Szolnok Megyei Néplap, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

1969. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Papír ha jó az óceánon A kairói A1 Ahram szom­bat} száma hosszú tudósítást közöl a Rá papíruszhajó ka­landjairól. A tudósítás szer­zője Thor Heyerdahl, aki rádiótávírón juttatta el be­számolóját a kairói laphoz. Heyerdahl megállapítja, hogy papiruszba jója 4o nap alatt több mint 3700 kilo­métert tett meg az óceánon át és már bebizonyította, hogy a Földközi-tenger ko­rántsem volt túl nagy egy papíruszhajó számára, s az kijuthatott az óceánra is. Heyerdahl beszámol arról, hogy július elsején Rá talál­kozott egy hajóval az óceá­non. A hajó a papímszj ár- mű megpillantásakor útvo­nalát megváltoztatva, meg­közelítette az expedíciót és baráti gesztusként egy gyü­mölcsökkel telt kosarat jut­tatott el a hattagú nemzet­közi legénységnek. „Ezek voltak a legjobb almák és narancsok, amelyeket vala­ha is ettünk11 távira tozta Heyerdahl. A tudósítás beszámol arról fci. hogy a papiruszhajó le­génysége sajnálattal tapasz­talta. hogyan mérgezi meg az ember az óceánt. Több órán keresztül haladt a papirusz- hajó olyan vízben, amelynek tetején fekete olajos anyag úszott. „Nézni is rossz volt" — hja az expedíció kapi­tányai A UPI F or-de-Franee-bSl keltezett jelentése szerint a papíruszthajó jelenleg nyu­godt vizeken halad és annak ellenére, hogy a legutóbbi viharban megrongálódott a hajó tatja, nincs veszélyben. Hírűnk az Június 4-én. a Magyar Mezőgazdaságban jelent meg Suba Istvánnak, a Nagykun­sági Mezőgazdasági Tsz-ek Területi Szövetsége titkárá­nak cikke: „Szakember-eJlá- tottság a nagykunsági tsz- ekben”. A lap 11-i számá­ban dr. Nyíri Béla számolt be a „Háztáji gazdaságok helyzetéről Szolnok megyé­ben” címmel, 21-én pedig a Magyar Hírlap is foglalko­zott ezzel a kérdéssel: „Kör­kép a háztáji gazdaságokról” című írásában. Márkus Ist­ván jászboldogházi tapaszta­latairól az Élet és Irodalom­ban ad számot: „Boldoghá­za példája’’ címmel június 7-én. A Népszabadságban jú­nius &— 12-ig közlik Pün- kösti Árpád cikksorozatát a tanyavilágról. Ebben sok megyei vonatkozású anyag is található. A Népszabadság 21-én ismertette a Szolnok megyeiek felkészülését a gabona betakarítására. A Tükör 22-i számába Zá- goni Ferenc Kerékgyártó Mihélynéról, a jászjákóhal- mi Béke Tsz elnökéről ké­szített riportot. A Magyar Vadász júniusi számában ismertették a Magyar Va­dászok Országos Szövetségé­nek a Palotási Állami Gaz­daságban megtartott orszá­gos konferenciáját A Magyar Vasutas az űj szolnoki rendezőpályaudvar modern berendezéseiről ír június 2-án, 8-én a Nép­szabadság „Munkásközösség formálódik” címmel a Be­ton- és Vasbetonipari Vál­lalat szolnoki gyáregységé­nek gondjairól ad számot. A megyénkben ipartelepítéssel KERESZTREJTVÉNY Kandó Kálmán 100 éve született Kandó Kálmán gépészmérnök, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, kiváló villamosmozdony szer­kesztő. Ebből az alkalomból fő művére emlékezünk rejtvényünk vízszintes 2., függőleges 1., é8 vízszintes 58. számú saraiban. Vízszintes: 12. Névelő. i3. Fú­vós hangszer. 14. Görögkeleti szentkép. 15. Izomkötő. 16. Egy­kori címzés rövidítés. 17. Nyelvta­ni fogalom. 19. Fanyar gyümölcs. 21. Folyósít. 23. Berek. 25. Népi hangszer. 27. Tartó. 28. Igen — oroszul. 29. Kötőszó. 31. Patkány — franciául. 32. Rangjelző. 33. Húzódozik. 37. Hamis (ford.) 38. Kicsinyítő képző. 39. Átvehető. 40. Tutajvég! 42. Tojásalakú cső­rös fuvola. 44. Nyári lak (ford.) 46. Azonos betűk. 47. Mongol fe­jedelmi cím volt. 49. Verskellék. 50. Indulatszó. 52. Mezőgazdasági szerszám. 54. Nóta. 55. A függ. 55. számú első és utolsó betűje. 56, Vonatkozó névmás. 61. Fiú. angolul. 62. Fejtörés. 64. Illattal párosult zamat. 65. Megszólítás. 67. Élesít (ford.) 69. Egyesült Ál­lamok. 70. 'Tartó. 71. Terebélyes növény. 73. Hányad. 75. Iskola típus. 77. Arkol. . Függőleges: 2. Mint vízszintes 12. számú. 3. Női név. 4. Folyto­nossági túáfty. 5. Háziállat 6. Szőlő támasz (—’). 7. Énekes ma­dár. 8. Indíték. 9. Vízzel tisztít. 10. Község Borsodban (—’). 11. Küzd. 16. Kopasz. 18. „Az” Indí­téka. 20. Muréna fele. 22. Lapos edény. 23. Déligyümölcs. 24. Erő­sen túloz (ford.) 26. Mint a víz­szintes 54. számú. 28. Szolmizáeiós hang. 30. Hótalp. 33. A tudomá­nyos kalandregény legnagyobb mestere (csak vezetéknév). 34. Második betűjét kettőzve: roham. 35. Nagyon régi (az ékezet rossz helyen!) 36. Fájdalomcsillapító. 38. Apaállat. 41. Gyümölcsíz. 43. Egykori perui uralkodó (+*) 45. Tó a Szovjetunióban. 48. A hét vezér egyike. 51. Régi ürmérték (—’). 53. Korszak 54. Ada kevert betűi. 55. Csomó. 57. Pas- sau-nál ömlik a Dunába. 59. , AZ” ajakpirosító. 60. Súly (ford.) 61. Apaállat. 63. Jókedv. 65. Az al­vást követi (ford.). 66. Kártya­figura. 68. Retteg. 70. Távolság. 72. Régi római pénz. 74 Egymást követő betűk az ABC-ben. 76. A függőleges 63. számú magánhang­zói. 77. Keresztül. Beküldendő: a vízszintes 2., függőleges 1. és a vízszintes 58. számú sorok megfejtése, július E,. Múltheti rejtvény ütik helyes meefeltése: ..Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog, — Nedves haj­jal futkároznak mezétlábas zápo­rok. — Radnóti. — Könwet nyert: Marczinka Zoltánné, Kun­hegyes. (A könyvet postán küld­jük el.) Szolnok mérvéi REJTVÉNY« ZEL VÉNYB »€9. július 13. Ifjúsági társas utazás Erdélybe Indulás Szolnokról VIII. 20-án 05 órakor. Érkezés Szolnokra VIII. 24-én 22 órakor. Útvonal: Szolnok— Lőkös- háza—Arad—Déva—Brassó— Marosvásárhely—Torda— Kolozsvár—N agyvárad— Szolnok. Részvételi irányár: 1300 Ft Beváltható zsebpénz: 1235 Ft-ért 136 Lei. 310 Ft befizetése mellett hat havi törlesztéssel OTP- re is lehet utazni. Jelentkezés személyesen, írásban, az Express Kiren­deltségen Szol.tok, Beloian­nisz. u, 1. országban foglalkozik a Magyar Hírlap 19-én: „Negyven üzem vi­dékre megy Gyártelepítési reflektor...” címmel. A Figyelő 18-án számol be Szolnok megye erőteljes üte­mű iparosodásáról. A Ma­gyar Hírlap 10-én a Bánya­műszaki Felügyelőség Szol­nok székhellyel működő al­földi kerületi főosztályáról ír. A Dunántúli Napló 21-én a Tiszamenti Vegyiművek mosószerüzemét mutatja be, a Petőfi Népe 17-én felscn rolja azokat a megyénkben településeket, ahova rövide­sen vezetékes földgázt jut­tatnak, 13-án a Magyar Nemzet ismertette a földgáz- ellátásról tartott szolnoki an­kétet. A Magyar Hírlap 15-én a Szolnok Megyei Tanács, a Szolnok Városi és a Szolnok Járási Tanács együttes ülé­séről tudósított. Az ünnepi tanácsülés az 1919. június 14-én megtartott tanácsok országos gyűlésének emléké­re Olt össze. Június 24-én a Népsza­badság, a Népszava és a Magyar Nemzet hírt hoztak a Szolnokról Tallinnba tartó barátságvonatról. Az elmúlt hónapokban a Magyar Hírek — a külföld’ magyarság számára kiadott lap — többször közölt Szol­nok megyei kőrkép-jellegű anyagot. Május 31-én a „Tanyavilág alkonya” cím­mel Kristóf Attila riportját olvastuk Tószegről. Június 14-én „Egy megye — más falu” címmel nagy fényké­pes tudósítást közölnek ugyancsak Tószegről, a köz­ség múltjáról, gazdasági éle­téről, jövőjéről. A Pest me­gyei Hírlap 8-án S. Tóth József tószegi fazekasmes­tert mutatta be. 14-én a Képes Üjság a Jászberényi Ügyvédi Munkaközösség munkájáról készített ripor­tot: „A sértett lelkek rende­lője”, 21-én a lap munkatár­sa, Ari Kálmán a kisújszál­lási Dózsa György utc* la­kóiról írt. A Munkásőr szer­kesztősége kerekasztal be­szélgetést tartott. Szolnokon a harcászati-alaki kiképzés tapasztalatairól. A lap leg­utóbbi száma részletesen te­rn érteti az elhangzott felszó­lalásokat 5-én a Magyar Rendőr riportere készített interjút Tóth Miklós alezre­dessel. A Népfront júniusi számában ismerteti a taná­csok és a n énfront szerveret együttműködését megyénkben. A Magyar Nemzet 18-án előzetest adott a Szolnokon rendezett Mednyánszkv-em- 1 ékkiállításról. A kiállítás sajtóvisszhangját júliusi be­számolón ’’•Han közöljük. Dr. Kardos Józsefné Kislány a szövőszéknél Igaz, meg kell dolgozni a 800—900 forintért, de Margit az igyekvők közé tartozik. Gyakran marad ott túlóráz­ni fél öt után is. A székre tűzött mintát fi­gyeli s amíg beszél is a keze meg nem áll. — Még nem dolgoztam sehol, ez az első munkahe­lyem, — mondja. Itt kezd­tem a munkát, itt is akarom befejezni. Kissé merészen hangzik ez a kijelentés, egy 15 éves lány szájából, de arról árulkodik: szereti, amit csinál. Büszkén újságolja, hogy csinált már kétszer három méteres to­rontálit is. Gyönyörű minta formá­lódik a szőnyeg közepén. Villámgyorsan cikázik a fo­nál. A szövőszékek csattogá­sa elnyomja a huszonhét nő vidám csivitelését Keserű Emília, Szabó Ilona és Bozsik Ida torontálit sző Alig éri fel a szövőszéket. Tavaly még általános isko­lába járt. A békésszentand- rási Szőnyegszövő Htsz tisza- sasi részlegének huszonhét dolgozója közül ő a legfiata­labb. Boszorkányuk ügyesség­gel bújtatja csévéjét a szá­lak között. Pedig csak a múlt év decemberében kezd­te el tanulni leánytársaival együtt a torontáli készítésé­nek mesterségét. Néhányan Békésszentandrásra mentek, a többiek itt helyben sajátítot­ták el a fogásokat. Tamáska Margit is itt tanult. Bizony kezdetben botladozott kezé­ben a cséve, ma azonban már tizenhat, tizenhét négy­zetmétert is megcsinál ha­vonta. Tamáska Margit a tiszasasi szőnyegkészitő részleg legfia­talabb dolgozója Francia mesterek a leningrádi Ermitázsból Ritkaság, hogy * Lenin- grádba látogató külföldi nem veszi programjába a világhírű Ermitázs megte­kintését, hiszen ez legalább olyan mulasztás lenne, mint­ha például valaki, noha sze­reti a szépet, a művészi ér­tékeket, Párizsban jártában elkerülné a Louvre párat­lan gyűjteményét. Az Ermitázsban, amely a Szovjetunió legna­gyobb művészeti és kul­túrtörténeti múzeuma, az európai festészetnek csak­nem valamennyi jeles is­kolájából találhatók remek­művek; olasz, németalföldi és spanyol mesterek munkái, de legalább ennyire, világ­viszonylatban is elismert és méltatott alkotásokat foglal magába a francia anyag, amelyből most huszonöt ké­pet mutat be a budapesti Szépművészeti Múzeum. A francia festészet legje­lentősebb mestereinek egy- egy művét találhatjuk a budapesti tárlaton. Louis Le Nain ,,Látogatás a nagy­anyánál” című, a XVII. szá­zad negyvenes éveiben ké­szült mesteri életképe a francia parasztok mindenna­pi életét villantja fel. Ugyanebből a századból származik Nicolaus Poussin „Levétel a keresztről” című alkotása és a neves tájkép­festő, Claude Lorrain „A 7 ragé dia a váltónál Ködös, borús volt a feb­ruári hajnal Kunmadarason. A községben nemigen volt mozgás, csak az állomáson sípolgatott a tolatni készülő mozdony. — Siessünk emberek, aikasszuk le az utolsó kocsit, úgyis más vágányra megy, — hangzott el a javaslat a szolgalattevő kellemes meleg szobájában. Federicg Péter, a mozdony­vezető. Fekete Mátyás fűtő és Hákli Lajos vonatvezető sietős léptekkel a mozdony felé indultak. A fékezsők, Nyíri Ferenc. Bíró János és Nagy Viktor elfoglaltak he­lyüket a teherkocsikon. Nagy Viktor az utolsó leakasztott vagonra került fékezőnek. Nagyot szusszanva megindult a mellékvágány felé tolatva a szerelvény. Egy lökés és az utolsó leakasztott kocsi egyre gyorsuló ütemben gör­dült a váltóra. Nagy Viktor tekerni kezdte a kéziféket, hangos nyikorgással megállt a vagon. A fékező óvatos mozdulatokkal tapogatni kezdte egvik. lenyújtott lá­bával a durva aljazatot, al­kalmas helyet keresett leug- ráshoz. Még félig levegőben volt. amikor a kocsit hirte­len lökés érte. Nagy Viktor elvesztette az egyensúlyát, lezuhant, olysm szerencsétle­nül esett, hogy lábai a kocsi kerekei alá kerültek. A lö­késtől meglendült kocsi még továbbcsúsaott néhány mé­tert, a szerencsétlenül járt fókezőt pedig magával húzta. „Álljatok meg I" — Péter, álljatok meg. Le­vágtátok a lábam. — kiabál­ta fájdalomtól eltorzult han­gon Nagy Viktor. Azonnal nyüzsgésnek indult az álmos pályaudvar. Végig- száguldott a hír, — N&gy Viktor a kocsi alá került. A munkatársak azonnal teher­gépkocsit kerítettek, elindul­tak a kórháziba. Útközben találkoztak a kiküldött man- tőikocsival. A zárójelentés szerint Nagy Viktor lábain olyan súlyos roncsolás keletkezett, hogy mindkét lábát térdközéptől amputálni kellett. A felelős­ség megállapítása, a helyszí­ni vizsgálatok megindultak. Mindezek eredményeként Hákli Lajost, a vonat veze­tőjét bíróság élé átütötték. A meghívott igazságügyi forgalmi szakember — mint hivatalos szakértő — a bíró­ság előtt pontokba szedve felsorolta azokat a hiabákat, amelyek elkerülhetők lettek volna. A szakértő véleménye — Ha a szolgálattevő MÁV tiszt nem engedélyezi a vonat tiltott ..angolos’’ to­latását, ha csak a személy­zet közül bárki is tiltakozik a szabályzat megszegése el­len. ha megfelelően ellátott és bekapcsolt fékberendezé­sű a szerelvény, akkor nem történt volna még a súlyos baleset. A vasút minden dol­gozójától teljes munkát, meg­feszített, állandó figyelmet kíván. Ijegfőképben Hákli Lajos vonatvezetőt terhelj a felelősség, mint a vonat tel­jesjogú parancsnokát — mondotta a szakértő. Az ítélet A bíróság Hákli Lajost bű­nösnek találta, foglalkozás körében elkövetett veszélyez­tetésben és öt hónapi felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélte A bíróság enyhítő kö­rülményként értékelte a vád­lott büntetlen előéletét, mun­kához való jó viszonyát. Be­számította azt is a bíróság, hogy nemcsak Hákli Lajost terheli teljes súllyal a fele­lősség a baleset bekövetke- Béseért. — kékesi — reggel* című remeke. A ko­rai korszák francia művé^ szeteről tájékoztatja a láto­gatót Gaspard Dughet és Sébastien Bourdon egy-egy műve. A XVIII. század ki­emelkedő festészetét olyan művészek reprezentálják, mint Antoine Watteau („A duzzogó lány”.), Francois Boucher, Nicolas Ismeret és Hubert Robert, akinek „A Villa Madama parkja Ró­mában” című világhírű vásznát lathatják a láto­gatók. Watteau és Laneret törek­véseit fejleszti tovább J. Honoré Fragonard, „A lo­pott esők” című vászna sze­repel a kiállításon: részle­tező előadásmód és anekdó- tázó kedv jellemzi, amikent L. L. Boillv „Billíárdozók” című alkotását is. A XIX. század elejének francia tájkéofestészete Eu- rópaszerte példát adott a művészeknek. A valósásáb- rázolásra törekvés mutatko­zik Théodore Rousseau és Jules Dupré művein. Az impresszionista mesterek közül Alfred Sisley Szaína- parti tálával és P. A. Renoir elragadó gyermekképmásá- val szerepel a kiállításon, a századvég különös egvénisé- ge. az új utakon járó Paul Gaueuin pedig, aki élete je­lentős részét a déltengeri szigeteken töltötte, egv erő­teljes vászonnal; a „Tahiti nő gyümölccsel”. Paul Cé­zanne őrökké újai kereső művészetébe ,.A Marne part­jai” című jellegzetes tájképe ad betekintést A ma élő mestereket a spanyolországi születésű, de a század eleje óta Francia- országban élő Pablö Picasso két alkotása képviseli. A le- ningrádfak a művész kék- korszakának egyik híres da­rabját a „Női fejet”, vala­mint a kubista törekvéseket mutató „Csendélet klarinét­tal” című alkotását küldték el a budapesti bemutatóra, amelv 1954-től a tizedik je­lentős külföldi kiállítása az Ermitázs francia mestermű- veinek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom