Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
1969. Július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 így közlekedjünk Pesten Kalauz nélküli közlekedést vezettek be július 1-től Budapesten a villamoson, autóbuszon, trolibuszon, HÉV-en és a földalatti vasúton. Utazni csak előreváltott jeggyel, vagy bérlettel lehet. Felkerestük Bíró Lajost, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazgatóját- hogy tájékoztatást kérjünk a KN- ről. a kalauz nélküli közlekedésről. — Ismeretes, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat munkaerő hiánnyal küzdött. Kevés volt a kalauz, dolgozóink túlóráztak, nem kapták meg heti pihenőnapjukat. — Sokszor kajauzhiány miatt maradtak a garázsban az autóbuszok, a villamosok. A kalauz nélküli közlekedés bevezetésével ez a problémánk megoldódik. De a forgalom biztonsága igényli az utazók nagyobb felelősségét, önmaguk és egymás iránt. — Hogy gondoskodik a közlekedési vállalat az utw- zás biztonságáról? — A járművekre hang-, illetve fényjelző berendezést szereltünk fel. A vezető indítás előtt —, ha már meggyőződött, hogy nincs már több le- és felszálló, vagy a kocsi megtelt — megnyom egy csengőt, amely öt másodpercig szól, s ezután indít De csak akkor, ha minden ajtó becsukódik. Nyitott ajtóval a járművek nem közlekedhetnek! (A csengő megszólalása után már nem szabad le- és felszállni). A csuklós, a háromkocsis és a hegyi járműveken továbbra is megmarad a járműkísérő. Ezeken a járműveken a járműkísérő gondoskodik a forgalom biztanságáról, az ő jelzésére indít a vezető. Tájékoztatja az utazóközönséget a megállókról, ellenőrzi a jegykezelést. — Hol válthatják meg a jegyeket az utasok? — Budapesten több mint háromezer helyen lehet beszerezni az előreváltott jegyet... A dohányboltokban, nyolc MÁV-pályaudvaron, — MÁVAUT pályaudvarokon, a Ferihegyi repülőtéren, a Budapesti Közlekedési Vállalat bérletpénztáraiban, a HÉV pénztáraiban, a Fővárosi Autóbusz Vállalat pénztáraiban, végállomásokon, utastájékoztató irodákban, a fogaskerekű, a földalatti vasút pénztáraiban, valamint a járműkisérőknél. (De a járműkísérőknél csak tömbben, és a következő utazásokra szóló jegyet lehet megváltani). Tervezzük, hogy az éjszakai órákban is nyitva tartó eszpresszók, külterületi KÖZÉRT-ek, az IBUSZ irodák, a szállodák, az újságárusok is áruljanak jegyet. A vidéki eladást sajnos még nem sikerült kellően megszervezni. Árusítanak ugyan a vidéki idegenforgalmi hivatalok, a Volán irodák budapesti közlekedési eszközökre érvényes jegyeket, de a vidéki közönség többsége nyilván Budapesten vásárol majd. A .jegyeket egyesével, ötös és tizes tömbökben lehet megvenni. De érdemes előre több menetjegyről gondoskodni, hiszen ahány járművet igénybe vesz, ahányszor átszáll az utas, annyi jegyre lesz szüksége. A vil- lamosokan 1 Ft értékű sárga, az autóbuszon 1.50 forintos kék jegy érvényes. — Hogyan kell a jegyet kezelni? — Összesen 15 ezer jegykezelő készüléket szereltünk fel a járművekre, típusától függően három vagy hat készüléken érvényesítheti jegyét az utas. Jegyét, a nyíllal jelzett irányban a jegykezelő szerkezet nyílásába helyezi és a nyílás alatt lévő kart felfelé nyomja. A készülék a jegyet kilyukasztja és ezzel utazásra érvényesíti. Az utasnak az eddig is érvényes szabály értelmében, a jegyét az utazás befejezéséig meg kell őriznie és ellenőrzéskor fel kell mutatnia az ellenőrnek. — Miért éppen júliusban tértek át a KN-re? — A nyár azért mutatkozott megfelelőnek, mert ilyenkor a csúcsforgalom jobban megoszlik. Az iskolákban szünidő van, á dolgozók egy része szabadságát tölti, így aránylag levesebb utassal a kezdeti nehézségek könnyebben áthidalhatók. Fővárosunkban naponta másfél millió utas 4 millió utazását bonyolítjuk le. 1 millió 200 ezer a bérlettulajdonos, így a kalauz nélküli közlekedés közvetlenül csak a kisebbséget, — a vidékről Pestre látogatókat nem számítva — mintegy 300 ezer embert érint. K. M. FÖLDGYALUK Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek Hétfőn — Semmelweis születésének évfordulója alkalmából — az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének székházában, a Weil teremben ünnepélyesen átadták az idei kiváló és érdemes orvos, gyógyszerész kitüntetéseket. A kitüntetettek közül érdemes orvos kitüntetést kapott dr. Balogh István szolnoki körzeti orvos. Termelőszövetkezetek belülről nézve A szövetkezeti mozgalom élete egy küldöttgyűlés tükrében A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztéséről, a szövetkezeti közösségek belső életének alakulásáról tanácskozott és vitatkozott a minap a szolnoki tsz szövetség küldöttgyűlése. Bódi Imre, a szövetség elnöke számolt be azokról a változásokról és változtatni valókról, amelyek a szövetkezetek életét manapság jellemzik. Ellentétben néhány gazdaságvezető vélekedésével, akik úgy látják, hogy már nagy a demokrácia, s hogy a vezetők ki vannak szolgáltatva a tagok akaratának, a szövetség egyöntetűen úgy foglalt állást: a tagok jogainak növekedése jó hatással van a mozgalomra. A területen működő szövetkezetekben azt tartják, a demokrácia alapja a közgyűlés, a választott vezetőség, a választott bizottságok jogszerű működtetése. A kollektív akarat ezekben tud elsősorban érvényesülni, a kolektív ellenőrzés e formákban valósul meg főként. S éppen a szövetkezetek működését új alapokra fektető III-as törvény, az ezt követő intézkedések hatására erősödött meg a szövetkezeti tagok ragaszkodása a közös gazdálkodáshoz. gazdaságában húsz helyen alkalmazták eddig a titkos szavazást. Kilenc esetben új elnököt választottak, három alkalommal nem sikerült a vezető személyéről dönteni a választás első menetében. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, a titkos szavazással csak ott volt baj, ahol szervezetlenség, a vezetők hatalmi vetélkedése jellemezte a szövetkezet életét és osztotta meg a kollektívát. Sok a járadékos Formális ellenőrzés A szövetkezeti gazdálkodás kollektív ellenőrzése is a szövetkezeti demokrácia alapelveire épül. A legtöbb kívánnivaló éppen az ellenőrzésben van. Minden szövetkezetben működik ellenőrző bizottság, de az az igazság, hogy elég formálisan. A III- as törvény sem rögzíti rangjuknak megfelelően az ellenőrző bizottságok szerepét. Így történik meg, hogy zárszámadó közgyűlésen a főkönyvelő által készíttetett és legépeltetett ellenőrző bizottsági jelentést döcögve, kínosan olvasa fel a bizottság elnöke. Bíró Sándor jászladá- nyi tsz-elnök szerint nem egy helyen az a gyakorlat, az ellenőrző bizottságba azokat választják be. akik éppen vállalkoznak rá. Nincs megfelelő képzettségük, s ezért tekintélyük sem a szövetkezetek egyrészében. A munkaszervezetben függnek a gazdaságvezetőktől. Egyszóval hatékonyabb ellenőrzésre, megelőzésre a bizottságok nem kis hányada képtelen. Éppen hogy vannak, mert a törvény így kívánja, Nagy gond ez, s a szövetkezetekben változtatni akarnak ezen az állapoton. A táj szövetséghez tartozók kimondták, véget vetnek a formalitásnak. Az ellenőrző bizottságok pénzügyi, gazdasági szakértőket kérnek fel egy-egy nagyobb, általános ellenőrzéshez. Kölcsönös megegyezés alapján szövetkezetek végeznek ellenőrzéseket egymás birtokain. S minden törekvésük arra irányul a közgyűlés kérje Számon az ellenőrző bizottságok működését. A küldött- gyűlés jónak tartja, ha a közös gazdaságokban képzett belső ellenőröket foglalkoztatnak. A szóban forgó tájon majd tizenötezer nyugdíjas és járadékos él a szövetkezetekben. Az arány 2:1 a járadékosok javára. A járadék havi összege 260 Ft. Ez a létminimum alatt van, ebből megélni még a háztáji földdel kiegészítve sem lehet, A szövetkezetek sokat tehetnek ugyan, de az mind csak foltozás. S erre is csak a legjobb gazdaságok képesek, s azok is csak kivételes esetekben. Hiszen a cibekházi Vörös Csillag gazdaságban például, mint a küldöttgyűlésen felszólaló Hovodzák István elnök elmondta — ötszázharminc járadékos van. Ha a szövetkezet csak a megélhetés szerény határáig egészítené is ki jövedelmüket, rámenne a dolgozó tagok részesedése. A járadékosok helyzete nyomasztó gondja a falunak, s társadalmi intézkedéseket sürgetnek a szövetkezetek. A IX. pártkongresszus határozata értelmében törekedni kell a termelőszövetkezeti parasztság és a munkásosztály életszínvonal különbségeinek eltüntetésére. Azóta nagyon sok minden történt. Az új nyugdíjtörvény, a betegségbiztosítás új rendszere, a családi pótlékok felemelése elvekben már megközelíti az ipari társadalombiztosítás szintjét. De még nagyon sok és nagy a különbség is. Alacsonyabb a családi pótlék összege, kisebb mértékű a szociális ellátás. A szövetkezeti tagok egy- része tanyán, tanyaközpontokban él, vagy olyan falvakban ahol a kommunális ellátottság. a művelődési lehetőség a minimális igényeket sem elégíti ki. Átlagon aluli a parasztgyerekek iskolai ellátása. A jószándék nem hiányzik Bevált a titkos szavazás Ä III-as törvény megvalósulása óta, 1967-től alkalmazzák a szövetkezetekben a vezetők megválasztásakor a titkos szavazást. Bevezetését mindenütt örömmel fogadták a szövetkezeti tagok, s felelősségtudattal gyakorolják. A szolnoki, a kunszentmártoni járás és a Jászság 63 közös A termelőszövetkezetek többsége anyagi tehetőségétől függően igyekszik ezeken változtatni. A jószándék nem hiányzik. Példa erre, hogy az ország nagy részén és Szolnok megyében is felajánlottak: hajlandók magasabb SZTK járulékot fizetni tagjaik után, ha az SZTK átveszi a betegsegélyezést, a születési segélyezést. Az ipari biztosítottakat táppénz, a ter- melőszövetkezeteieket betegsegély illeti meg. Az utóbbit a tsz fizeti. S ebben olyan elentmondás is van, hogy így nincs SZTK ellenőrzés. főorvosi felülvizsgálat a táppénzállományba vettek fölött. Alkalom segélycsalásra, nem ritkaság, hogy táppénzen műveli valaki a háztáji földjét. Sok mindenről szóltak a küldöttek. Nem tartottak panasznapot, csak őszintén elmondták mennyi minden megoldásra vár abban, hogy a szövetkezeti mozgalomban a törvényes rend, a tiszta belső élet uralkodjék. Ennek megteremtésén, továbbfejlesztésén munkálkodnak, s ehhez várnak intézményes segítséget is. B. L. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszer- ipari vállalatok és a mező- gazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami—szövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari te- kenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mező- gazdasági üzemekben és az élelmiszergazdaság egyéb területein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal Szakmunkásutánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével,, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével- — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni.. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza; a végrehajtást elmulasztó felügyeleti szervek és üze- ~ mek vezetői ellen eljárást kell indítani. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Felül kell vizsgálni a fővárosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását.