Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 29. Á rendőrtiszt naplójából III. — Selem és Loloj — in. rész A bűnügyi laboratóriumból másnap már kézhez kapta Almási alezredes a szakértői vizsgálatok eredményét. Aszerint az ablakon talált használható ujjnyomok Les- tyán Kálmántól és Farkas Gusztávtól származtak. A bűnügyi nyilvántartóban megtalálták — mivel többször voltak már büntetve — személyi adataikat is. A szakértő azt is közölte, hogy bár a nemzetközi gyakorlattal megegyezően legkevesebb tíz kölcsönösen előforduló egyedi azonossági pontot kell találni az ujjlenyo- nyomaton ahhoz, — hogy azonosítani lehessen, jelen esetben Lestyán Kálmán balkezének mutató ujjától származó ujjnyomokban húsz- húsz kölcsönösen előforduló azonossági pontokat-, Farkas — Na Jancsi, mutasd csak meg, honnét vette elő a nővéred a pénzt A tizenhárom esztendős értelmes cigányfiú elvezette a rendőröket az egyik Bem József utcai házhoz, s a kocsibejáró hid ja alá nyúlt — Ide tette, ni! Innen vette elő is... Azzal előhúzott egy virágmintás kartonkendőt, benne papírpénzzel. Pacsai százados, a hatósági tanúk, a többi nyomozó jelenlétében kibontotta a kendőt. Az egyik tanúként hívott asszony felkiáltott: — Mennyi pénz! Megszámolták: 3620 forint volt. — Na Cuna — kérdezte Lestyán Kálmánnétól Pacsai: — honnét van ez a pénz? — Tuggyák azt maguk jól... — válaszolta ellenségesen az asszony. Farkas Gusztáv lakásán, pontosabban a kerti szilvafák tövében elásva megtaláltak újabb 3370 forintot Itt Nuna, Farkas testvére szinte felelősségrevonóan kiáltott a rendőrnyomozókra: — Hát csak a mieinket fogják el, az igazi bűnös meg odahaza gunnyaszt? Hárman voltunk Á cigányasszony pillanatonként megigazította kendőjét máskor meg ráncos bő szoknyáját húzogatta, úgy ült az alezredes előtt. Azt hiszem Ajtainé itt az ideje, hogy most már őszinte vallomást tegyen. Hogyan tervelte ki, hogy megölik az öregasszonyt és kirabolják? — Én nem... — No, elég volt a hazudo- zásból, tudjuk, hogy Lestyán- nal és Farkassal együtt volt akkor éjjel... Sőt, azt is, hogy az egész ötlet magától származik. A többiek bevallották. Az asszony hallgatott egy darabig, aztán: — Hát ha azok a piszkok« rám vallottak, akkor elmon-* dóm. Régen ismertem mán az öregasszonyt. — özvegy Garai Antalnétt —- Azt hát! Tudtam, ho?y beteges, gyenge, nagyot is hall. Aztán, hogy tavaly adta a tanyát, gondoltam van legalább 50—60 ezer forintjai Amikor Loloj meg Belem, tudják ez a gúnynevük, szóval Farkas Gusztáv, meg Lestyán Kálmán eljött hozzám, aztán panaszkodtak, hogy nincs pénzük... — Honnét ismerte maga Lolojt, meg Selemet? — A lányom a Cuna, Se- lemnek a felesége. — Loloj meg a Selem barátja. Mondták, hogy nincs pénzük, Cuna börtönben volt Gyulán, akkoriban szabadult. Hogy panaszkodtak, mondtam tudok én egy öregasszonyt, attól könnyen el lehetne venni a pénzit. El is mentünk megmutattam nekik a házat. Szerencsénk volt, mert az öregGusztáv jobbkezének mutató ujjától származó ujjnyomokban pedig 18—18 kölcsönösen előforduló egyedi azonossági pontot találtak. Tehát: kétségtelenül bebizonyosodott, hogy ez a két személy járt az áldozat lakásán. Az alezredes Pacsai századoshoz fordult: — Intézkedjék, vegyék őrizetbe Lestyán Kálmánt és Farkas Gusztávot. Nos, mire vár még százados elvtárs? A fiatal tiszt habozva kérdezte? — És az a cigányasszony, az... Az alezredes elmosolyodott, szerette ezt a nagy ügybuzgalommal dolgozó tisztjét. mint a tulajdon fiát: — Légy nyugodt Bandi, a két jómadár úgyis elmondja, velük volt-e ez a cigányasszony. asszonnyal találkoztunk útközben, megnézhették azt is. Terepszemle meszelővei — És nem tűnt fel senkinek, hogy maguk ott terepszemlén járnak? — Gondoltunk mi arra. Vittem magammal meszelőfüvet, mintha meszelni akarnék. Még a henteshez is bementünk, úgy tettünk, mintha húst akarnánk venni. — És? — Ez volt délután. Éjjel elmentünk a házhoz. Űtköz- ben találkoztunk egy emberrel, hogy ne fogjon gyanút megkérdeztük tőle hány óra Százhúsz évvel ezelőtt esett el Gábor Áron, az 1848—49-i szabadságharc legendás hírű ágyúöntő hőse. Háromszéken a körösi hídnál. A végzetes percben is mellette volt hűséges árnyéka* a mindmáig titokzatos Jusztina, akit Jókai Mór „Aranyhajú Lóra” néven örökített meg az irodalomban. Honvédruhában öltözve kísérte a csaták füzében a hőst. Löszeres szekéren ülve látták, amint a töltényeket adogatta, vagy tüzes kanóccal kezében ágyúk közölt szorgoskodott, miközben körülötte golyók süvítettek. Ö zuhant a lehulló hősre, kétségbeesett sikollyal ennek elestekor. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom éveiben, amikor a megtorlástól váló félelmében szinte mindenki igyekezett eltitkolni szabadságharcbeli szereplését, 6 büszkén vallotta magát Gábor Áron rajongójának. 1. Gábor Áron a szabadság- harc kitörésekor fogadalmat tett. hogy „lesz ágyú” a védekezésre: „Ha ágyúm elhasad, lövessenek főbe, $ ha a kitett célt nem találom, ágyúm elé állok, golyóbisát tojjék keresztül rajtam”. Az ágyúöntő műhelynek matéria kellett. És jött a mindenféle érc. a hasadt harang. a ■ hamufőző üst mindenfelől Gábor Áron műhelyébe. És jöttek a mesterek is: szitálók, rostálok, fuvarosok, lőporvegyi- tők. üstmesterek, mintázok, kovácsok és kerekesek, asztalosok és esztergályosok, majd tüzérek, — megannyi munkatárs és barát. Turóczi Mózes, Gábor Áron leghívebb barátja, kinek kézdivásárhelvi műhelyében annak idején az első van. Aztán amikor tiszta volt a levegő, a kerítésen keresztül beugrottunk az udvarba. — Maga is? — Hát ...nem vagyok én még olyan öregasszony... Az ajtón nem tudtunk bejutni, kulcsra volt zárva. Loloj és Selem kifeszítették a kamra ablakot, aztán ott bemásztunk. Az öregasszony a sez- lonon aludt. Amíg ők az öregasszonnyal bajlódtak... — Mondja csak, hogy megölték. — Hát igen... én addig gyorsan bementem a szobába, aztán a sublótból kivettem a pénzt. — Mennyit? — Ügy hatezer forintot; — És azt hova tette? — Azt ugyan nem találják meg — nevetett ravasz- kodva a cigányasszony. — Kereshetik. — A többiek mennyi pénzt találtak? — Azok is úgy akkörül... — Maga mondta, hogy öljék meg az idős nénit mert ha felébred felismeri magukat? — Én... itt fusson ki a szemem, ha nem igaz... én nem mondtam, én csak any- nyit modtam, amikor fölébredt aztán kiáltozni kezdett, hogy tegyétek rá a dunnát... (Folytatjuk) Szánthó István ágyúöntödét berendezték, megannyi dokumentáló írást őrzött meg a legendás hős élete körülményeiről. Ezek jó sokára kerültek el a budapesti Országos Levéltárba. 2. Az ágyúöntésre vonatkozó kortörténeti becsű okmányok mellett Bözödi György, romániai magyar író, aki Gábor Áronról és koráról regényt alkotni készül — mint arról a romániai Írószövetség Kolozsváron megjelenő hetilapjában. az „Utunk”- ban beszámol, — áttanulmányozva egy sereg árjegyzéket, nyugtát, és kimutatást, a Jusztina-rejtély nyitjára bukkant és ez összefüggésben oly felfedezést tesz, amely a valóságnak megfelelően egészíti ki a Gábor Áronról ismeretes képet. A kutatók úgy vélik, Turóczi azért nem tette közzé annak idején ezeket a dokumentumokat. mert a bennük foglaltak az akkori társadalmi felfogás szerint hátrányosan alakították volna az idealizált G&bor Áron portrét. Egy nyugta szövege: „Gábor Áron három hetes fiúcska, temetéséért járandó fizetés, a harangozásért 6. a három nappali temetés 5. összesen 11.— F. Kánta 9. Maii 1849. Körösi Ferentz vlebániai helyettes.” Epii bolti számla: „Gábor Áron major úr fija tisztességére adatott bolti portékák öszvesen —9 f. Jakab Ferentz K^zdivásár- helyi kereskedéséből. Hat és háromneayed sinn atlasz pánt, singjét 15 krajcárral számítva, keskenyebb, aminek singje 12 krajcár volt. És más eféle holmi. Viasz- gyertyát eav és háromnegyed fontot vettek 5 forint 50 karajcárérf’. 'Mindezekből eny nany tisztességgé1 vSnhemgnt temetés. — kántálással. három Vadriaszfás - szaggal A mezőgazdász és a vadgazda általában jól megfér egymás mellett, de a vadkárok miatt azért eléggé gyakori a perlekedés. A károk megelőzésére a legkülönbözőbb módszerek ismeretesek: sok helyen őrtüzeket gyújtanak, máshol kolomp-szóval, fegyver és ostor durrogtatás- sal űzik el az Ínyencségekre gyülekező vadakat. A termőterület környékét védőkerítéssel, vagy szögesdróttal őrzik a „betolakodók” ellen. A legújabb megoldással azonban — mint már annyi esetben — ismét a vegyészek sietnek a mezőgazdászok segítségére. Újabban két speciális vad- riasztó-szer forgalombahoza- talát engedélyezték. Az erdők, rétek vadjaira tulajdonképpen egyik készítmény sem jelent veszélyt, kárt nem tesz bennük, ellenben — a külföldi tapasztalatok alapján — mégis jól védenek a vadkárok ellen. A vegyi készítmények kellemetlen szagukkal riasztják el a friss kukoricára, vagy más „primőr” lakomázásra készülő vadakat. A Silvacol K. készítmény, amely erős fenol- . szagot áraszt, textil darabokra itatják fel és a rongyokat a talaj felett 20—30 centi magasságban kifeszítik. A vegyszer visszakozásra készteti a vaddisznót és a szarvast is. Használatával kapcsolatban kikötés is van, amennyiben szőlősök és gyümölcsösök közelében nem lehet alkalmazni, mert ezek a kultúrák átvennék az erős szagot. A Cervatol elnvezésű készítmény ugyanakkor a gyümölcsösökben a nyúl és a szarvas rágáskárjainak kivédésére használható. Szaga kevésbé kellemetlen, ellenben az illata a vadak számára nagyon is elkerülendő. pappal, kelmékkel, csipkékkel, — körvonalazódik. Mit jegyzettek fel azóta megkopott matriculákban az oly korán ki tudja mi okból eltávozott kisgyermekről? Sepsiszentgyörgybn összegyűjtve őrzik a megye anyakönyveit. Az 1846—1856 gyűjtemény harmadik kötete megemlékezik a temetésről. Halálozás napja: máj. 7. Temetés napja: máj. 8. Eltemető pap: Kollár Lajos. A halott vezeték és keresztneve: Gábor Áron. 3. Most már csak az volt hátra, hogy a kutató a három héttel korában datált születési bejegyzést is megtekintse: Születés ideje: ápr. 13. Keresztelés: ápr. 15 Keresztelő: Kollár Lajos. Keresztelt neve-. Áron, Bitang. Szülei vezeték és keresztneve: Serestyi Jusztina. Tehát a gyermek törvénytelen. Anyja neve: Serestyi Jusztina, nem más. mint Gábor Áron hűséges árnyéka. A temetéskor a pap már Gábor Áron néven írta be a gyermeket a hivatalos anyakönyvbe, tehát nem az anyja vezetékneve után, ahogy g törvénytelen szár- mazásúakat szokás. Hogy Gábor Áron és Jusztina 0 „Nép egyszerű leánya — ahogyan a róla emlékezők beszéltek róla — időközben összeházasodtak vagy sem, feljegyzés nem tanúskodik. „Csak egy kérésem van Önhöz — olvasható Gábor Áronnak Turóczihoz intézett egy üzenetében — nézze men n kis tüzért és engem tudósítson róla levelében, mit Kolozsvár, vagy Nagyváradra czimezzen”. Kj volt a „kis tüzér”? — nem kétséges immár. Gombos László Pénx a híd alatt A KIS TÜZÉR (Romániai levél) Szovjet meteorológia flotta a világ tengerein A meteorológiai prognózis, különösen pedig a hosszú távú időjárás előrejelzés . tökéletesítésére csak a tengerek és a légkör kölcsönhatásának alapos vizsgálata ad módot. Ismeretes, hogy Földünk felszínének mintegy 70 százalékát tenger borítja, s ennek az óriási hőtárolónak a hatása az egész Föld időjárásának kialakulásában döntő szerepe van. A Szovjetunió negyven hajójából álló időjáráskutató flottát tart fenn. A flotta legújabb hajóit a legmodernebb navigációs felszereléssel, rádiókészülékkel és lengéscsillapítóval látták el. Minden hajón több laboratórium és kísérleti helyiség is van és időjáráskutató rakétákat is fel tudnak bocsátani róluk. A hajók feladata a tenger és a légkör kölcsönhatásának, valamint a tengervíz természetes vegyi és radioaktív szennyeződésének vizsgálata. A flotta egyes hajói részt vesznek a Koro- sió áramlat és a Csf"''100- óceán déli részének vizsgálatára alakított nemzetközi expedíció, valamint az An- tarktisz-expedíció munkájában is. Rakétáik 100—120 kilométeres magasságban szondázhatják a légkört, tehát megfigyelhetik a nagy magasságokban lejátszódó légköri folyamatokat is. Az időjáráskutató hajók fontos szerepet játszanak a repülő- és hajóutak biztonsága terén is, mert kapcsolatban állnak a meteorológiai műholdakkal s rádión közlik a hajókkal és a repülőgépekkel a biztonságos út- •irányt. Az utolsó négy év folyamán ezek a szovjet úszó laboratóriumok 2850 hajót irányítottak ilyen módon, s ezzel óriási károkat előztek meg. Remélhető, hogy egy évtizeden belül olyan meteorológiai flotta alakul majd ki, amely nemzetközi összefogással a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta utazási időtöbbletnek a 75 százalékát tudja megtakarítani, ez pedig több mint egymilli- árd dollárt jelentene a tengeri szállításoknál. Idegen nyelvek süketek számára Európában már több mint 400 esztendeje fáradoznak a süketnémáknak a társadalomba való beillesztésén. Megtanítják őket. hogy — amennyire csak lehet — érthetővé tegyék magukat és megértsék környezetük zajtól teli világát. Elhelyezkedésük mindennek ellenére, néhány kivételtől eltekintve, igen szerény keretek között mozog. A hamburgi süketek iskolájában komplikált technikai segédeszközök állnak a beszédképzés és beszélni tanulás rendelkezésére. A süketnémák számára itt egy idegen nyelv (angol) elsajátításával még az akadémiai pályafutás számára szükséges előfeltételt is megteremtik. A kép hallásuktól megfosztott fiúkat és leányokat ábrázol, akik éppen egy fúvós orgona segítségével az artikulálás előgyakorlatait végzik. Először a magas és mély, hosszú és rövid hangok közti különbséget tanulják meg. A kis süketnémák nagy szorgalommal tanulnak és még a legparányibb előmenetelnek is nagyon örülnek. Hőelektromos sisak A Szovjet Tudományos Akadémia Félvezető-kísérleti Kutatóintézetének laboratóriumában szerkesztett elektromos hűtőberendezést és műszert már széles körben alkalmazzák a gyógyászat különböző területein — az onkológiai és orr-fül-gége klinikákon és az orvosi köz kozmetikában. Az elektromos hűtőműszernek a tervezők a „hőelektromos sisak” nevet adták. Ez a műszer az agy belső szöveteinek lehűtésére szolgál. A bekapcsolás pillanatától számított 40 perc alatt 22 fokra hűti le a betegágy- szöveteinek hőmérsékletét és 75 százalékkal csökkenti a szövetek oxigénigényét. Így a műtét során nyugodtan kikapcsolhatják a beteg szívműködését, nem fenyeget az oxigénelégtelenség veszélye. A bukósisakhoz hasonló műszerben 17 félvezetős hűtőgenerátor van elhelyezve. A puha gumiból készült sisak szorosan ráfeszül a beteg’ fejére, ezáltal a benne elhelyezett miniatűr elektromos hűtőberendezések is közel kerülnek az agy belső szöveteihez. A laboratóriumban jelenleg már egy olyan hőelektromos sisak tervezésén dolgoz-, nak, amely nemcsak a kórházban fekvő betegek esetében alkalmazható. IMWM fa#
