan 40 százaléka ipari munkás, vagy értelmiségi munkakörben dolgozik. Je­lenleg 2200 kh-ra jut egy fő­iskolát vagy egyetemet vég­zett szakember. Kulcsár Kálmán és Farkas János „A politika, mint tu­domány” címmel írt tanul­mányt, dr. K. Nagy Sándor­nak pedig „Vállalatszerű gaz­dálkodás és szövetkezeti de­mokrácia” címmel közli írá­sát a folyóirat legújabb szá­ma. Társasházépítés Kormányhatározat jelent meg, amelynek értelmében a társasházépítési kölcsönök kedvezőbb kamatfeltételeit visszamenőleg is alkalmazni kell. Mint ismeretes, az év áprilisában egy kormányha­tározat kimondotta, hogy tár­sasházépítésre lakásonként 80 ezer forint alapkölcsön évi két százalékos, további kiegészítő kölcsön pedig évi hat százalékos kamatra nyűjt- ható. Ez az intézkedés azon­ban csak a kormányhatáro­zatot követően, tehát 1969. április 29. után megkötött hi­telszerződésekre vonatkozott. — Sokan szóvá tették, hogy számukra méltánytalanul hátrányos a korábban meg­állapított magas kamatteher. Mivel a társasházépítés nagy mértékben érinti a fiatalo­kat, legutóbb a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkársá­ga is állást foglalt a kérdés­ben. Javasolva az illetéke­seknek, hogy az új kamat- feltételeket visszamenőleg 1968. január 1-ig terjesszék ki. A mostani kormányhatá­rozat e kéréseknek tesz ele­get. I VIDEOTON Rádió és Televíziógyár felvesz: most végzett gépész­technikusokat, valamint híradásipari technikusokat Jelentkezni lehet Videoton Rádió és Televíziógyár Munkaerőgazdálkodási osztályán. Székesfehérvár, Berényi u. • • Öntözéses kettős­termesztés Dr. Mihályfalvy István kandidátus könyve Igen gyakori nálunk a ta­karmányszűkös esztendő. Pe­dig állatállományunk — kü­lönösen a szarvasmarhaállo­mány — fejlesztését rendkí­vül érzékenyen érintik a ta- karmányinséges esztendők. Mi a kivezető út ebből a természetsújtotta áldatlan helyzetből? Meg lehet-e ha­zánkban is teremteni a biztos takarmánybázist? Melyek ennek alapvető eszközei? El­sősorban az öntözéses kettős­termesztés. Ennek a módszereire, kér­déseire kapunk kimerítő vá­laszt dr. Mihályfalvy István kandidátusnak, a karcagi ku­tatóintézet osztályvezetőjének több évtizedes kutatómunká­ján és gyakorlati tapasztala­tain nyugvó könyvéből, is­mertetve a hazai öntözéses kettőstermesztés helyzetét, jelentőségét és lehetőségeit. Melyek a kettőstermesztés természeti és termesztési fel­tételei? Milyen módjai van­nak a kettőstermesztésnek? Ezt fejtegeti a következők­ben a szerző. Megismerke­dünk azokkal a biológiai adottságokkal, agro- és öntö­zéstechnikával, melyek a szántóföldi növények, első­sorban szálastakarmányok, másodvetésének sikerességét alapvetően befolyásolják. Képet kapunk a masodve- tésű zöldtrágyanövények ter­mesztési feltételeiről, alkal­mazási területeiről stb. is. Mihályfalvy könyve nem pusztán a mit, mikor, hogyan kérdéseire válaszol hanem a kérdések anyagi oldalát is boncolja. Mindezt tapasztala­ti és kísérleti adatokkal bő­ségesen alátámasztva. A könyvet ajánljuk az ön­tözőgazdasági mérnökök, technikusok, valamint az ön­tözést közvetlen végző szak­munkások számára. A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában jelent meg. ÍOO millió tonnás rézlelőhely A PNUD-hoz (Programme des Nations Unies pour le Développement, az ENSZ Fejlesztési Programja) tarto­zó Geológiai Vizsgálati In­tézet egyik földtani csoportja az iráni Szán Csesnut réz­kutatási körzetében 100 mil­lió tonnás rézlelőhelyre buk­kant. Együttműködés magasabb fokon • • Összeírják a járdákat A közlekedés és postaügyi miniszter most megjelent utasítása szerint az ország egész területén összeírják a járdák adatait, s ezekből 1971. második felében a mi­nisztérium Összesítést készít. A nyilvántartás azért szük­séges, mert ezt felhasznál­hatják a távlati fejlesztési koncepciók kidolgozásához, s előre meg tudják szabni a fenntartáshoz szükséges ősz- szegeket is. Az összesítés után pontos képet nyernek az utak hosszáról, területek sze­rinti megoszlásáról, minősé­géről. Külön-külön kimutat­ják, hogy hol és milyen hosz- szú utat borít terméskő, ke- ramit, betonlap, aszfalt’ sa­lak, kavics, s mekkora még egy-egy községben, városban, megyében a kiépítetlen járda. Szakosított osztályok A következő tanévben az ország gimnáziumaiban 1941 szakosított tantervű — tago­zatos — nyelvi első osztály nyílik: a matematikai és ter­mészettudományos szakosított első osztályok száma 132 lesz. Ezenkívül néhány ének-zene, testnevelés, valamint rajz ta­gozatú osztály is megkezdi működését. A művelődésügyi miniszter utasítása értelmé­ben a gimnáziumokban szer­vezhető szakosított tantervű első osztályok száma egy-egy megyében az összes elsőosz­tályok számának legfeljebb 40 százaléka lehet. Podmcmiczky báró csínyfevései Képhamisítványok eladá­sán nyerészkedő szélhámos bandát fülelt le a nyugat­német rendőrség. A három­tagú bűnszövetkezetet, amely magas áron értéktelen fest­ményeket sózott rá hiszékeny műgyűjtőkre, a magát egyéb­ként filmproducernek kiadó Gilbert Maria Podmaniczky báró, magyar emigráns irá­nyította. Főképpen Veronese hamisítványok eladásával ki­lenc millió márka tiszta ha­szonhoz jutottak. A huszad­rangú piktorok kezétől szár­mazó hamisítványokhoz „szakértői véleményt” mel­lékeltek. Ezeket a vélemé­nyeket egyébként megveszte­gethető álműbarátoktól sze­rezték nem éppen ellenszol­gáltatás nélkül. A botrány akkor pattant ki, amikor egy rászedett kép­gyűjtő az egyik vásárolt „re­mekművet” a londoni Sothe- by árverési képcsarnoknak kívánta továbbítani. A cég valódi szakértője azonban ha­marosan kétségessé tette a vásárolt kép valóságát. Pod­maniczky bárót és bűnszö­vetkezetét átadták az igaz­ságszolgáltatásnak. második világhá­ború előtt, a gazdasági kap­csolatok Bulgária és Ma­gyarország között jelentékte­lenek voltak. Bulgária fű­képpen mezőgazdasági cik­ket exportált Magyarország­ra, és onnan elsősorban ve­gyi termékeket importált. A két ország gyors fejlődése a szocializmus útján megte­remtette a feltételeket a szorosabb kölcsönös gazda­sági együttműködéshez. Bul­gária és Magyarország sike­rei az iparosítás terén nagy lehetőségeket teremtettek és hozzájárultak a kölcsönös árucsereforgalom növelésé­hez. . A termelés párhuzamossá­gának elkerülése érdekében a KGST országok között egy sor terméknél, sokoldalú ala­pon, a termelés szakosítását és kooperálását hajtják vég­re. Ez megteremti a lehető­séget, hogy minden ország nagy szériákban termeljen nemcsak a saját szükségle­teinek kielégítésére, hanem exportra is. A kooperálás és szakosítás kétoldalúan is fo­lyik, aminek érdekében a KGST tagországok kétoldalú bizottságokat hoztak létre. Ilyen alapon került megala­kításra 1958-ban a bolgár- magyar gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si bizottság A bizottság mű­szaki dokumentációk, tudo­mányos eredmények, műsza­ki újdonságok, szabadalmak és szakértők kölcsönös ere­jével mindkét országban elő­segíti a termelőerők fejlődé­sét. Sok szakosítási és koo- perálási javaslat került ki­dolgozásra a gépipar, a ko­hászat. vegyipar és egyéb iparágak területén. Vizsgála­ti stádiumában van a szer­számgépek elemeinek és tar­tozékainak gyártásszakosítási kérdése. Ugyancsak vizsgálják az egységenkénti szakosítás és kooperálás lehetőségét abban a tekintetben, hogy Ma­gyarország kis-autóbusz szük­ségletét Bulgáriából fedezze és a Bolgár Népköztársaság nagyobb autóbuszokat im­portálna a Magyar Népköz- társaságból. A két ország szakértői kö­zött tárgyalások folynak a ü 10 tonna teherbírású ne­héz tehergépkocsik konstruk­ciójának fejlesztése és a termelés kooperálása érde­kében. A két fél megállapo­dott, hogy komplett útépítő­gép nomenklatúrát dolgozza­nak ki, amely alapul szolgál majd a szakosítási és koope- rálási javaslat kidolgozására. Megegyezés jött létre együtt­működésre a vegyipar terü­letén is. Így megvizsgálásra kerültek az együttműködés kérdései a szintétikus fona­lak, aromatikus szénhidro­gének és egyebek termelésé­re és kölcsönös szállítására. A gyógyszeripar területén aláírásra került jegyzőkönyv szerint a kölcsönös szállí­tások állandóan emelkednek úgy, hogy 1975-re elérik a 6 millió rubelt. Kidolgozás alatt vannak a kooperálási és együttműködési kérdések a gyengeáramú és erősáramú ipar, az emelő-szállítógépek, a mezőgazdasági gépek, a hajógyártóipar és az élel­miszeripar területén. A két fél leállította egyes gépipari termékek gyártását, amelyek előállítása nem gaz­daságos, és kölcsönösen elé­gítik ki szükségleteiket a szakosítás alapján. Így Ma­gyarország villamostargonca, villamos futómacska, szőlé­szeti traktor, palántázógép és egyéb hasonló szükségleteit a Bolgár Népköztársaságból fe­dezi, Bulgária viszont a szerszámgép, szállítóeszköz, mezőgazdasági gép, rádiócső, villanyégő alkatrész és egyéb szükségleteit a Magyar Nép- köztársaságból vásárolja. Az árucsereforgalom to­vábbi emelésének egyik alapja az 1968 szeptember elején aláírt megállapodás, amely szerint a Magyar Nép- köztársaság részt vesz szó­dagyár építésében Bulgáriá­ban. Ehhez a Magyar. Nép- köztársaság gépeket, felsze­reléseket és anyagokat fog szállítani, amit Bulgária a felépített szódagyárban elő­állított termékkel fog vissza­fizetni a 10 éves időszakon keresztül. Különféle formák­ban valósul meg együttmű­ködés a fekete- és színesfém kohászatban is. A gazdasági együttműkö­dés kibővítésének lehetősé­gei a kooperálás és szakosí­tás területén még távolról sincsenek kimerítve. Ebben az irányban még sokkal na­gyobb eredményeket lehet megvalósítani, ami végered­ményben mindkét fél javát fogja szolgálni. A gazdasági együtt­működés a Bolgár Népköz- társaság és a Magyar Nép- köztársaság . között a ve­gyes társaságok létrehozásá­val új, korszerűbb formák­ra tért rá. Az „INTRANSZ- MAS’> és „AGROMAS” tár­saságok ténykedését jónak és hasznosnak értékeljük mind­két fél részére. Az „IN- TRANSZMAS” az üzemen belüli anvagmozgatás gépei­nek, rendszerének tervezési munkálataival foglalkozik, az AGROMAS pedig a kerté­szeti munkák gépesítésének eszközeivel, feladataival. Ez a két vállalat, amellyel új kooperálási forma kez­dődött a tervezés és terme­lés területén a Bolgár Nép- köztársaság és a Magyar Népköztársaság között, min­tául szolgál a két testvéri szocialista ország még szoro­sabb együttműködésének megvalósítására. Panajot Gendov Strand- turmix A vasárnap sokat ígérőén kezdődött. Hü- sölni vágyók hosszú sora zarándokolt a strandokra. Ügy tűnt, ez a nap a fürdő- zőké. Délután azonban július is megtar­totta a „zápor próbát”. Ennek ellenére több strandon csúcsforgalom volt. A szolnoki Damjanich uszodában ugyan­csak kijutott a melegből. A nézőkké ala­kult fürdőzőket a délelőtti futó zápor sem tudta lehűteni. Kétezer ember hangorkán­ja biztatta az OSC—Szolnoki Dózsa vízi­labda mérkőzés játékosait. A meccs után a felhevült szurkolóknak jól esett a lubic­kolás. Bár a délutáni felhős égbolt sok vendéget elriasztott, ennek elenére az év legsikeresebb napját zárták az uszodában. A cserkeszőllői gyógyfürdőben több mint ötezer ember talált felüdülést. A délelőtti Zápor ott elmaradt, délutánra azonban megérkezett az eső. Az ellátást az fmsz és a Búzakalász Tsz zavartalanul bizto­sította. A MÁV-strand is ezen a vasárnapon fo­gadta a legtöbb vendéget az idén. Több mint három és félezer ember szórakozott ott. Az ellátásra sem volt panasz. Az eső „elől” sokan a vízbe húzódtak és ott érte őket a záróra. Berekfürdőt kétezerháromszázan keres­ték fel vasárnap. Bár közel sem volt telt­ház a négyezer embert befogadó strandon, azonban ennek valószínűleg a délutáni eső volt az oka, amely fél kettőtől egyfolytá­ban zuhogott az esti órákig. A Tisza-ligeti strandon sem volt teltház. De a több mint háromezer vendég jól érezhette magát. A közös öltözőben elhe­lyezett tévén követhették a nézők a Dam­janich uszodában zajló vízilabda mérkő­zés eseményeit, és esőt is csak a képer­nyőn láthattak délelőtt a fürdőzők. Dél­utánra azonban őket is megkereste a zápor. Bár ez a félig esős vasárnap megakadá­lyozta azt, hogy minden fürödni vágyó ki­jusson a strandra, a látogatottság azon­ban így is felülmúlt minden eddigit az idén. Örömmel állapíthattuk meg, hogy mind a fürdők, mind a vendégekét ellátó intézmények jól készültek fel arra, hogy a jövőben ennél nagyobb tömeget is fo­gadjanak. Sehol nem volt panasz az el­látásra, sem a fürdőzők elhelyezésére. Kez­dődik hát az igazi strandszezon. Most már csak az időjáráson a sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom