Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

1969. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Ne legyenek vándormadarak A pályaválasztás és a munkaalkalmasság kérdéseiről Szocialista társadalmunk egyik legjelentősebb feladata, hogy minden embert képes­ségének megfelelő munka- területen foglalkoztasson. En­nek megoldása érdekében az egyén és a társadalom szá­mára egyaránt fontos, hogy a pályát választó alkalmazott foglalkozásában hivatásra ta­láljon, mert a hivatásszere­tettel végzett munka a ne­hézségek mellett is sok örö­met ad és biztosítja a kibon­takozás lehetőségét az egyén számára. 9 A pályatévesztettek nem találnak örömet munkájuk­ban, nem tudnak beilleszked­ni a kollektívába, termelé­kenységük, munkabiztonsá­guk az átlag alatt van, fá­radtak. kedvetlenek. Közülük kerülnek ki a „vándormada­rak”, akik nem találják he­lyüket a társadalomban. Az egész életre kihat Az ember egész életére ki­hat az életpálya megválasz­tása. Életünk nagy részét munkahelyen töltjük, nem közömbös tehát, hogy kedv­vel végezzük-e, eredményes­nek tartjuk-e munkánkat, jól érezzük-e magunkat munka­társaink között. A pályák közötti választás nem csupán azt a munkát határozza meg, amelyet vé­gezni fogunk, hanem azt is, hogy milyen munkakörnye­zetben telik majd életünk, milyen eszközökkel, anyagok­kal lesz dolgunk, milyen jel­legű kapcsolatunk lesz az emberekkel, a külvilággal. Így például egy műhely- csarnokban telik-e az ember élete, vagy a szabad ég alatt, egyedül végezheti-e a mun­káját, vagy brigád veszi kö­rül, gépekkel, vagy kézi- szerszámmal kell-e dolgoz­nia, fémeket fog-e megmun­kálni, vagy fát, kisalkatré­szeket készít-e, vagy maga állít elő kész használati cik­keket. Munkája során talál­kozik-e naponta, mint sze­relő, fodrász, kereskedelmi eladó különféle ügyfelekkel, érzi-e majd közvetlenül a se­gítségnyújtás örömét, a hi­bák megszűntetéséből adódó azonnali sikerélményeket. Egy-egy szakmában az ál­talános feltétel is többféle lehet. Így például rádió- és televízió-szerelő lehet vala­ki gyári szalag mellett és a javító iparban, — szabó le­het ruhagyárban és mérték­utáni szabóságban. Lakatos lehet egy vasipari vállalatnál és lehet karbantartó lakatos egy textilgyárban. Mégis sokan azt gondolják, hogy ,a pályaválasztás csak egyszerű aktus, mely az általá­nos iskola VIII. osztályában, vagy a középiskola IV. osz­tályában jelentkezik. Több éves előkészítő munka Ez nem így van. A reális pályaválasztáshoz több éves előkészítő munka szükséges. Az emberek nagyrésze rendszerint hét-nyolc pályá­nál rendelkezik megfelelő pályaismerettel. Az egyre fo­kozódó gépesítés, a munka kollektivizálódása, részterü­letek szakosodása, stb. szinte évről évre változtatja az egyes szakmák és foglalko­zások körét. Nyilvánvaló, bogy sem a tanácsadó peda­gógus, sem a szülő, de a ta­nuló sem ismerheti a több­száz szakma és többezer fog­lalkozás mindegyikét. Arra nincs is szükség, hogy egy- egy fiatal minden szakmát ismerjen, arra viszont igen, hogy a tanuló adottságai sze­rint ajánlható szakmai terü­letek megismerése megtör­ténjen. A pályaválasztási tanács­adás során a helyi, a közvet­len területi lehetőségekkel is számolni kell. Az iskolázta­tási, szakképzési feladatokat jelentős részben a terület sajátos adottságai és fejlesz­tési tervei határozzák meg. A fiataloknak ismerni kell a város, a megye főbb gaz­dasági perspektíváit, hogy milyen üzemek létesülnek, milyen nagyobb építkezé­sek szükségesek, hogyan fog fejlődni az üzlet- és az iskolahálózat. Ezek isme­retében a fiatalok, egyéni adottságaikon kívül a lehe­tőségeket is mérlegelni tud­ják pályaválasztásuk alkal­mával. Divatos szakmák A néni kielégítő pálya­ismeret eredménye általában, hogy minden időszakban van­nak úgynevezett „divatos” szakmák, melyekről a pályát választónak és szüleinek rendszerint felszínes ismere­tei vannak. Ezek az irányulások köz­tudottan időszakonként vál­toznak, módosulnak. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy a VIII. osztályt 'végzett ta­nulók és az érettségizők egyes pályákat indokolatla­nul nagy számban választa­nak, más * népgazdaságilag fontos pályák pedig teljesen elkerülik figyelmüket. Mindezek a problémák el­kerülhetők hatékonyabb üze-r mi és iskolai tájékoztatással, felvilágosítással. A hatékony­ságot növelni lehet azzal, ha az üzemek már egy évvel előre közlik az iskolákkal igényeiket és így az általá­nos iskola VII. osztályos, va­lamint a középiskola III. osz­tályos tanulói már idejében értesülhetnek az egyes terü­letek igényeiről, továbbtanu­lási és elhelyezkedési lehe­tőségeiről. A szülők és pedagógusok részére egyre több központi és helyi kiadvány áll ren­delkezésre. melyek segítséget nyújtanak az egyes pályák követelményeinek pontosabb megismeréséhez és jól fel- használhatók a fiatalok is­mereteinek szélesítéséhez is. Ilyen például a Tankönyv- kiadó gondozásában megje­lent, szakmunkás-képesítést igénylő pályák ismertetését tartalmazó „Szakmák és fog­lalkozások I.” című kiadvány. Ennek II. kötete a felsőfokú képesítést igénylő pályák is­mertetésével foglalkozik. — Minden évben megjelenik a Szolnok megyei Pályaválasz­tási Tanács tájékoztatója a megyei továbbtanulási és el­helyezkedési lehetőségekről, melyet a végzős tanulók min­den iskolában kézhez kap­nak. Az említetteken kívül a rá­dió, a televízió, a különböző napilapok és folyóiratok ma már rendszeresen foglalkoz­nak a pályaválasztás kérdé­seivel, mert az ifjúsági mun­kaerőforrás előrelátható csök­kenésével egyre nagyobb je­lentőséget nyer a tudatos pá­lyaválasztás. Cserfalvi Gyula Légi vonat bemutatója Megtartották az Orleans nevű légi-vonat sajtóbemutatóját Párizsban, a Le Bourgct i repülőtéren. Ac Orleans óránként 254 kilométeres sebességgel halad és nyolcvan utas szállítására alkalmas. (Telefoto—AP—MTI—KS) Egy fácska halálára MM ár nem tudni ki törte derékba. Talán, egy ifjú hő- 'írM szerelmes, aki erejét akarta bizonyítani szíve vá­lasztottjának. Esetleg valami garázda részeg keresett fix pontot a számára oly labilis világban.; Az is megtörtén­hetett, hogy csak egyszerűen 'az éjszaki szél hajtotta meg a fa sudár, könnyen hajló derekát. Most ott fekszik ráhajolva a járdára, körülötte zaj­lik a Ságvári kőrút forgalma. Emberek százai sietnek cl mellette, észre sem veszik. Mégis: idős bajszos bácsi ballag komótosan a járdán. Megáll a fa előtt. Körbené- zegeti, mustrálgatja. Aztán féltő gonddal megtámasztja a fácskát a kezében lévő léccel. Próbálgatja, Aztán sze­mébe vágja kalapját, tovább ballag. A viharos szél né­hány perc múlva ismét visszadönti a fácskát Emberek jönnek, átlépik, vagy belerúgnak morgolódva. Két fiatal nő áll meg ismét a fácska előtt. Ki sem lászik kezük a rengeteg csomagtól. Kétségbeesetten tekintgetnek körül — majd az útra rámolják a csomaghalmazt. Állitgatni próbáják a fácskát, szeretettel forgolódnak, igyekeznek a karóval megtámasztani a derékbatört fát. Mikor sike­rül, óvatosan hátralépnek. Még egy simogató pillantás, aztán felkapkodják csomagjaikat, sietnek tovább. Traktor zörög az úton, pótkocsija sután billeg utána. Vezetője férekapja a kormány kér eket, hogy ki­kerüljön egy kerékpárost. A pótkocsiból kicsüngő áru ismét elcsapja a fát, rá az útra. És a végeláthatatlan sorban haladó autók, porba gázolták a fát. K. Gy. Moszkvai telefontudósítás Michel Simon a taxi volánja mögött — Miss Afrika Versenyfilmünk: a »Falak« Tudósítás a filmfesztiválról A hatalmas Rosszjja Szál­ló előcsarnokában a nap minden órájában hírességek sétálnak beszélgetnék. Itt bent még egymás között van­nak a színészek, rendezők, a filmvilág ismertjei —* aztán még egy simítás és kilépnek az utcára. A moszkvaiak sem különböznek a világ töb­bi embereitől: azonnal ro­hannak az autogrammvadá- szok. Az alkalmi fotóripor­terek lelkesen örökítik meg Marcello Mastroiannit, So­phia Lorant. Gábor Miklóst, Ters Diopét... Egyébként a szenegáli szépséget a moszk­vaiak el is keresztelték „Miss Afriká”nak, és a színésznő egyben a játékfilmek zsűri­jének a tagja, akárcsak a ma­gyar Szabó István. A naponta megjelenő fesz­tivál-újság, a „Szputnyik” már többször foglalkozott a magyar filmművészettel és Kovács András filmrende­zőnkkel interjút is készített. A Szovjetunióban is elismert rendezőink kiemelte, hogy egy-egy fesztivál mindig mérce, hiszen a világ film­terméséből válogatja ki a leg­jobbakat... Még akkor sem könnyű ez a feladat, ha a moszkvai filmfesztivált — és ez egyben az induló filme­ket is meghatározza — „a humanista filmművészet, a béke és barátság” jegyében rendezik meg. A világ vala­mennyi országában ismert „filmnagyhatalmak”: Olasz­ország. Franciaország, Japán, az Egyesült Államok. Len­gyelország mellett egy sor fejlődő országra is felfigyel­nek a fesztiválon, ötvee or­szág jelentette be hivatalo­san részvételét és több mint harminc egész estét betöltő játékfilmből választja ki a zsűri a legkiválóbbakat. Nagy érdeklődés előzte meg a vendéglátó Szovjetunió versenyfilmjét. az „Érjük meg a hétfőt...” Az iskolá­ban játszódó filmet, a moszk­vai közönség nagy tapssal jutalmazta. A Kreml Kong­resszusi Palotájában az alko­tók is végignézik hogyan vizsgázik a hivatalos zsűri és a közönség előtt munkájuk. Megható kedvességgel fogad­ták Michel Simon francia jellemszínészt, bár vele nem csupán a légkondicionált pa­lotában, hanem az utcán is találkoztam, az egyik moszk­vai taxi volánja mögött!... A szovjet fővárosban is be­mutatták híres filmjét: Mon­sieur taxi-t, és a gépkocsi- vezető nem mindennapi uta­sának átengedte a volánt, a fotósok legnagyobb örömére A VI. Moszkvai Filmfesz­tivál második hetében kerül vetítésre a jni versenyfil­münk. a „Falak”. A sajtó nagy érdeklődéssel várja a „beharangozott” alkotást. — Ugyancsak ezen a héten ve­títik, az Apollo fellövésének előestéjén, az amerikaiak 2000-ben, a Kozmoszban ját­szódó versenyfilmjót. A fáradhatatlan zsűrit iga­zán nem lehet irigyelni. De alig egy hét múlva mégis el kell döntenie, hogy a jó fil­mek közül melyek érdemlik meg a legjobb címet. Bán János Bírósági jegyzetek Szonda undor t Nem első eset Kondás Ist­ván abádszalóki lakos életé­ben, hogy ittasan ült motor- kerékpárjára. A többszöri munkahelyi figyelmeztetés ellenére sem hagyott fel a rendszeres italozással. A kenderesi Vörös Csepel Tsz-ben névnapot ünnepel­tek 1969. május 2-án délelőtt. Kondás István, az agronómus is jónéhány poharat ürített az ünnepelt egészségére — mukaidőben. A poharazás a késő délutánba nyúlt. Kondás István erősen Ittas állapot­ban indult határszemlére motorkerékpárján. A Bán­halmi Állami Gazdaság be­járatához érve rendőrjárőr igazoltatta. Kondásról már messziről „illatozott” a név­nap, ezért a rendőrök felkér­ték, hogy fújjon a szondába. Kondás megtagadta, ezért a járőr vérvételre orvoshoz előállította. Itt derült fény Kondás szonda-uhdorára — a vizsgálat szerint ugyanis másfél liter bornak megfelelő szeszmennyiséget találtak a vérében. A bíróság három hónap felfüggesztett szabad­ságvesztéssel sújtotta Kondás Istvánt. Tojásos karambol Jakab Ferencnek már ezer forintja bánja az ittas veze­tést. A büntetésből nem okult, mert 1969. február 27- én már ittasan vette át váltó­társától a debreceni közleke­dési vállalat tehergépkocsiját. Lélekmelegítőnek négy korsó sört és fél deci pálinkát ivott. Ködös időben, rossz látási viszonyok között Szapárfalu és Kenderes között nekiütkö­zött egy másik gépkocsinak, amely tojást szállított. Mind­két teherautó megrongáló­dott, 1500 tojás eltörött. A KRESZ szabályairól ismét megfeledkezett Jakab Feren­cet a bíróság 4 hónapi fel­függesztett szabadságvesztés büntetésre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. Zuhan a gép Megszegett balesetvédelmi szabályok, hiányosságok okozták, hogy két MÁV dol­gozó hat héten át munkakép­telen lett. Mikáczó András előmunkás és társai 1969. áprilisában Pusztaszuri és Törökszent- miklós állomások között be­tonoztak. A munka befejezé­se után a betonkeverő gépet az ott veszteglő pályakocsira akarták felrakni. Nem volt azonban megfelelő munka­eszköz, ezért padlódeszkából készítettek csuzdát, s így próbálták feltolni a 13 mázsa súlyú gépet. A betonkeverő­nek azonban hiányzott a biz­tosító csapszege, emiatt a ke­verőgép megcsúszott és a csuzdának használt 5 centi­méter vastagságú deszka el­törött. A betonkeverőgép ol­dalra borult és két; pálya­munkást súlyosan megsebesí­tett. A bíróság hat hónapi fel­függesztett szabadságvesztés­re ítélte Mikáczó Andrást. A bíróság figyelembe vette Mi­káczó családos állapotát, bün­tetlen előéletét és tekintettel volt arra is, hogy a betonke- verőgépen műszaki hiányos­ságok voltak. Osiromverie várak Évente sok százezren kere­sik fel várainkat: vonzza a látogatókat a romantikus táj és a régi történelmi múltat idéző környezet. Hazánkban mintegy száznegyven várat tart nyilván a műemlékvéde­lem, de ezek jórésze jelenleg rom, A különböző korszakok­ban létrehozott védelmi épít­mények zöme az ellenséges támadások következtében tönkrement, s a lakatlanná vált maradványokat az idő pusztította. Más részüket pe­dig, mivel a magyar szabad­ságharc „tűzfészkei’’-nek te­kintették, az osztrák katonai erők romboltatták le. De más oka is volt a pusz­tulásnak. Kevesen tudják például, hogy a Bakony egyik legromantikusabb táján fekvő Ceszneki vár — napjainkban rom —, a XVIII. század vé­gén elhanyagoltan ugyan, de még állt. Elsősorban az a földrengés . pusztította el, amely 1810. január 10-én dél­után az egész környéket meg­rázta. Az 1820-ban, villám- csapás nyomán keletltezett óriási tűz pedig véglegessé tette a pusztítást. A rombolások után is meg­maradt várak, várromok, be­cses műemlékeink, történel­münk tárgyi bizonyítékai. — Tanúi és őrzői katonai, harci cselekményeknek, jelentős történelmi eseményeknek. ■— Magukon viselik a korabeli anyagi-szellemi igények je­gyeit, képet adnak a korabeli technikáról és építészeti stí­lusról, s egyben tanúságot tesznek arról is. hogy népünk mivel járult hozzá az akkori technika fejlődéséhez és épí­tészet gazdagításához. Ezekből az értékes műem­lékekből harmincat mutat be a Corvina Kiadó gondozásá­ban most megjelent „Ostrom­verte várak” című album. Neves fotóművészek — Bállá Demeter. Gink Károly, Lö- rinczy György és Schopper Tibor — kitűnő képei még azoknak is sok újat monda­nak, akik turistaútjuk során már meglátogatták Magyar- ország legjelentősebb várait és várromjait. Bajor Nagy Ernő bevezető írása érdekes históriákat és anekdotákat idéz fel a kultúr- és művé- szenttörténeti szempontból is értékes műemlékek távoli múltjából. Ütmutató térképek és rajzok egészítik ki a kö­tetet. (Corvina Kiadó, 1969).

Next

/
Oldalképek
Tartalom