Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

1969. július 18: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Város és a tanyavilág Aratás ideién Törökszentmiklóson Törökszentmiklós járási székhely. A művelődési köz­pontra ezért kettős feladat hárul: a város és a járás kulturális életének szervezése. Azzal a szándékkal in­dultunk el, hogy a nyári népművelésről érdeklődjünk. A művelődési ház azonban még reggel 9-kor néptelen. Csak egy kifüggesztett munkaterv árulkodott arról, hogy nem mindig ilyen csendes az épület. „Július 9-én meg­nyílt az ifjúsági presszó — hirdeti. Szabó Ferencet, a városi tanács népművelési felügye­lőjét kerestük meg azzal a kérdéssel, hogy hogyan szer­vezték meg az ifjúsági presz- szót? — Régi terv volt már ez. Most azonban még aktuáli­sabbá tette a megnyitását, hogy nyáron sok fiatal van itthon. Az Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet helyiségében, a mű­velődési központ szervezésé­ben nyílt meg. Tervünk az* hogy közvéleménykutatás alapján neves sportolót, éne­kes-sztárt, vagy előadót hí­vunk meg. Nem a nyereség lebeg szemünk előtt — a lényeg az, hogy önfenntartó legyen a presszó. A magas belépődíjakhoz azonban ki kell elégíteni a jogos igénye­ket. Természetesen ez nem­csak nyáron jó keret arra, hogy az ifjúság szórakozási igényét kielégítsük. — Ez azonban csak a vá­ros fiatalságának nyújt szó­rakozási lehetőséget. Hogyan gondoskodnak a tanyai és peremkerületek fiatalságá­ról. — öt hónapja kaptuk meg a népművelési autót. Most, hogy befejeződött a felújítá­sa, megkezdhetjük majd a tanyi filmvetítéséket. — Nyári, szabadtéri film­vetítéseket teveznek? — Nem. ez általános, egész évi feladat. Augusztus máso­dik felében kezdődnek meg a vetítések. — A fő feladata a mikro- busznak a tanyai és perem- kerületek aktívabb bekap­csolódása a kulturális életbe. Ezért csak két nap a városé, a hét többi napján a járás­ban tartózkodik. A filmek mellett könyvet is szállít. E mellett tapasztalatcserék, ki­rándulások lebonyolítására is alkalmas. — Volt már ilyen kirán­dulás? — Igen. A Csikós József kiváló ifjúsági klub tagjai Vácott vannak kirándulni. A tervek szerint a Finom- mechanikai Vállalat irodal­mi színpadát is elviszik Szil­vásváradra.­— Nyáron is tartanak ösz- szejöveteleket a színjátszók? — Most próbálunk veze­tőt keresni számukra... — Tehát a kirándulások szervezése az egyetlen nyári népművelési feladat? — Van más feladat is. A napközis gyerekek nyári fog­lalkoztatása kapcsán jelen­tős feladat hárul a művelő­dési központra. Rajzfilmek vetítése, bábszínház szerepel a tábor programjában, ame­lyet az általános iskolai diákotthonban rendeztünk be. A kulturális program le­bonyolításáért a művelődési központ új, szakképzett elő­adója, Péter Mária a felelős. Emellett — számháború for­májában — eljátsszák majd, hogyan szabadult fel Török­szentmiklós. Ez a megmoz­dulás szervesen kapcsolódik felszabadulásunk huszonötö­dik évfordulóját ünneplő rendezvénysorozatba, amely­re már nagyban folynak az előkészületek. Már folyik a ktsz-ek történetének feldol­gozása, de fel fogják dolgoz­ni az iskolák 25 éves fejlő­dését is. Ezt a helytörténeti munkát összehangoljuk az őszi rádió vetélkedőre való felkészüléssel is. Mint beszélgetésünkből ki­derült, Törökszentmiklóson a tervezgetések időszakát élik. A Szegedi Szabadtéri Játékokra — mint azt a mű­velődési központban megtud­tuk, — nem volt jelentke­ző... A kirándulások pedig a 6—8 fős mikrobusszal aligha érnek fel a napjainkban egy­re inkább divatozó ország­járással. Nem lenne igény? Tudunk olyan termelőszövet­kezetet, amely saját erőből szervez kirándulásokat. O. I. Mi a véleménye üzemi konyháról ? Üzemi konyha. Tíz és száz­ezrek mindennapos étkezési lehetősége. a dolgozó csalá­dok egyik legfőbb segítsége: Kedvezményes, rendszerint minimális hozzájárulás, s cserébe rendszeres, megbíz­ható. minden komoly előké­születtől mentesítő ebéd. Üzemi konyha és üzemi Ez ügyben a szolnoki pa­pírgyárba látogattunk el most Első utunk természe­tesen a konyhába vezet Ä megszokott kép fogad. Ha­talmas elektromos főzök, ételszag, fürgén mozgó fő- kötős szakácsnők, edénycsör­gés. Készül az ebéd. A me­nü? Zöldbableves, sertéspör­költ burgonyával és uborka­saláta. Az ebédlő már meg­terítve. Négyszemélyes barna faasztalok fehér terítő, kan­csó. üvegpoharak. Az abla­kokban. s körben rengeteg virág. Tisztaság, rend min­denütt; Dobos József főkönyvelő­vel és Bán Antal konyhafő­nökkel beszélgetünk. A pa­pírgyárnak jelenleg ezerszáz dolgozója van, az üzemi konyhások létszáma három­százötven—négyszáz körül mozog. Egy ebéd ára 4,20 fo­rint, a többi felmerülő költ­séget a vállalat fedezi. 1968- ban ez az összeg 427 ezer forint volt. tehát csaknem félmillió. Megtudom azt is, hogy hamarosan új, tága­sabb helyet kap a konyha és az étterem. Az üzem várha­tó bővítése megköveteli ezt. A konyhafőnök irodájában beszélgetünk tovább. Kicsi a szoba, felét az idemenekí­tett üzemi könyvtár foglalja el. Az elmúlt év étrendjeit lapozgatom, majd az ideit. Legutoljára a múlt hetit: Hétfő: burgonyaleves, má­kostészta. sárgabarack. Kedd: Pirított leves, ra­kott keL Szerda: Karfiolleves, ránr konyha között természetesen különbség van és bizony a vélemények sem fedik min­dig egymást. Van. aki dicsé­ri, van, aki hallani sem akar róla, s számos fogyasz­tónak mennyiségi és minő­ségi panaszai vannak. Egy­ben azonban mindenki egyet ért: szükség van rá igényel­jük. tott szelet burgonyával, uborkasaláta. Csütörtök: Csirkeaprólék leves, paradicsommártás, sültcsirke.' Péntek: Gulyásleves, sült tészta, sárgabarack. Szombat; Zöldségleves, zöldbab, sült hús. Néhány évvel ezelőtt a papírgyár üzemi konyhájá­nak éves étrendje dicséret­ben és jutalmazásban része­sült a MÉSZÖV pályázatán. Azt hiszem az idei is meg­állná a helyét: Közvélemény­kutatás Közben elkészült az ebéd, illata betölti a folyosót. Las­san gyülekeznek a fogyasz­tók is. van aki ételhordóval a kezében, és van, aki csak úgy „gyalogosan”. Mi pedig ezalatt megkezdjük véle­ménykutató kőrútunkat: Do­bos József főkönyvelő: Ezért a pénzért igazán jó. Rend­szeresen ott ebédelek, meg vagyok elégedve. György Lászlóné válogató- nő; Hát a minőség mostaná­ban elég közepes, gyenge a leves, kevés a gyümölcs és a sütemény. A mennyiség meg­felelő, néha még sok is. Fekete András segédmun­kás: Lassan 10 éve, hogy itt ebédelek, s mondhatom el­sőrendű. Nagyszerűen főz­nek. s az adagok is jókorák. Márton Miklós üzemtech­nikus; Az utóbbi időben romlott a minőség, korábban pedig elsőosztályú volt. Vadász Sándor anyagbe­szerző: Beosztásomnál fogva gyakran járok Pesten, s az ország más városaiban is. Ilyenkor alkalom nyílik ösz- szehasonlításra. s én mond­hatom; sehol nincs ilyen jó. Hamzi József sírni tógépve­zető: Mennyiségileg semmi probléma, igazán elegendő. Ami a minőséget illeti, né­mi javulás ráférne. Dévai Mihályné válogató- nő; Tizenöt éve vagyok üze­mi konyhás. nagyon meg vagyok elégedve. Ezt úgyis mondhatom, mint étkező, s úgy is, mint társadalmi el­lenőr. Háziasán, jól főznek, s az egész konyhában, ebéd­lőben tisztaság rend. Magyar Istvánná bérelszá­moló: Ügy érzem, korábban változatosabb volt. Gyak­ran kaptunk süteményt, gyü­mölcsöt is. Ez hiányzik most. Molnár István anyagbe­szerző: Állítom, hogy jobb, mint otthon. ízletes, változa­tos, s az adagok is megfele­lők. Az üzemi konyha más... Bán Antal konyhafőnök: Nehéz megtalálni a közös igényt. Mindenki mást sze­ret, mindenki mást vár délben. Ez persze természe­tes. s mi mindent megte­szünk, ami rajtunk múlik. Egyen azonban nem segíthe­tünk; ez üzemi konyha és nem étterem... Eddig a vélemények. Vál­tozatosságban nincs hiány, talán még az étrend is megirigyelné ezt. Egy biz­tos: különösebb panaszra nincs ok. a papírgyár üzemi konyhája kiállta az ellenőr­zést. a dolgozók többsége elégedett. H. D. Új konyha, étterem ÜJRA ITT A NYÁR Könnyű Katit táncba vinni... Kihasználta az ellenőrzés hibáit — Több mint 70 ezer forintot csalt A kisvendéglőben hatan telepedtek le egy asztalhoz. Fülöp István, az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatának anyagkönyvelő­je, két művezető és három szakmunkás. Befejezték a napi munkát, jól esett a hi­deg sör. Hat korsóval ren­deltek. Megitták és még öt­ször fordult a pincér. Az ital nem ártott meg egyiküknek sem, csak a szokottnál kicsit többet, meg szabadabban be­széltek. — Minden nap megihat­nánk ennyit — mondta az asztalnál ülők egyike. — Pénz kellene ahhoz — reagált a másik. — Fülöpön múlik az egész — fordult a téma bedobója az anyagkönyvelő felé. A csábításra A kisvendéglőben záróra lévén nem beszéltek a té­máról többet. A művezető azonban kettesben maradva Fülöppel mégegyszer szóba hozta. Az anyagkönyvelő, aki eddig becsülettel dolgo­zott, nem tudott aludni. Azon gondolkodott: mi lenne, ha megpróbálná. Senki sem szokta ellenőrizni, hogy va­lóban annyi vagont raktak-e ki. mint amennyit a bérel­számolási lapra ráír. Jól jön­ne egy kis plusz pénz. Addig- addig forgolódott az ágyban, míg döntött: megszerzi a sörre valót. Sőt még többet is ha lehet. Másnap már megpróbálko­zott a csalással. A bérelszá­molási lap üresen maradt ro­vatába nemlétező vagon szá­mát írta be. Ez azonban még kevés volt, hissen a kirakás­hoz emberek kellenek. A fik­tív neVek bejegyzése már Fülöp előbb arra gondolt, hogy neki van pénze, hát meghívhatná a társaságot gyakrabban. Vagy talán én nem engedem őket inni? — váltott át gondolatban. S alighanem arckifejezése is el­árulta: nem érti miről van szó, mert a mellette ülő mű­vezető, aki tudta, hogy Fülöp szereti a pénzt, folytatta: — Ha akarnád, szerezhet­nénk egy kis pluszt. Több vagon kirakását jelentesz a központnak és a kapott pénzt elosztjuk. — De hiszen ez csalás — tiltakozott Fülöp. — Csalás-csalás, de vajon ki jön rá? Hát ellenőriznek téged? — érvelt tovább a művezető. aludt egyet nem okozott gondot. A pró­bálkozás sikerrel járt. Nem vették észre. Ezután nap, mint nap olyan vagonok száma is szerepelt a bérel­számolási lapokon, amelyek nincsenek. Ha mégis eltalál­ta valamelyik vagon számát, az csak véletlen volt. Az a vagon egyébként lehet, hogy Dunántúlon futott. Fülöp egyre jobban bele­melegedett a csalásba. Több munkahely tartozott hozzá, s valamennyiből hasznot hú­zott. Kunszentmártoniban például több mint 150 nem létező vagyont rakatott ki és hatvan fiktív nevet hamisí­tott a bérelszámolási lapok­ra. Mezőtúron 55 oda nem érkező vagonból rakatott ki építési anyagot. A bérelszá­molóban senkinek sem tűnt fel, hogy egyszeriben meg­szaporodtak a vagonok. A csalás reményen felül jól jövedelmezett. Rövid idő alatt több mint hetvenezer forint ütötte Fülöp markát. Ebből már tellett sörre, sőt másra is. A gondolkodási idő 3 év Ügy látszik evés közben jön meg az étvágy, mert Fü­löp kevesellte az így szerzett pénzt. Megduplázta a munka­helyen lévő törülközőket, le­pedőket. Persze nem úgy, hogy vett, hanem amikor mosatta azokat, az elszámo­lási lapra mindig többet írt. Igaz, ebből csak néhány száz forint haszna lett. Fülöp azonban megbecsülte a ki­csit is. Magabiztosan csinálta mind­ezt, hiszen senki sem ellen­őrizte, a fuvarlevelek és a bérelszámolási lapok soha nem találkoztak egy helyen. Hitte, hogy soha nem leple­zik le a csalást. Amikor le­tartóztatták. első kérdése az volt: hogyan jöttek rá? A kérdése válasz nélkül maradt, helyette a nyomozók „kíván­csiskodtak”. Majd pedig, amikor ügye a szolnoki já­rásbíróságra került, a tár­gyaláson neki kellett vála­szolnia nagyon sok kérdésre. Őszintén beismert mindent, s ezt méltányolta is a bíróság, amely társadalmi tulajdont károsító folytatólagosan el­követett csalásért jogerősen három évi végrehajtható sza­badságvesztésre ítélte és há­rom évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Három évig tehát gondolkodhat: ho­gyan jöttek rá a csalásra? — mj — Megkoszorúzták Alpári Gyula síremlékét A mártírhalált halt Alpári Gyula halálának 25. évfor­dulója alkalmából koszorú­zást ünnepséget tartottak csütörtökön a Kerepesi te­mető munkásmozgalmi pan- theonjában. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a bu­dapesti pártbizottság nevé­ben Gosztonyi János, az MSZMP KB tagja, a Népsza­badság főszerkesztője vala­mint Kelen Béla. a buda­pesti párt-végrehaitóbizott- ság tagja, az Esti Hírlap fő- szerkesztője helyezte el a megemlékezés virágait. A Párttörténeti Intézet képvi­seletében Zsilák András és Bakó Ágnes, az intézet igaz­gatóhelyettesei. a Magvar Ojságírószövetség részéről Komját Irén, a MUOSZ el­nöke és Ajtai Andor György, a MUOSZ titkára koszorú- zott; * A Holdra lépő ember látható a Delta tudományos magazin új számának első oldalán. A népszerű ismeretterjesztő lap szinte az ese­ménnyel egyidőben foglalkozik a világszerte feszült izga­lommal kísért vállalkozással és számos látványos képet közöl a Holdon kifejtett emberi tevékenység biológiai és technikai problémáiról. A röntgen számára láthatatlan anyagokat lefényképező neutronsugarakat is részletesen ismerteti a lap. Sok jó ötletet közöl a kempingezésről, bemutatja az integrált filmmel működő sztereomozit, összefoglalja a mikrofilm-technika újdonságait és ír az összkerékhajtás újfajta felhasználásáról. Orvosi újdonsá­gok, vadrezervátumokról szóló beszámoló a világításban forradalmat jelentő kristály lámpák és a „meglepetés nyersanyaga”: a fluor egy-egy nagyobb cikk témája. Űj találmányok, felfedezések, számos információ, képes hír. Delta-lexikon és humor egészíti ki a lap új számát, amely ezúttal is száznál több — részben többszínű — látványos képet közöl a tudomány világából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom