Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
1969. július 4. SZOLNOK MEGYE! NfiPLAP 3 A költségvetés tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tes a kulturális alap és a kulturális járulék gyakorlatát, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a kulturális élet egésze egészségesen fejlődjék. Bírálta azonban a Nemzeti Bank egyes hitelintézkedéseit, amelyek a könyvkiadásban és más kulturális ágazatokban kedvezőtlenül hatnak. Hivatkozva rá, hogy a képviselők módosító indítványt nem nyújtottak be a vita során, Vályi Péter pénzügyminiszter röviden összefoglalta a tanácskozás tanulságait. A különböző kereskedelmi és kulturális célokra indítványozott nagyobb költségvetési hozzájárulással kapcsolatban ígéretet tett, hogy a kormány megvizsgálja a teljesítés lehetősegét. A reálbérek és reál jövedelmek nem kielégítő aránya véleménye szerint a termelékenység kedvezőtlen alakulásával kapcsolatos. ennek helyes irányú változása ösztönzőleg hat majd a reálbérek emelkedésére Is. Nincs szükség különleges alapokra, a változást magával az ösztönzési rendszerrel kell elősegíteni. A válasz tudomásulvétele után az országgyűlés elfogadta a múltévi költségvetés végrehajtásáról benyújtott törvényjavaslatot, majd áttért a vízgazdálkodás helyzetének megtárgyalására. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke — a vízgazdálkodás célkitűzéseinek átfogó ismertetése során számos meg- leoő adattal, ténnyel illusztrálta a feladat nagyságát és bonyolultságát. Az ipar víz- szükséglete megötszöröződött letre jut, ahol kevés a víz, ebből a szempontból is jobban meg kell fontolni az ipartelepítéseket... Kitért az országban meglehetős bőségben fellelhető gyógy- és hévizek kihasználásának lehetőségeire. a mezőgazdaság vízgazdálkodására, ezen belül a sokat fejlődött üzemi öntözésre, amelyet véleménye szerint főleg ott kell továbbfejleszteni, ahol az a legkevesebb járulékos beruházással megoldható. Megnyugtatólag hatott, amit az árvízvédelem évről évre fejlődő munkálatairól mondott az államtitkár és amivel az egész ágazat dinamikus fejlődését jellemezte. Már ebben a bevezetőben szó került a Balaton sajátos vízgazdálkodási követelményeiről, amelyre hamarosan elkészül az összefüggő program. Dr. Radnóti István, Veszprém megyei képviselő felszólalásának nagy részét ennek a problémának szentelte, hangsúlyozva, hogy a Sió, mint a Balaton jelenlegi egyetlen vízszabályozója, a mai állapotában nem tölti be hivatását, s olyan munkálatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a vízátvezetést a Drávából a Balaton vízszintjének kielégítőbb szabályozásához. A témához hozzászólók többsége a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a víz- gazdálkodást. Bőhm József, Somogy megyei képviselő, a mezőgazdasági vízberuházások igen gyors megtérülését bizonyította, hasonlóképpen dr. Mészöly Gyula, Bács me'' gyei képviselő is, aki főleg a Dégen Imre által is említett Duna—Tisza csatorna tervével foglalkozott. Ez az évnyiéi, ezért mielőbb hozzá kellene kezdeni. A Vas-. Békés. Szolnok, Veszprém és Hajdú megyét képviselő hozzászólók a továbbiakban számos tapasztalattal gazdagították a vitát, amely péntek délelőtt a vízgazdálkodásról folytatódik, ezt követően kerül sor az interpellációkra. Az alábbiakban közöljük Varga Illésnek, Szolnok megye 7. számú választókerület képviselőjének hozzászólását kivonatosan. Varga Illés, Szolnok megye 7. számú választókerületének képviselője, a MÉSZÖV megyei elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy a reformmal életbe lépett gazdasági ösztönzők több tekintetben finomításra szorulnak. Változtatásra van szükség például azért, hogy hatékonyabb legyen az ellenőrzési rendszer, mind a társadalmi tulajdon védelme, mind hasznosítása tekintetében. Szóvá tette, hogy az árváltozásokkal kapcsolatbein helyenként azért tapasztalható bizonyos nemtetszés, mert a fogyasztók meghatározott árukörben érdekeltek, nincs teljes áttekintésük valamennyi cikk árának csökkenéséről, illetve emelkedéséről. Előfordul az is, hogy a hagyományos csomagolási formát úgy váltják fel korszerű csomagolással, hogy szembetűnően nő a fogyasztói ár, s ha az ízlésesebb „tálalás" meg is nyeri a fogyasztók tetszését, nem örülnek a változásnak. A háziasszonyokat például érzékenyen érintette a Hypo műanyagpalackba töltése. Beszélt a képviselő arról Aratják az őszi árpát a zagy var ékasi Béke Tsz-ben Megkezdődött a gabonaszállítás a megyében Szolnokon, Jászberényben, Törökszenímiklóson telnek a magtárak (Tudósítónktól.) Az időjárás kedvezőbbre fordultával az Alföld nagy gabonatermő táján, Szolnok megyében is elkezdődött az őszi árpa betakarítása. — A termés több mint 30 százalékát a kombájnok már learatták, elcsépelték. A közös gazdaságok a betakarítással egyidőben teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségeiket, megjelentek az országutakon a gabonaszállító karavánok. A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiba csütörtökig több mint 150 vagon őszi árpa került. Az ezer vagonos, nagy szolnoki tárházba, a tiszasü- lyi, a csataszögi, a beseny- szögi és a tiszajenői tsz-ek szállították be az idei első termést. Megkezdődött az átvétel Törökszentmiklós és Jászberény körzetében is. A csapadékos időjárás miatt a takarmánygabona nedvességtartalma nagyobb, 14— 20 százalék között ingadozik. Ezért a tárolókéiyeken üzembe helyezték a szárítóberendezéseket, a 16 százalék fölötti nedvességtartalmú gabonából mesterségesen vonják ki a fölösleges nedvet A búza aratása a hűvösebb időjárás miatt csak július közepe táján várható. A termés lényegesen jobbnak ígérkezik a tavalyinál, 23 ezer vagon búza felvásárlására számítanak a megyében, 5—6 ezer vagonnal többre mint 1968- ban. A nagymennyiségű termés magtározására képtelen a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat. Ezért a búza egy- részét a tsz-ekben tárolják. Mintegy ötezer vagon kenyérgabona elhelyezésére pedig szabadtéri, biztonságos tárolókat alakítottak ki. Repül a korsó... a felszabadulás óta és az Ivóvíz felhasználás is rendkívül mértékben növekedett Tény, hogy 800 faluban működik már vezetékes vízmű és a városok többségében is sikerült a korábbi rendszeres vízhiányt megszüntetni. A továbbiakban azonban az iparnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a rendkívül költséges vízműberuházásokhoz. Miután pedig az összes iparvíz felhasználásának 84 százaléka olyan terü1968. július 2-án a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa Martfűn, a Tisza Cipőgyárban tartotta elnökségi ülését. Köztudott a Tisza Cipőgyár megyénk egyik legnagyobb, s legbalesetve- szélyesebb üzeme. Az ülés célja a balesetveszély lehetőségeinek minimálisra való csökkentése, a biztonságos munkafeltételek megteremtésének módja volt. Szenvedélyes viták sorozatában számos elképzelés, javaslat került napvilágra. Azóta egy teljes év telt el. Történt-e változás Martfűn ? Ennek megválaszolását célozta az SZMT csütörtök délelőtti újabb elnökségi ülése. Dósa János, az SZMT titkárának rövid bevezetője után a kérdésben legilletékesebb, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója, Kiss Lajos vette át a szót Beszámolójában a jelenlegi helyzetet százados terv. hangsúlyozta, megszüntetné Duna—Tisza közének krónikus vízhiányát, lehetővé tenné a tápéi olajkincs gazdaságosabb hasznosítását a belvízi hajózás fejlesztését. Megtérülése, véleménye szerint a Tiszalöki duzzasztómű adataiból ítélhető meg, amely 15 év alatt, a mintegy kétmilliárdos költséggel szemben, ötmilliárdot hozott a népgazdaságnak. A hatalmas munka előkészítése, természetesen sok időt igévázolta. Martfűn komoly változás történt. Az önzetlen támogatás, tanácsadás meghozta a kívánt eredményt. 1968 első felében átlagosan ezer dolgozóból 9,6 főt ért baleset, míg a kiesett munkanapok száma, szintén ezer főre vonatkoztatva csaknem elérte a kétszázat. 1969-ben minden jelentősen módosult. Ezer dolgozóból már csak 7,5 fő balesetes és a kiesett munkanapok száma is csak százötven körül mozog. Persze ezek az eredmények nem könnyen születtek meg. Rengeteg céltudatos munka, erőfeszítés rejtőzik mögötte. Az ülés méltányolta ezt és elismerését fejezte ki a Tisza Cipőgyár vezetőinek és dolgozóinak. Ugyanakkor rámutattak a hozzászólások arra is, hogy a munka még nem ért véget, javítanivaló akad bőven. Vonatkozik ez elsősorban a dolgozók segíts, hogy viszonylag hős szári almasan, csak különféle átfogó jelentések, a fizetőképességet igazoló kimutatások után juthatnak úgynevezett ügyleti hitelhez a vállalatok, a szövetkezetek. Előfordult, hogy felvásárlási ügylethez egy szövetkezetnek 200 ezer forint hitelre lett volna szüksége, de mire eleget tudtak tenni a bank támasztotta követelményeknek, maga az ügylet addigra már kútba tőkészségére. Bizony nem egyszer előfordul még a balesetveszély lebecsülése, a felelőtlen védőeszközhasználat és a balesetek igazi okának eltitkolása. Igazán biztonságos munkahelyi feltételeket csak ezek kiküszöbölésével lehet elérni. A Tisza Cipőgyár az ország egyik legfiatalabb üzeme. A fiatalos kedv, a lendület tehát adva van. Csupán a céltudatosság, az értő komolyság hiányzik még. Az elnökségi ülés további napirendi pontjaként a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa elnökségének az 1969—70. évi szakszervezeti oktatás megszervezésére irányuló feladattervének megvitatása szerepelt, majd a községi, városi szakmaközi bizottságok újraválasztásának tapasztalatairól hangzott el beszámoló. A bíró ismerteti a bíróság iratait, köztük a véralkohol vizsgálatot Sorolja — elsőrendű vádlott közepesen ittas, másodrendű enyhébb, és így tovább. Ezek az iratok sajnos egyre sűrűbben kerülnek a bíróság dissziéjába. Így volt ez a Lakatos testvérek és barátaik bűnügyében is. Ez a néhány ember forgatta fel egy éjszakára Jászárokszál- lás lakóinak nyugalmát Valóságos vendéglői itallappá alakultak át a jegyzőkönyv lapjai, amikor az előzményeket foglalták írásba. 1969. február 8-án a bűnügy megtörténte előtt Lakatos László és Lakatos Rudolf barátjukkal, Váradi Miklóssal megivott 7 deci igazi rabvallató otthoni pálinkát, majd az italboltban 5 üveg sört. Ebédhez természetesen innen vittek egy egész kanna „folyékony kenyeret”. Valószínűleg étkük nagyon jóízű lehetett, mert ebéd után nagyhirtelen leöntöttek torkukon hét deci bort a Padlás klubban. Már olyan emelkedett „hangulatban” voltak, hogy csak egy gyors záróra mentette meg a többi vendég nyugalmát. Üsd! A hangosan gajdoló, összekapaszkodott duhajok a sötét utcán összetalálkoztak három hazafelé igyekvő férfivel. Minden előzetes szóváltás nélkül Lakatosék nekiestek a közeledőknek. — Több ökölcsapással földre terítették Kasza Lászlót, de hullottak az ütlegek Antal Andrásra és társára is. A győzelemtől még jobban i,megittasodott” részegek innen a Zöld kilenc nevű szórakozóhelyre vonultak. Már nem tudtak magukon uralkodni. Néhány szó után Lakatos Rudolf a forró kályhához taszította Faragó Pált. Rögtön kitört a verekedés. Lakatoß László Pribeck Ferencet sörös-korsóval vágta fejbe, Váradi a földön fekvő Faragót rugdosta. — Szajkó Gyula, a negyedrendű vádlott minden kezében akadó tárgyat, széket, asztalt, a verekedőkre dobált. A csatatérré vált helyiségben rögtön lehúzták a redőnyt, és nagy- nehezen kituszkolták a kocsma-hősöket Ezúttal két Idős nő akadt útjukba. A „hős” férfiak egymást biztatták — üsd, üsd. Szerencsére Szajkó Gyula csillapítani kezdte őket, és ezalatt a két idősebb nőnek sikerült elmenekülnie. Kerítésléeeel A rendőrőrszem közbelépése vetett véget a szégyenletes eseményeknek. — Az ügyeletes rendőr az őrsre kisérte a négy garázdát. A nyugtalankodó részegeket a teraszra állította. Telefonon a jászberényi rendőrkapitányságtól eligazítást kért. Ezt meghallva Lakatosék berohantak az őrszobára és az ott tartózkodókra támadtak. Szabályos csata fejlődött ki, seprűvel, a kerítésből kitépett léccel csapkodtak a jelenlevő két rendőr és a munkásőrség parancsnoka felé. Közelharcra is sor került. — Csak nagynehezen sikerült megfékezni a „nagyerejű” részegeket. A bíróság bűnösnek találta őket, garázdaság bűntettében, valamint csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakban. Az elsőrendű vádlottat — Lakatos Lászlót egy év 8 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre közügyektől eltiltásra ítélte. Másodrendű vádlottat, Lakatos Rudolfot egy év 5 hónapi szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság és a közügyek gyakorlásától két évre eltiltotta. Harmadrendű vádlottat. Váradi Jánost egy év 2 hónap szabadságvesztésre és a közügyektől két évi eltiltásra, negyedrendű vádlottat, Szajkó Gyulát egy év 5 hónapi szabadságvesztésre és két évre a közügyektől eltiltásra ítélte. — kékesi — esett Munkavédelem Martfűn Csökkentő balesetek száma A szakszervezetek megyei tanácsának elnökségi ülése
