Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

1969. július IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ismerkedés az autószifonnal Nem hiánycikk már a szénsavpatron, igy a néhány hónapra félretett „házi szó­davízgyárak” — az autószi- fonak — újra „szolgálatba léphetnek”. Jó alkalom ez arra, hogy teljesen szétsze­reljük a készüléket, ellen­őrizzük az egyes alkatrészek állapotát, megtisztítsuk őket, miközben a működésével is tisztába jöhetünk. Régebben vastagfalú üveg­ből készítették az autószifon- palackot s azt erős, sűrű drótfonattal vették körül az esetleges robbanás okozta veszélyek elkerülésére. Ma már kizárólag alumíniumból állítják elő a palackokat, — ezek kétségtelenül biztonsá­gosabbak elődeiknél, — de i,áramvonalasabbak”, tetsze­tősebbek is. Az üveg palack­nak legfeljebb az volt az előnye, hogy szemmel ellen­őrizhető volt a vízfeltöltés szintje s a szódavíz kifogyá­sa; Rendkívül fontos, hogy a vízfeltöltés nívója fölött megfelelő légtér maradjon a ' vízben fel nem oldódó szindioxid számára, a nyomás kiegyenlítésére és mérséklésére, a robbanás el­kerülésére; Alumínium pa­lackoknál túltöltés ellen egy csőnyúlvány — ún. nívócső — szolgál, mely menettel il­leszkedik a palack nyakába. Tisztításnál ki kell szerelni ezt az alkatrészt, de vízzel csak akkor szabad feltölteni a palackot, amikor a nívó- csövet már ismét a helyére csavartuk. — Egyébként kb. kéthetenként mosogatóporos vízzel, három-négy hónapon­ként pedig ecetes vízzel aján­latos kitisztítani a palackot; az utóbbi a vízkő eltávolí­tására való. ' A palack nyakába vastag gumitömítéssel. illeszkedő felszállócsőről aligha kell több szót ejtenünk, egyszerű, hosszúéletű alkatrész. Annál inkább az autószifonfejről, mely az egész készülék „lel­ke”, annak is a patront be­fogadó részéről. E nyúlvány fűratának legmélyén a ki­szúrótű foglal helyet, fölötte az ún. nyakgumi találhatói melyet finom menetű leszo­rító gyűrű tart a helyén. A kiszúrótű az autószifon legkényesebb része. A fer­dén levágott végű tűnek olyan erősnek kell lennie, hogy minden nehézség nél­kül átszúrhassa a patron alumíniumdugóval lezárt nyakát. E nagy igénybevétel közben megesik, hogy a tű eltörik. A szifonfej tervezői gondoltak erre, ezért vásár­láskor minden autószifonhoz egy olyan univerzális kul­csot adnak, amellyel a tűcsere könnyen és gyorsan elvégez­hető. Ha egyébként nincs is különösebb panasz a tűre, — időnként akkor is szerej ük ki a helyéről, a kiszúrótű­nek a szifonfejbe nyúló ré­szén ugyanis egy gumikari­ka található, amelynek el­mozdulása vagy elszakadása sok kellemetlenséget okoz­hat. Ez a gumikarika valójá­ban egy visszacsapószelep; a széndioxid beáramlásakor — a nyomás hatására — kissé megemelkedik, szabad utat engedve a gáznak, majd a nyomás megszűntekor ismét ráfeszül a befúvónyílásra. Ha a gumi nincs a helyén, a patron nyaka mellett vissza- szivárgás indulhat meg, las­san „elszökik” a nyomás a palackból. Ä nyakgumiként említett tömítés arra szolgál, hogy a felszúrás közben szorosan körülvegye a patron nyakát* megakadályozza a nagynyo­mású gáz oldalra való ,.kitö­rését”. A nyakgumi viszonylag hamar be gyúró­dik, elmorzsolódik, kifá­rad”; Kicserélése az emlí­tett kulcs segítségével nem jelent nehézséget. Élettarta­mát meghosszabbíthatjuk, ha a patrontartót a belehelye­zett patronnal együtt először óvatosan, egy menetnyire csavarjuk fel a nyúlványra, majd a patront két ujjunk­kal megfogva benyomjuk a nyakgumi nyílásába, s csak ezután kezdjük erőteljeseb­ben csavarni a menetes pat­rontartót A szifonfej emeltyűvel és erős rugóval működő szele­pének élettartama jóformán korlátlan, még tisztításra sem szorul, hiszen mind a Félelem a sötét utcákon Leginkább az asszonyok félnek Bátrabb: a fiatalabb korosztály Ä túlzott és alaptalan fé­lelem érzését karikirozzák ki a vicclapok hasábjain a humoreszk írók a világnak szinte minden pontján. Az Allensbachi Demoszkópiai Intézet nemrégiben arra a kérdésre akart feleletet kap­ni, hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban Nyugat-Német- országban. Egy széleskörű vizsgálat során minden ötö­dik német bevallotta, hogy néha-napján bizonytalanul érzi ínagát és fél. A félénk viselkedés okát a legtöbb meginterjúvolt fő­leg a növekvő kriminalitás­ban vagy ennek publikálásá­ban látja. Nem derül ki ez­zel kapcsolatban a televízió­ban látható „kemény” ame­rikai krimi-filmek szerepe. Kiderült viszont, hogy a bű­nözéssel összefüggő kérdések lényegesen erősebben foglal­koztatják a lakosságot, mint példának .okáért a társadal­mi vagy akár politikai prob­lémák. Az éjszaka fekete leple azonban még a bűncse­lekményeknél is jobban idéz elő félelmet az emberekben. A félénkek száma azonnal megkétszereződik, ha az éj­szakai hazamenés közbeni érzelmek után kérdez az in­terjúvoló. Itt természetsze­rűleg a női nem .tagjai a legfélénkebbek és 37 száza­lékkal az élen állnak. A fér; fiáknak ezzel szemben csak 3 százaléka vallja be nyíltan a sötétben fellépő félelmi érzését, további 12 százaléka pedig beismeri, hogy néha, az esti utcákon járva, félni kezd. Igen tanulságos a statiszti­kai részletezésből megtudni azt, ami az áltlagszámok mö­gött meghúzódik. A félelem, ennek alapján, a nagyváro­sokban van otthon. A vidéki lakosságot ezzel szemben csak ritkábban szorongatja a félelem; Érdekes a félel­met társadalmi szemszögből nézve is megvizsgálni. Az Allensbachi Intézet így pél­dául megállapította, hogy a szegényebb társadalmi réte­gek tagjainál lép fel a leg­többször a bizonytalanság és a félelem érzése. Az Allensbach Intézet köz­véleménykutatói az egyes­korosztályok félelemérzését is feljegyezték. A 60 éven felülieknek több mint a fele fél a sötétben. A 30 éven aluli fiataloknak viszont már csak az egyharmada érez bizonyos körülmények között félelmet. Most a közvéle­ménykutatókon volna a sor. akiknek azt kellene meg­tudni, hogy az idősebb nem­zedék a „félelemmentes” fia­taloknál őszintébben vála­szolta-e meg a hozzá inté­zett kérdéseket. nagynyomású gáz, mind a rajta átáramló szódavíz erő­teljesen átmossa Éppen ezért szétszedését sem javasoljuk, elég nehéz utána összesze­relni. A csaknem teljes egészé­ben alumíniumból készülő autószifonon több menetes csatlakozást találunk. Köztu­domású, hogy az alumínium viszonylag puha fém, ezért különösen vigyázni kell a menetek épségére, összecsa­varáskor vigyázzunk, hogy a menetes részek simán, köny- nyen fussanak egymáson. — Szorulás esetén kevés ét­olajjal kenjük be a menete­ket. A palack nyakának erő­sen kopott menetét — ha „lötyög” rajta a szifonfej — sürgősen javíttassuk meg. mert enélkül nem biztonsá­gos az autószifon működése. A patron fokozatos be­csavarásakor, a széndioxid beáramlása közben, rázogas- suk a palackot, ez meggyorr sítja a gáz oldódását a víz­ben. Fontos szabály: szóda­vízzel telt autószifont soha ne tegyünk hőforrás közvet­len közelébe, de még a> tűző napra se! Végül hadd említsük meg, hogy az autószifonnal nem­csak szódavíz készíthető, ha­nem különféle szénsavas gyü­mölcslevek, sőt, akár pezsgő- bor is. Ha ilyen célra hasz­náltuk a palackot, utána min­dig gondosan mossuk ki. B. L Uj edénygyár Hódmezővásárhelyen A Finomkerámiaipari Művek hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárában befejezték az üzemi próbákat. A próba üzemelése alatt kb. 60 ezer darab különböző porcelán­edény készült. Az edénygyártás teljes felfutása 1970 közepére várható, amikor évente háromezer tonna különböző edény készül. A piac igényének megfelelően a választék bővítésére évente 1—2 komplett új terméket és 10—15 egyedi terméket hoznak for­galomba. Képünkön: részlet az új edénygyárból.— (MTI foto—Mező Sándor felvétele) Gyógyító levegő A Korszakovról elnevezett moszkvai klinikán már több éve működik egy „aeroionoterápiai” laborató­rium. Az orvosságok szer­vezetbe juttatásának egy új módszerét dolgozzák itt ki. Mikor betegek vagyunk, tablettákat, parókát szedünk, bőrünket kenőccsel kenjük, néha injekciókat kapunk. De mindegyik kipróbált módnak vannak hátrányai is. Ä gyógyító anyagnak a betegség által megtámadott helyre kell jutnia. A „szállí­tóeszköz” szerepét a vér ját- sza. Csakhogy az orvosság, amely az egyik szervre gyó- gyítólag hat, eljut a többi szervbe is, amire semmi szükség, sőt; néha ártalmas is lehet. — Ég ha az orvosságot a vénán keresztül közvetlenül a vérbe juttatjuk? ■— Először is ezt csak kevés preparátummal tehetjük meg — válaszolja! Georgij Jakov­lev, a klinika vezetője; — Azonkívül a véna nem bírja el, hogy évekig naponta in­jekciózzák. De nemcsak er­ről van szó. Az oldat mindig megváltoztatja a vér össze­tételét és az összes szervbe továbbra is eljut. ...Jakovlev doktor húsz éve kezdett el gondolkodni azon, hogyan lehetne a gyógyszert a légzőutakon keresztül jut­tatni az emberi szervezetbe; Ha a preparátumot szétpor- lasztjuk, könnyen kerül a tü­dőn át a vérbe, így nem ütközik a fiziofógiai gátak rendszerébe. Ez volt az első lépcsőfok, melyet aexoterá- piának lehetne nevezni. Am az új módszer még számos hiányossággal járt: a dózisokat nehéz volt ponto­san meghatározni, az apró részecskék összeragadtak. Ekkor Jakovlev doktor megpróbálta a szétporlasztott gyógyszer részecskéit elektro­mos mező hatásának kiten­ni. ionizálta őket. Ez meg­oldott sok problémát: a ré­szecskék még kisebb mére­tűek lettek, az elektromos töltésű részecskék taszították egymást, ezáltal nem ragad­hattak össze, a dózásokat így pontosan meg lehetett álla­pítani. A szervezetben nemcsak a bőr, a belek gátjait kell le­küzdeniük az orvosságoknak. Vannak sokkal komolyabb akadályok is, így pl. a hema- toencefallikus gát — egy kü­lönleges fiziológiai mechaniz­mus, amely az idegrendszert védi a számára káros ké­miád anyagoktól. De mi a teendő. ha a megtámadott rész éppen az idegrendszer­ben van? Ami a hagyomá­nyos módszerekkel elérhetet­len, azt itt meg tudja oldani az aeroionoterápia. A készüléket technikailag az jellemzi, hogy oxigénben gazdag, négy atmoszféra nyo­mású levegő és a gyógyszer oldata egyszerre jutnak a porlasztóba, innen az oldatot már tartalmazó levegő egy kvarclemez hegyes végét érintve egy hengerbe jut, majd az ionizáció után hermeti­kusan zárt kamrába áram­lik, ahol a beteg tartózkodik. Egy köbcenti levegő tízezer iont tartalmaz, vagyis 20—25 perces kezelés alatt a beteg 17 milliárd gyógyító auraiont lélegez be. a helyiséget min­den kezelés után szellőzte­tik és fertőtlenítik. — A módszerrel különösen az asztma és a hipertónia gyógyítható, valamint a szív­ás véredén yrendszeri meg­betegedések. Jelenleg csak könnyen oldódó gyógyszerek­kel dolgozunk, de a nehe­zen oldható preparátumok problémájának megoldása sem késik már sokáig. Akkor válik majd módszerünk va­lóban univerzálissá. Az elektromos töltés és az orvosságok együttesen jó ha­tással vannak a vér össze­tételére és a vérnyomásra egyaránt. Nemrég Jakovlev doktor még egy újítást vezetett be: az addig használt egyszerű víz helyett ásványvizet kez­dett használni. A különböző betegségekhez különféle ás­ványvizet alkalmaznak. Olykor ásványvíz helyett egyszerű tengervizet fújatnak a kezelő szobába, ez is igen jó hatásúnak bizonyult. A berendezés lehetővé teszi azt is, hogy mesterségesen előál­lítsák a legjobb nyaralóhe­lyek gyógyító levegőjét. Pjotr Kurisev orvos Több mint ezernyolcszáz szövetkezeti dolgozó szabad szombaíos Az aeroionoterápiai laboratórium vezetője a kezelöszoba levegőjét megtöltő ionokat méri Megyénk kisipari termelő­szövetkezeteiben egyre ered­ményesebb a szocialista bri­gádmozgalom. A mintegy hatvan szövetkezet közül mindössze kilencben nem alakult még szocialista cí­mért küzdő brigád. Jelenleg összesen 235 szocialista bri­gádban, több mint kétezeröt- százan dolgoznak. Az ő tevé­kenységük is közrejátszott abban, hogy 13 szövetkezet­ben bevezethették a csökken­tett munkaidőt. Így több mint ezernyolcszáz szövetke­zeti dolgozó kéthetenként szabad szombatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom