Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-27 / 172. szám

1969. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ságvári Endre halálának 25. évfordulóján Augusztus 6-án adják át Jászberényben a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet áruházát, amelyben ruházati — és műszaki cikkeket vásárolhat a lakos­ság. TISZAIIG KIÜRÜL NAPPALRA B izonyára sohasem gon­dolt arra, hogy utcát, teret, iskolákat nevez­nek el róla. ö egyszerűen csak az igazságot kereste, a dolgozó emberek jogait. — Eleinte a józsefvárosi ügyvéd családban sem sejtették, mi­re készül Endri. Nagy veit az öröm, amikor a jogi egye­tem elvégzése után dr. Ság­vári Endre lett belőle és fővárosi tisztviselőnek is ki­nevezték. Hogyan vált mégis a kül­városi fiatalok, az inasok, a grundok rongyos, mezítlábas srácainak Endri j évé? Ho­gyan lett belőle a kommu­nista ifjúsági mozgalom hi­vatott, tisztelt vezetője? A kérdés első felére a kor vi­szonyaiban kell a választ keresni. A felsejlő katasztró­fában, amely az ébredő fasiz­mussal a világot fenyegette. A sötétlő embertelenségben, mely a látók, 3 gondolko­dásra érzékenyek szívét meg­remegtette. Ságvári Endrének szűk volt . az a világ, amely a kenyér és a gondolatok Ínségével fe­nyegetett. S mivel szenve­délyes tettvágy buzgott ben­ne, természete törvénye sze­rint harcba szállt az ember­telenséggel. Művelt, sok nyel­ven beszélő, kivételes eszű ember lévén keresni kezdte az eszmét, az utat, amely a jobb emberség felé visz. Így találta meg a helyét a kom­munista ifjúsági mozgalom­ban. A párt akkoriban a fia­tal kommunistákat az Orszá­gos Ifjúsági Bizottságba kér­te dolgozni, s a népfrontpoli- -iikát hirdető, energikus fia­talok hamarosan nagy te­kintélyre tettek szert. Ebben a nagyszerű harcban vált ta­pasztalt katonává Ságvári Endre is. Előbb a VII. kerü­leti ifi csoport élére került. 1938-tól Kulich Gyulának, az OIB titkárának segítőtársa, Kulich letartóztatása után pe­dig utóda, harcának folytató­ja lett. Ságvári különösen értett a fiatalok nyelvén, s a közös harcban példaképpé tudott magasodni. Mint 1934. szep­tember 16-án, amikor a ne­vezetes Tompa utcai nyilas gyűlést szétverte ifjú seregé­vel. Ügy vezette rohamra a fiatalokat, hogy ő a vezért, a hatalmas termetű bot­rányhőst, a fokosával hado­nászó hírhedt fajvédő Kémeri Nagy Imrét vette célba. Az ifik kőzáporral rohamoztak, a nyilasok fokossal támad­tak. S a fiatalok kiverték őszi és sárgabarack áradat a szolnoki piacon. A tartós meleg végre érezteti hatását, s az első igazi nyári piac szombaton volt. őszibarack­ból 2774, sárgából pedig 5223 kilogramm kelt el. Az előb­bi ára átlagosan 6.80 forint; tavaly hasonló időszakban 12.20, míg az utóbbié 3.90, tavaly 5.60 forint volt. Kielégítő volt a többi gyü­mölcs — elsősorban az alma, a körte, a szilva, a sárga- és görögdinnye — mennyisége is, s az árak ellen sem le­het most már kifogásunk. Tovább csökkent a para­dicsom ára, jelenleg 2—3 fo­rint. Sajnos a paprikáról nem igen mondhatjuk el ezt, 8-tól 18 forintig mindenféle árban megtalálható, átlago­san 13.70 forint 1968-ban 8.20 volt. K. betűs zöldségfajtáink — karalábé, kelkáposzta, a fegyvert a nyilasok kezé­ből. Kémeri Nagyot a csend­őrök locsolták fel a Ságvári- val vívott összecsapás után. A Tompa utcai ütközet után állásától megfosztották, börtönbe vetették. Ott írta naplójában a felejthettetlen sorokat: „A bátorság akarat­erő és szokás kérdése. Nem szabad megijedni a fájdal­maktól, ha valamit el akar érni az ember. Saját ma­gadat is nevelned kell, hogy annál biztosabban állj a lá­badon”. Bátor volt, mert bírta aka­raterővel és megszokta az ál­landó életveszélyt. Horthy rendőrsége halálra kereste, mint a Batthyány-emlékmű- nél rendezett tüntetés, az 1942. március 15-i Petőfi té­ri népfront tüntetés egyik szervezőjét. Nyomában vol­tak, de hallatlan bátorsága és leleménye révén kijátszot­ta üldözőit. Egy angyalföldi házból hat bőröndben men­tette ki az illegális nyomda felszerelését. Megváltoztatott külsővel bújkált, s amikor a rendőrök rátörtek és saját fényképét elébe tartva kér­dezték: „Ismeri?”, ő halálos nyugalommal felelte: „Soha­sem láttam!” És harcolt to­vább. Titkos találkozókon szervezett, agitált, rótta az utcákat 1944. elején, 30 évesen, a Béke és Szabadság című il­legális kommunista lap szer­kesztője lett Ez volt az első orgánum, amely fegyverbe szólított a megszálló fasiszták ellen. Ságvári a fegyveres el­lenállás egyik szószólója volt. 1944. július 27-én is, a nem­zeti szabadságharc ügyében találkozott elvtársaival. Nem tudta, hogy elárulták, nem sejtette, hogy minden lépé­sét figyelik. Társával pihen­ni tért be a Budakeszi úti cukrászdába, ahol néhány pil­lanat múlva pisztolyt sze­geztek rá hóhérai. Ságvári életének természetes konzek­venciája volt az a gyors, ha­tározott mozdulat, amellyel a fegyverért nyúlt, hogy három üldözőjét leterítse. A negyedikre nem jutott go­lyó. A negyedik őt ölte meg. H a élne, 56 éves volna és a munkában is ta­nújelét adná kivételes bátorságának. Korai hősi ha­lálával a megalkuvás nélkü­li harc szimbólumává nőtt, aki arra tanít, hogyan kell igazán szeretni a hazát, a népet, a szabadságot. K. Gy. karfiol — nagyjából a múlt hetihez hasonló mennyiség­ben és minőségben kerültek eladásra. A karfiol ára egy kicsit megugrott, 5-től 18 forintig lehetett kilogramm­ját vásárolni. Drágult a ko­rábban aránylag olcsó zöld­bab és zöldborsó is. Megfelelő mennyiségű volt a burgonya, kilogrammon­kénti ára 3—3.50 forint kö­zött mozgott. Másodízben találkoztunk zöldkukoricával, 2188 cső, — ára 60 fillértől 1 forintig terjedt. Nehezen lehetett tojást kapni, a 4500 darab hamar elfogyott, átlagosan I.60-ért kínálták. Nincs különösebb panasz a baromfipiacra, bár ezúttal a termelőszövetkezetek alig- alig hoztak fel árut. A forgalom egyébként nagy volt, szinte minden elkelt. Délelőtt, nyár, kánikula. Tiszaug szinte kong a csend­től. Még a két kőműves ka­lapács zaja is jól kivehető. A kunszentmártoni ktsz épí­ti az új klubkönyvtárat a fa­luban. Ketten kopognak. Eb­ből Szabó Antal tanácselnök rosszat sejt, azt, hogy nem Pirkadattól naplementig üres a falu. Sárközi Ferenc cukrász, reggel hatkor ki­nyitja a presszót. Az ország legkorábban nyitó cukrász­dája lehet ez. Kényszer. Ha meg akarnak élni a kereske­dők, igazodnak a falusi mun­katempóhoz. Délelőtt itt már nem igen találni épkézláb embert. Kivétel persze van, mert a vándor tüdőszűrő ép­pen itt tartózkodik. A szö­vetkezeti vezetők szívják is a fogukat, hogy nem a leg­jobbkor. Bár a tüdőszűrők belátással vannak, — hiszen reggel fél héttől este hétig bárki mehet, kinek mikor a legjobb. Tiszaugon nincs sok öreg. Leszámítva a szociális ott­hont, amelynek lakói között kevés a falubeli. A faluban egyébként ezerháromszázhar- mincöten laknak, s a kereső­képes korosztályt kilencszáz- tizenheten alkotják. A lakos­ság 72 százaléka. Noha az is igaz, ilyenkor még a nyug­díjasok is dolgoznak. Minden összejött; Egyszerre ért be a gabona, a gyümölcs, a ker­tészet Itt Tiszaugon, a mind­össze 3200 holdból 550 hold gyümölcsös, szőlő, s még 100 hold kertészetük is van. Nye­li az embert a terméssel teli határ. Van egy érdekes adat, Tiszaugon — háromszáznégy embernek nincs állandó munkája. Ebből az következ­ne, hogy otthon tengnek- lengnek. Nincs bölcsőde A valóság más. Asszonyok­ról van szó. Azért nem tud­nak állandó munkát vállal­ni, mert a faluban nincsen bölcsőde. Viszont amint el­végeztek a ház körül, men­nek a határba. Dolgoznak a Szigeten, Kovács Béla fő­kertész irányításával. Oda még Cserkeszőllőről is hoz­nak vakációzó diákokat, de ha tíz kézzel dolgozna egy ember, az is kevés lenne. Paradicsomot, paprikát szed­nek. de már a palántázógép is ott van. Molnár Béla trak­toros vontatja a gépet, s kelkáposztát, mást palántái­nak még az asszonyok. — őszre még abból is lesz va­lami. A faluban két választás lehetséges. Vagy kipusztul a termés egy része, vagy szin­te hajszolják magukat. Az utóbbinál maradtak. Gazsi lesz így avatás Alkotmány napjára. Pedig mint a falat kenyér úgy kellene már az új épület. Addig a tanácshá­za melletti hodályszerűség- ben húzzák meg magukat a művelődni vágyó fiatalok. Igaz, ilyenkor arra jut a leg­kevesebb idő. István tsz elnök munkaide­je például hajnali háromkor kezdődik. Ezt csak úgy lehet bírni, hogy elnök, főagronó- mus, párttitkár, felváltva tartanak ügyeletet. A Stern kastélyban Jónás Lajos, An- ka Imre és a többiek éjsza­ka is tisztítják a gabonát. A kombájnosok is adtak le a kondícióból, bár Bagi László- né kosztjára igazán nem le­het panasz. A kis faluból 77-en jár­nak el Kecskemétre, Kun- szentmártonba, Szolnokra. A járási székhelyre szakmun­kások mennek, Kecskemétre asszonyok, lányok, a kon­Most. amikor Szolnok új városközpontjának alapkőle­tételére a nagyvárossá fejlődő Szolnok városfejlesztési mun­káit talán legjobban kifejező ünnepségre készülünk, nem érdektelen felidézni a város múltjából a régi városköz­pont kialakulását, s annak alapkőletételi okmányait 1811. április 7-én a hajnali órákban a városháza mai helyén levő régi boltot le­bontották és „az első funda­mentumkő több érdemes Tiszturaknak és Asszonysá­goknak jelenlétében a név nagy sokasága közt. szév vomvával letétetett, mely al­kalmatossággal ezen alant következő írás vergamentre írattatva a Tanácsháznak napkelet felől való szöglety- tyébe egy kivágott négyszög­letű kőbe több rendbeli ré­gibb és újabb pénzekkel együtt, melyek között egy körmöczi arany, mindenféle ezüstpénzek.- rézpénzekkel és bankóczédulákkal együtt volt betsinálva. az épület na­gyobb emlékezetére letéte­tett.’’ Az alapkőokmány pedig kezdődik ezen szavakkal: ..Ezen városházának első fundamentuma letétetett 1811. esztendőben 8-ik ápri­lisban 7 óra tájban. Íratott akkori város hites jegyzői zervgyárba. A konzervgyária­kért busz jön hajnalban, a .■kunszentiek” — vonatoznak oda-vissza. Határj áró postás Ezekben a napokban a postás is a határban keresi az embereket. Közhivatal a tanácsházán kívül nincs is a faluban. Ott is a kisbíró- val együtt vannak öten. Hi­vatalt visel Balogh László is. Mentőcsónakos a községi strandon. Szép vikendtelep a tiszaugi folyópart. Ottjár- tunkkor kecskemétiek pihen­tek. A mentőcsónakos sze­rint tiszaugi embert nem lá­tott aznap kijönni a kies partra. Tiszaugon csakúgy mint orvos, rendőr sincsen. Ha nem lenne vikendtelep, ahol a sok rendes emberen kívül huligán is megfordul, a rend­őr munka n&kül maradna Tiszaugon. Szepessy Mihály és Bozsó Antal által.” Ez a városháza hosszú, földszintes saroképület volt. középen nagy kocsibejárat­tál. Építéséhez felhasználták az ugyancsak 1811-ben le­bontott szögletes várkaputo- ronv köveit is. A városháza külső részén bolthelviségek voltak. Előtte húzódott a vá­ros főutcája, s ott volt a vá­ros piaca is. A tér akkor jó­val kisebb volt a mainál, mert a Fehérló kocsma (a mai kollégium helvénl majd­nem a főutcáig előrejött. A régi városközpont színes for­gatagát igen sokszor meg­festette Pettenkofen is. Egyik képe 1878-ban megörökíti azt is. hogy a főutca hosszában két vizesárok szolgál csator­nául. s rajta deszkából át­fektetett kis hidacskák. Az 1876-ban újr„ megye- székhellyé lett Szolnok — a vasút és a gőzhajózás elő­nyeit felhasználva — fejlő­désnek indult. Kinőtte a ré­gi. földszintes városházát, s az akkor már Kossuth tér­nek nevezett főtéren megépí­tette a mait. Ekkor került sor a második alapkőletétel! okmány elhelyezésére, amely fgv kezdődik: ..Miután az 1811-ben évült földszintes vá­rosháza a haladó kor szük­ségleteinek többé nem felel­vén, egy új közház építését a A szovjet hadi­tengerészet napja Július 27-én tartják a Szovjetunióban a haditen­gerészet és hadiflotta nap­ját. A Szovjetunió a világ legnagyobb tengeri hatal­ma. Partjait 14 tenger és 3 óceán mossa. Partvona­lának hossza 60 ezer kilo­méter. A szovjet haditen­gerészeti flottát nyomban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után szervezték meg és fontos szerepet játszott a polgár- háborúban. Az elmúlt év­tizedek alatt műszakilag teljesen felújították, állo­mánya új cirkálókkal, ten­geralattjárókkal és hadiha­jókkal gyarapodott. Létre­hozták az ütőképes tengeri légierőt és megerősítették a partvédelmet. Tíz évvel a második világháború ki­törése előtt megszervezték az új Csendes-óceáni és Északi jegestenger flottát, amelyek később nagyon fontos szerepet töltöttek be a Szovjetunió védelmében. A szovjet haditengeré­szeti flotta derekasan ki­vette részét a világháború­ból és jelentősen hozzájá- rult a győzelem kivívásá­hoz. A szárazföldi csapa­tokkal karöltve védelmezte a partmenti városokat, ha­ditengerészeti támaszpon­tokat: tevékenyen kivette részét a támadó hadműve­letekből és deszantok part- raszállitásából. A szovjet flotta 1245 náci hadihajót és több mint 1300 szállító hajót süllyesztett el. ötszáz szovjet tengerészt tüntettek ki a Szovjetunió Hőse címmel. Háromszáz- ezren kaptak különböző kormánykitüntetéseket’. Napjainkban a szovjet flotta el van látva a leg­modernebb atomtenger­alattjárókkal és hadiha­jókkal. Félelmetes erejű tengeri légierővel, rakéta­hordozó, torpedóromboló és m<ás hadihajókkal rendel­kezik. amelyek a szovjet tengeri határokat megbíz­hatóan védelmezik. képviselőtestület 1882. ápri­lis 5-én tartott közgyűlés el­határozta. A régi városháza elbontása megkezdődött 1882. május 30-án. Az újnak épí­tése kezdődött 1882. július 6-án. Az alapkő letétetett 1882. szeptember 2-án. ami­kor az épület részben tető alatt állott. Az épület ter­vét Makai Endre budapesti műépítész készítette, építési vállalkozók vedig Kerék Jó­zsef és Koczka Nándor hely­beli építészek voltak." A korabeli jegyzőkönyvek­ből megtudhatjuk azt is. hogy; „A városháza főbejá­ratának baloldalán az ötödik pillér aljában kialakított fül­kében helyezték el az új vá­rosháza alapkövét 1883. szep­tember 2-án a helybeli új­ságok 1—1 példányával. a régi alapkövében talált régi pénzekkel együtt." Az úi. emeletes váró'-1’ i -n köré telepedtek azután a vá­ros közhivatalai, üzleti ré­sze. s így alakult ki a régi városközpont csaknem eev fél évszázad alatt. Napjaink nagymérvű fejlődése, a város iparának, lakosságának növe­kedése azonban az 1960-as évek elején felvetette az új városközpont építésének szükségességét. melvnek megvalósítása napjaink fel­adata. Kaposvári Gyula Hirdessen a NÉPLAP-ban Szombati szemle a szolnoki piacon Korán nyitó cukrászda Dolgos, szorgalmas kis fa­lu ez. — borzák — Alapkőletétel a régi Szolnokon T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom