Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

\ 1969. július 23; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tragédia a nádtető alatt Á Corvina másfél évtizede Immár másfél évtizedes múltra tekinthet vissza a Corvina Könyvkiadó. Nemré­giben jól sikerült kiállításon mutatta be működésének leg­szebb kiadványait. A több mint 500 kötet, művészi al­bum színpompás látványt nyújtott. Szép, egyúttal felelősség- teljes munka a magyar kultú­ra megismertetése. Az alap­vető nehézséget a magyar nyelv jelenti. Bármely idegen nyelvű for­dító számára a szokottnál nagyobb feladatot jelent Jó­kai, Mikszáth, Gárdonyi nyel­vi gazdagságát visszaadni né­metül, angolul, oroszul, franciául, spanyolul vagy ja­pánul. Egy példa arra, hogy a fordítói munka mennyire bo­nyolult. Az idegennyelvű for­dító, aki Budapesten végzi feladatát anyanyelvére for­dít. A gyakorlat tapasztalata azonban arra int, hogy aki már hosszabb ideje kikapcso­lódott az anyanyelvi közös­ségből, annak stílusa, kife­jező készsége veszít rugal­masságából. Ezért az első Magyarországon készült for­dítást elküldi a Corvina ab­ba az országba, amelynek nyelvén megjelenik a könyv. Itt ketten is lektorálják a fordítást. A javításokat egyeztetik és így kefül nyom­dába a szöveg. Egy emlékezetes esetből ki­derül, hogy a kiadó korrek­torai mennyire lelkiismerete­sek. Japán nyelven készült az egyik kiadvány és Tokió­ból visszaérkezett a két japán lektortól jóváhagyott szöveg. A hazai korrektorgárda egyik tagja sem tudott japánul. És mégis a japán szöveg alapján jöttek rá egy fordítási hibá­ra! Hogy miből és hogyan? „Nagyon egyszerű — vála­szolják’— csupán gondosan átnéztük a japán képírást és ott egy olyan rajzot láttunk, amelynek jelentését már is­mertük. A magyar szöveg vi­szont mást mondott.” Nos, kiderült, hogy valóban fordítási hiba történt és ma­guk a tokiói lektorok is elis­merésüket nyilvánították _ a hiba bravúros felfedezéséért. A Corvina másfélévtizedes tevékenységének eredménye, hogy a magyar ifjúsági és gyermekkönyvek, szépirodal­mi művek, zenei és sport­könyvek, politikai tanulmá­nyok. szakmai könyvek és is­meretterjesztő munkák eljut­nak a világ minden tájára. Tizenöt év alatt több mint Í800 Corvina könyv jelent meg mintegy 24 ezer ív ter­jedelemben, körülbelül 15 millió össz-példányszámban. És a kép teljességéért hadd ismertessünk még egy adatot: húsz ország 200 kiadójával épített kapcsolatokat a Cor­vina. Lassan kialakult egy-egy író külföldi olvasó-tábora is, amely az évek során bővül, gyarapodik. A német piacon például egyre többen vásá­rolják Gárdonyi Géza két, immár klasszikus művét, az Egri csillagokat és a Látha- tatan embert Mikszáth Kál­mántól a Szent Péter eser­nyője eddig hét német kia­dást ért meg. Madách Imre remekműve, Az ember tra­gédiája 15 kiadásban, külön­böző nyelveken jelent meg. Nagy nemzetközi sikert ér­tek el a magyar népmesék, angol, francia és német nyel­ven. Jelentős a külföldi érdek­lődése a gazdaságirányítás reformja, az új gazdasági mechanizmus iránt is. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára: „25 kérdés — 25 felelet a gaz­dasági reformról” című in­terjúja angolul, franciául, né­metül és oroszul jelent meg. Bognár József professzornak az új gazdasági mechaniz­musról írt tanulmánya pedig franciául. Világszerte érdeklődnek a zenoktatás magyar módszerei iránt, amelynek kidolgozója a nagy zenetudós Kodály Zoltán volt. Nagy költőink közül Petőfi Sándor válogatott költemé­nyei eddig két kiadásban je­lentek meg oroszul, Az apos­tol című műve pedig ango­lul. A legnevesebb orosz köl­tők fordították le Arany Já­nos balladáit. Ady Endre vá­logatott versei két német ki­adást értek meg, franciára pedig a legjelesebb francia költők ültették át. József At­tila versei németül két ki­adásban, továbbá franciául és spanyolul jelentek meg. A spanyol fordítás Fayad Jamis kubai költő műve. A magyar líra iránti érdeklő­dést mutatja, hogy egy kairói kiadóval közös kiadásban, az UNESCO támogatásával, a Corvina arab nyelvű lírai antológiát jelentetett meg. A mintegy 350 oldalas kötet Ba­lassi Bálinttól Radnóti Mik­lósig húsz magyar költő 78 versét tartalmazza. Nyomdatechnikailag is ma- gasszínvonalúak valóban minden igényt kielégítenek a nagy magyar király, Hu­nyadi Mátyás Corvináinak kiadott kötetei. Eddig az itt­hon talált példányokat ad­ták ki. a további program­ban a külföldre került Cor­vinák kiadása is szerepel. Vázlatos a kép a Corvina Könyvkiadó másfélévtizedes működéséről, hiszen eddig meg sem említettük képző- művészeti és idegenforgalmi kiadványait. Azt a következtetést azon­ban levonhatjuk, hogy való­ban kulturális missziót telje­st a Corvina a legnagyobb magyar alkotók műveinek terjesztésével és megkedvel- tetésével szerte a világon. <B. I.) A tiszafüredi szőlőben ros­kadozó szilvafák. virágzó do­hánytáblák között áll Nagy Zsigmondék „háza”. Bizony csak így idézőjelben, mert ez a nádtetős valami legfeljebb csak attól ház. hogy laknak benne. A családfő. Nagy Zsig- mond július 16-án reggel munkahelyére a Hortobágyi Állami Gazdaságba utazott. Otthon huszonhét éves fele­sége maradt a hét gyerme­kével. Az apróságok az ud­var közepén álló eperfa alatt foglalatoskodtak. A kis Mi­hály egy bádogteknőben „ha­józott”. a többiek az udvar porában játszadoztak. — Nagy a hajad, fiam, el­viszlek megnyiratkozni — szólt az asszony és kézen- fogta egyik gyermekét. Elin­dult a 3 kilométeres útra, a községbe. A felügyelet nél­kül maradt gyermekek közül a tízéves Nagy István és a szomszéd Tass? István az aj­tó nélküli padlás felé lese- kedett. — Nézd csak a nád kö­zött valami piroslik. Rövide­sen létrát cipelt a gyermek­had Tassiéktól a padlás1 fel­járójához. A nád között egy elektromos vezeték „piros- lott”. végén egy gyutacs ló­gott. Pár perc múlva a ven­déggyerek önfeledten dara­bolta egy téglán a padláson talált gyutacsot. Mire az anya hazaért a négy véresarcú gyereket ép­pen a mentőbe helyezték. A robbanás következtében a tízéves Tassi István jobb szemét elvesztette, de a két­éves Nagy Attila is súlyosan megsebesült. A két kislány. Juliska és Edit könnyebb sé­rüléssel úszta meg a balese­tet. A kis Misit a bádogtek- nő megvédte a sebesüléstől. A tiszafüredi járási rend­őrkapitányság vizsgálatot in­dított a baleset ügyében. A nyomozás arra ad majd vá­laszt. miként került a robba­nóanyag Nagyék padlására. Ezzel tulajdonképpen az ügynek a rendőrség tesz pontot a végére. — palágyi — Érdekességek, újdonságok A Leningrádban járók fi­gyelmébe ajánljuk: a város öt legfontosabb kereszteződé­sében kibernetikus jelzőlám­pa irányítja a forgalmat. Az úttest aszfaltborítása alatt van az elektronikus berende­zés. Ez rendszerezi, irányít­ja a gépjárművek forgalmát az áthaladási irány sűrűsé­gének megfelelően. A beren­dezés a különleges hangjel­zésű — tűzoltó, mentő, rend­őrségi — járműveknek so- ronkívüli elsőséget biztosít. Ä legfrissebb statisztikai adatok szerint jelenleg 200 millió személy- és tehergép­kocsi van a világon, A szá­mítások szerint évente en­nek 5 százaléka esik ki vég­leg a forgalomból. Az autó­gyárak termelése következ­tében viszont a kiesetteket is figyelembe véve 10 száza­lékkal emelkedik a gép jár- ' művek száma. Ilyen ütem mellett 2000-ben 1 milliárd gépkocsi lesz a világon. Az autó állomány növekedésére jellemző, hogy míg 1960-ban 16 millió új gépkocsi állt forgalomba, 1966-ban már 26 millió. ír Svédországban huszonhat olyan benzintöltő állomás működik, ahol este és éj sza­ka önműködően, kezelősze­mélyzet nélkül ellátják a gépkocsit üzemanyaggal, A bankjegyet az automatába kell helyezni és megnyomni a kívánt benzinfajtának megfelelő gombot. Egy fény­elektromos ellenőrző műszer megvizsgálja a bankjegyet és ha azt megfelelőnek találja kiadja a szükséges minőség­ből a pénz ellenértékének megfelelő mennyiségű ben­zint ír 1972-re Svédországban ké­szül el Európa leghosszabb hídja. Ez a földrészt köti össze Oeland szigetével. A híd teljes hossza 6060 méter lesz. Megszüntették a „Nemzet­közi ajánlólevelet”, amellyel a külföldön is működő or szágúti segélyszolgálatot ve­hették igénybe díjtalanul a magyar autós turisták. Az ajánlólevél megszüntetésével csupán egyszerűsítették az igazolást. Ezentúl ugyanis az autóklub tagsági igazolvány hátlapjára ragasztanak egy AIt (Alliance Intemacionale de Tourisme) bélyeget és ez szolgál igazolásul a külföldi „sárga angyaloknak”. — A bélyeg ára 20 forint és vál­tozatlanul csak klubtagok kaphatják, ír A Merkur autószalon je­lentése a gépkocsi sorszámok állásáról: Trabant Limousine 23 819 Trabant Kombi 1 942 Wartburg Limousine 9 441 Wartburg de Luxe 6 543 Moszkvics 17 226 Skoda 1000 MB 12 240 Skoda Oktávia 1061 Vasútőiök Szolnok, az Alföld talán legjelentősebb vasúti csomó­pontja, igazi vasutasváros. Pályaudvaráról szinte per­cenként gördülnek ki a kü­lönböző szerelvények, s nyo­mukban, helyettük azonnal ott a következő. Milliós ér­tékek forognak nap, mint nap, óráról-órára. Élelmiszer, ruhanemű, bútor, gyógyszer. Még felsorolni is sok volna a temérdek áruféleséget. A kerekeken száguldó milliók Kezdjük mindjárt a jármű­javítóban. Hatalmas kiterje­désű, fontos üzem. A „beteg” mozdonyok és vagonok kór­háza. Jelenleg átalakítás alatt, készülnek a Diesel- porgram megvalósítására. Építkezés, bontás az üzem egész területén. Számos ide­gen vállalat, s így nagy a felfordulás. Polgár Pállal, he­lyettes vasútőr parancsnok­kal, „főhadiszállásukon” az üzem egyik bejáratánál be­szélgetünk. — Bizony ez az építkezés komoly feladatot jelent szá­munkra. Fokozottan kell ügyelnünk a bejáratoknál és bent az üzemben is. Sajnos nehéz helyzetben vagyunk. Ide vasútőrnek többnyire be­teg, leszázalékolt emberek Kint vagyunk a pályaud­varon. Ami a felfordulást il­leti, itt sem panaszkodhat­nak, van bőven. Épül a vil­lamos távvezetékvonal, s fo­lyik az állomás általános re­konstrukciója. Igyekszem egy kicsit vasútőr szemmel szét­nézni: félelmetesen nagy, nyílt terep. Személy, teher, mellett jelentős értéket, fel­becsülhetetlen stratégiai je­lentőséget képvisel maga a hatalmas állomás, a jármű­javító üzem és a vasúti híd. Kik és hogyan vigyáznak mindezekre? — erre szeret­nénk választ kapni rövid kőr­útunk során. Beszélgető part­nereink az üzemi szarkák, a vagonfosztogatók, a pályaud­vari tolvajok esküdt ellenfe­lei a vasútőrök. kerülnek, s igazán ütőképes gárdát nem tudunk kialakí­tani. Az üzem nagy, s arány­lag nyitott. Mi pedig keve­sen vagyunk. Éjszaka példá­ul járőrbe csupán egyetlen embert tudok kikülderii. Ez édeskevés pedig szükség vol­na rá. Az utóbbi időben több­ször is előfordult, hogy ide­genekkel találkoztunk az üzemben. Eltévedtünk beke­veredtünk ide — mondták. Ki tudja? Feladatunk ko­moly. — Vagyonvédelem és tűzrendészet. Ilyen formában nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Az ügy komolynak látszik, hiszen nem fillérekről van szó. Mindenesetre nézzük, mi a helyzet a szomszédban. , rendezőpályaudvar, fütőház, pályafenntartás. Vagonok százai, ezrei, itt-ott látszólag elhagyottan. Micsoda vonz­erő lehet ez egyeseknek.., — Óriási — folytatja a gondolatot Erdei András vo­nali vasútőr parancsnok. Mi pedig gyakran tehetetlenek vagyunk. Mostani szerveze­tünk nem tudja megoldani a feladatokat. Idős, beteg, kis­fizetésű emberek, s a lét­szám minimális. Minden el­osztásnál megoldhatatlan probléma elé kerülök. Ma ide nem jut ember, holnap oda nem. Pedig micsoda munka volna..., milyen feladataink lennének. Lopások, kocsifosz­togatások, számtalan sza­bálysértés és bűncselekmény. A déli rendezőn például 80 darab személykocsit tárolunk — kényre-kedvre — kiszol­gáltatva. Lámpabura, üveg, bőrülés — minden elmozdít- hatót visznek. Mit csinál­junk? Egy félemberem talán jutna oda... Hónapok óta nem tudom a szabadnapokat biztosítani, mert magam ma­radnék. Már a Belügyminisz­térium illetékes szervei is észrevételezték az itteni ál­lapotokat. Igen, hiszen ók csak a nyomon tudnak már elindulni, nekünk kéne meg­előzni, megakadályozni a bűncselekményeket. Adatokat sorol, bizonyít. Igen, mindez így van. Lá­tom, nagyon szeretne valamit tenni. Sajnos nem tud. És a segítség? Pillanatnyilag sehol sem látszik. A híd Utoljára a híd maradt, hiá­ba, nehéz megközelíteni. A feladat itt némileg más, mint az előzőknél, csupán egy te­rületre korlátozódik. A vas­úti híd őrzése és minden el­lenséges cselekmény megaka­dályozása. Ezt célozza a szi­gorú, fegyveres őrség. Mun­kájuk egyszerű, de felelős­ségteljes: mindannyiunk biz­tonságán őrködnek. A körútnak vége, a nyilat­kozatok szükségtelenítik a kommentárt. H. D. A jármű A pályaudvar ELET A HÁLÁL FÖLDJEN Betlen Oszkár könyve A náci haláltáborok borzalmairól a memoárok, dokumentumkötetek milliói jelentek már meg szerte a nagyvilágban. Könyvkiadásunk is maradéktalanul ele­get tett felvilágosító és dokumentáló kö­telezettségének hiszen az elmúlt immár negyedszázad alatt számos, a témát egé­szében, vagy részleteiben tartalmazó mű­vet jelentetett meg, — hazai és külföldi szerzőktől egyaránt. A koncentrációs táborok borzalmait te­hát már sokan leírták. A könyvek mind­egyike vádirat a fasizmussal szemben, és memento is. Betlen Oszkár könyve, az Élet a halál földién, mindkét feladatnak eleget tesz. Részletesen leírja a buchen- waldi tábor rémségeit, ahol három és fél évig raboskodott, majd az auschwitzi ha­láltáborban töltött időről szól a memoár. A könyv közévpontjában azonban még­sem a fasiszták gonosztetteinek doku­mentálása áll. A tábor csak közeg — ret­tenetes közeg — amelyben különféle em­beri kapcsolatok szövődnek. A szerző a kommunista foglyok egymásratalálásának, az elvtársi segítségnyújtásnak állít mara­dandó emléket. Ne keressen senki a mai értelemben vett nagy dolgokat a könyvben: az aprócska történéseket kicsit is értetlenül fogadó ember talán elhúzná a száját: csak ennyi... Igen, csak ennyi és milyen sok ez! Egy-egy falatka elpiszkolódott margarin, egy fél nap pihenés, egyetlen egy fél­órácska melegedés, — hány és hány em­bernek jelentette az életét. A haláltáborokban a különböző nemze­tek kommunistái pártszervezetet alakítot­tak és eredményesen dolgoztak a jól mű­ködő náci terrorgépezettel szemben. Men­tették akit lehetett, ezrek önbizalmát ad­ták vissza: ami sokuknak az életet is jelentette. A kitűnő tollú publicista a történet- tudományok kandidátusa, — néhány hó­nappal ezelőtt halt meg — nem heroizál- ja a kommunisták cselekedeteit, a dol­gokat a muguk egyszerűségében mutatja be. Szándékát így fogalmazta meg: „Igyekeztem hű képet adni arról a küz­delemről, ami a táborban az emberek éle­téért és az emberség felülkerekedéséért folyt." Az írói szándék kitűnően érvényesül a könyvben, amely a humánum bibliája. A mondanivaló fennkölten szép: az ember mindig, minden körülmények között tud segíteni embertársán, ha mer és akar. Betlen könyvének — dokumentatív ér­demén kívül — ez a sokszor annyira semmibevett emberi álláspont adja fő- aktualitását. Olvassuk el. a közöny el­len, amely néha olyannyira belopja ma­gát életünkbe. (Kossuth Könyvkiadó.) — ti — A nyári szórakozás nyomában, — Martfűn Országszerte folynak a nyári mezőgazdasági mun­kák. Ilyenkor a falvakban kevesebb a kulturális ren­dezvény. Az ipari körzetek­ben azonban, főleg a sza­badszombat bevezetése óta, szűknek bizonyultak az ifjú­ság nyári szórakozási lehető­ségei. Vajon foglalkoznak-e ezzel a problémával Mart­fűn? — ezzel a kérdéssel ke­restük fel Szabó Attilát, a Tisza Cipőgyár KISZ tit­kárát. A kirándulásoknak itt már hagyományai vannak. Jó a kapcsolat az Expressz utazási irodával, de saját erőből is sok kirándulást bo­nyolítanak le. ötven fő vesz részt a szegedi ifjúsági na­pokon. Huszonnyolcán je­lentkeztek a gottwaldovi SVIT Művekkel — a cipő­gyár testvérvállalata — le­bonyolított csereüdülésre. A legjobban dolgozó KISZ ak­tívákat pedig jutalomüdülés­ben részesítik. A Tanácsköztársaság jubi­leumi évfordulója tiszteleté­re gyalogtúrát szerveztek. Az „Ifjú Gárda” harci túrán a járást öt martfűi fiatal kép­viselte. Megszervezték az alapszervezetek közötti fut­ball bajnokságot, amely kö­zel háromszáz főt mozgat meg. Ez jelentős lépés a tö­megsport megvalósítása ér­dekében. Szeretnék társadalmi mun­kában a Tisza partját is rendbe tenni. A műhelyek, a szocialista brigádok. szíve­sen rendeznek itt tábortüze­ket. szalonna sütéseket, de hiányzik a zene és a tánc­hoz alkalmas szabadtér. A KISZ segít ezen. hordozható magnetofont vásárol. Az if­júsági klubhoz is szükség van erre. Sajnos. — mint azt a KISZ-titkár elmondta — a kultúrotthon éppenhogv csak fedelet biztosít az ifjúsági klubnak. Nemrégiben még a klubestek rendezésekor is teremhasználati díjat fizet­tek... Súlyosbítja a gondokat, hogy sok fiatal él albérlet­ben is. A szülőktől távol gyakran felszínes, ivászatba torkolló barátságokat kötnek. A művelődési ház kétheten­ként rendez bálákat. Ez na­gyon kevés. *•» obenberger §Ma°IBOtOr

Next

/
Oldalképek
Tartalom