Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

r 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. július 19. Szegfű termesztés nagyüzemben Sörgyárosok harca as hGÍÍ javaslat ellen Ssmirnai szőnyeg — Lengyelorsságból Folyékony hal A Pullman-gyár európai „vagonja“ Nagy-Britannia átértékeli a lehetőségeket i arisztokratákhoz fordultak. Bajorországi Konstantin her­ceg állt a „sörvédők” élére, és követelte a kormánytól, hogy „tegyen intézkedéseket a német sör évszázados re­putációjának megvédésére”. A Közös Piac sörügyi bi­zottsága azt állítja, hogy a vegyi adalékanyagok „nem mindig képeznek tisztátalan- ságot. viszont olcsóbb sör­gyártást tesznek lehetővé”. Erre az évre a német sör- gyárosok mondhatni filozó­fiai jellegű érvekkel vála­szolnak. Peter Stile, az NSZK sörgváros szövetségé­nek igazgatója kijelentette: a sör nem csupán ital, hanem „életforma”, ahogyan a fran­cia parfüm és a svájci cso­koládé, Tiszta dolog és an­nak is kell maradnia. Ezt a tisztaságot pedig „súlyos ve­szély fenyegeti”. Az NSZK-ban a sörgyár­tást uniformizáló szigorú szabályok ellenére több mint hatezer féle sört gyár­tanak. A gyárak évi 4,5 mil­lió hektoliter sört termelnek. Egy nyugatnémet Iákos évente átlag 127 liter sört fogyaszt. nyesek hazáiéban is nagyra becsülik. A szőnyegeket Lí­biába, Irakba. Iránba. Ku- waitba és Szaúd-Arábiába szállítják. Lengyelországban a Kowa- ryban készült szőnvegeket dísztermek, dolgozószobák és utasszállító hajók berende­zéséhez használják fel. mentumok feloldják a hal- jsa húst, csontokat, szálkákat és a pikkelyt pedig különleges szeparátorokkal távolítják el. Így igen ízletes, folyékony halkonzervet kapnak. török „Fiat** lió török líra értékű beren­dezéssel szereli fel. A vál­lalat évi 20 ezer „Fiat” ko­csit fog kibocsátani. vállalat a társaság termé­keinek forgalomba hozatalá­val foglalkozik. A Pullman- cég és a Lotharingiai Válla­lat egyezménye lehet:vé te­szi az utóbbi számára, hogy lat egyezménye lehetővé le­romlott pénzügyi helyzetét, a 3,3 milliárd frank forgalmú Pullman Társaságnak vi­szont alkalmat ad rá. hogy megteremtse első termelő egységét Európában. Az egyik legelterjedtebb növényházi dísznövényünk a szegfű. A termesztés szem­pontjából azért hálás nö­vény. mert egész évben meg­szakítás nélkül virágzik, munkaigénye egyenletes, a legszeszélyesebb klímákon, is (plusz 6-tól plusz 30 G fokig) jól termeszthető, ha össze­hangoljuk termesztésének legfontosabb tényezőit (fény, hő, páratartalom, víz. táp­anyag, levegő). A szállítást^ tárolást jól tűrik több hetes hűtőházi tárolás után is piacra bocsátható. De hálás növény a vásárló szempontjából is. mert na­gyon szép virág, minden al­kalomra elegáns, akár meny­asszonyi csokornak, akár te­metési koszorúnak használ­ják fel, vázában sokáig meg­marad, télen hűvös szobá­ban 3—4 hétig, nyári forró­sában is legalább 5, hétig díszük. Mai formája hosszú fejlő­dés eredményeként alakult ki. őse a Földközi-tenger mellékén. Korzika szigetén vadon nő. Már a rómaiak kertjét díszítette, de később elfelejtették, majd a XV. sz.- tól lett ismét dísznövény. Ne­mesítését a franciák kezdték el. Egy lyoni kertész kertjé­ből származik az a folyton virágzó változat, amelyet rivéiiai szegfű néven ma is solcfelé termesz­tenek. Magja átkerült Ame­rikába, és sok keresztezés, szelektálás után amerikai szegfű néven került vissza Európába. Századunk elejétől mindenütt elterjedt. Sok-sok fajtája alakult lei. A piros szegfűk bőhozamúak, a fehérek is egész éven át bő termést adnak, vázában is a legtartósabbak. A ró­zsaszínűek nagyon változato­sak. a halványaktól a közép­rózsaszínűn keresztül egészen a lazac-színűig. A sárgák a legkényesebbek, sok meleget és fényt igényelnek és vázá­ban is kevéssé tartósak. Szaporítása úgy történik: a virágzó növény alsó oldal­hajtásait a „kacsokat” télen letörik, homokba dugdossák, ahol egyenletes nedvesség és^ pára mellett. 16 Celsius fok körüli hőmérsékleten 1 hó­nap alatt meggyökeresednek. A kis növényeket szaporító ládában nevelik kiültetésig. Április-májusiján virágzási helyükre ültetik a bokrosí- tott növényeket. Szeptember­től indul virágzásnak, és a tavasz végéig tövenként 6—3, négyzetméter énként 160—180 *zál virágot ad. A öiac igé­nyeitől függően az ültetés és rirágoztatás más időpontok­ban is történhet. A nagyüzemben; nagy fe­lületen való termesztés őj problémákat vetett fel, ame­lyeket meg kellett oldani; Legnagyobb gond a talajlakó fertőző gombák és vírusok elleni védekezés, mert ezek nagy pusztítást okozhatnak a kultúrában, a yédekezés leg­jobb módszere az ún. \ i merisztéma­tenyészet, amikoris a szegfű hajtásának csúcsi (1 mm-nél kisebb) ré­szét, amely rendszerint kór- okozómentes, mikroszkóp alatt levágják, és a parányi szövetdarabot kémcsőben, táptalajon nevelik, steril kö­rülmények között. Az egész­séges növényeket moünóhá- lóval fedik le, vagy az üveg­házat túlnyomás alá helye­zik hogy a rovarok ne fer­tőzhessék újra a steril nö­vényeket. A nagyüzemi termesztés technológiájába is új meg­oldásokat vezettek be. Auto­mataberendezésekkel bizto­sítják a növény optimális igényeit. Nagy nyomású köd­porlasztó berendezéssel köd- finomságú vizet porlasztónak szét az üvegházban, mert a fiatal növények különösen érzékenyek a levegő pára- tartalmára. A növényeket gyökereztetést gyorsító hor­monkészítményekkel kezelik. Amerikában — nálunk bi- zarrnak tűnő ötlettel _ fes­ti k a virágokat. A fehér szegfűt biofesték oldatba mártják, és reggelre a kívánt — égőpiros. sötétkék, na­rancssárga — színű virágot kapják. a franciák olyan permetezőszert használnak, amely gátolja az oldalbimbók fejlődését, és így a nagy ké­zimunkát igénylő bimbózást megtakarítják. Érdekes azonban a szegfű­termesztés gazdasági háttere is. Jelenleg ez a legkifizető­dőbb növénykultúra. Egy n.-méterre évente reálisan 14 munkaórát (100 Ft) és 150 Ft értékű anyagot számítha­tunk; A jövedelem viszont négyzetméterenként 800— 1000 Ft-ot tesz ki. Olcsó üvegház-típust és nem drága fűtőrendszert választva; ko­moly haszonra tehetnek szert termesztésévé! a gazdaságok. Medárd után negyven nappal FIZ Hogy milyen a cserkeszőllői gyógyfürdő vize? Meleg. Eny- nyit tudtam megállapítani. A fürdő vezetője ugyanis nem adhat felvilágosítást a víz összetételéről, gyógyhatá- sáról. A fürdő bővítéséről sem nyilatkozhat. Csak az il­letékesek ... Nem valami hadititok az, hogy milyen ásványanyagok, gyógyító sók találhatók a cserkeszőllői gyógyvízben, hisz ezt egy tízezer példányban kiadott prospektus tartal­mazza. Íme: a hévíz oldott sókat tartalmaz, a jódos vi­zek csoportjába sorolható. Fi'RDU Egyszerű hétköznap, sem­mi különös talán csak any- nyiban különbözik a többitől, hogy ez a negyvenedik nap Medárd után. Felhőtlen, tisz­ta az ég, vakítóan süt a nap. Nincs telt ház, egy napfé­nyes hétvégéhez képest csak lézengenek a fürdőben. Még­is a menedcék majdhogy nem tele vannak, a nagyme­dence üres. A hétvégére te­lik meg vízzel — mondják. Az egyik medencében „kop- pasztóvíz” párolog. Néhá- nyan belemártják lábujjukat, majd ijedten ódalognak odább. Aki ebben a vízben fürdik elbúcsúzhat a bőré­től. Némelyik zuhany-rózsá­ból nem folyik a víz. A mel­lette lévő igyekszik helyette is „termelni”. Ezt nem lehet elzárni. A Búzakalász Tsz Ízletes körömpörköltjét két kislány „porciózza”. Az ebéd ízletes, de a felforrósodott fém asz­tallapokról nagyon hiányzik a terítő. FVRDUZuK Kétéves csöppség 'semmi­jeimbe»” önfeledten labdázik. Mellette dédnagymama korú néni esernyő alól figyeli a játékot. A közbeeső generá­ció is megtalálható itt. Van aki gyógyulást keres, van ^ki pihenést, szórakozást. Margit néni Mindszentről jött, hogy csúzos derekát gyógyítsa. Malomkerék nagy­ságú szalmakalapban „ázik” a meleg vízben. — Olyan vagyok én már mint a vén görcsös fa — pa­naszolja; A szomszédasszo­nyom ajánlotta ezt a vizet. Kétéve készülök eljönni. Ed­dig otthon fogott a ház, a sok baromfi. Most, hogy ez esős idő alatt elővett a de­rékfájás, nem halogathattam tovább. A házat a menyem­re bíztam. Egy kedves csa­ládnál vagyok szálláson. Na­ponta 5—6 órát is elülök a vízben, de már érzem, hogy könnyebb. Nagyon sokan érzik a tá­vozók közül, hogy könnyeb­ben mozdul a görcsös ízület. Többen itt nyerték vissza egészségüket. A fürdő jó hí­re, nem érdemtelenül terjedt a megye határokon túl. Van olyan vasárnap, amikor öt­hatezer ember is „elzarándo­kol” ide. Ez az igazi csúcs- forgalom. — pb — Jegeees! Ez a kiáltás ma már nem hallható Szolnok utcáin. A ■jéggyárban — bár itt a sze­zon — nem dolgoznak teljes ka-pacitással. A vágóhíd igényli a legtöbb jeget. Heti 250 mázsát is lelhasználnak. A kiskereskedelmi vállalat a másik nagy vásárló. A .,ma­szekok” igénye minimális. A jeget kiszorította a hűtőszek­rény. Ha a MÉK bele nem szól. akkor a jégellátással nincs fennakadás. A jég­gyár öt dolgozója tökélete­sen ki tudja elégíteni a vá­ros „hideg igényét”. A nyugatnémet söriparban heves felháborodást keltett az a gondolat, hogy vegyi adalékanyagok hozzáadásá­val is lehet sört gyártani. A sörgyárosok kijelentették, hogy — sok modern gyáros­sal ellentétben — ők „hajlít- hatatlahok”. Magatartásuk gyökerei a messzi múltba nyúlnak. A sörgyárosok már a XIV. században céhbe tömörültek, amely pontos szabályokat dolgozott ki a sörgyártásra nézve. A legelső szabály úgy hangzott, hogy a sörgyártás­nál semmi egyebet nem le­het felhasználni, mint kom­lót. árpát és víziét. Minden egyéb anyagot szigorúan száműztek. A hajdani sörgvárosokat ünnepélyes eskü kötelezte, hogy betartsák ezeket a sza- ~ bályokat. Valóban, évszáza­dokon át mindig szigorúan ragaszkodtak a szabályokhoz. Érthető tehát, hogy az Euró­pai Gazdasági Közösség ter­vét a nyugatnémet sörgyáro- sok mélységes felháborodás­sal fogadták. Sörük védel­mében a porosz és a bajor Nagy-Britanniának a ke­let-európai szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedel­mében a gépipari termékek játsszák a legfontosabb sze­repet. írta nemrég a Fi- nincial Times. Noha, a szo­cialista országokba a gépipa­ri termékek kivitele állandó­an növekedik, Nagy-Britan- nia ezekből az országokból aránylag kevés ilyen termé­ket vásárol. A múlt eszten­dő folyamán Nagy-Britannia az NDK-ba 11,68 millió font sterling összértékű árut szál­lított, amelyből 6.8 millió font sterling a gépipar ter­mékeire esett. Ugyanezen időszak alatt Nagy-Britannia 17,61 millió font sterling ér­tékű árut importált az NDK-bői, amely összegből csupán 2 millió font ster­ling volt gépipari termék. A Financial Times cikké­ben rámutat arra, hogy Nagy-Britanniának a kelet- európai országokból szárma­zó hagyományos importja főleg élelmiszeripari termé­kekből tevődik össze. Ezek­nek az áruknak behozatalát azonban kvótákkal korlátoz­zák. A gépipari termékek kereskedelmének fejlesztése érdekében Nagy-Britanniá­nak növelni kell ezekből az országokból az ilyen termé­kek behozatalát. A lap hangsúlyozza, hogy Nagy-Britannia minden erő­feszítést megtesz annak ér­dekében. hogy a kelet-euró­pai piacon megerősítse pozí­cióit. A múlt esztendő fo­lyamán a kelet-európai szo­cialista országokba' irányuló angol kivitel (Jugoszlávia nélkül) 228.2 millió font sterling volt. amelyből több mint 180 millió font sterlin­get a gépek és felszerelések képviseltek. . J ii. Szovjet Türkménia térképéről 50 évvel ezelőtt még hiányoztak a természeti kincseket feltűntető jelzések. A geológusok szorgos munkája nyomán azóta a helyzet gyö­keresen megváltozott. 0 Sokféle nyersanyag föld alatti „rej­tekhelyére” derítettek fényt, úgyhogy a jelek ma már alig férnek el a térképen. Kiderült, hogy a türkmén föld különösen gazdag földgázban, kivált a lakott helyektől tá­voli Kara-Kum sivatag homoktengere alatti terület. Az 1964-ben 250 milliárd köbméterre becsült földgázkincs­ről kiderült, hogy a 600 milliárd köbmétert is meghalad­ja. De a Kara-Kum sivatagban még tovább folytatódik az új lelőhelyek felkutatása. A — képen is látható — ne­héz körülmények ellenére a geológusok eredményesen vég­zik a munkájukat a fellobbanó „kék láng” reményében. A türkmén gáz elsősorban Krasznovodszk lendülete­sen fejlődő iparának, valamint a városoknok és falvak­nak az energiaigényét elégíti ki, de csőtávvezetéken el­jut a Szovjetunió európai részének hatalmas ipari centrumaiba is. J Az alsó-sziléziai Kowary városkában szmimai szőnye­geket szőnek. A gyár 1854- ben létesült primitív kézmű­ipari műhelyként, ahol a hí­res, drága keleti szőnyegeket utánozták. A Kawary-gyár termékeit ma a világ számos országá­ban, még a legdrágább sző­Ä japán élelmiszeripari szakemberek új ételfajtát hoztak fqrgalomba: halat fo­lyékony állapotban; A meg­felelően kiválasztott fer­Evi húszexer Az olasz „Fiat” társaság engedélyt kapott arra, hogy Törökországban autószerelő üzemet építsen. Az üzemet az olasz társaság 332,9 mil­Az amerikai Pullman Tár­saság. a világ legnagyobb vagongyára, tovább terjesz­kedik Franciaországban: ta­valy ősszel két leányvállala­tot alapított Párizsban. Most megvásárolja a Lotharingiai Szállítógépipari Társaság 2 iparvállalatát és Lunéville-i üzemét. Az utóbbi a kétkerekű utánfutók gyártására specia­lizálta magát; a két leány-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom