Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-20 / 166. szám

1969. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Sem szöve sem haladás Art Buchwold, a neves amerikai humorista annak a meggyőződésének adott han­got, hogy Nixon aligha vé­letlenül választotta ki régi keletű politikai riválisát, Nelson Rockefeller New York-i kormányzót arra a latin-amerikai tényfeltáró körútra, amelyhez fogható kudarc legutoljára az ötve­nes évek végén érte az ame­rikai kormányzatot: amikor hasonló körutat tett — Nixon alelnök. És ha egyszer Nixon megismerkedett a kő­záporral meg a rothadt pa­radicsomokkal okosko­dik Buchwald. A Rockefeller-körútról megjelent számtalan kom­mentár és karikatúra egyet­ért abban, hogy Nixon kül­döttjének módjában volt a saját bőrén tapasztalni a latin-amerikai tényt: gyor­san és egyre nagyobb mér­tékben növekszik a dél; kon­tinensen az elkeseredés az Egyesült Államok és Latin- Amerikát kiaknázó monopó­liumai iránt. Mintha Rocke­feller körútja csak példázni akarta volna a moszkvai nagy tanácskozás fődokumen­tumának megállapítását: „A latin-amerikai népek harcol­nak az elnyomás, a belügye- ikbe való leplezetlen ameri­kai imperialista beavatkozás ellen. A munkások sztrájk­mozgalma, a parasztság meg­mozdulásai, a diákság és más rétegek akciói arról tanús­kodnak, hogy a széles néptö­megek az egész kontinensen egyre erősebb ellenállást ta­núsítanak az Egyesült Álla­mok diktátumával és az ame­rikai katonai tervekkel szem­ben”. A három szakaszban lebo­nyolított Rockefeiler-körút tehát nem csupán a Nixon- kormányzat számára tárta fel a latin-amerikai tényeket, hanem ékesen megmutatta a tényleges helyzetet az egész világnak. Még a New York Times is kénytelen volt rá­mutatni arra, hogy amerikai szempontból egyedül értelme az útnak abban volna, ha Rockefeller „feltárná Nixon előtt a latin-amerikaiak je­lenlegi ellenérzését az Egye­sült Államok segélypolitiká­ja, kereskedelempolitikája, és egyáltalán egész politikája iránt, s feltárná azt — a maga mélységében és széles­ségében”. Az amerikai imperializmus a kubai forradalom óta nagy figyelmet szentel a korábban elhanyagolt latin-amerikai „szomszédnak”. Szoros szö­vetséget alkotva a helyi reak­cióval, az amerikai imperia­lizmus különböző vezetői minden módon megpróbálták megakadályozni, hogy más latin-amerikai népek is kö­vessék Kuba példáját. Elő­ször még 1961-ben Kennedy elnökségének kezdetén, Wa­Felveszünk bedolgozó perzsa csomózó nőket, géppel vagy anélkül Jó kereseti lehetőség, fizetett szabadság. Jelentkezni személyesen vagy írásban. Szőnyegszövő HTSz. — Mezőtúr, Sallai út 11.— Királyné. shington — az uralom új, leplezett formájának céljá­ból — előterjesztette a „Szövetség a haladásért” programot. Ez hatásos, gaz­dasági segéllyel kombinált vállalkozás lett volna, az osz­tályuralom keretei között vég­bemenő és az amerikai befo­lyást megőrző latin-amerikai reformok végrehajtására, hogy azzal kifogják a szelet a forradalom vitorláiból. Ám joggal állapította meg éppen a moszkvai dokumentum — értékelve az elmúlt évtizedet —, hogy az „Egyesült Álla­mok imperialista politikája súlyos nehézségekbe ütközik. Nem sikerült stabilizálni a reakciós rendszereket és nem sikerült kieszközölnie az összes kormányok beleegye­zését az Amerika-közi béke- fenntartó erők” létrehozásá­hoz. A „Szövetség a hala­dásért” program vereséget szenvedett. Sem szövetség, sem hala­dás — fogalmazták már né­hány évvel ezelőtt a latin­amerikai fővárosokban. A papíron impozáns amerikai segélyprogram „ valóságban, amikor az' összegeket folyó­sítani kellett jócskán meg- kurtult; közismert, hogy _az amerikai kongresszus évfol- évre — és egyre nagyobb mértékben — lefaragta az amerikai segélyprogram ösz- szeget és e tekintetben a la­tin-amerikai keretekkel sem tett kivételt. Másfelől a se­gélyezett kormányok, a feu­dális erőkkel szövetkezett la­tin-amerikai tiszti körök nyo­mása alatt, ellene szegültek bármifajta reformnak, abban a forradalom előhírnökeit látva; . ' És éppen Latin-Ameriká- ban fogalmazták meg a leg­határozottabban a harmadik világban immár általánossá lett jelszót: nem segélyt, hanem kereskedelmet! Vagy­is egyenlőségen alapuló ke­reskedelmet. Az amerikai trösztök külföldi tőkebefek­tetéseinek majdnem egyhar- mada éppen a latin-amerikai földrészen található. Az a profit, amelyet az amerikai tőkések — jellemző módon éppen a forradalmaktól fél­ve — Latin-Amerikából ki­vontak, jóval meghaladta a segélyösszegeket. Es arról nem is szólva, hogy az Egye­sült Államokkal folytatott kereskedelem cserearányai szintén évi több milliárd dol­láros veszteséget okoznak a latin-amerikai országoknak. A latin-amerikai kormányok­nak is legfőbb követelése ép­pen ezért a kereskedelmi árarányok megváltoztatása. Az amerikai kormánynak, miután a problémákkal szem­ben nem volt igazi és hatá­sos fegyvere, a gyakorlatban fel kellett adnia illúzióit, hogy a forradalom és a reak­ció közötti „harmadik utat” egyengetheti. Ezért egyre gyakrabban és egyr^ inkább arra kellett támaszkodnia, amire tudott: a fegyverekre. Mármint a latin-amerikai po­litikában ismét egyre na­gyobb szerepet játszó reak­ciós hadseregekre. A New York Times elkeseredetten írja, hogy Roc­kefeller látogatásának lénye­ge látható azon a fényké­pen, amelyik a kínosan mo­solygó New York-i kormány­zót a véreskezü haiti-i diktá­tor, Duvalier társaságában ábrázolja; a szörnyű terror­ral uralkodó Duvalier széles mosollyal mutat az elnöki pa­lota elé kivezényelt tömeg­re. Haiti volt az egyetlen, ahol Rockefeller incidens nélkül megúszta. Ennél gro­teszkebb bizonyítványt az amerikaiak latin-amerikai politikájáról aligha lehet ki­állítani. Avar János Hatmillió forint értékű exporttermék Előzetes felmérések sze­rint megyénk kisipari ter­melőszövetkezeteiben az idén mintegy 61—62 millió forint értékű árut termelnek ex­portra. Ezekre meg is kötöt­ték a szerződést. Legtöbbet a Jászsági Egyesült Cipész Ktsz és a mezőtúri Ruházati Ktsz teljesít ebből. A két szövetkezet export termelése évvégéig megközelíti a 40 millió forintot A cápák is közr e j átszőttek Thor Heyerdahl norvég vi­lágutazó pénteken este társai­val együtt úgy döntött, hogy végképp elhagyják hajójuk, a Rá fedélzetét. Heyerdahl úgy nyilatkozott, hogy vérző szívvel szánja rá magát er­re a lépésre, de a viharvert és erősen átázott papíruszha- jó megmentésére jóformán semmi remény sincs, mert a közelében nyüzsgő cápák megakadályozzák a keletke­zett károk kijavítását Heyerdahl közölte: bárhogy végződjék is ez a mostani út, a Rá útját feltétlenül si­keresnek kell tekinteni. A kis hajó ugyanis a Marokkó Safi kikötőjéből kiindulva eddig lényegesen nagyobb távolsá­got tett mint a legkisebb tá­volság az afrikai és az ame­rikai kontinens között. A Shenandoah motorosha­jó, amely fedélzetére vette a hosszú viharoktól teljesen kimerült legénységet, jelenleg a Barbados-sziget irányába tart, amelytől körülbelül hat­száz tengeri mérföldre (mint­egy ezer kilométerre) volt a Rá, amikor Heyerdahl és tár­sai úgy határoztak, hogy el­hagyják hajójukat. Űj pavilon, szép áruval Megnyílt az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat 33. sz. Ruházati Boltja és a Ti­szavirág eszpresszó közötti lezárt utcarészen a MÉK leg­újabb zöldség és gyümölcs­pavilonja. Az első pillanat­ban feltűnik, hogy ez a csi­nos kis csupaüveg pavilon el­takarja az egyébként nem túlságosan szép látványt, a kerékpártárolót. Az első napon nagyon szép árut — és az állami gazda­ságok boltjához viszonyítva — olcsón árusítottak ott. Az állami gazdaságok boltjában például 6 forint volt a para­dicsom, az új pavilonban 5 forint. Reméljük a szép és olcsó áru nem fogy ki a pa­vilonból, a MÉK pedig az olyan ötletekből, amely a vásárlóközönség jobb és ol­csóbb zöldség-gyümölcs ellá­tását segíti. — bo —i Ingyen utazhat a szeptember 14-i Csehszlovákia—Magyarország vb selejtező labdarúgó mérkőzésre. HA RÉSZTVESZ A N É P L A P JÚLIUS 27-ÉN INDULÓ REJTVÉNYPÁLYAZATAN Főnyeremény: kétszemélyes prágai utazás. Egyéb értékes tárgynyeremények: világvevő rádió, kerékpár, sportfelszerelések, stb. KEDVES OLVASÓNK! Figyelje keddtől a Néplapot, mert ismertet­jük a pályázat feltételeit. Türelmetlenek-e a tűzoltók a tsz-ekben? Beszélgetés Szilágyi László alezredessel, a Szolnok megyei Tűzrendészeti Parancsnokság vezetőjével Több szövetkezetben járva tapasztaltuk mostanában, nem szívesen emlékeznek vissza a tűzrendészeti ható­ságok látogatására. Olyan véleményt is hallottunk, hogy a tűzrendészeti szemlé­ken aprólékosság érvényesül, nem veszik figyelembe az adottságoikat, s hogy túl ma­gas szabálysértési bírságokat szabnak ki. Munkatársunk felkereste Szilágyi László al­ezredest. a Szolnok megyei Tűzrendészeti Parancsnokság vezetőjét, megkértük, hogy mondja el: mi a véleménye erről? Azt válaszolta: — Valószínűleg ön is tud­ja, hogy tavaly október el­seje óta, az addigi maximá­lisan 500 forint pénzbírság helyett most 5 ezer forintig terjedő pénzbüntetést is ki­szabhatnak a tűzrendészeti hatóságok. Egyébként koráb­ban sem volt kevesebb tűz­rendészet! szabálysértési el­járás, mint az idén. csak az összegek változtak. Az októ­ber elseje előtti tételeket persze, hogy nem tették szó­vá, azoknak már visszatartó erejük nem volt. A mostania­kat bizony megérzik. Járási, városi parancsnokságaink át­lagosan két-háromezer forin­tot szabtak ki. — Ne haragudjon Szilágyi elvtárs. ezek már zsebbe nyú­lós tételek. Minek alap'án lehet így megbírságolni egy szövetkezeti vezetőt? — Természetesen csak sú­lyos, több pontból álló és visszatérő mulasztás esetén. Alapvető előírások figyelmen kívül hagyásáról van szó. Például a tűzoltófelszerelések hiányáról, a fűtőberendezé­sek szabálytalan üzemelteté­séről. tűzveszélyes folyadé­kok hanyag tárolásáról, elektromos berendezések nem előírásszerű működtetéséről. Nem vagyunk a technika ellenségei, s ml is örülünk annak, ha történetesen egy csutka tüzelésű tejmelegítő helyébe olajfűtésűt állít be a szövetkezet. De azt jelent­sék be a tűzrendészeti ható­ságoknak, hogy véleményt tudjunk adni. hogyan a leg­veszélytelenebb működtetni. — Egyébkén hány félé tűz­rendészeti előírás van? — Sok. Csak a tűzrendé­szeti szabályok százon felüli kitételből állnak, s még eh­hez jönnek a szabványok kö­vetelményei is. Sínek felett a toronyban A közelmúltban a televí­zió. a rádió és a sajtó ré­vén csaknem az egész or­szág szerzett tudomást arról, hogy a szolnoki pályaudva­ron milyen nagyarányú vál­tozásokat terveznek. Értesül­tünk arról is, hogy az át­építés egyik legjelentősebb lépcsőiéként elkészült az or­szág legmodernebb rendező- pályaudvara. A városba újonnan érkezők vagy át­utazók így fokozott érdek­lődéssel tekintenek körül, maid rövid vizsgálódás után csalódottan állapítják meg: „semmit sem látni az egész­ből”... Valóban, hiszen a rendező- pályaudvar kissé távolabb esik a személyforgalmi résztől. A kíváncsi látogató csupán a karcsútestű vilá- gítócszlopokat és a rendező impozáns irányítótornyát ve­heti szemügvre. Most. számtalan fényes sínpályán néhány homok­buckán és rövid utcácskán átvágva a rendező felé kö­zeledünk. Útikalauzomat — Cserháti Józsefet — a szol­noki vasúti csomópont üzemmérnökét a rendező feladatáról, rendeltetéséről faggatom. — A feladat a hozzánk érkező vonatok feldolnozása. illetve új szerelvények ösz- szeállítása. A mi dolgunk te­hát nem! más. mint a célnak megfelelően rendeltetési he­lyük szerint csonortosítani az egyes vagonokat. A szerel­vények beérkeznek a magas- togadóba. innen azután a gurító segítségével különbö­ző sínpárokra futta fiuk va­gonjait. s hamarosan össze­állnak az új menetkész sze­relvények. Irány Budapest. Békéscsaba. Debrecen vagy éppen Kiskunfélegyháza. Közben a rendezőpályaud­varra érünk. Ameddig a szem ellát, vágányok és vá­gányok sorakoznak. Balra a magasfogadó, előttünk pedig utunk végcélja a négyeme­letes rendezőtorony. vagy ahogyan hivatalosan emle­getik: a vágányfék-torony. Rövid pihenőt kell tarta­nunk, az átjáró foglalt, sze­relvény gördül megrakottan. Néhány perc s a torony legfelső emeletén Csapó Jó­zsef. a rendelkező forgalmi szolgálattevő szobájában va­gyunk. Középtermetű barna férfi. Szájában üres szipka ló», A vezérlőasztal előtt áll. néhány gombnyomás, s apró piros lámpácskák gyulladnak ki. A szerelvény útvonalát jelzik. Most hirtelen telefon cseng, majd a szobai hang­szóró szólal meg. számomra ismeretlen jelentésű számso­rokat közöl. Újabb telefo­nok. közben rövid félmon­datos utasítások a mikrofon­ba. A vezérlőn percenként változik a helyzet, vonatok jönnek, vonatok mennek. Néhány pillanat szünet, cigarettára gyújt s felém fordul: — Tavaly novembertől, a próbaüzem megindulásától kezdve dolgozok itt. Szere­tem a munkám, hisz olyan, amit nehezen lehetne meg­unni. Naponta, óránként sőt percenként adódnak az új, megoldásra váró feladatok, ismétlődés ritkán van. Igaz. kicsit nagy a forgalom, bár a hétfő csendes napnak szá­mít. Nálunk kedd éjjel kez­dődik a hajrá. Nem taga­dom, mire befejezem a munkát. nagyon kifáradok. Az állandó megfeszített fi­gyelem sokat kivesz az em­berből. Nem unatkozna itt két, vagy több ember sem, de hát hiába, így is keve­sen vagyunk... A telefon, a hangszóró, a mikrofon közben „rendület­lenül dolgozik”. Ilyenkor félbeszakad a beszélgetés, és csak nagy szünetekkel folv- tatódik. A munka nem tűr halasztást, lent a vágányok között mozdonyvezető, ren­dezőmunkások várják az uta­sítást. Innen föntről messzire lát­ni. Most éppen egy új sze­relvény áll a gurító előtt, vagonjai kettesével-hárma- sával külön útra indulnak. Közvetlen alattunk egy fé- kező-gyorsító berendezés működik, nagy zakkanások- kal. Pár perc. s a magasfo­gadón már csak a mozdony all. Elhagyta a szerelvénye-■■ Mj is búcsúzunk. lefelé készülődünk. Útközben be- bekukkangatunk az egyes emeletekre. Itt a fékezést irányítják, ott a közvetlen vagonirányítást végzik. A földszinten hatalmas mű­szerterem. Halk egvenletes zörej, dolgoznak a ielfogó- berendezések. Ellenőrzik Csapó József és társai irá­nyítását, biztosítják a mun­kát. Kint a torony mellett nagy munka folyik. Épül a villa­mosvezeték. hamarosan a rendezőt is bekapcsolják. Mi­kor az állomásra érünk, épp egy villamosszerelvény in­dul. A várakozók körbeáll- ják. szokatlan még a lát­vány...' H. D. — Egyáltalán lehetséges, hogy ezeket egy tsz-elnök be tudja tartani? — Nem mindet a tsz-elnök- nejc kell betartani. Az ő kö­telessége azonban, hogy elő­írja a tűzrendészeti utasítá­sokat beosztottjainak, az üzemvezetőnek. Ő felelős azért, hogy legyen tűzrendé­szeti bizottság, tűzrendészeti felelős, önkéntes tűzoltóság, stb. Ha ezt megtette, akkor már azokat ellenőrizzük, aki­ket erre kijelölt. De ha ezt a tsz-elnök elmulasztja, nyil­vánvaló, hogy mindenért őt vonják felelősségre. — Azt is sérelmezik a szö­vetkezetekben, olyan költe­kezésre kötelezik a tűzrendé­szeti hatóságok a gazdaságo­kat amelyek nem térülnek meg? — Értem miről van szói Ma már valóban nem épülhet egy létesítmény se anélkül, hogy a tűzrendészeti ható­ságok ne véleményezzék, s meg ne követeljék a tűzren­dészeti előírásokat. De most sajátos helyzetben is va-, gyünk. Korábban, a korsze­rűtlen épületeknél mindez nem történt meg. Hogy egy példát is mondjak: a régi istállókon nincsenek villám­hárítók. Járási-városi pa­rancsnokságaink megbeszélik a szövetkezetekkel, hogy pót­lólag milyen ütemben tudják a villámhárítókat megvásá­rolni,' felszerelni. Nem ki­dobottpénzről van szó. Ezen a nyáron sok vihar vonult át a megye felett. g hogy 5ó órában mondjam még ■ len yillámcsaoásos tűz sem volt. Nem akarok minden­áron direkt bizonvítékokat keresni. de nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy az utóbbi években sok mindent tettek e tekintetben a termelőszövetkezetek. — Effvébként egv villámhárító csak 5—6' ezer forint, de ba történetesen leég egy hízó- marha istálló, már milliós értékek mennek tönkre. ta börzék —•

Next

/
Oldalképek
Tartalom