Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-23 / 168. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 23. Schwerínben éppúgy, mint az NDK más nagyvárosaiban, sok középiskolában működnek csillagászati szakkörök. Felszerelésük olyan korszerű, hogy rendszeres tudományos mérésekre is vállalkozhatnak, például műholdak megfigyelésére. Az egyik schwerini iskola csillagászai a közelmúltban rekordot állítottak fel: egy éjszaka leforgása alatt 19 műhold megfigyelése és követése révén 75 mérést sikerült végrehajtaniuk. A mérési adatokat egyenesen a moszkvai „Kozmosz” adatfeldolgozó központba továbbítják kiértékelésre. A képen látható csillagászati műszer félautomatikus, lyukszalagos vezérlés segítségével látja el feladatát. Magyar járművek a trópusokon MeghívótiSömping és uborkaszezon Tizenhárom évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú gépkocsik a forró égövi tájakon. Most 17 országban közlekednek magyar gyártmányú teherautók, dömperek, autóbuszok és speciális szállítókocsik, a többi között Jemenben, Nigériában, Pakisztánban, Indonéziában, Indiában, Ghanaban, Irakban, Szudánban, Líbiában, Kuwaitban. az Egyesült Arab Köztársaságban, Vietnamban. A különleges klíma, a szokatlan útviszonyok, a trópusi „kresz” magas követelményeket ró a forgalomba állított járművekre. A nedvességgel váltakozó szárazság, a nagy hőség és a rossz utak leküzdésére az egyik legfontosabb műszaki követelmény a köny- nyű és biztos kormányozha- tóság. Különleges szűrőberendezés óvja a sivatagi autó motorját a legnagyobb ellenségtől, a portól, a puderfi- nomságú homoktól, a szavannák állandóan lebegő porfelhőitől. Szúnyoghálót erősítenek a vezetőfülke ablakaira, a motorházra pedig sűrű védőrácsot szerelnek, így védekeznek a levegőben repkedő apró bogarak hadától. Meghívódömping volna ? Ha csak a színes kartonlapok halmát nézem, erre is gondolhatok. Ezek a meghívók azonban — így együtt — nyaraink új jellegzetességére is figyelmeztetnek. Mi minden volt és lesz ezek szerint 1969 nyarán a magyar vidéken? Képzőművészeti körök VIII. országos kiállítása Debrecenben, Várfesztivál Siklóson, Rábaközi Napok Csornán, Honismereti Napok Kapuvárott, Eszperantó Nyári Egyetem Gyulán, Szocialista Brigádok Műszaki Vetélkedője Kunhegyesen, Bar- kács szakköri kiállítás Tö- rökszentmiklóson, Országos Társastánc Konferencia Békéscsabán és így tovább. Véget ért volna népművelésünknek az a fejlődési szakasza, amelyben kényszerű uborkaszezon volt a nyár? Csakugyan szaporodnak az okos és hasznos nyári népművelési események. De az is igaz: onnan, ahol semmi sem történik „ nyáron, nem küldenek ezt bejelentő nyomtatványt. És óhatatlanul arra gondol az ember, vajon mi lesz a forró mezei munkák hónapjaiban a tanya világban; mi az apró falvakban, ahol nincs olyan helyiség se, ahol akár egy hakni brigád fellépjen; mi történik ott, ahol nincs még alkalmas ember arra, hogy megszervezzen bármit, ami a népművelési tevékenység folyamatosságát biztosítaná a nyári hónapok, ban is. Bár napjainkban — szerencsére — túl vagyunk azon az állapoton, amelyben csak az és csak úgy történik a falu kulturális életében, amit valamiféle nagy tervbe fölvettek, engedélyeztek, istá- poltak. Hogy mást ne említsek a 2000 ifjúsági klub, melyeknek háromnegyedét a községek fiataljai szervezték, bizonyosan szervez tagjainak nyári elfoglaltságot. Mind gyakrabban hallunk a tsz-ek nagy nyári kirándulásairól is. Ezek már a falusi munkamegosztás egy magasabb szintjét jelzik. Arra utalnak, hogy az aratás, cséplés nem szögezi a gabonaföldekhez az egész falut, mint nemrég. — Még nyáridőben is kínálkozik idő és mód arra, hogy a tsz-ek tagságának egy része szétnézzen az országban, hiszen hazánk ezekben a hónapokban a legszebb. Nyilvánvaló, hogy a nagy fizikai erőpróbát jelentő nyár nem kedvez a művelődés intenzívebb módjainak. Bizonyos, hogy a könyvtárak forgalma kisebb lesz augusztusban, mint amilyen tavaly októberben vagy decemberben volt. Ez, ha nem is örvendetes, de érthető — Mint ahogy a nyári életmóddal kapcsolatos okai vannak bizonyos szakköri munkák átmeneti pangásának is... Vannak az életnek olyan tényei, melyeket csak tudomásul vehetünk, nincs értelme, hogy pörlekedjünk miattuk. Hiszen a kombájnvezető a munkacsúcsok idején aligha vágyik arra, hogy fárasztó elfoglaltsága után az esti pihenés helyett valamiféle művelődéspolitikai ankéton vegyen részt... Ugyanígy maximalizmus volna azt hinnünk, hogy nyár derekán helytállhat bárhol is az a színjátszócsoport, melynek tagjai például egy szállítóbrigádban éjjel-nappal ingajáratban fuvarozzák falujuk és Budapest között a zöldségféléket. E kényszerű korlátozottság Párbeszéd a nagyvilággal címmel érdekes sorozatot indít a Magyar Rádió. A tervezett műsor első beszélgetését Arnold Hauser magyar származású professzorral folytatta a rádió budapesti stúdiójából Lukács György, Ortutay Gyula, Huszár Tibor és Kézdi Beatrix. A több mint négy évtizede külföldön élő professzorral mintegy 50 perces beszélgetést rögzítettek telefonszalagra. A számos témát felölelő eszmecsere érdekessége, hogy Hauser ellenére azt kell mondanunk, a nyár nemcsak a földeken — fákon érlel gyümölcsöt. A sokasodó fesztiválok, találkozók, seregszemlék a folyamatossá váló népművelési tevékenység megnyilvánulásai. Mint ahogy részben ezt szolgálják a nyári népművelési továbbképző tanfolyamok is. Ezeken mind gyakrabban kerül sor módszertani újításokra. Például arra, hogy a hagyományos előadások he yett beszélgetéseket szerveznek, s azok során a falusi munka részesei megosztják társaikkal tapasztalataikat, számot adnak kudarcaikról, csakúgy, mint a munka javítását szolgáló elképzeléseikről. Ideje, hogy mind szélesebb körű disputa alakuljon ki e kérdésekről Az ősszel sor kerül az Országos Népművelési Konferencia összehívására. Bár már 24 témabizottság dolgozott ki anyagot a konferenciához, a nagy tanácskozás csak akkor éri el célját, ha a gyakorlat embereinek mind több tapasztalata kerül a résztvevők elé. Az biztosíthatja a termékeny vitát és a munka módszereinek, tartalmának megújhodását. Az idei nyáron tapasztalható mozgás talán már ezt is sejteti. Bajor Nagy Ernő professzor a beszélgetés időtartama alatt a BBC londoni stúdiójában hallgatta a kérdéseket. illetve válaszolt azokra. A sorozatban legközelebb Szentgyörgyi Albertet szeretnék megszólaltatni, ezt követően' pedig stress kutatásaival is világhírt szerzett magyar származású kanadai élettankutatóval, Selye Jánossal folytatnak párbeszédet. A párbeszéd a nagyvilággal című sorozat első műsorát július 30-án sugározza először a rádió. Az EAK ünnepén TIZENHÉT esztendővel ezelőtt kergették el az egyiptomi trónról a korrupciót és az imperializmussal való kol- laborációt megtestesítő Faruk királyt. E forradalmi változás szervezői a „Szabad Tisztek” voltak, Gamal Abdel Nasszer vezetésével, utat nyitva annak az útnak, amelyen haladva ma is fejlődik az arab világ legnépesebb országában. Pedig mi mindent megtett az imperializmus annak érdekében, hogy elgáncsolja az Egyesült Arab Köztársaság antiimperialista, antifeudális mozgalmát. 1956-ban az angol—francia—izraeli hármas agresszió megtámadta Egyiptomot, amiért államosítani merészelte a nagy jövedelmet hajtó Szuezi Csatorna Társaságot. Tizenegy esztendővel később Izraelt használta fel az imperializmus arra, hogy felszámolják a progresszív egyiptomi rendszert. , Két háború terhei, a gyarmati múlt súlyos öröksége ellenére sem torpant meg az a fejlődés, amely Faruk elűzése után vette kezdetét. A magas népszaporulat ellenére az EAK-ban gondoskodnak a lakosság ellátásáról, az iparosítás pedig a terveknél nagyobb méretekben valósul meg. Az asszuáni óriásgát, a Sadd el Aali turbinái már áramot szolgáltatnak Kairónak és a heluáni új acélművek, nagy állami mintagazdaságokat létesítettek, az egyiptomi gyapot jelentős részét már az arab országban dolgozzák fel, akárcsak a kitermelt kőolaj tekintélyes hányadát. A SZOCIALISTA országok segítségnyújtása is érlelte annak felismerését, az egyiptomiakban, hogy természetes szövetségeseikre kell támaszkodniuk függetensé- gük megvédésében, az izraeli agresszió maradványainak felszámolásában. Ennek jer gyében fűződnek szorosabbá kapcsolataink, s ennek egyik példája volt a közelmúltban, hogy az EAK diplomáciai kapcsolatot létesített a Német Demokratikus Köztársasággal. S. T. Á rádió új sorozata Barátság vonattal a Szovjetunióban Részletek a szolnoki Kodály kórus egyik tagjának naplójából A szolnoki Kodály kórus tagjaként a Barátság-vonattal 11 napot a Szovjetunióban töltöttem. Először talán el se hittük, talán komolyan se vettük az utazást. Am, hogy telt az idő az indulásig, úgy vált egyre kézzelfoghatóbb valósággá. Több próba. Űjabb művek megtanulása, a régiek felújítása. Hosszabb hangképző gyakorlatok. Csökkentett cigarettaadag, fagylalt nincs! Sóhajtva néztem a hűtőszekrényből kiemelt szódavizei: nekem meg kell melegíteni. Június 23, hétfő: Felkelés hajnalban — indulás az állomásra. Bőröndök cipelése. a szokásos, néhány percig tartó zűrzavar. Lassan indul a vonat. Csapon átszállás a szovjet szerelvényre. És sorba tűnnek fel az egyre magasodó hegyek: a Kárpátokban vagyunk. Hatalmas fenyvesek, lent a. fűben páfrányok csoportjai, egyre nagyobbak, egyre sűrűbbek. Hegyipatak kísér bennünket hosszan. Hol az egyik, hol a másik oldalon tűnik fel. Megbámuljuk a furcsa mór dón, hegyesen felrakott boglyákat a mesébe illő kis faházakat széles fehér ablakkeretekkel. Észre sent vesszük, hogy ránksötétedett az első este a Szovjetunióban. Egy gyors énekkari próba az étkezőkocsiban: a reggelt már a kijevi pályaudvaron köszöntöttük az orosz és magyar népdalokkal. Kijevben csak egy napot töltöttünk. Megismerkedtünk a Szovjetunió legzöldebb városával. Valóban rengeteg a fa, gyönyörűek a parkok. Az emeletes lakóházak erkélyein szinte kivétel nélkül virágok, futó növényzet van. Kijev legmagasabb pontjáról elmerül- ten szemléltük a Dnyeper völgyét, a magasból aprónak tűnő házakat, hidakat. Délután az énekkar nem vett részt a hajókiránduláson. Próbálunk az esti hangversenyre. Szorít az izgalom. Itt vagyunk az ukrán fővárosban, itt énekelünk Ukrajnáról, legnagyobb költőjéről: Sev- csenkoról. a Honvédő Háborúról, melynek annyi hőse élt ebben a városban. A szabadtéri színpadnál már várnak bennünket a vendéglátók — és a nagyszámú melegszívű közönség. Kitűnő az akusztika, így a szabad tér ellenére megpróbálkozhattunk a finomhangvételű madrigálokkal is. Magyar népdal-feldolgozásaink sikerét lemérhettük a közönség tapsaiból és egyre növekvő létszámából. A parkban sétáló emberek először megálltak, mindig közelebb jöttek, majd leültek a nézőtéren. A taps egyre tömörebben csattant, mi is egyre jobban belejövünk az éneklésbe. Dal Leninről. Széki Sándor szólójával egyik legnagyobb sikerünk. Majd a csúcspont: Poéma Ukrajnáról. A hazaszeretet egyik legszebb megnyilvánulása a közönség részéről: mozdulatlanul hallgatják a szólista hangját, n. kórus pianóit és fortisszimóit: Szép ukrán hazánk — most szabad már ismét a táj — meghajlik bár a fűznek ága — de bármi vész jön: él tovább! Az utolsó hangok után egy pillanatig néma csönd, aztán zúg a taps lelkes emberek kiáltanak fel ukránul n színpadra. Az előadás után nagyon szép és számunkra szokatlan gesztus: a közönség egyetlen tagja sem távozott addig, amíg le nem jöttünk a színpadról. A nézőtérről integettek a sorban kigördülő autóbuszok után. Viszontlátásra, kedves kijevi barátaink! (Folytatjuk.) K. A. Élt-e Herkó páter ? Herkó Páter régi szólásmondásainknak aféle gyermekijesztő mumusa volt. Főleg a Szepességben, Gömör-, Abauj-Tolna s Heves megyében emlegették. Régebben úgy vélték, hogy egyszerű mese-alak s neve nem egyéb, mint a német Herr Gott Vater (Atyaúristen) magyar alakja. A történészek kiderítették azonban, hogy Herkót páter nem volt isten, csak pap. Alakját, mint a „balogi barátét”, Tompa Mihály is megénekelte Szuhay Mátyás c. történeti elbeszélő költeményében. Az adatok azt mutatják, hogy Herkót, vagy Hirkót páter a XVII. században élt. Kimutatták, hogy a szenvedélyes protestáns-üldöző barát valaha a gyöngyösi ferences kolostor lakója volt. Szőnyi Nagy István tornai református pap 1676-ban megjelent emlékiratából tudjuk, hogy Herkó páter, „a palóczok apostola”, annak a három katolikus papnak egyike, aki 1671. március 12-én megrohanta és elfoglalta a tornai református templomot. E tüzes vallás-harcosnak egy sajátkezével írt, latin nyelvű levele is fennmaradt Ezt 1676. július 6-án úgy írja alá, mint Hirkő János páter, Pásztó város plébánosa. (Pater Johannes Hirko Plebanus Oppidi Pásztó.) Ijesztő alakja nyilván á felvidéki protestánsok körében terjedt el. Kijevi panoráma
