Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

I 1969. július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két ülés között r így dolgoznak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának állandó bizottságai A Szovjetunió életé­ben mindenkor jelentős ese­mény a Legfelsőbb Tanács ülése, amely nagy visszhan­got kap mindig a nemzetközi sajtóban is. Kevesebbet tud azonban a közvélemény ar­ról, hogyan dolgozik a Leg­felsőbb Tanács a két ülés között? Az elnökség akitivi- tása és széles nemzetközi kapcsolatai közismertek. Je­lentős munkát végeznek a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács állandó bi­zottságai is. E bizottságok előkészítik a különféle kérdéseket és a Legfelsőbb Tanács elé ter­jesztik- valamint ellenőrzik az elfogadott határozatok végrehajtását. Az állandó bi­zottságokat széles jogkörrel ruházták fel: ellenőrzik a minisztériumok, a főhatósá­gok, a köztársasági vezető szervek, valamint a helyi hatóságok munkáját. Milyen munkát végeztek az állandó bizottságok az utóbbi hónapokban? A többi között összegyűj­tötték és tanulmányozták a Legfelsőbb Tanács követke­ző ülésén napirendre kerülő kérdések anyagait. Több tör­vényjavaslatot is előkészí­tettek, így a víz és az ás­ványkincsek gazdaságosabb felhasználásával, valamint az egészségvédelemmel kap­csolatban. Ebben a munká­ban többszáz küldött — az állandó bizottságok majdnem valamennyi tagja — részt vett. A javaslatok elkészíté­se előtt konzultáltak a szak­emberekkel és meghallgat­ták a társadalmi szervek képviselőinek véleményét is. A bizottságok ellenőrizték a Legfelsőbb Tanács orszá­gos jelentőségű gazdasági és szociális rendeletéinek végre­hajtását, a minisztériumok és főhatóságok intézkedései­nek hatékonyságát; A Nem­zetiségi Tanács építési és ipari állandó bizottsága leg­utóbbi ülésén megvizsgálta az alapanyagellátó vállala­tok építkezési problémáit és a vegyipari beruházásokkal kapcsolatos kérdéseket A helyszínen tanulmányozták az új vegyipari kombinátok építését a munka ütemét, az alapanyag és szerszámellá­tottságot, az építők szociális és kulturális helyzetét. A Szövetségi Tanács mező- gazdasági állandó bizottsága nemrégen két kérdést tár­gyalt: az öntözött és lecsa­polt területek mezőgazdasági hasznosításának hatékonysá­gáról, a szálas- és szemes ta­karmány-termelés ötéves ter­vének teljesítéséről tanács­koztak. A vitában sok érté­kes kritikai megjegyzés hangzott el. A hozzászólók huzamosabb ideig tanulmá­nyozták ezeket a kérdéseket a szovhozQkban és kolhozok­ban; megismerkedtek a mi­nisztériumok és főhatóságok ilyen irányú tevékenységé­vel is. A Nemzetiségi Tanács köz­oktatási, tudományos és kul­turális állandó bizottsága megtárgyalta az óvodák és bölcsődék helyzetét. Megál­lapították, hogy a jelentős fejlődés mellett egy sor fa­lusi gyermekgondozó intéz­mény építése elhúzódott, — amiért egyes minisztériumok, főhatóságok, valamint építő­ipari vállalatok hibáztatha­tok. Vezetőik elismerték a kritika jogosságát- ígéretet tettek az újabb határidők pontos betartására. Az állandó bizottságok munkájának lényeges voná­sa, hogy konkrét segítséget nyújtanak a rejtett hiányos­ságok felszámolásához, a mi­nisztériumok és főhatóságok munkájának megjavításához, valamint figyelemmel kisé­rik az elfogadott javaslatok végrehajtását. A bizottságok javaslatait messzemenően fi­gyelembe veszi a Tervhiva­tal is. A két ülés között a Legfelsőbb Tanács küldöttei rendszeresen résztvesznek az állandó bizottságok munká­jában. A legfelsőbb állam- hatalmi szerv a küldöttek szakértelmére, gazdag élet- tapasztalataira támaszkodva gyakorolja jogkörét. Aratás, nyár Az ezredik vagon gabona Karcagon (Tudósítónktól) A gabonafelvásárló vál­lalat karcagi telepének mun­kásai megfeszítetten dolgoz­nak. hogy az idei nagy ter­mést át tudják venni. Haj­nali 4 órától, esté 9-ig tar­tanak szolgálatot. Van nap, amikor száz-száztíz vagon gabona felvásárlása, tárolása hárul rájuk. Szombaton nagy esemény történt a cég életében. A reggeli órákban meg­haladták az ezredik vagon gabona átvételét. Az alka­lom köszöntésére megjelent Kovács István, a városi pártbizottság titkára, Szeke­res György, a városi tanács oszályvezetője. Vígh Zoltán üzemvezető örömmel mond­ta el. hogy tavaly 26 nap alatt vásároltak fel 940 va­gonnal. Most 14 nap utón meghaladták az ezer vagont, s még félezer vagon gabona átvétele hátra van. A mag­tárak már csaknem zsúfolá­sig megteltek Karcagon, s igen elégedettek a termelő- szövetkezetekkel a telepen, mert tervszerűen, fegyelme­zetten szállítanak. A karcagiak úgy számít­ják, e héten, ha az időjárás közbe nem szól. végeznek a betakarítással. 24 mázsás búzatermés Mezőhéken A mezőhéki Táncsics Ter- melőszövetkezet a megye jó­nevű gabonatermesztő gaz­daságai közé tartozik. Az idén különösen jó termést takaríthatnak be. Tegnap ar­ról kaptunk hírt, négyezer holdon befejeződött az árá- tás-cséplég a szövetkezetben, s kiváló, 23—24 mázsás a búza üzemi átlaga. Őszi árpából hasonlóan jő, 18—19 mázsás termést vettek le. A Táncsics Tsz-ben ezer vagon gabona került a magtárakba. Aki ellopta... Tilos Rudolf szolnoki olva­sónk panaszos levéllel kereste fel szerkesztőségünket. „Felesé­gemmel együtt rokkantak va­gyunk. A Cipőipari Ktsz mellett hírlapot Árusítanak. E hónap 22- én éjjel a kapu alól szinte az udvarból egy lezárt ládából el­lopták a rokkant kocsi szerszá­mait. így nem tudjuk Javítani, pénzünk pedig nincs a javítta­tásra, Közlekedésünk nagyon nehéz« tekintettel testi mivol­tunkra. A rendőrségen még nem voltam, mert aki ellopta, úgy­sem adja vissza. Tréfából, haragból, heccből, szükségből törte fel a ládát, s lopta el az a valaki a szerszá­mokat? Nem tudta kiket káro­sít meg? Igaz a lopás minden­féleképpen bűn. A beteg és magatehetetlen házaspár eseté­ben akármi Indította a tettest erre az amor&Iis cselekedetre még megdöbbentőbb, felháborí­tóm», embertelenebb! Azt vette cl tőlük r- pénzben nem nagy érték — ami a munkájukhoz, létfenntartásukhoz nélkülözhe­tetlen! „Aki ellopta úgysem adja Vissza!” — Írja Tálos Rudolf. Mi azonban azt kérjük a tolvajtól, amilyen csendben elvitte, jut- tasa is vissza a szerszámokat, — Olvasóinkat pedig arra, hogy , akinek van felesleges, nélkülöz- I beta szerszáma, segítsen velük £ Tilosékonl Idegenforgalom — irányítás nélkül ? rí úlius és augusztus az idegenforgalmi idény fő- szezonja. Érezhető ez Szolnokon is, ahol naponta százával, olykor ezrével vonulnak át a külföldi turisták gépjárművei. Sokan közülük megpihennek Szolnokon, — egyesek szeretnének eligazítást, tanácsot kapni, de saj­nos szombat déltől hétfő reggelig minden illetékes in­tézmény ajtaján kint van az ellentmondást nem tűrő tábla: zárva. Szombaton délután a sors szeszélye, no meg az irodaház tetején lévő OTP reklám folytán egy lengyel turista házaspár kopogtatott ajtónkon. „Pénzt szeretnénk beváltani” — mondták. A vendéglátó szívélyességével — igyekeztem eligazítani őket, de sajnos hiába. Az OTP, a Nemzeti Bank, az Idegenforgalmi Hivatal, az IBUSZ, mind zárva. A Tisza-ligeti camping telefonhívásra nem jelentkezett. Maradt a Tisza Szálló portája: ».Sajnos régi probléma ez kérem” — kaptam a vá­laszt. „Mi is többször kértük, tegyék lehetővé a főszezon­ban szombatonként és vasárnaponként is az ügyeletet, de minden erőfeszítés hiba”. Maradt tehát egy megoldás» Mivel a szimpatikus lengyel család benzin hiányában nem tudott volna to­vább utazni, ötven forintot kölcsönöztünk nekik a saját zsebünkből. Nagyon hálálkodtak és megígérték vissza­felé meghozzák a pénzt. Bizonyára fgy is lesz. Ezúttal persze csak egy külföldi turistáról volt szó, de mi van akkor, ha tucatjával — mert erre is van példa — szeret­nének Szolnokon valutát beváltani? Aligha hiszem, hogy példánkon valaki is felbuzdulva, rendszeresen saját zse­béből segítene a nemzetközi országutak vándorain. Ja­vasoljuk a nagy idegenforgalmi idényben a hétvégi napo­kon is legyen idegenforgalmi szolgálat, beváltási lehető­ség, a 4-es számú főút mellett fekvő Szolnokon. — Endrész — Karcagon van, Szolnokon nincs Kombájnosok megbecsülése felemás alapon Testvérlapjainkat, a szom­szédos megyék újságjait ol­vasgatjuk. Hírt adnak a kombájnosok versenyéről. Imién kaptuk az ötletet, hogy utánanézzünk, mi van nálunk, a mi szűkebb pát­riánkban. Vegyes képet kaptunk. A karcagi tsz szö­vetségben az idén is meg­hirdették a versenyt. Július elejétől augusztus 30-ig a kombájnvezetők, a bálázók és az aratógépek vezetői pályázhatnak a legjobbak­nak járó oklevelekre, pénz­jutalmakra. A szövetség 9400 forintot oszt ki. Ebből a legjobb kombájnos 2500 forint, a legiobb bálázó és aratógépvezető 1000—1000 forint, jutalomra számíthat. Tagszövetkezeteik verseny- bizottságai, a pártszerveze­tek és a szövetkezeti elnö­kök igazolják teljesítményei­ket. Ez van a megye felében, a megye szövetkezeti gazda­ságainak úgyszintén a felé­ben. a másik működési kör­zetben a szolnoki szövetség a gazda. Mármint minden­nemű termelőszövetkezeti munkaverseny nyilvántartó­ja, elbírálója. A tanácsoknak tavaly óta átadták ezt a munkakört. A szövetség tit­kárával, Bereczki Lajossal beszéltünk. — Lehet, hogy mulasztás, — mondta — de nálunk az idén nincs kombájnos ver­seny. Tavaly nagyon pon­tatlanul ment az egész. — Szinte télen osztottuk ki a díjakat. Arra határoztunk, ilyen máskor ne történjen, s az idén nem szerveztük meg. Az állami gazdaságok me­gyei főosztályán is utána­jártunk a dolognak. Dr. Fo­dor Sándor főosztályvezető helyettes azt válaszolta: ná­luk a gazdaságokban verse­nyeznek a 'kombájnosok. Teljesítményeik alapján a gazdaságok is jutalmazzák őket. A betakarítás végén azonban értékelik a megyei sorrendet is, s az elsőket benevezik az országos ver­senybe. Ahány ház, annyi szokás. Kétségtelen, hogy története­sen a szolnoki szövetség is autonóm szervezet. Maga > dönti el munkatervének ki­alakításakor, mivel foglal­kozik s mivel hem. Mégis furcsálljuk álláspontjukat. De nemcsak kenyérrel él az ember. Az erkölcsi ösz­tönzőknek legalább olyan nagy hatásuk van, mint az anyagiaknak. Ez is a mun­kaverseny egyik hajtóereje. Az pedig nemes hagyomány.- Kár könnyedén lemondani róla. -> Különösen így, hogy az egyik helyen csinálják, a másikon nem. Felemás fel­fogás. fele-más gyakorlat. Érdemtelenül. B. I* Helyére került Szolnok új városközpontjának alapköve (Folytatás az 1. oldaról) kásainak kellemesebb élet- ■ körülményeket és jobb lakó­helyi közérzetet jelentenek. — A vállalkozás nagysága megkívánja, hogy e munká­ban minden városát szerető szolnoki tőle telhetőén közre­működjön és azt, hogy a irta alkotóinak jelképesen adóz­zunk olyan tartós dokumen­tummal,. amelyből századok múltán utódaink is megítél­hetik, jól határoztunk-e és amit elterveztünk jól haj­tottuk-e végre, — fejezte be rövid megnyitó beszédét a városi tanács elnöke. ^ . Ezután Bonder József épí­tésű gvi- és városfejlesztési minszier lépett a hoikrofon elé és mielőtt a városköz­pont alapkövét letette volna, főbbek között a következő­ket mondotta: — Szolnok sző? évvel ez­előtt még csak 15 ezer ld- ki.sv város volt. Ma mintegy 65 ezer lakost számlál. Es « nagyarányú fejlődés nem fokozatosan következett be, hanem zömében a felszaba­dulás után. A legutolsó nyolc évben 20 ezerrel nőtt. a me­gyeszékhely lakossága. — A nagyobb tájegységek központi szerepét betöltő vá­rosok központjára egyre na­gyobb feladat hárul. Ezek a központok fogadják maguk­ba a város politikai, gazda­sági és kulturális csúcsin­tézményeit. de emellett a környékük — a vonzástefü- letük — ellátását szolgáló igazgatási, kereskedelmi in­tézményeket is. — A korszerű szemléletű városrekonstrukciós »ö,yamat Salgótarjánban és Szolnokon Indult meg. A két városban egy kissé a kényszerűség is sürgeti a robbanásszerű vál­tozóit. Mindkét városnak korlátozott terjeszkedési le­hetőségei vannak. Itt a dél­ről határoló nagy iparterü­leten kívül a várost igen je­lentős közlekedési és szállí­tási vonalak fogják közre. A tulajdonképpeni Szolnok ALAPKŐLETÉTELI OKMÁNY Mi, Szolnok város Tanőcaának. ia Szolnok városronddzaai mun­kálataiban közreműködő országos ée megyei szerveknek képviselői— á Magyar Tanácsköztársaság 50-ik évfordulója ée városunk felszabadd láss 25 íl. évfordulójának évében -órák időkre szóló emlékazóeűl-helyexzűk ol Szolnok város dolgozói nevében az új városközpont alapkövét. Szolnok város gazdag történelmi múltját értékes régészeti,okleve­les anyagok bizonyítják. A honfoglalás korában telesül? idea SzoTnoic nemzetség. amelyről nevét is vpite. I. Jstván korában variepáneág’ és uiegyeazékhely. amelynek védelmén? vár is épül._ Fontos kőzJekedésfbldmjii jelentősége nemcsak településfejlesztő hatású volt, hanem a hadak útjává is telte.H ítélés feljegyzések azarinF tizennégyszer pusztult el csaknem teljesen de mindannyiszor újraéledt, MásfélrzAz éven ót a törökök birtokolták. A XVtt-ik században városias magg.M rendelkező település : soszállltása,fafeldolgozása országos jelentőségű . A múlt században a gözhajózás megindítása és a vasút idevez e.tr»3e közlekedési, kereskedelmi jelentőségét növelte. 3 parfbr— gaimi jellegét meghatározta az is, hogy kiceiny határa net. .olt ké — pes a gyorsan szaporodó lakosságot eltartani. A város lakói mindig kivették részüket a nép, a nemzet nagy ügye. inek megoldásából. Az 164ő/1ő4Ó-ee polgári forradalom ám szabadság­harc idején hősies csata színhelye Szolnok . löio-oen hetvenhét napon at áldozatos harcokat vivőit itt a\öröshadsei-eg,a* első m-agyan proletárdiktatúra védelmében. \z ipari munkásság kepvit»elői a harcok közepette ia fontos várospolitikai reformok.»? valósítottak, meg. A II világháború szörnyű pusztításait eltüntető újjispÍtéld korszerű varosrendezési törekvésekkel kapcsolták össze, sSzolnok megindult a nagyvárossá fejlődés útján. A "szocialista iparosítás nagy eredménye­ket hozott. Az alföldi olajkutatás és a vegyipar központja lelt, e a kar--, szerű városrendezés és a város népének alkotó ereje most alakítja igazán várossá. _ . A nagy ütemben fejlődő Szolra»«., -az elavult városközpont hslyén,-most új vár o * központot épít, amely * szocialista városépítészet kő vet« menyei ear rinf az emberfja békés alkotómunkát.a kommunista társadalom felépíté­sét szolgálja. .„-k———.---------------Szsh«*.19**|u*ueM. ronoo* jszsa? ' friTKt&CYt'it város fi jcuzri#> MlNiflTSA RlRO® KAROLT át HtXMF váró*» ftixorrsAO ílrö titkára Pl P ti KIT t tp| UUCÓ-É* KOHHVÜÁUS HUUTWft TOAV8ZO VÁlíAUtT M.I0A10ATÚ»» & CSAK! irrVAW m «ran» a&tpooen boottaUtaoj* AX MUM S8XM06 WlfJY» lOOTTWU* 1 Ltom KARA r, «, etOMA KMMAM. A ttOU*Q* VÁROSI f AMA6A V*. ILMÖKI IÍ. lipLiR karoot . tv* mum msm ******* rniuku A RXCkNO*. Vt* AcvAiiem* SZJKSUftVtUIW. K«?® vmro rmOAA L t+vUUCX* *ÄC*OVVtA á A MA&AftRR KiPnujfT VÁAOOt AisorroÁo ezeken a határokon belül van. Ezt az adott városi te­rületet. — melyet a várost éltető munkahelyek vesznek körül — korszerű városépí­tészeti módszerekkel, magas beépítéssel igen nagy mér­tékben ki lehet és ki kell használni, anélkül, hogy nö­velni kellene a jelenleg be­épített területeket. — A most induló rekon­strukció nagy feladatot ró a párt- és tanácsi szervekre és igen komoly társadalmi összefogást kíván, s megva­lósításához a város egész la­kosságának összefogására szükség lesz. — Most az alapkő finné-' pélyes letétele alkalmából a minisztérium és a magam nevében megígérem. hogy támogatni fogjuk a páros párt- és tanácsi vezetőit ne­héz munkájukban és min­den tőlünk telhetőt meg­adunk, hogy ez a jelentős vállalkozás sikeres legyen és ezáltal Szolnok új, modern. i'á tosközpontot kapjon orszá­gunk pedig tovább gazdagodjon egy szebb, korszerűbb Várossal, az újjá­épült Szolnokkal. — fejezte be be­szédét az építés­ügyi és városfej­lesztési miniszter. Ezután került sor az ünnepélyes aktusra. Bondor József miniszter rézhengerbe he­lyezte az alapkő letétel i okmányt, a jelenleg forga­tómban lévő fém- oénzekből egyet- tóvet a váfosköz- nont modelliériék fotóiát. a város címerplakettjét, ■ valamint a Jász­kunság, a Magyar Hírlap hétfői és a Szolnok megyei Néplap vasárnapi számát. A lefor­rasztott rézhengert egy mély kürtőbe helyezte, s fölé tette a nyilast el­takaró kőlapot. — a városközpont . alapkövét. Miután az el­nökség újra el­foglalta h el vét, Pálinkás László. az ÉM Állami Építőipari Válla­lat szocialista bri- gádvezetőie fgére- 4 let tétt: az építő­kön hem fog múl­ni n nagv munka sikere. Az ünnep­ség Fodor Mihály zárszavával ért véget a Ságvári körúton. a volt Rigó utca 4. sz. ház helyén, Szol­nok városközpont­jának alapköve előtt r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom