Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

1969. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Otthonunkban a világpiac A CSERÉP A nemzetközi munka­megosztás, a külkereskedel­mi árucsere elsősorban a nemzetgazdaságok termelő apparátusait kapcsolja össze. A£ árucsere azonban nem korlátozódik a termelésihez, a gazdaságfejlesztéshez szük­séges javak exportjára és importjára. Az árucseréior- galomban növekvő aránnyal vesznek részt a fogyasztási cikkek is. Jelképesen szólva: a világpiac termékei a csa­ládi otthonokba is betörnek. A mi üzleteink még nem kínálják a fogyasztási javak­nak azt a széles. valóban nemzetközi választékát és bőségét, amellyel Nyugat- Európa. nagyvárosaiban lép- ten-nyomón találkozhat a vásárló. Ám az is kétségte­len, hogy az utóbbi években nálunk is jelentősen bővült a belső fogyasztói piac kap­csolata a külső piacokkal. Nem is olyan régen, a kül­földi fogyasztási javak még többnyire a turista-forgalom legális és illegális csatornáin ét érkeztek a fogyasztókhoz, ma viszont elsősorban a bel­kereskedelem elégíti ki az ilyen jellegű igényeket. A hatvanas évek elején külföldi divatárut többnyire csak egyes, pesti szaküzletekben lehetett vásárolni, míg az utóbbi években a különféle importáruk — műszaki cik­kek, kultúrcikkefc. bútorok, éivezetj cikkek — az ország legtöbb városában megvásá­rolhatók. Amikor a hazai fogyasztói piac és a külföldi piacok kapcsolatait vizsgáljuk, első­ként a magyar aruk import­tartalmára kell utalni. Köz­tudott, hogy a magyar ipar csaknem minden ága külföldi alapanyagokat dolgoz fel. — (Minden 100 forint értékű magyar gyarimányú termék — az ipar átlagában — kb. 20 forintnyi importot tartal­maz.) A fogyasztási javakat előállító iparágak is import- igényesek s különösképpen az például a textil-, a ruhá­zati-, a bőr- és a cipőipar. A magyar fogyasztási ipar­cikkek 1000 forint értékre vetítve. átlagosan csaknem 2 dollár értékű tőkés impor­tot tartalmaznak. Fogyasztá­sunkhoz azonban nemcsak ily módon kapcsolódik az import, a behozatal összeté­telében jelentős deviza-érték­kel szerepelnek közvetlenül is a fogyasztási iparcikkek, az élelmiszerek és az élvezeti cikkek. A behozatal áruszerkezete, millió devizafortntban: össz.imp. Ebből fogyasztási élelmi- - iparcikk szerek I960 11.455 651 1,115 1965 17,843 995 2,192 1966 18,379 1,204 2,066 1967 20,841 1,563 2,405 1968 21,162 1,612 2,279 1960 óta — miközben az összbehozatal kb. 90 száza­lékkal emelkedett' — a szo­cialista és a tőkés országok­ban gyártott fogyasztási iparcikkek behozatala csak­nem két és félszeresére nőtt s jelenleg ez az árucsoport alkotja az összbehozatal 7,5 százalékát. Ha a behozatal devizafarint értékét belső fo­gyasztói árakon fejezzük ki, ebben az esetben az állapít­ható meg, hogy a kiskeres­kedelem 1968. évi forgalmá­ban az importált fogyasztási cikkek kb. 10 százalékkal ré­szesedtek. A táblázatból ki­tűnik. hogy 1960 ólai élelmi- szerbehozatalunk is megkét­szereződött. E két árucsoport alkotja az összbehozatal csaknem egyötödét. (Az élel­miszerimport növekedésének egyik tényezője a korábbinál nagyobb gyarmatáru, déli- gyümölcs és élvezeti cikk behozatal. A másik: egyes hazai mezőgazdasági növény­kultúrák gyengébb termés- eredménye.) Bármily lendületes is a fogyasztási iparcikkek beho­zatalának elmúlt esztendők- beli fejlődése, annak jelen­tőségét, szerepét csak egyéb összefüggések figyelembe vé­telével ítélhetjük meg reá­lisan. Az import szerepe sokrétű. Pótolhatja például a hazai ipar hiányzó terme­lési ágazatait — pl. a sze­mélygépkocsi-gyártást. — ki­egészítheti a szükégleteket nem fedező árualapot — pl. a műszaki és vegyi áruknál, az építőanyagoknál és szerel­vényeknél —, bővítheti egy- egy árucsoport választékát. Mindezek a funkciók kétség­kívül jelentősek, a fogyasz­tási cikk-import közgazdasá­gi szerepe azonban ott kez­dődik, amikor a behozatal konkurrenciát teremt a hazai iparnak s azt versenyre, na­gyobb teljesítményekre — az előállítási költségek csök­kentésére, a termékek állan­dó korszerűsítésére kénysze­ríti. A fogyasztási cikk be­hozatal nálunk ilyen hatást érdemlegesen még nem fejt ki. az import alapvető funk­ciója. szerepe mindeddig az árualap kiegészítése, a leg­égetőbb hiányok pótlása, s minimális mértékben a vá­laszték bővítése volt. Fejlődhet-e nálunk a fo­gyasztási iparcikkek import­ja olyan mértékben, hogy — az árualap kiegészítése, a vá­laszték bővítése mellett — egyúttal versenyre késztesse a hazai vállalatokat? Nyil­vánvaló, hogy a fogyasztási cikkek behozatala a tőkés országokból nem növelhető korlátlanul, ebben a viszony- lagban mindenfajta behoza­tal a kivitel fejlődésének függvénye. Sokkal kedvezőbb perspektívája van a fogyasz­tási iparcikkek szocialista országok közötti nagyobb arányú cseréjének. A szo­cialista gazdasági integráció kibontakoztatása legkisebb nehézséggel épp ezen a te­rületen, a fogyasztási cikkek kereskedelmének liberalizá­lásával. szabaddá tételével indítható el. A fogyasztási iparcikkek szabad-kereske­delme azt jelenti. hogy a szocialista országok az ilyen árukra nem állapíthatnak meg mennyiségi, vagy érték­kontingenst. A szocialista or­szágok belső fogyasztói pia­cának. fogyasztási iparcikke­ket gyártó termelési ágaza­tainak és vállalatainak in­tegrációja, az egyes országok­ban nemcsak az árualapot és az árukínálatot növelné, ha­nem a termelők monopol­helyzetét is gyengítené. Ehhez a témához — a szocialista országok közötti fogyasztási cikkek cseréjé­nek kiszélesítéséhez, szabad­dá tételéhez — kapcsolódik az a magyar kezdeményezés, amelynek eredményéként egyes szocialista partnerein­kéi a fogyasztási javak meg­határozott körére már sza­baddá tettük az árucserét. Ebben az évben mérsékeltük, illetve megszüntettük a szo­cialista országokból szárma*- zó fogyasztási iparcikkek im­port forgalmi adóját. Ez az intézkedés csökkenti a szo­cialista országokból import- tált fogyasztási cikkek kis­kereskedelmi árát. növeli versenyképességét a hazai fogyasztói piacon. Az esetet közölték az új­ságok: az egyik vidéki váro­sunkban néháy ittas fiatal­ember az utcán belekötött egy idősebb testi hibás férfi­ba. H. József felszólította a garázda fiatalembereket, hogy hagyják békén) az idős embert. Erre egyikük elgán­csolta, a többiek pedig ütle­gelni kezdték H. Józsefet, aki zsebkésével igyekezett el­hárítani a támadást. Az egyik támadó életveszélyesen meg­sérült. A bíróság megállapí­totta a jogos önvédelmet, ezért H. Józsefet felmentette. A Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó 25 paragrafu­sa szerint i,jogos védelem­ben az cselekszik, akinek cselekménye a közérdek vagy eajáit, illetőleg mások sze­mélye vagy javai ellen inté­zett. vagy azokat közvetle­nül fenyegető jogtalan táma­dás elhárításához szükséges”. Noha az idézett paragrafus teljesen egyértelmű. a jogos védelem megítélése mindig bonyolult helyzet elé állítja a hatóságokat és az igazság­szolgáltatás szerveit. Az ön­védelem jogosságát annál is inkább tisztázni kell, mert számos emberölés tettese így akar kibújni a felelősségre vonás elöl. Rendőri szerveink két alapvető körülményt vizsgál­nak: 1. valóban jogtalan tá­madás elhárításáról volt-e szó. 2. fenn áll-e az arányos­ság. Az arányosság lényege az. hogy a jogos védelmi helyzetben alkalmazott ma­gatartás nem lépte-e túl a jogtalan támadás mértékét. Leegyszerűsítve a dolgot: ha például egy idős almacsősz bottal támad egy életerős fiatalemberre, aki emiatt Néhány héttel ezelőtt egy olasz újságíró kollegával Ti­hanyban jártam. A magyar tenger legszebb üdülőhelyé­nek aprólékos megcsodálása után meglátogattuk a tiha­nyi fazekas házban dolgozó fiatal népi-iparművésznőt Barth Lydiát. Látogatásunk nemcsak egyszerű kíváncsis- kodás volt. hanem céltudatos aktus, hiszen a kollega lap­jában írni szeretne a magyar népművészetről, és Barth Lydia műtermében is ez a szakmai érdeklődés vonzot­ta. A kötelező anyaggyűjtés­ből azonban hamarosan ma- gafeledkező nagy rácsodálko- zás lett. Szinte alig tudott betelni a látottakkal és én rajta keresztül egy kicsit le­mérhettem azt a nagy ér­deklődést is, amely külföl­dön megnyilvánul a magyar népi kerámia iránt. Visszafelé az úton azonban kollegám bevallotta, hogy nem nagyon érti. mi a kü­lönbség a népművész és a népi iparművész között, amely elnevezést oly gyak­ran hallotta emlegetni mos­tani látogatásunk során is. Nem mint szakértő, csak olyan ember, aki már több­ször írt hasonló témáról, próbáltam neki megmagya­rázni e két fogalom közötti különbséget. íme röviden fejtegetésem lényege: a nép­művész ösztönösen alkot, maga teremti a motívum- kincset, a díszítő formákat is, míg a népi iparművész a népművészet motivumkincsé- ből tudatosan merítve, mint­egy újjáalkotja a hagyomá­nyos formákat. Aztán magam is elgondolkoztam azon. va­jon helyes-e ez a magyará­zat, hiszen ma már nem ta­lálni olyan népművészt, aki nem tudná, hogy ő most mű­vészi alkotást és nem vala­milyen használati tárgyat hoz létre. Nem csupán a leg­újabb idők kompromisszum ma fejeződik-e ki e két lö­késsel leszúrja, nyilvánvaló, hogy a fiatalember túllépte a jogos védelem arányossá­gát, tehát nem számíthat a bíróság felmentő ítéletére. A hatóságoknak természetesen nemcsak az önvédelmi esz­közöket. hanem más részlete­ket is vizsgálniuk kell. A törvénv ugyanis azt is ki­mondja: ha a tett« az ará­nyosságot azért lépte túl, mert olyan nagyfokú felin­dulásban vagy ijedtségben volt, hogy nem tudta felis­merni a valóságos' veszedel­met. a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet Az említett körülmények , aprólékos felderítése a rend- ’ őrség feladata. Viszont an­nak végérvényes megállapí­tása. hogy jogos önvédelem történt-e, már a bíróság ha­táskörébe tartozik. Ebből kö­vetkezik, hogy azok, akik megvannak győződve ártat­lanságukról, sérelmesnek tartják, ha a rendőrség ter­heltként hallgatja ki őket. Csakhogy: kezdetben — a tények alapos ismeretének hiányában — a rendőrség még nem tudhatja, hogy kit terhel a felelősség. Sőt. ami­kor már az összes tények birtokában vannak, akkor is csak valószínűsítheti a jogos védelmet, a végső szó a bí­róságé. Az önvédelem helytelen értelmezése, sajnos, néha ön- bíráskodáshoz vezet. Miután emberek élete, sorsa forog kockán, hatóságaink üldözik az önbíráskodás minden faj­táját. Ezért mindazok, akik túllépik egy esetleges táma­dás elhárításának jogos esz­közeit és arányait, a bíróság előtt, felenek tettükért. Kőszegi Frigyes galom közötti különbség te­vésben. Vagy talán annak a ténynek a bevallása. hogy ami ma Magyarországon népi kerámia címen, születik, az már egy kicsit talán ipar is. Minden esetre ' azzal zártam le olasz barátomnak tartott „kiselőadásomat”, hogy jöj­jön el egyszer velem Szolnok megyébe, mtt majd szemlélete­sen is alátámaszthatom érve­lésemet. > Aztán úgy adódott, hogy most sorbajártam azokat a helyeket, ahová a kollegát szerettem volna elkalauzol­A mezőtúriak új terméke, a hagyományos, zöldmázas, klasszikus formájú váza és halastál ni. Bár nem volt jelen, mégis, egy kicsit magam számára is önkontrolt jelen­tőén egy kicsit a külföldi szemével próbáltam nézni és látni a népi cserepesség je­lenét és jövőjét. A lap olvasóinak úgy hi­szem bővebben már nem kell bemutatni a mezőtúri népi fazekasok htsz-ét. a szövet­kezet különben ezév áprili­sában kapta meg a Kiváló szövetkezet kitüntető címet. A látogatónak rögtön szem- beötlik a szövetkezet udva­rán megindult építkezés. A megnöyekedett kereslet ki­elégítése érdekében „bővítik a munkatermeket, új mű­helycsarnokot építenek. De valóban megnövekedett-e ez az érdeklődés? A számok tükrében feltétlenül. És va­jon meddig lesz így? Egy őszinte beszélgetésből kide­rült, hogy a mezőtúriak arra számítanak, itthon legfeljebb még ötévig lesz ilyen nagy kereslet, termékeik iránt, az­tán telítődik a „piac”. Kül­földön új megrendelők fel­kutatásával ez tizenöt év is lehet. És aztán, aztán mi lesz? Erre egyelőre még gon­dolni sem akarnak, illetve csak úgy gondolkoznak rajta, hogy minden évben valami újdonsággal rukkolnak ki, Az augusztus 19-én, 20-án sorrakerülö kalocsai népi fa­zekas kiállításra Russói Ist­ván többek között szélmal­mot ábrázoló falicsempéjét küldi el ami ha beválik meghosszabit- hatja a piac élettartamát. Az elmúlt években ilyen újdon­ság volt az erdélyi szász, a gömöri, a tüskevári kerámia felújítása, amelyekkel válta­kozó sikert arattak. Kik vásárolják vajon most ezeket a tetszetős népi jel­legű kerámiákat? Az igazi műgyűjtők nem. Hiszen ők azt mondják, akkor lenne értéke ezeknek a cserepek­nek, ha legalább száz éve­sek lennének, s ha nem is egyedi darabok, de készítőjük kezenyomát és kézjegyét fél­reismerhetetlenül magukon viselnék. A kispénzű embe­reknek pedig meglehetősen nagy kiadást jelent egy-egy népi motívummal díszített ét­készlet vagy lakásdísz be­szerzése. Így hát marad a külföldi vevő. A mezőtúriak egyértelműen népi motívumokból indultak ki, de hovatovább e kerámiá­kat már iparszerű nagy szé­riákban gyártják. A karcagi Agyagipari Ktsz-ben más a helyzet. Ez a szövetkezet éve­kig szinte kizárólag csak cserépkályhákat gyártott. A népi ihletettségű cserépkály­hák mestere Russói István. Egy nagy megbízás révén, a budai vár gótikus cserép­kályháinak elkészítésekor, a magyar gótika motívumai falicsempéken is megjelen­tek művészetében. Ö tehát nem annyira a népművészet, mint inkább egy régi hiva­tásos művészet eredményei­ből indult ki, és szép lakás- díszítő kerámiáin, falicsem­péin is ezeket a motívumo­kat használja fel. A fali­csempék, ugyanúgy mint ahogy a kályhacsempék, sab­lon alapján készülnek, má­zuk és égetési technikájuk révén azonban sokszor az egyedi darabok hatását kel­tik. Ez már ténylegesen ipar­művészet. Az olasz újságíró kollegának minden esetre így mutattam volna be. Nem kell azonban messzi­re menni hogy a cserepesség Nem sokat változott az ége­tés technikája. Kungazda Fe­renc még ma is fatüzelésű kemencében égeti ki a cse­repeket (Fotó: N. Zs.) másik pólusát a mai népmű­vész fazekasságot is szemlél­tetni tudjam. Hiszen itt Kar­cagon dolgozik Kántor Sán­dor és Kungazda Ferenc, akik valóban a mai korszak követelményeihez igazodó „parasztkerámiát” készítik. Ök egy tájegység, Tiszafüred fazekas hagyományait ápol­ják, tartják életben. Mi mégis az alapvető kü­lönbség a múlt és a jelen népművészeti cserepei kö­zött? A régi fazekas a min­dennapi élet használati tár­gyait készítette, elsősorban a használhatóságra törekedett, s a tárgyak díszítése nem cél volt. hanem csupán szép­érzéke által diktált eszköz, amellyel kelendőbbé tette ezeket a tárgyakat. A mai népművésznek és népi ipar­művésznek, készítsen bár használati tárgyakat, elsődle­ges célja mégis a tetszetős­ség. Ö már jól tudja, hogy népművészeti, művészeti al­kotást hoz létre. így hát az a veszély is fenyegethet, hogy ezeknek a tárgyaknak meg­szűnik a keresetlenségük, idő­vel modoros, mindenáron az adott tájegység népművésze­tének jellegét hangsúlyozni akar’ -nekezettel készülnek. Rideg Gtsbor MEGNYÍLT a Vas- és Edény­bolt Vállalat vevőszolgálata a VII., Rákóczi út 24. szám alatt. Ha vásárlásával kapcsolatban bármilyen útba­igazításra, szaktanácsra, segítségre van szük­sége, keresse fel bizalommal vevőszolgálatunkat. Készségesen rendelkezésére állunk: Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton . 10-től 15 óráig. Garamvölgyi István Jogról mindenkinek Mikor jogos az önvédelem? /.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom