Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

A SZÖVETKEZŐ ÜNNEPE Befejezte munkáját az országgyűlés A szövetkezeti moz­galom 1844-ben tette meg első lépéseit Az angol szö­vőmunkások a reájuk nehe­zedő kapitalista kizsákmá­nyolás ellen megalakították szövetkezetüket Az összefo­gás eszméje, a kölcsönös se­gítés szándéka, a dolgozó emberek békés boldogulásá­nak célja ma már a szövet­kezők százmillióit egyesíti. E nemes törekvéseket szol­gálja a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének 1922. évi XI. kongresszusán hozott határozata, mely július első szombatját Nemzetközi Szö­vetkezeti Nappá nyilvání­totta. Negyvenhét év óta a világon egyre nagyobb szá­mú szövetkező ünnepli a szövetkezeti eszme diadalát. Hazánkban több mint száz­éves a szövetkezés tradíció­ja. A mozgalom azonban csak a felszabadulás után bontakozott ki igazán és fej­lődött demokratikus alapo­kon. Jelenleg a nemzeti jö­vedelem egyötödét a szövet­kezetek állítják elő, s az aktív keresők közel egyhar- madát foglalkoztatják. Szolnok megyében 122 me­zőgazdasági és egy halászati tsz működik. Taglétszámuk meghaladja a hatvanhét ez­ret A tsz-ek földterülete 680 ezer kát. hold. Megyénk kö­zös gazdaságai a tavalyi kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére is tovább fej­lődtek. Halmozott termelési értékük 8.3, közös vagyonuk 3 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Idei terméskilátásaik bizta­tóak, gazdag aratásnak lehe­tünk szemtanúi, s a kapások rekordtermést ígérnek. Megyénkben hatvanhét kis­ipari termelőszövetkezet te­vékenykedik; összesen ti­zenötezer tagot számlálnak. Ktsz-eink is évről évre fej­lődnek. Termelési értékük tavaly 940 millió forint volt, mely 13 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Terme­lési értékük — előrelátható­an — az idén eléri az egy- milliárd forintot. A ktsz-ek a lakosság részére végzett szolgáltatói munkából 55 százalék arányban részesed­nek; A legnagyobb taglétszáma — száztizenhatezer — az ál­talános fogyasztási és érté­A gyulai Várszínház megnyitotta kapuit A zászlódíszbe öltözött kö­zépkori téglavárban pénteken este hatodszor nyitotta meg kapuit a gyulai Várszínház. A hagyományoknak megfele­lően a vár előtti téren felvo­nultak a korabeli jelmezbe öltözött, korhű fegyverzetet viselő lovasok, a vár fokán alabárdosok sétáltak égő fáklyával a kezükben, a felvonóhídon pedig apródok sorfala fogadta az érkezőket. Az előadás kezdetét jelző ágyúszó és a jólismert Erkel- szignál után bemutatták Jé- kely Zoltán: Fejedelmi ven­dég című kétrészes történel­mi játékát, a Jászai-díjas Miszlay István rendezésében. Kooprodukciós tárgyalások Pénteken magánrepülőgé­pén Budapestre érkezett Charles Bluhdorn. * Para­mount Filmgyár elnöke, va­lamint Luigi Lurasehi. a. Pa­ramount római irodájának ve­zetője. Ugyanezen a napon kesítő szövetkezeteknek van. Közel ezer kiskereskedelmi és 358 vendéglátó egységet üzemeltetnek. örvendetes, hogy a hálózat egyre korsze­rűsödik. Űj, korszerű áruhá­zak. szaküzletek és boltok nyílnak megyénk városaiban, községeiben, összevetve az állami kiskereskedelemmel az összforgalom nagyobbik hányadát a szövetkezetek bo­nyolítják le. A kiskereske­delmi forgalom 1968-ban to­vábbi 8,2 százalékkal emel­kedett. Szólhatnánk a lakás-, az egyszerűbb és a takarékszö­vetkezetekről is. Valamennyi a közös összefogás jegyében született és működik. Az utóbbiak például 102 millió forint betétállománnyal ren­delkeznek. Megyénk szövetkezeti moz­galma új erőre kapott a gaz­daságirányítási rendszer re­formja és az új szövetkezet- politikai elvek alapján. A különbőz» jellegű szövetke­zetek sajátos érdekeik vé­delme érdekében szövetsé­gekbe tömörülnek. A szö­vetségek megfelelően látják el tagszövetkezeteik megbí­zatásait. A szövetkezetek nem rövid időszakra szóló, átmeneti formák. A párt- és állami vezetésünk a jövőre nézve is nagy jelentőséget tulajdonít a szövetkezeteknek. Minden lehetséges eszközzel segíti működésüket, további erősö­désüket. Gazdaságpolitikánk az állami vállalatokkal egyenrangúnak tekinti őket, s törvényes jogszabályokkal biztosítja fejlődésüket; A szövetkezetek tag­jai nemcsak dolgozók, tu­lajdonosok is. Döntő szavuk van az alapvető kérdések­ben. A szövetkezeti demok­rácia éltető eleme a kü­lönböző típusú szövetkezetek működésének. Csak a tagság véleményének meghallgatá­sával, kezdeményezésükre tá­maszkodva lehet erősebbé, gazdagabbá tennd szövet­kezeteinket A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmával köszöntjük a szövetkezeti mozgalom veze­tőit, minden tagját Boldo­gulásukhoz sok sikert kí­vánunk. érkezett a magyar fővárosba Dino Delaurentis, a neves olasz filmproducer és rende­ző két lánya társaságában. A külföldi filmszakemberek itt tartózkodásuk alatt koop- rodukciós tárgyalásokat foly­tatnak a Hungarofilm-mel. Amint arról a világsajtó be­számolt Dino Delaurentis ezekben a napokban Ungvá- rott forgatja a MOSZFILM- mel közös produkcióban a Waterloo című filmet, amely­ben leánya is szerepet vállalt Nemzetközi tanácskozás Az európai szocialista or­szágok tudományos akadémi­ái közötti együttműködés alapján „A két világrendszer békés egymás mellett élése és az ideológiai harc” kérdé­seivel foglalkozó nemzetközi munkabizottság háromnapos ülést tartott Budapesten. A megbeszéléseken bolgár, csehszlovák, lengyel, német; román, szovjet és magyar tudósok vettek részt. A test­véri országok tudósait az értekezlet munkájának befe­jezése alkalmából fogadta Az országgyűlés péntek délelőtti ülésén további 9 képviselő szólt hozzá Dégen Imre államtitkár vízgazdál­kodási beszámolójához. Lát­szólag hasonlatos, olykor meglepően egybevágó prob­lémákkal, feladatokkal fog­lalkoztak, ám ezek a víz­üggyel, öntözéssel, árvízvéde­lemmel, hajózással, gyógyvíz­hasznosítással kapcsolatos ügyek minden tájat, megyét, települést más-más módon érintenek. A képviselők nem győzték hangsúlyozni, hogy a szóban lévő területek la­kosságát is milyen nagymér­tékben foglalkoztatják ezek a kérdések. Több felszólalásban visz- sza-visszatért például az a probléma, hogy a bányamű­velés során nagy mennyisé­gű, értékes vizek kerülnek napvilágra, ugyanakkor sok­helyütt erősen csökkent a talajvíz-szint, tehát nehezebb a régi módon és méretekben ivó- vagy ipari vízhez jutni. Ugyancsak szakavatottan fej­tegette ezt a folyamatot Kluj- ber László Fejér megyei kép­viselő, főleg a móri járás helyzetét ismertetve és java­solta, a megfogható karsztvi­zek hasznosítását, adott eset­ben a szanálásra ítélt bánya­aknák vízaknává való átala­kításét. Hasonló utalásokat tett Németh Imre Borsod megyei képviselő is; Továbbra is intenzíven fog­lalkoztak a képviselők az ipar és a mezőgazdaság kor­szerű vízgazdálkodásának szükségességével. Tóth Lász­ló győri képviselő például figyelmeztetett rá, hogy a szélsőségeket, az árvízveszély - lyel, váltakozó aszályos idő­szakokat sem az ipar, sem az intenzív mezőgazdaság nem viseli el jelentős károsodás nélküL Kéri Vencel Komá­rom megyei, Mocsári Sándor Hajdú megyei és Sümegi János Nógrád megyei képvi­selők — az utóbbi kettő tsz- elnök — sok érdekes adalék­kal gazdagították ezt a té­mát. Sok szó esett a nagyobb városok vízhelyzetéről, a szá­mos helyen tapasztalható ja­vulásról, de a sürgős tenni­valókról is. Tóth László Győr Aczél György, az MSZMP K. B. titkára. Horgász szerencse Ritka horgász szerencse crte Vörös Endrét, a hegyfa­lui általános iskola tanárát. Az idén már két nagy har­csát fogott ki a Rábából, Uraiújfalu mellett, a Ragyo- gó-hidnál. Az első harcsa 32 kiló volt, a mostani pedig 150 centiméter hosszú és 25 kilós. TV konferencia „Az Iskolatelevízió szerepe a korszerű pedagógiában” té­makörrel nemzetközi iskola- televíziós konferenciát ren­deznek július 9. és 12. kö­zött Siófokon. A konferenci­án 13 ország képviseletében 40 pedagógus és televíziós szakember vesz részt Az első munkanapon kerül sor az „öt esztendős az Iskola­televízió” című országos pá­lyázat díjainak ünnepélyes kiosztására. átlagosnak mondható, Sopron gyengébb és Mosonmagyar­óvár erősen elmaradt hely­zetét ecsetelte. Mocsári Sán­dor a debreceni vízviszo­nyokról beszélt Németh Im­re pedig Miskolcnak, az or­szág második városának víz­helyzetéről számolt be külö­nös fontosságúnak ítélve a negyedik ötéves terv idősza­kára tervezett új szennyvíz­szolgáltató telepet, amelynek mielőbbi megépítéséhez erő­teljes támogatást kért. A jelentékeny hazai ter­málvíz-vágyon sorsa a pén­teki hozzászólók jórészét is foglalkoztatta. Dr Szabó Jó­zsef Harkányfürdő rendkívül értékes voltát bizonyította a mozgásszervi megbetegedések gyógyításában és ezért java­solta szélesebbkor» — ter­mészetesen ehhez mért fej­lesztést kívánó — hazai és nemzetközi idegenforgalmi hasznosítását Hevér Lajos Heves megyei képviselő, a Mátra lényegesen enyhített, de még korántsem megoldott vizgondjait ismertetve, szin­tén kitért a gyógyvizek jobb hasznosításában rejlő lehető­ségekre. Érthető módon tavaink, fo­lyóink vízgazdálkodásának fejlesztése s jobb kihaszná­lása is élénken foglalkoztat­ja a képviselőket Dr. Szabó József javasolta: vizsgálják meg a drávai hajózás lehető­ségeit, dr. Lukács János Za­la megyei képviselő pedig Pénteken Szolnok megyé­be érkezett a hazánkban tartózkodó lengyel pártmun­kás küldöttség. A négy tagú delegációt Eugéniusz Mazur- kiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága mezőgazdasági osztály- vezetőjének irányításával a Gyorsított eljárással Gyorsított eljárással vonta felelősségre a sásdi járásbíró­ság az abaligeti üdülőtelep két vandál pusztítóját. Ka- nyó Sándor 21 éves, a pécsi járási építő ktsz segédmun­kása és Bihari Bertalan 21 éves, az ércbányászati vál­lalat csillése, abaligeti la­kosok, vasárnap a helybeli italboltban erősen felöntöttek a garatra, s megdöbbentő rombolást vittek véghez hét­főre virradóra a Mecsek egyik legszebb kirándulóhe­lyén. A mesterséges csónaká­zó tó körül huszonkét padot tettek tönkre. A szabadtéri színpad melletti parkosított részen tizenhét díszfát törtek el. Felszakították a közelben levő árok gyalogétkelést szol­gáló fahídját is. A járásbíróság Kanyó Sán­dort egy év és két hónapi, Bihari Bertalant egy évi sza­badságvesztésre, az okozott kár megtérítésére ítélte és elrendelte letartóztatásukat. a Balaton és speciálisan a Kis-Balaton vízgazdálkodásá­nak rendezéséről szólván em­lítést tett a Dráva—Balaton csato'ma létesítésének gondo­latáról, amely ha a Zala és Somogy határán megépíte­nék, nemcsak a Balaton víz­problémáit segítené megol­dáshoz, hanem átalakítaná a két megye gazdálkodását is. Egy másik nagy, a megvaló­sulás időszakába jutó víz-lé­tesítmény, a Tisza II. Vízlép­cső várható hatását elemezte Németh Imre, arra kérve az illetékeseket, hogy már előre meg kell tervezni azokat az intézkedéseket, amelyek a vízlépcső bekapcsolása után nélkülözhetetlenek a Borsod megyei jó ivóvízellátáshoz. Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének jelentéséhez hozzászólt Sze­keres László, a jászberényi járási pártbizottság első tit­kára, megyénk országgyűlési képviselője. Többek között ezeket mondotta; — A beszámolóban Dégen elvtárs tájékoztatást adott a fejlődésünk jelenlegi szaka­szának legnagyobb volumenű mezőgazdasági beruházásá­ról, a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerei megvalósí­tásáról. Ez az öntözőrend­szer — a tervnek megfelelő­en — az Alföld legaszályo­sabb, legszárazabb éghajla­tú vidékén létesül, hat me­termelőszövetkezeti pártszer­vezetek tevékenységét, a me­zőgazdasági termelés párt­irányítását s a magyar me­zőgazdaság fejlesztését ta­nulmányozza. A csoportnak tagja Jan Paluch, a wroclawi vajdasági pártbizottság tit­kára, Henryk Pestka, a dalszki gazdaság pártbizott­ságának osztályvezetője, Re- migiusz Ivanowski, a párt központi bizottsága mező- gazdasági osztályának mun­katársa. A delegációt tegnap dél­előtt a megyei pártbizottság székházában Váczi Sándor és Tóth János, a megyei pártbizottság titkárai, Sári Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője fogadták. Váczi Sándor köszöntője után Tóth János mutatta be Szolnok megye mezőgazda­ságát a lengyel vendégek­nek. Elsősorban a megváltozott gazdaságirányítási rendszer tapasztalatai, s a termelő- szövetkezetekben dolgozó kommunisták tevékenysége érdekelte őket. Tóth János megnyugtatta őket, az or­szágban. Szolnok megyében is jó eredményeket hozott a gazdasági rendszer. Délután a kiskörei vízlép­cső építkezéseinek színhelyé­re utaztak a lengyel párt­munkások és kísérőik. Ott Hegedűs Lajos, a Középtisza- vidékl Vízügyi Igazgatóság vezetője és Szabó Lajos, a Tiszavidéki Mezőgazdaság­fejlesztési Iroda igazgatója vázolta az Alföld jövőjét, a, gyét érint, köztük Szolnok megyét is. — Mi, akik ebben a tér­ségben élünk, örömmel vet­tük a beruházás megkezdé­sét, amely újabb lelkesítő perspektívát nyújt a Tisza- völgyében élő embereknek. Szeretnék azonban néhány gondot, problémát is emlí­teni. Az egyik kérdés az ön­tözés. A jelenleg meglevő öntöző kapacitáshoz a főmű kiépítése további fejlesztési lehetőségeket teremt. Ezzel egyidőben megoldásra vár azonban a síkvidéki vízren­dezés, és belvíz levezetése. A belvízrendezést nem sza­bad háttérbe szorítani, mert jelenleg is sok gondot okoz, hát még akkor, amikor na­gyobb területen fogunk ön­tözni. — Nagyon lényeges fel­adatnak tartjuk, hogy a már meglevő és újonnan megépülő öntöző kapacitást intenzíven és optimálisan használjuk ki. Az öntözési módszerek közül a legked­veltebb az esőztető öntözés, amely lényegében az öntözés gépesítését is jelenti. Fel­tétlenül azzal kell számolni, hogy az új öntözőrendszerek 70—80 százaléka permetező öntözés lesz. Az ehhez szük­(Folytatds a 3. oldalon) 18 milliárdos beruházás meg­valósulása után. Eugéniusz Mazurkiewiczet az érdekelte, a nagy öntöző^ rendszer hány év alatt térül meg. A válaszokból megtud­ta, hogy az állam és a ter­melő üzemek együttesen vi­selik a költségeket, amelyek visszatérülését mintegy 18 évre tervezik. Az épülő duz­zasztómű, az erőmű és a hajózsilip munkálatainak megtekintésekor megörültek a vendégek, amikor kiderült, hogy nagy teljesítményű len­gyel daruk dolgoznak az építkezésen. ­A megye legnagyobb kö­zös gazdasága a 16 ezer hol­das abádszalóki Lenin Tsz szervezeti felépítését és gaz­dálkodását is tanulmányozta a lengyel delegáció. Ott Var­jú Sándor, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitün­tetett tsz elnöke emlékezett vissza, milyen utat tett meg a nagyüzem 1949-től, amikor 400 holdon megalakult és két lóval kezdte működését. Most a szövetkezet vagyona meghaladja a 90 millió fo­rintot. A tájékoztató után az ér­dekelte a lengyel pártmun­kásokat, hogyan tervezik a termelőszövetkezet a ház­táji gazdaságok termékeinek értékesítését. A látottak, hallottak alap­ján mondta munkatársunk­nak; Hemigiusz Ivanowski; — Harmadszor járunk Ma­gyarországon, nagyon tetszik a magyar mezőgazdaság fej­lesztésének üteme, s bízom abban, hogy a lengyel mező- gazdaság is nemsokára a «zocializmus útját járja. Bi & •— m. L —> — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ­„Szépen fejlődik a magyar mezőgazdaság“ Lengyel pártmunkás küldöttség Kiskörén és Abádsxalókon XX. évf. '^..szombat. jy VILÁG Ara: 80

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom