Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
1969. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Sem szöve sem haladás Art Buchwold, a neves amerikai humorista annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Nixon aligha véletlenül választotta ki régi keletű politikai riválisát, Nelson Rockefeller New York-i kormányzót arra a latin-amerikai tényfeltáró körútra, amelyhez fogható kudarc legutoljára az ötvenes évek végén érte az amerikai kormányzatot: amikor hasonló körutat tett — Nixon alelnök. És ha egyszer Nixon megismerkedett a kőzáporral meg a rothadt paradicsomokkal okoskodik Buchwald. A Rockefeller-körútról megjelent számtalan kommentár és karikatúra egyetért abban, hogy Nixon küldöttjének módjában volt a saját bőrén tapasztalni a latin-amerikai tényt: gyorsan és egyre nagyobb mértékben növekszik a dél; kontinensen az elkeseredés az Egyesült Államok és Latin- Amerikát kiaknázó monopóliumai iránt. Mintha Rockefeller körútja csak példázni akarta volna a moszkvai nagy tanácskozás fődokumentumának megállapítását: „A latin-amerikai népek harcolnak az elnyomás, a belügye- ikbe való leplezetlen amerikai imperialista beavatkozás ellen. A munkások sztrájkmozgalma, a parasztság megmozdulásai, a diákság és más rétegek akciói arról tanúskodnak, hogy a széles néptömegek az egész kontinensen egyre erősebb ellenállást tanúsítanak az Egyesült Államok diktátumával és az amerikai katonai tervekkel szemben”. A három szakaszban lebonyolított Rockefeiler-körút tehát nem csupán a Nixon- kormányzat számára tárta fel a latin-amerikai tényeket, hanem ékesen megmutatta a tényleges helyzetet az egész világnak. Még a New York Times is kénytelen volt rámutatni arra, hogy amerikai szempontból egyedül értelme az útnak abban volna, ha Rockefeller „feltárná Nixon előtt a latin-amerikaiak jelenlegi ellenérzését az Egyesült Államok segélypolitikája, kereskedelempolitikája, és egyáltalán egész politikája iránt, s feltárná azt — a maga mélységében és szélességében”. Az amerikai imperializmus a kubai forradalom óta nagy figyelmet szentel a korábban elhanyagolt latin-amerikai „szomszédnak”. Szoros szövetséget alkotva a helyi reakcióval, az amerikai imperializmus különböző vezetői minden módon megpróbálták megakadályozni, hogy más latin-amerikai népek is kövessék Kuba példáját. Először még 1961-ben Kennedy elnökségének kezdetén, WaFelveszünk bedolgozó perzsa csomózó nőket, géppel vagy anélkül Jó kereseti lehetőség, fizetett szabadság. Jelentkezni személyesen vagy írásban. Szőnyegszövő HTSz. — Mezőtúr, Sallai út 11.— Királyné. shington — az uralom új, leplezett formájának céljából — előterjesztette a „Szövetség a haladásért” programot. Ez hatásos, gazdasági segéllyel kombinált vállalkozás lett volna, az osztályuralom keretei között végbemenő és az amerikai befolyást megőrző latin-amerikai reformok végrehajtására, hogy azzal kifogják a szelet a forradalom vitorláiból. Ám joggal állapította meg éppen a moszkvai dokumentum — értékelve az elmúlt évtizedet —, hogy az „Egyesült Államok imperialista politikája súlyos nehézségekbe ütközik. Nem sikerült stabilizálni a reakciós rendszereket és nem sikerült kieszközölnie az összes kormányok beleegyezését az Amerika-közi béke- fenntartó erők” létrehozásához. A „Szövetség a haladásért” program vereséget szenvedett. Sem szövetség, sem haladás — fogalmazták már néhány évvel ezelőtt a latinamerikai fővárosokban. A papíron impozáns amerikai segélyprogram „ valóságban, amikor az' összegeket folyósítani kellett jócskán meg- kurtult; közismert, hogy _az amerikai kongresszus évfol- évre — és egyre nagyobb mértékben — lefaragta az amerikai segélyprogram ösz- szeget és e tekintetben a latin-amerikai keretekkel sem tett kivételt. Másfelől a segélyezett kormányok, a feudális erőkkel szövetkezett latin-amerikai tiszti körök nyomása alatt, ellene szegültek bármifajta reformnak, abban a forradalom előhírnökeit látva; . ' És éppen Latin-Ameriká- ban fogalmazták meg a leghatározottabban a harmadik világban immár általánossá lett jelszót: nem segélyt, hanem kereskedelmet! Vagyis egyenlőségen alapuló kereskedelmet. Az amerikai trösztök külföldi tőkebefektetéseinek majdnem egyhar- mada éppen a latin-amerikai földrészen található. Az a profit, amelyet az amerikai tőkések — jellemző módon éppen a forradalmaktól félve — Latin-Amerikából kivontak, jóval meghaladta a segélyösszegeket. Es arról nem is szólva, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem cserearányai szintén évi több milliárd dolláros veszteséget okoznak a latin-amerikai országoknak. A latin-amerikai kormányoknak is legfőbb követelése éppen ezért a kereskedelmi árarányok megváltoztatása. Az amerikai kormánynak, miután a problémákkal szemben nem volt igazi és hatásos fegyvere, a gyakorlatban fel kellett adnia illúzióit, hogy a forradalom és a reakció közötti „harmadik utat” egyengetheti. Ezért egyre gyakrabban és egyr^ inkább arra kellett támaszkodnia, amire tudott: a fegyverekre. Mármint a latin-amerikai politikában ismét egyre nagyobb szerepet játszó reakciós hadseregekre. A New York Times elkeseredetten írja, hogy Rockefeller látogatásának lényege látható azon a fényképen, amelyik a kínosan mosolygó New York-i kormányzót a véreskezü haiti-i diktátor, Duvalier társaságában ábrázolja; a szörnyű terrorral uralkodó Duvalier széles mosollyal mutat az elnöki palota elé kivezényelt tömegre. Haiti volt az egyetlen, ahol Rockefeller incidens nélkül megúszta. Ennél groteszkebb bizonyítványt az amerikaiak latin-amerikai politikájáról aligha lehet kiállítani. Avar János Hatmillió forint értékű exporttermék Előzetes felmérések szerint megyénk kisipari termelőszövetkezeteiben az idén mintegy 61—62 millió forint értékű árut termelnek exportra. Ezekre meg is kötötték a szerződést. Legtöbbet a Jászsági Egyesült Cipész Ktsz és a mezőtúri Ruházati Ktsz teljesít ebből. A két szövetkezet export termelése évvégéig megközelíti a 40 millió forintot A cápák is közr e j átszőttek Thor Heyerdahl norvég világutazó pénteken este társaival együtt úgy döntött, hogy végképp elhagyják hajójuk, a Rá fedélzetét. Heyerdahl úgy nyilatkozott, hogy vérző szívvel szánja rá magát erre a lépésre, de a viharvert és erősen átázott papíruszha- jó megmentésére jóformán semmi remény sincs, mert a közelében nyüzsgő cápák megakadályozzák a keletkezett károk kijavítását Heyerdahl közölte: bárhogy végződjék is ez a mostani út, a Rá útját feltétlenül sikeresnek kell tekinteni. A kis hajó ugyanis a Marokkó Safi kikötőjéből kiindulva eddig lényegesen nagyobb távolságot tett mint a legkisebb távolság az afrikai és az amerikai kontinens között. A Shenandoah motoroshajó, amely fedélzetére vette a hosszú viharoktól teljesen kimerült legénységet, jelenleg a Barbados-sziget irányába tart, amelytől körülbelül hatszáz tengeri mérföldre (mintegy ezer kilométerre) volt a Rá, amikor Heyerdahl és társai úgy határoztak, hogy elhagyják hajójukat. Űj pavilon, szép áruval Megnyílt az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 33. sz. Ruházati Boltja és a Tiszavirág eszpresszó közötti lezárt utcarészen a MÉK legújabb zöldség és gyümölcspavilonja. Az első pillanatban feltűnik, hogy ez a csinos kis csupaüveg pavilon eltakarja az egyébként nem túlságosan szép látványt, a kerékpártárolót. Az első napon nagyon szép árut — és az állami gazdaságok boltjához viszonyítva — olcsón árusítottak ott. Az állami gazdaságok boltjában például 6 forint volt a paradicsom, az új pavilonban 5 forint. Reméljük a szép és olcsó áru nem fogy ki a pavilonból, a MÉK pedig az olyan ötletekből, amely a vásárlóközönség jobb és olcsóbb zöldség-gyümölcs ellátását segíti. — bo —i Ingyen utazhat a szeptember 14-i Csehszlovákia—Magyarország vb selejtező labdarúgó mérkőzésre. HA RÉSZTVESZ A N É P L A P JÚLIUS 27-ÉN INDULÓ REJTVÉNYPÁLYAZATAN Főnyeremény: kétszemélyes prágai utazás. Egyéb értékes tárgynyeremények: világvevő rádió, kerékpár, sportfelszerelések, stb. KEDVES OLVASÓNK! Figyelje keddtől a Néplapot, mert ismertetjük a pályázat feltételeit. Türelmetlenek-e a tűzoltók a tsz-ekben? Beszélgetés Szilágyi László alezredessel, a Szolnok megyei Tűzrendészeti Parancsnokság vezetőjével Több szövetkezetben járva tapasztaltuk mostanában, nem szívesen emlékeznek vissza a tűzrendészeti hatóságok látogatására. Olyan véleményt is hallottunk, hogy a tűzrendészeti szemléken aprólékosság érvényesül, nem veszik figyelembe az adottságoikat, s hogy túl magas szabálysértési bírságokat szabnak ki. Munkatársunk felkereste Szilágyi László alezredest. a Szolnok megyei Tűzrendészeti Parancsnokság vezetőjét, megkértük, hogy mondja el: mi a véleménye erről? Azt válaszolta: — Valószínűleg ön is tudja, hogy tavaly október elseje óta, az addigi maximálisan 500 forint pénzbírság helyett most 5 ezer forintig terjedő pénzbüntetést is kiszabhatnak a tűzrendészeti hatóságok. Egyébként korábban sem volt kevesebb tűzrendészet! szabálysértési eljárás, mint az idén. csak az összegek változtak. Az október elseje előtti tételeket persze, hogy nem tették szóvá, azoknak már visszatartó erejük nem volt. A mostaniakat bizony megérzik. Járási, városi parancsnokságaink átlagosan két-háromezer forintot szabtak ki. — Ne haragudjon Szilágyi elvtárs. ezek már zsebbe nyúlós tételek. Minek alap'án lehet így megbírságolni egy szövetkezeti vezetőt? — Természetesen csak súlyos, több pontból álló és visszatérő mulasztás esetén. Alapvető előírások figyelmen kívül hagyásáról van szó. Például a tűzoltófelszerelések hiányáról, a fűtőberendezések szabálytalan üzemeltetéséről. tűzveszélyes folyadékok hanyag tárolásáról, elektromos berendezések nem előírásszerű működtetéséről. Nem vagyunk a technika ellenségei, s ml is örülünk annak, ha történetesen egy csutka tüzelésű tejmelegítő helyébe olajfűtésűt állít be a szövetkezet. De azt jelentsék be a tűzrendészeti hatóságoknak, hogy véleményt tudjunk adni. hogyan a legveszélytelenebb működtetni. — Egyébkén hány félé tűzrendészeti előírás van? — Sok. Csak a tűzrendészeti szabályok százon felüli kitételből állnak, s még ehhez jönnek a szabványok követelményei is. Sínek felett a toronyban A közelmúltban a televízió. a rádió és a sajtó révén csaknem az egész ország szerzett tudomást arról, hogy a szolnoki pályaudvaron milyen nagyarányú változásokat terveznek. Értesültünk arról is, hogy az átépítés egyik legjelentősebb lépcsőiéként elkészült az ország legmodernebb rendező- pályaudvara. A városba újonnan érkezők vagy átutazók így fokozott érdeklődéssel tekintenek körül, maid rövid vizsgálódás után csalódottan állapítják meg: „semmit sem látni az egészből”... Valóban, hiszen a rendező- pályaudvar kissé távolabb esik a személyforgalmi résztől. A kíváncsi látogató csupán a karcsútestű vilá- gítócszlopokat és a rendező impozáns irányítótornyát veheti szemügvre. Most. számtalan fényes sínpályán néhány homokbuckán és rövid utcácskán átvágva a rendező felé közeledünk. Útikalauzomat — Cserháti Józsefet — a szolnoki vasúti csomópont üzemmérnökét a rendező feladatáról, rendeltetéséről faggatom. — A feladat a hozzánk érkező vonatok feldolnozása. illetve új szerelvények ösz- szeállítása. A mi dolgunk tehát nem! más. mint a célnak megfelelően rendeltetési helyük szerint csonortosítani az egyes vagonokat. A szerelvények beérkeznek a magas- togadóba. innen azután a gurító segítségével különböző sínpárokra futta fiuk vagonjait. s hamarosan összeállnak az új menetkész szerelvények. Irány Budapest. Békéscsaba. Debrecen vagy éppen Kiskunfélegyháza. Közben a rendezőpályaudvarra érünk. Ameddig a szem ellát, vágányok és vágányok sorakoznak. Balra a magasfogadó, előttünk pedig utunk végcélja a négyemeletes rendezőtorony. vagy ahogyan hivatalosan emlegetik: a vágányfék-torony. Rövid pihenőt kell tartanunk, az átjáró foglalt, szerelvény gördül megrakottan. Néhány perc s a torony legfelső emeletén Csapó József. a rendelkező forgalmi szolgálattevő szobájában vagyunk. Középtermetű barna férfi. Szájában üres szipka ló», A vezérlőasztal előtt áll. néhány gombnyomás, s apró piros lámpácskák gyulladnak ki. A szerelvény útvonalát jelzik. Most hirtelen telefon cseng, majd a szobai hangszóró szólal meg. számomra ismeretlen jelentésű számsorokat közöl. Újabb telefonok. közben rövid félmondatos utasítások a mikrofonba. A vezérlőn percenként változik a helyzet, vonatok jönnek, vonatok mennek. Néhány pillanat szünet, cigarettára gyújt s felém fordul: — Tavaly novembertől, a próbaüzem megindulásától kezdve dolgozok itt. Szeretem a munkám, hisz olyan, amit nehezen lehetne megunni. Naponta, óránként sőt percenként adódnak az új, megoldásra váró feladatok, ismétlődés ritkán van. Igaz. kicsit nagy a forgalom, bár a hétfő csendes napnak számít. Nálunk kedd éjjel kezdődik a hajrá. Nem tagadom, mire befejezem a munkát. nagyon kifáradok. Az állandó megfeszített figyelem sokat kivesz az emberből. Nem unatkozna itt két, vagy több ember sem, de hát hiába, így is kevesen vagyunk... A telefon, a hangszóró, a mikrofon közben „rendületlenül dolgozik”. Ilyenkor félbeszakad a beszélgetés, és csak nagy szünetekkel folv- tatódik. A munka nem tűr halasztást, lent a vágányok között mozdonyvezető, rendezőmunkások várják az utasítást. Innen föntről messzire látni. Most éppen egy új szerelvény áll a gurító előtt, vagonjai kettesével-hárma- sával külön útra indulnak. Közvetlen alattunk egy fé- kező-gyorsító berendezés működik, nagy zakkanások- kal. Pár perc. s a magasfogadón már csak a mozdony all. Elhagyta a szerelvénye-■■ Mj is búcsúzunk. lefelé készülődünk. Útközben be- bekukkangatunk az egyes emeletekre. Itt a fékezést irányítják, ott a közvetlen vagonirányítást végzik. A földszinten hatalmas műszerterem. Halk egvenletes zörej, dolgoznak a ielfogó- berendezések. Ellenőrzik Csapó József és társai irányítását, biztosítják a munkát. Kint a torony mellett nagy munka folyik. Épül a villamosvezeték. hamarosan a rendezőt is bekapcsolják. Mikor az állomásra érünk, épp egy villamosszerelvény indul. A várakozók körbeáll- ják. szokatlan még a látvány...' H. D. — Egyáltalán lehetséges, hogy ezeket egy tsz-elnök be tudja tartani? — Nem mindet a tsz-elnök- nejc kell betartani. Az ő kötelessége azonban, hogy előírja a tűzrendészeti utasításokat beosztottjainak, az üzemvezetőnek. Ő felelős azért, hogy legyen tűzrendészeti bizottság, tűzrendészeti felelős, önkéntes tűzoltóság, stb. Ha ezt megtette, akkor már azokat ellenőrizzük, akiket erre kijelölt. De ha ezt a tsz-elnök elmulasztja, nyilvánvaló, hogy mindenért őt vonják felelősségre. — Azt is sérelmezik a szövetkezetekben, olyan költekezésre kötelezik a tűzrendészeti hatóságok a gazdaságokat amelyek nem térülnek meg? — Értem miről van szói Ma már valóban nem épülhet egy létesítmény se anélkül, hogy a tűzrendészeti hatóságok ne véleményezzék, s meg ne követeljék a tűzrendészeti előírásokat. De most sajátos helyzetben is va-, gyünk. Korábban, a korszerűtlen épületeknél mindez nem történt meg. Hogy egy példát is mondjak: a régi istállókon nincsenek villámhárítók. Járási-városi parancsnokságaink megbeszélik a szövetkezetekkel, hogy pótlólag milyen ütemben tudják a villámhárítókat megvásárolni,' felszerelni. Nem kidobottpénzről van szó. Ezen a nyáron sok vihar vonult át a megye felett. g hogy 5ó órában mondjam még ■ len yillámcsaoásos tűz sem volt. Nem akarok mindenáron direkt bizonvítékokat keresni. de nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy az utóbbi években sok mindent tettek e tekintetben a termelőszövetkezetek. — Effvébként egv villámhárító csak 5—6' ezer forint, de ba történetesen leég egy hízó- marha istálló, már milliós értékek mennek tönkre. ta börzék —•
