Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
Az igények fedezete Régi mondás, igaz mondás: amit nem ismerünk, arra nem vágyakozunk. Történelmi rőffel mérve bizonyítani is köny- nyű. Mert nyilván nem gyűjtött autóra a középkori varga. s a leghatalmasabb császárnak sem juthatott eszébe televíziót állítani a szobájába. Gondolom, azon is jót kacagtak volna dédapáink. ha valaki arról akarta volna meggyőzni őket. hogy a késő unokák maid gépmadárral röpködhetnek a levegőben. Rövidebb távon nézve már más a helyzet Egészen természetes. hogy az ember vágyakozik mindazokra a javakra. amelyekről ismerete van. Nem mindet igényli azonban, mert általában viszonyítani képes önmaga helyzetét másokéhoz, történelmi társadalmi lehetőségekhez. Tudom például, hogy feltalálták a színes televíziót. egyes országokban már évek óta gyártják s hamarosan kapható lesz nálunk is. Vágyakozom rá? Természetesen. Vásárolok, mihelyst megjelenik a kirakatokban? Bizonyosan nem. Mert soksok reális tigényem előbb áll a listán, mint ez a 15—20 ezer forintos csoda. Kérdés persze, hogy mit nevezünk reális igénynek? Nyilván azokat a célokat amelyekig erőnktől, képességünktől tellő. becsületes munka árán elkapaszkodhatunk. Ez a szint m* nálunk a nagy tömegeket tekintve meglehetősen egyenletes. Legtöbben azt hiszem a ..nem koplalok balatoni nyaralóért^ kategóriába tartozunk. Vagyis: jő beosztással jut embernek való táplálékra, ruhára, cipőre. könyvre, szórakozásra. Bizonyos eltérések persze akadnak a legnépesebb kategóriában is. Van. aki a nyaralást feláldozza egy festményért. másra egy százforintos rézkarcot sem lehet rábeszélni. Nem vagyunk egy- tcrnnák. összegben, forintban azonban igen sokan megközelítően azonos igényeket elégítünk ki. mert lehetőségeink Is megközelítően azonosak. Eddig csupán a pult egyik oldaláról beszéltünk. Arról, amelyen ott sorakoznak az igényelhető javak, s mi markolunk belőlük lehetőségeink. ízlésünk szerint. De mit adunk érte? Mi az igények fedezete? Nem is lehet más. mint minden földi jó reális aranyfedezete: a munka. Ebben pedig korántsem vagyunk olyan egységesek, mint a pult előtti sorakozónál. Egyébként Is nagyobb figyelemmel. szigorúbban méricskélve tartjuk számon jogainkat, mint kötelességeinket A gazdasági életünkben megkezdődött változások egyes kedvező hatása kétségtelenül már érződik. Csodák azonban nem történnek. Naivitás lenne azt hinni. hogy mindörökre megszűnt a lógás, illetve annak finomított változata, a „lazítás”. Dehogy szűnt meg! Különben is. Két ember munkája sem egyforma; Még akkor sem. ha mindkettő egyformán igyekszik. Menynyivel szembetűnőbb azonban a különbség, ha egyikük ráadásul csak imitálja a munkát Azt szoktuk mondani, hogy • gondolkodás, az emberi magatartás formái lassabban ■altosnak. mint a gazdasági viszonyok. A társadalmi fejlődésben döntő szerepet játszó objektív törvényszerűségek éppen azért érvényesülnek gyakran cikk-cakkosán. mert bizonyos emberi magatartások. cselekvések szembekerülnek azokkal. Igaz, ez a munkához való viszonyban is. Emlékezetesnek és bizony jövedelmezőnek is tartom azt a párbeszédet, amelynek nemrég fültanúja voltam egy vasúti váróteremben. A két atyafi régen cserélhetett gondolatokat, mert nagyon megörültek egymásnak. Gyors mondatokban ismertették egymással az elmúlt időszak változásait. De ez nem is érdekes. Ami megütötte a fülemet: — És mennyi a forint? — — kérdezte az egyik. — Nem sok.. Olyan ezeröt —ezerhat. De — és itt jelentőségteljesen magasba emelte mutatóujját a másik — ezért jóformán nem kell csinálni semmit. Amire én azt mondom: ez a sok! Mert az árakhoz az általános igényekhez mérve a másfél ezer forint valóban szerény összeg. Rengetegnek tűnik azonban, ha a semmiért kapja valaki, s temérdeknek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a legjobb munkás ugyanott esetleg csak ezer forinttal kap többet. Holott ő letesz valamit az asztalra: nem úgy, mint az imént idézett dicsekvő. Az igazán bosszantó persze az. hogy az ilyen — saját bevallásuk szerint is — semmittevő állampolgárok is odaállnak a pulthoz, sőt gyakran ők követelőznek a leghangosabban. Mondhatja valaki, hogy minden túlzás, hiszen olyan munkahely nagyon kevés van. ahol semmit nem kell csinálni. Az üzemekben megy a futószalag, sebesen pörögnek a gépek, parancso- lóan diktálja a tempót a termelő munka organizmusa. A hivatalokban halmozódnak az akták, követelik a munkát. Aki lazít délelőtt, az legfeljebb este dolgozik otthon, mert más nem végzi el helyette azt, amit őrá osztottak. S ugyanígy elképzelhetetlen a semmittevés más munkakörökben is. Miért dicsekedett akkor ilyesmivel az idézett ember? Vagány- ságból? Azért dicsekedett, mert nálunk ez bizonyos típusú embereknél sikk. Szerintük az az életrevaló ember. aki ilyenképpen szervezi meg az életét. Tehát munka nélkül keres pénzt vagy minimális munkával sok pénzt. Sajnálatos, mert homlokegyenest ellentmond alapvető elveinknek, de el kell ismernünk: akad még a köz- gondolkodásnak ilyen motívuma. Mindezektől persze előbb-utóbb megszabadulunk. Részint mert a tőlünk idegen mentalitású embereket kényszeríteni fogja a gazdasági valóságunk változása, másrészt mert mégiscsak ők vannak kevesebben, s nekik kell alkalmazkodniuk az öntudatos derékhadhoz. Azokhoz. akik teljes joggal jelentkeznek igényeikért, mert tettekkel hozzájárultak arcnak fedezetéhez. A. J. Az Apollo—11 teljesítette feladatát VISSZATÉRTEK A FÖLDRE AZ APOLLO—11 ŰRHAJÓSAI: NEIL ARMSTRONG ÉS EDWIN ALDRIN, AZ ELSŐ HOLDEXPEDICIÓ TAGJAI, — VALAMINT MICHAIEL COLLINS, AZ ŰRKABIN PILÓTÁJA. ŰRHAJÓJUK MAGYAR IDŐ SZERINT 17.49 OKAKOR SZÁLLT LE A CSENDES ÖCEÄNRA. Az űrhajó leszállóhelyét az utolsó napon módosítani kellett, mert a kijelölt körzetben heves vihar tombolt. A leszállóhelyet ezért csaknem négyszáz kilométerrel keletre jelölték ki az elsődleges körzettől, olyan helyen, ahol az időjárási viszonyok és a tenger hullámzása nem haladta meg az engedélyezett mértéket. Az új leszálló- hely a Hawaii-szigetektől mintegy 1500 kilométerre dél-nyugatra volt: az űrhajó leszállásának helyét úgy változtatták meg, hogy más szögbe fordították, s így a légkör felső rétegeibe érve az aerodinamikai törvények hatására „tovább” haladt pályáján. Óránkért 40 000 kilométer Az Apollo—II a Föld vonzóerejének hatására egyre- gyorsuló sebességgél közeledett a leszállóhely felé, s mire az atmoszféra felső rétegeihez ért, ez a sebesség megközelítette az óránkénti 40 ezer kilométert. Röviddel azelőtt, hogy a kabin az atmoszféra felső rétegeihez ért volna, levált róla az úgynevezett Service Module, a kiszolgáló egység, amelyben a különböző, immár feleslegessé vált műszerek és berendezések voltak. Ez a rész ugyancsak nem tért vissza a Földre. Egy héttel és egy nappal korábban a Ken- nedy-fokról 109 méter hosz- szú ,rakéta rajtolt, a visz- szatérő űrkabin viszont — mindössze 3.3 méter magas, nem egészen négy méter átmérőjű kúp. Az atmoszféra felső rétegeibe érve, az űrhajót úgy fordították, hogy hőálló védőpajzsa megvédje az űrhajósokat a körülbelül 2700 fokos súrlódási hőtől. Az első irányító ejtőernyők 7200 méter magasságban nyíltak ki, a fő fékező ejtőernyők- amelyek segítségével az űrhajó vízre szállt 3000 méter magasságban kezdték fékezni az űrkabint. A leszállóhely térségében a fényviszonyok kedvezők voltak: helyi idő szerint mintegy 10 perccel napkelte előtt. A leszállóhely térségében több hajót, nagyszámú helikoptert és repülőgépet vontak össze. A mentőflotta vezérhajója a Hornet repülő- gépanyahajó volt, amely felkészült az űrhajósok rendkívüli fogadtatására. A Holdról visszatérő trió tagjai ugyanis egészségügyi zárlat alá kerülnek, nehogy ismeretlen kórokozókat juttassanak az égitestről a Földre. Nixon — ablakon át Nixon elnök röviddel a leszállás előtt helikopteren érkezett a Hornet-re. Az elnök személyesen kívánta köszönten! az első Hold-expedíció tagjait, mielőtt ázsiai és romániai kőrútjára indult volna. Nixon, mindenki máshoz hasonlóan azonban csak a lakókocsi üvegablakán át üdvözölhette Armstrongot. Aldrint és Collins-ot. Az újonnan kijelölt leszállóhely körzetében sem volt teljességgel ideális az időjárás : méteres-másfél méteres hullámok tornyosultak a tengeren és a látási viszonyok is elmaradtak a korábbi Apollo leszállások mögött. A szakértők az időjárást ennek ellenére alkalmasnak minősítették az űrhajó fogadására. A kezdeti szakaszban négy rádiómegfigyelő hajó követte az Apollo—11 útját, nyolc helikopter állt készenlétben a mentésre. Ugyancsak készenlétbe helyezték a szállítórepülőgépeket is. A A Hold-expedíció által készített filmfelvételeket és a talajmintákat, ugyancsak steril körülmények között, külön szállítgéppel már pénteken a houstoni laboratóriumba viszik, míg az űrhajósok lakókocsijukban csak később érnek oda: a Hornet előreláthatólag Honoluluba szállítja őket, s itt helyezik át a lakókocsit a szállítógépre. Műanyag alagút A biztonságos érkezésre, az esetleges fertőzések elkerülésére minden intézkedést megtettek, így például a Hornet fedélzetén az űrhajósok még a boilógiai védőruhában is csak egy műanyag-fólia alagúton léphettek be a karantén-kocsiba. Közvetlenül a leszállás után csak egy békaembemek volt szabad érintkezésbe lépni Arm- stronggal és két társával. A leszállás folyamatának minden fázisa pontosan a programnak megfelelően történt. A Föld légkörébe, kerülve a rádióösszeköttetés az. űrkabin utasai és a földi irányító központ között átmenetileg megszakadt. Ezt követően a levegőben köröző repülőgépek hamarosan jelentették. hogy láthatóvá vált a kabin. A földi irányító központ ezután már átadta a rádióösszeköttetés feladatát a repülőgépeknek illetve a Hőmet repülőgép- anyahajónak. Neil Armstrong, az űrkabin parancsnoka hamarosan jelentkezett, közölve, hogy a leszállás rendben halad. Kinyíltak az ejtőernyők, és az űrkabin, amely a közlés szerint „a leszállásra kijelölt légi folyosónak pontosan a közepén tartva siklott lefelé” a Csendes-óceán adott térségében várakozó hadihajók legénységének éljenzése közepette leereszkedett a Csendes-óceán vizére, s ezzel befejezte küldetését: az ember eljutott a Holdra. Munkában a békaemberek A helikoptereken érkező békaemberek óriási mentőövet helyeztek a kabinra és igyekeztek azt a meglehetősen erős hullámverés közepette rögzíteni. A békaemberek azonban mindvégig távol maradtak a kapszulától: a szakemberek fertőzés veszélyétől tartanak. Az egyik békaember ezután fertőtlenítő folyadékkal fecskendezte le a kabin tetejét. majd kinyitotta annak ajtaját és beadta a három űrhajósnak a védő-öltözeteket. melyeket kiemelésük előtt magukra öltenek. A fertőzésveszély gyanúja miatt Nixon elnök elállt attól korábbi tervétől hogv kezet rázzon az űrhajósokkal. Armstrong parancsnok egyébként leérkezésük után azt jelentette, hogy mindhárman kitűnően érzik magukat s ebben még a tenger etős mozgása sem zavarja őket. A három űrhajós a Hornet fedélzetén Az Apollo—11 amerikai űrhajó három utasának lába alatt ismét „szilárd” talaj van. Az űrhajósok, akik az űrhajó kabinjából mentőcsónakra. majd onnan helikopterre szálltak át. csütörtökön magyar idő szerint 18 óra 57 perckor megérkeztek a Hornet repülőgépanyahajó fedélzetére. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - | Nagygyűlés Karcagon Ma fejeződik be a koreai szolidaritási hónap. Ebből az alkalomból megyénkbe érkezik Li Dong Szó a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint a követség több munkatársa. A vendégek résztvesznek azon a nagygyűlésen, amely ma 19 órakor Karcagon a művelődési otthonban lesz megtartva. A nagygyűlés előadója Tabák Lajos, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöke. Libellula búza Csongrád megyében az Idén újfajta kenyérgabona mutatkozott be a nagyüzemi termesztésben: a Libellula olasz intenzív búza, amelynek vetőmagját a gazdaságok Jugoszláviából kapták. A legjobb eredményt a makói Űt- törö Tsz-ben produkálta, ahol 113 holdon átlagosan 30 mázsás kitűnő terméssel fizetett. A szövetkezet jövőre már túlnyomó részt ezt a fajtát termeszti, ugyanakkor más gazdaságokat is ellát vetőmaggal. Tartósnak ígérkezik a szép idő A hét második fele Európa legnagyobb részén derült, vagy csak mérsékelten felhős, száraz, csendes időjárással kezdődött — mondta Rajkai Ödön, a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmunkatársa. A hőmérséklet Európa legnagyobb részén meghaladta az évszaknak megfelelő átlagot. A Földközi tenger közelében 35—37 fokos kánikula is előfordult, de még Franciaországban és Közép-Euró- pában is több helyütt túlemelkedett a hőmérő higanyszála a 30 fokon. Hazánkban szerdán délután és este itt-ott akadtak még jelentéktelen kis esők, de a csütörtök már száraz délelőttel kezdődött, igaz, hogy egy-két helyen felhők úsztak át az égbolton, de teljes felhőtakaró sehol sem alakult ki. A levegő ugyanolyan fülledt meleg volt, mint szerdán. Hajnalban az ország különböző részein nagyon sokfelé minimum fordult elő 12—21 fok között. Péntekre a meteorológusok időnként kissé megnövekedő felhőzetet várnak, de esőt nem. Szerintük a szél éjszaka gyenge, napközben mérsékelten erős lesz. A fülledt, meleg idő tovább tart. Ami pedig a távolabbi kilátásokat illeti, hétfőig a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 16—21 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül lesz. öt milliméternél nagyobb eső az ország területének 40 százalékán várható. Pótszerződés kenyérgabonára A kedvezőnek ígérkező terméseredmények ismeretében a felvásárló vállalatok egymás után kötik meg a kenyérgabona pótszerződéseket a mezőgazdasági üzemekkel. 30 000 vagonos többlet átvételében állapodtak meg eddig hivatalosan is a termelők és a felhasználók. Az érvényben levő szabványok a minőségi mutatók megtartására ösztönzik a gazdaságokat. A hivatalos szabvány 15,5 százalékos nedvességtartalmat engedélyez. Amennyiben ennél kevesebb víz van a gabonaszemekben, úgy a termelő felárhoz jut. Ha viszont a gabona a megengedettnél vizesebb, levonást alkalmaznak a felvásárlók. A hektoliter súly alakulása is mérvadó, hiszen a 78-as szabványt túlteljesítő termelő szintén jól jár. Ellenben ha például csak 76-os a minta, akkor egy mázsa esetében 2 kiló búza árát levonják. Visszaérkeztek a „Hold-emberek" jßp VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér