Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 29. Á rendőrtiszt naplójából III. — Selem és Loloj — in. rész A bűnügyi laboratórium­ból másnap már kézhez kap­ta Almási alezredes a szak­értői vizsgálatok eredményét. Aszerint az ablakon talált használható ujjnyomok Les- tyán Kálmántól és Farkas Gusztávtól származtak. A bűnügyi nyilvántartóban megtalálták — mivel több­ször voltak már büntetve — személyi adataikat is. A szakértő azt is közölte, hogy bár a nemzetközi gyakorlat­tal megegyezően legkevesebb tíz kölcsönösen előforduló egyedi azonossági pontot kell találni az ujjlenyo- nyomaton ahhoz, — hogy azonosítani lehessen, jelen esetben Lestyán Kálmán bal­kezének mutató ujjától szár­mazó ujjnyomokban húsz- húsz kölcsönösen előforduló azonossági pontokat-, Farkas — Na Jancsi, mutasd csak meg, honnét vette elő a nővé­red a pénzt A tizenhárom esztendős értelmes cigányfiú elvezette a rendőröket az egyik Bem József utcai házhoz, s a ko­csibejáró hid ja alá nyúlt — Ide tette, ni! Innen vet­te elő is... Azzal előhúzott egy virág­mintás kartonkendőt, benne papírpénzzel. Pacsai száza­dos, a hatósági tanúk, a töb­bi nyomozó jelenlétében ki­bontotta a kendőt. Az egyik tanúként hívott asszony fel­kiáltott: — Mennyi pénz! Megszámolták: 3620 forint volt. — Na Cuna — kérdezte Lestyán Kálmánnétól Pacsai: — honnét van ez a pénz? — Tuggyák azt maguk jól... — válaszolta ellensé­gesen az asszony. Farkas Gusztáv lakásán, pontosabban a kerti szilva­fák tövében elásva megta­láltak újabb 3370 forintot Itt Nuna, Farkas testvére szinte felelősségrevonóan ki­áltott a rendőrnyomozókra: — Hát csak a mieinket fogják el, az igazi bűnös meg odahaza gunnyaszt? Hárman voltunk Á cigányasszony pillana­tonként megigazította ken­dőjét máskor meg ráncos bő szoknyáját húzogatta, úgy ült az alezredes előtt. Azt hiszem Ajtainé itt az ideje, hogy most már őszinte vallomást tegyen. Hogyan tervelte ki, hogy megölik az öregasszonyt és kirabolják? — Én nem... — No, elég volt a hazudo- zásból, tudjuk, hogy Lestyán- nal és Farkassal együtt volt akkor éjjel... Sőt, azt is, hogy az egész ötlet magától származik. A többiek beval­lották. Az asszony hallgatott egy darabig, aztán: — Hát ha azok a piszkok« rám vallottak, akkor elmon-* dóm. Régen ismertem mán az öregasszonyt. — özvegy Garai Antalnétt —- Azt hát! Tudtam, ho?y beteges, gyenge, nagyot is hall. Aztán, hogy tavaly adta a tanyát, gondoltam van legalább 50—60 ezer fo­rintjai Amikor Loloj meg Belem, tudják ez a gúnyne­vük, szóval Farkas Gusztáv, meg Lestyán Kálmán eljött hozzám, aztán panaszkodtak, hogy nincs pénzük... — Honnét ismerte maga Lolojt, meg Selemet? — A lányom a Cuna, Se- lemnek a felesége. — Loloj meg a Selem barátja. Mond­ták, hogy nincs pénzük, Cu­na börtönben volt Gyulán, akkoriban szabadult. Hogy panaszkodtak, mondtam tu­dok én egy öregasszonyt, at­tól könnyen el lehetne venni a pénzit. El is mentünk meg­mutattam nekik a házat. Sze­rencsénk volt, mert az öreg­Gusztáv jobbkezének mutató ujjától származó ujjnyomok­ban pedig 18—18 kölcsönö­sen előforduló egyedi azo­nossági pontot találtak. Te­hát: kétségtelenül bebizonyo­sodott, hogy ez a két sze­mély járt az áldozat lakásán. Az alezredes Pacsai száza­doshoz fordult: — Intézkedjék, vegyék őrizetbe Lestyán Kálmánt és Farkas Gusztávot. Nos, mire vár még százados elvtárs? A fiatal tiszt habozva kér­dezte? — És az a cigányasszony, az... Az alezredes elmosolyo­dott, szerette ezt a nagy ügy­buzgalommal dolgozó tiszt­jét. mint a tulajdon fiát: — Légy nyugodt Bandi, a két jómadár úgyis elmondja, velük volt-e ez a cigány­asszony. asszonnyal találkoztunk út­közben, megnézhették azt is. Terepszemle meszelővei — És nem tűnt fel senki­nek, hogy maguk ott terep­szemlén járnak? — Gondoltunk mi arra. Vittem magammal meszelő­füvet, mintha meszelni akar­nék. Még a henteshez is be­mentünk, úgy tettünk, mint­ha húst akarnánk venni. — És? — Ez volt délután. Éjjel elmentünk a házhoz. Űtköz- ben találkoztunk egy ember­rel, hogy ne fogjon gyanút megkérdeztük tőle hány óra Százhúsz évvel ezelőtt esett el Gábor Áron, az 1848—49-i szabadságharc le­gendás hírű ágyúöntő hőse. Háromszéken a körösi híd­nál. A végzetes percben is mel­lette volt hűséges árnyéka* a mindmáig titokzatos Jusz­tina, akit Jókai Mór „Arany­hajú Lóra” néven örökített meg az irodalomban. Honvédruhában öltözve kí­sérte a csaták füzében a hőst. Löszeres szekéren ülve lát­ták, amint a töltényeket adogatta, vagy tüzes kanóc­cal kezében ágyúk közölt szorgoskodott, miközben kö­rülötte golyók süvítettek. Ö zuhant a lehulló hősre, két­ségbeesett sikollyal ennek elestekor. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom éveiben, amikor a megtor­lástól váló félelmében szinte mindenki igyekezett eltit­kolni szabadságharcbeli sze­replését, 6 büszkén vallotta magát Gábor Áron rajon­gójának. 1. Gábor Áron a szabadság- harc kitörésekor fogadalmat tett. hogy „lesz ágyú” a vé­dekezésre: „Ha ágyúm el­hasad, lövessenek főbe, $ ha a kitett célt nem találom, ágyúm elé állok, golyóbisát tojjék keresztül rajtam”. Az ágyúöntő műhelynek matéria kellett. És jött a mindenféle érc. a hasadt harang. a ■ hamufőző üst mindenfelől Gábor Áron műhelyébe. És jöttek a mesterek is: szitálók, rostá­lok, fuvarosok, lőporvegyi- tők. üstmesterek, mintázok, kovácsok és kerekesek, asz­talosok és esztergályosok, majd tüzérek, — megannyi munkatárs és barát. Turóczi Mózes, Gábor Áron leghívebb barátja, ki­nek kézdivásárhelvi műhe­lyében annak idején az első van. Aztán amikor tiszta volt a levegő, a kerítésen keresz­tül beugrottunk az udvarba. — Maga is? — Hát ...nem vagyok én még olyan öregasszony... Az ajtón nem tudtunk bejutni, kulcsra volt zárva. Loloj és Selem kifeszítették a kamra ablakot, aztán ott bemász­tunk. Az öregasszony a sez- lonon aludt. Amíg ők az öregasszonnyal bajlódtak... — Mondja csak, hogy meg­ölték. — Hát igen... én addig gyorsan bementem a szobá­ba, aztán a sublótból kivet­tem a pénzt. — Mennyit? — Ügy hatezer forintot; — És azt hova tette? — Azt ugyan nem talál­ják meg — nevetett ravasz- kodva a cigányasszony. — Kereshetik. — A többiek mennyi pénzt találtak? — Azok is úgy akkörül... — Maga mondta, hogy öl­jék meg az idős nénit mert ha felébred felismeri magu­kat? — Én... itt fusson ki a szemem, ha nem igaz... én nem mondtam, én csak any- nyit modtam, amikor föl­ébredt aztán kiáltozni kez­dett, hogy tegyétek rá a dunnát... (Folytatjuk) Szánthó István ágyúöntödét berendezték, megannyi dokumentáló írást őrzött meg a legendás hős élete körülményeiről. Ezek jó sokára kerültek el a bu­dapesti Országos Levéltárba. 2. Az ágyúöntésre vonatkozó kortörténeti becsű okmányok mellett Bözödi György, ro­mániai magyar író, aki Gá­bor Áronról és koráról re­gényt alkotni készül — mint arról a romániai Írószövet­ség Kolozsváron megjelenő hetilapjában. az „Utunk”- ban beszámol, — áttanul­mányozva egy sereg árjegy­zéket, nyugtát, és kimuta­tást, a Jusztina-rejtély nyit­jára bukkant és ez összefüg­gésben oly felfedezést tesz, amely a valóságnak megfe­lelően egészíti ki a Gábor Áronról ismeretes képet. A kutatók úgy vélik, Turóczi azért nem tette közzé annak idején ezeket a dokumen­tumokat. mert a bennük fog­laltak az akkori társadalmi felfogás szerint hátrányosan alakították volna az ideali­zált G&bor Áron portrét. Egy nyugta szövege: „Gábor Áron három he­tes fiúcska, temetéséért já­randó fizetés, a harangozá­sért 6. a három nappali te­metés 5. összesen 11.— F. Kánta 9. Maii 1849. Körösi Ferentz vlebániai helyettes.” Epii bolti számla: „Gábor Áron major úr fija tisztességére adatott bolti portékák öszvesen —9 f. Jakab Ferentz K^zdivásár- helyi kereskedéséből. Hat és háromneayed sinn atlasz pánt, singjét 15 krajcárral számítva, keskenyebb, ami­nek singje 12 krajcár volt. És más eféle holmi. Viasz- gyertyát eav és háromnegyed fontot vettek 5 forint 50 karajcárérf’. 'Mindezekből eny nany tisztességgé1 vSnhemgnt te­metés. — kántálással. három Vadriaszfás - szaggal A mezőgazdász és a vad­gazda általában jól megfér egymás mellett, de a vadká­rok miatt azért eléggé gya­kori a perlekedés. A károk megelőzésére a legkülönbö­zőbb módszerek ismeretesek: sok helyen őrtüzeket gyújta­nak, máshol kolomp-szóval, fegyver és ostor durrogtatás- sal űzik el az Ínyencségekre gyülekező vadakat. A ter­mőterület környékét védőke­rítéssel, vagy szögesdróttal őrzik a „betolakodók” ellen. A legújabb megoldással azonban — mint már annyi esetben — ismét a vegyészek sietnek a mezőgazdászok se­gítségére. Újabban két speciális vad- riasztó-szer forgalombahoza- talát engedélyezték. Az er­dők, rétek vadjaira tulajdon­képpen egyik készítmény sem jelent veszélyt, kárt nem tesz bennük, ellenben — a külföldi tapasztalatok alap­ján — mégis jól védenek a vadkárok ellen. A vegyi ké­szítmények kellemetlen sza­gukkal riasztják el a friss kukoricára, vagy más „pri­mőr” lakomázásra készülő vadakat. A Silvacol K. ké­szítmény, amely erős fenol- . szagot áraszt, textil darabok­ra itatják fel és a rongyokat a talaj felett 20—30 centi magasságban kifeszítik. A vegyszer visszakozásra kész­teti a vaddisznót és a szarvast is. Használatával kapcsolatban kikötés is van, amennyiben szőlősök és gyü­mölcsösök közelében nem le­het alkalmazni, mert ezek a kultúrák átvennék az erős szagot. A Cervatol elnvezésű készítmény ugyanakkor a gyümölcsösökben a nyúl és a szarvas rágáskárjainak ki­védésére használható. Szaga kevésbé kellemetlen, ellenben az illata a vadak számára nagyon is elkerü­lendő. pappal, kelmékkel, csipkék­kel, — körvonalazódik. Mit jegyzettek fel azóta megkopott matriculákban az oly korán ki tudja mi okból eltávozott kisgyermekről? Sepsiszentgyörgybn össze­gyűjtve őrzik a megye anya­könyveit. Az 1846—1856 gyűjtemény harmadik kötete megemlékezik a temetésről. Halálozás napja: máj. 7. Temetés napja: máj. 8. El­temető pap: Kollár Lajos. A halott vezeték és kereszt­neve: Gábor Áron. 3. Most már csak az volt hátra, hogy a kutató a há­rom héttel korában datált születési bejegyzést is meg­tekintse: Születés ideje: ápr. 13. Keresztelés: ápr. 15 Keresztelő: Kollár Lajos. Keresztelt neve-. Áron, Bitang. Szülei vezeték és kereszt­neve: Serestyi Jusztina. Tehát a gyermek törvény­telen. Anyja neve: Serestyi Jusztina, nem más. mint Gábor Áron hűséges árnyéka. A temetéskor a pap már Gábor Áron néven írta be a gyermeket a hivatalos anyakönyvbe, tehát nem az anyja vezetékneve után, ahogy g törvénytelen szár- mazásúakat szokás. Hogy Gábor Áron és Jusztina 0 „Nép egyszerű leánya — ahogyan a róla emlékezők beszéltek róla — időközben összeházasodtak vagy sem, feljegyzés nem tanúskodik. „Csak egy kérésem van Önhöz — olvasható Gábor Áronnak Turóczihoz intézett egy üzenetében — nézze men n kis tüzért és engem tudósítson róla levelében, mit Kolozsvár, vagy Nagyvárad­ra czimezzen”. Kj volt a „kis tüzér”? — nem kétséges immár. Gombos László Pénx a híd alatt A KIS TÜZÉR (Romániai levél) Szovjet meteorológia flotta a világ tengerein A meteorológiai prognózis, különösen pedig a hosszú távú időjárás előrejel­zés . tökéletesítésére csak a tengerek és a légkör köl­csönhatásának alapos vizs­gálata ad módot. Ismeretes, hogy Földünk felszínének mintegy 70 százalékát tenger borítja, s ennek az óriási hőtárolónak a hatása az egész Föld időjárásának ki­alakulásában döntő szerepe van. A Szovjetunió negyven ha­jójából álló időjáráskutató flottát tart fenn. A flotta legújabb hajóit a legmoder­nebb navigációs felszerelés­sel, rádiókészülékkel és len­géscsillapítóval látták el. Minden hajón több labora­tórium és kísérleti helyiség is van és időjáráskutató ra­kétákat is fel tudnak bocsá­tani róluk. A hajók feladata a tenger és a légkör kölcsön­hatásának, valamint a ten­gervíz természetes vegyi és radioaktív szennyeződésének vizsgálata. A flotta egyes ha­jói részt vesznek a Koro- sió áramlat és a Csf"''100- óceán déli részének vizsgá­latára alakított nemzetközi expedíció, valamint az An- tarktisz-expedíció munkájá­ban is. Rakétáik 100—120 ki­lométeres magasságban szon­dázhatják a légkört, tehát megfigyelhetik a nagy ma­gasságokban lejátszódó lég­köri folyamatokat is. Az időjáráskutató hajók fontos szerepet játszanak a repülő- és hajóutak bizton­sága terén is, mert kapcso­latban állnak a meteoroló­giai műholdakkal s rádión közlik a hajókkal és a repü­lőgépekkel a biztonságos út- •irányt. Az utolsó négy év folyamán ezek a szovjet úszó laboratóriumok 2850 hajót irányítottak ilyen módon, s ezzel óriási károkat előztek meg. Remélhető, hogy egy évtizeden belül olyan meteo­rológiai flotta alakul majd ki, amely nemzetközi össze­fogással a kedvezőtlen idő­járási viszonyok okozta uta­zási időtöbbletnek a 75 szá­zalékát tudja megtakarítani, ez pedig több mint egymilli- árd dollárt jelentene a ten­geri szállításoknál. Idegen nyelvek süketek számára Európában már több mint 400 esztendeje fáradoznak a süketnémáknak a társada­lomba való beillesztésén. Megtanítják őket. hogy — amennyire csak lehet — ért­hetővé tegyék magukat és megértsék környezetük zaj­tól teli világát. Elhelyezke­désük mindennek ellenére, néhány kivételtől eltekintve, igen szerény keretek között mozog. A hamburgi süke­tek iskolájában komplikált technikai segédeszközök áll­nak a beszédképzés és be­szélni tanulás rendelkezésé­re. A süketnémák számára itt egy idegen nyelv (angol) elsajátításával még az aka­démiai pályafutás számára szükséges előfeltételt is meg­teremtik. A kép hallásuktól megfosztott fiúkat és leányo­kat ábrázol, akik éppen egy fúvós orgona segítségével az artikulálás előgyakorlatait végzik. Először a magas és mély, hosszú és rövid han­gok közti különbséget tanul­ják meg. A kis süketnémák nagy szorgalommal tanulnak és még a legparányibb elő­menetelnek is nagyon örül­nek. Hőelektromos sisak A Szovjet Tudományos Akadémia Félvezető-kísérleti Kutatóintézetének laborató­riumában szerkesztett elek­tromos hűtőberendezést és műszert már széles körben alkalmazzák a gyógyászat különböző területein — az onkológiai és orr-fül-gége klinikákon és az orvosi köz kozmetikában. Az elektromos hűtőműszer­nek a tervezők a „hőelek­tromos sisak” nevet adták. Ez a műszer az agy belső szöveteinek lehűtésére szol­gál. A bekapcsolás pillanatá­tól számított 40 perc alatt 22 fokra hűti le a betegágy- szöveteinek hőmérsékletét és 75 százalékkal csökkenti a szövetek oxigénigényét. Így a műtét során nyugodtan ki­kapcsolhatják a beteg szív­működését, nem fenyeget az oxigénelégtelenség veszélye. A bukósisakhoz hasonló műszerben 17 félvezetős hű­tőgenerátor van elhelyezve. A puha gumiból készült si­sak szorosan ráfeszül a be­teg’ fejére, ezáltal a benne elhelyezett miniatűr elektro­mos hűtőberendezések is kö­zel kerülnek az agy belső szöveteihez. A laboratóriumban jelen­leg már egy olyan hőelektro­mos sisak tervezésén dolgoz-, nak, amely nemcsak a kór­házban fekvő betegek ese­tében alkalmazható. IMWM fa#

Next

/
Oldalképek
Tartalom