Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-13 / 134. szám
1969, június ra. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 BOKROS LÁSZLÓ: A KERAMIKUS MŰHELYÉBEN Négy téma az V, nevelésügyi kongresszuson A taßÄ6, a tanár, az egfe* pedagógus-társadalom tevékenységének talán legjellemzőbb vonása, hogy a jelenben végzett munka értékét ónak évek múltán lehet lemérni: A diákok szakmai tudása, erkölcsi magatartásai j elletne, tanelvet a pedagógus oly nagy türelemmel szeretettel és odaadással formád, csak jóval később értékelhető: akkor, amikor az egykori tanulók belépnek a felnőttek társadalmába és önálló, felelősségteljes feladatot végeznek. A tudomány és a technika hatása A pedagógia-tudománynak időről időre mérlegelnie kell, hogy milyen új feladatokat ró rá a tudomány és a technika szédületesen gyors fejlődése. Az új, felnövekvő generáció iránti felelősség is azt sugallja: hogy kellő időben és reálisan megállapítsák a szakemberek, mire van szüksége az új évezred küszöbén tevékenykedő 20— 60 éveseknek ahhoz, \ hogy kulturált, szakmailag jólkép- zett emberekként helytállhassanak. Röviden szólva: . tudományos megalapozottsággal, kellő előretekintéssel meg kell határozni a korszerű alapműveltség kereteit és tartalmát. Szerte a világon^ különösen a szocialista országokban a legkiválóbb szakemberek foglalkoznak ezzel a rendkívül fontos témával. Hazánkban a jövő év őszén rendezik meg az V. nevelésügyi kongresszust A kongresszus anyagának kidolgozása a szervezőbizottság irányításával már hosszabb idő óta folyik a legjobb szakembereink bevonásával, a hazai és külföldi tapasztalatok felhasználásával. — Gondos mérlegelés alapján a szervezőbizottság az V. nevelésügyi kongresszus napirendjére négy témát tűz ki. Ezek a következők: társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai fejlődésünk várható követelményei a nevelésügy iránt; az iskolai és az iskolán kívüli nevelő tényezők, szervezetek szerepe, együttműködésük szorosabbá tétele; a pedagógus hivatás és a pedagógus továbbképzés; a neveléstudomány helyzete, feladatai, intézményei, kapcsolatai más tudományokkal; és az iskolán kívüU nevelő tényezőket és azok hatását a tanuló ifjúságra. Ebben a témakörben különösen sok tapasztalatot szereztek a különböző társadalmi szervezetek, elsősorban a KISZ és a nőszövetség. Már ebből a vázlatos képből is kiderül, hogy a magyar nevelésügy nem csupán a pedagógusok, hanem egész társadalmunk ügye. Érthető tehát, hogy az V. nevelésügyi kongresszus előkészítésében különböző állami és társadalmi szervezetek is résztváílalnak. A Magyar Nők Oriszágos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottságának Intéző Bizottsága, az Űttörőszö- vetség országos elnöksége — csakúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia. A Művelődésügyi Minisztérium a szakszervezetekkel közösen az iskolák tantestületeiben és a pedagógusképző intézményekben rendezi meg a vitákat. Bekapcsolódik a munkába a Honvédelmi és a Munkaügyi Minisztérium is. Természetszerűleg részt vállal a kongresszus előkészítéséből a Magyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pedagógiai Intézet is. B. L Szigligeti Színház Premier Színpad—Pódium Évadvégi krónika Örvendetes, hogy amikor Szolnok 1968—69. évi színházi életén tekintünk végig, már nemcsak a Szigligeti Színház szezonját kell értékelnünk, hanem az egyre inkább meghonosodó, más anyagi és művészi forrásokból rendezett színházi estekről is szólhatunk, A Szigligeti Színház ebben a szezonban tíz bemutatót tartott Szolnokon, a Pódium Színpadon, negyven előadó est volt, a Premier Színpadon pedig eddig négy előadást rendeztek. A színház Jacobi Leányvásár című operettjével nyitotta szezonját. A zenés produkciók között ez volt az évad legsikerültebb, művészileg legnívósabb előadása. A habkönnyű Ne szóljatok bele 'című zenés komédiát említjük még meg az évad sikeres zenés előadásai között. Mindkettő Bor József rendezése. A Mona Marie mosolya és az Éjféli randevú volt az évad két leggyengébb bemutatója, s mellé kell sorolnunk a Csárdás- királynő előadását is. A szezon legnagyobb vihart aratott bemutatója Marlowe—Brecht. II. Edward című történelmi drámája volt. A kritikák többsége — hevesen. vagy a sorok között beszélőén — a darabot és az előadást egyaránt elmarasztalta. Mindezzel nagyjából egyet is értettünk, mégis jelentős színházi eseménynek rhondjuk a II. Edward előadását, s tagadjuk, hogy egyértelműen csak elmarasztalható lenne Berényi Gábor rendezői kísérlete, a magyarországi ősbemutató megtartása. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az előadás hibáit ezzel csak mentegetni lehet. Az évad legkiemelkedőbb darabja és előadása Örkény István Tóték című tragikomédiája volt. Sikerét nem- csák a groteszk hírének és az Örkény-darab európai hírnevének köszönheti, hanem a Székely Gábor rendező értelmezésének és az előadó színészek nagyszerű játékának is. Ha volna Szolnokon egy- egy évadra szóló művészi díj, arra szavaznánk, hogy azt Székely Gábor, a Tóték rendezője és Upor Péter tűzoltóparancsnoka, Tótja kapja meg. Az évad legkiemelkedőbb színészi alakításának Upor örkény-drámabeli teljesítményét tartjuk. Sikeres, mélytüzű, Lorca költői arculatát jól bemutató előadás volt a Vérnász. Ez a színpad Lorca végzetes in- dulatú, fojt<5 légkörű világába vezette a nézőt. Emlékezetes alakítás az előadásban Gyöngyössy Katalin menyasszonya. Egy új magyar vígjáték bemutatójának is tanúi lehettünk. Fehér Klára Csak egy telefon című vígjátéka hasznos mondanivalójú: a mindennapi életünkben föllelhető közéleti. torzulások ellen szól. Nem veretes mű, de egy színházi estét gründen nézőnek megér, mert figyelemébresztő, igen szórakoztatói. Heltai mesejátékát, A néma leventét láthattuk még ebben a szezonban a szolnoki színpadon. Heltai örökszép darabjának ismeretében többet vártunk az előadástól. összegezve a Szigligeti Színház ez évi szezonjáról elmondottakat: ez az évad gyengébben sikerült az előzőeknél. Ez azért is sajnálatos, mert soha ennyien nem jártak még Szolnokon színházba, mint ebiben a szezonban. Megfelelőbb műsortervvel és meggondoltabb szereposztással tovább mélyíthették volna a közönség és a színház kapcsolatát, amely — bár ne így legyen! — félő, hogy az utóbbi időben gyengült. Kerülni akarjuk a maxima- lízmus látszatát is, tudjuk,' nem lehet minden bemutató csúcs — említettük, néhány magasívelésű előadásnak is tanúi lehettünk — de ne is legyen ennyi kritikus pont, ameny- nyi ebben az évadban volt... A Pemier Színpadon négy előadást láttunk, a Zorin darab még hátra van. Az eddigi vendégjátékok közül magasan kiemelkedett Gyur- kó Elektrájának pódiumváltozata. Berek Katalin és Kálmán György izzószépségű színházi emléket hagytak városunkban. Az írói mondanivaló lényegét — Elektra és Oresztész harcát nagyszerű játékukkal maradéktalanul kibontották. A budapesti Irodalmi Színpad vendégjátékán — A tűz márciusa — érződött az alkalomszerűség, inkább jól komponált költői est volt, amit kaptunk, változó előadói teljesítményekkel. A Mikroszkóp Színpad a Tessék tovább merni!? című műsorával lépett fel a Tisza aulájában. Komlósék Szolnokon is brillíroztak, politikai szatírájuk felelősség- teljes, elevenbe vág. A Thália Színház Görgey Gábor két egyfelvonásosát mutatta be. A Népfürdő rövidsége ellenére is nagyhatású dráma, a Hírnök jő inkább csak írói kísérlet. Mindkét egyfelvonásosban lebilincselő volt Keres Emil és Szabó Gyula. Várjuk a Zorin drámát, a Varsói melódiát, úgy véljük azzal lesz teljes a Premier évadja, amely nemes hézagkitöltő is volt. Okvetlenül meg kellene találni a módját az elmúlt évadbeli hasonló vendégszereplések sűrítésének és állandósításának. Nem tartozik szorosan témánkhoz a Pódium Színpad évadjának értékelése, hiszen nem kimondottan színházi élményt nyújtanak a műsorai, de az előadóestek vészi rangja és közkedveltsége mégis arra késztet bennünket, hogy a város színházi életéről írott cikkünkben az Árkád presszóban tartott bemutatókról is szóljunk. A Pódium szezonja maradéktalanul jól sikerült, állandóan teltház tapsolt a fellépő előadóművészeknek. Igen szerencsés volt a műsorválogatás. valóságos politikai „kispódium’” volt arz Árkád pulpitusa. A sikerült szezonból is kiemelkedett Peter Handke önbecsmérlés című játéka (Sütő Irén és Bánffy György), az Ady-est (Bűrös Gyöngyi és Latinovits Zoltán), Köllő Miklós pantomim estje, Keres Emil Szellem és szerelem című műsora, a Nagy László-est, amelyen részt vett a költő is, az előadóművész Berek Katalin volt, Mensáros László XX, század műsora, Komlós János szerzői estje. Nagy Attila Juhász Ferenc műsora. — Más, zenés Árkád-estek már inkább Szolnok zenei életét elemző cikkbe kívánkoznak. A Premier Színpad és a Pódium működtetése a városi kulturális vezetés érdeme. A két „zsebszínház” sokat adott Szolnoknak. így lett a Szigligeti Színház gyengébb szezonja ellenére is mozgalmas és eredményes a város színházi élete. Tiszai Lajos Tanulmányok Á gondos előkészítő munkát dicséri, hogy a megállapított témakörökből már elkészültek a vita alapját képező tanulmányok és azokat nyomtatásban már közre is adták. Így lehetőség nyi- lik arra, hogy a nyári szünidőt felhasználva a pedagógusok tanulmányozhassák ezeket a tudományos dolgozatokat, kellő mérlegelés után megtegyék észrevételeiket és ezzel is hozzájáruljanak a magyar pedagógiai nyomtatásban tudomány gazdagításához, fejlődéséhez. — Várhatóan azonban, hogy a viták az új tanév első hónapjaiban csúcsosodnak majd ki, amikor a tantestületek nyilván alkalmat találnak arra, hogy kollektív eszmecserét folytassanak. így lehetőség nyílik arra, hogy az egész pedagógus-társadalom, mindazok, akik felelősséggel munkálkodnak az új generációk magasabb kulturális színvonaláért, résztvegyenek a kongresszus előkészítésében. Az élet követelménye szerint Ä kongresszus napirendjének témáit egyenként szemügyre véve, annyi már eleve megállapítható, hogy valóban a jelen és az eljövendő évtizedek leglényegesebb, pedagógiailag a legfontosabb problémákat veszi tudományos vizsgálat alá. Társadalmi—gazdasági fejlődésünk üteme azon múlik, hogyan tudjuk gyorsítani a szocializmus építését politikai, gazdasági, kulturális és közéleti vonatkozásban. A kérdés helyes, reális megválaszolásánál természetesen figyelembe kell venni egyrészt a tu- dómányos-technikai fejlődés lehetőségeit általában, de különösen arról az oldalról, milyen mértékben tudjuk alkalmazni a tudományos felfedezéseket, új technikai vívmányokat, hazai körülményeink között. A korszerű nevelésügy megalapozott, az élet követelényeit alapvetően figyelembe vevő oktatási programot valóban csak úgy tud kialakítani, ha számbaveszi azokat a növekvő követelményeket, amelyeket korszakunk támaszt társadalmunk minden egyes tagja iránt. A társadalmi szervezetek közreműködése Az is természetes és szükséges, hogy kellő pontossággal számbavegyük az iskolai Sajtóhibák Amióta sajtó van, sajtóhiba is létezik. A leggondosabb munka mellett is előfordul, hogy egy-egy rosszul szedett szó benn marad a lapban, elkerüli a nyomdai korrektorok figyelmét. Az olvasók, ha észreveszik, átsiklanak az .egyszerűbb sajtóhibák fölött. De ha ugyanabban a ázámban egyre-másra ötlemeik a szemükbe, gyűjteni kezdik őket, vadásznak rájuk. Könnyű dolguk volt azoknak, akik a Néplap tegnapi számában vadásztak sajtóhibákra. Mutatóban néhány az egyszerűbbek közül: Cordova helyett „Crodova”, Könyvterjesztő helyett „Könvterjesztő”, szimf. zenaJcara helyett „szamf. zenekara”, idézze helyett „iidézze”, sugározza helyett ,sugározza”. Az utóbbi kettő ugyanabban a tizenhét soros anyagiban: Bizonyára nemcsak az orvosok lepődtek meg, amikor anesztézia helyett anesztéziát olvashattak — a nyomdászok jóvoltából. A mondatot értelmetlenné tevő sajtóhibákra is volt' példa a tegnapi lapban. „Annak a pékségnek a napi 70—89 mázsa kenyeret úgy kellene mint... mint egy falat kenyér.” Akik nem futottak át bosszúsan az értelmetlen mondaton, figyelmes olvasás után rájöhettek, hogy a „...70—80 mázsa kenyere...” lett volna helyes. A Mednyánszfcy kiállításról írott cikkben is maradt értelemzavaró sajtóhiba. Például: „Nagy műveltségük, vitéz kardforgató...” helyett nyilvánvalóan „nagy műveltségű...” olvasandó. ,.A- munkások magatartásáéért” — ez volt az egyik cikk címe. Akik elolvasták, ugyancsak csodálkozhattak, mert a cikkben másrpl volt szó, sőt a cím alapján félreérthető volt az írás gondolatmenete. A helyes cím: „A munkások megtartásáért”. „Miniszoknyás betörőid’ olvasható az első oldalon. De az olvasó hiába keres ilyen című anyagot a lapban. A hetedik oldalon írtunk ugyan miniszoknyás rablókról, de a kettő mégsem ugyanaz. A „rablók” a helyes. Egyetlen számból válogattunk. Ebben talán több hiba volt, mint általában szokott, de ez aligha lehet mentség azoknak, akik a lap nyomdai előállításáért felelősek. B. A, Exportált címek Egy Angliában élő kereskedőnek, George Agienek eredeti ötlete támadt. Külföldre akarja „kölcsönözni” az angol arisztokrácia címeit. A leleményes üzletember már társulatot alapított, amelyet jegyzékbe is vettek. Agie abból indul ki, hogy a lord és herceg-címet nemcsak Angliában kedvelik. E rangok „értéke” még nagyobb külföldön, főleg az Egyesült Államokban. Ezért nem kételkedik vállalkozásának sikerében Azt tervezi, hogy felajánlja az angol arisztokratáknak; helyezkedjenek el a különböző külföldi részvénytásaságok igazgatósági tanácsaiban. Agie biztos abban, hogy Európában és Amerikában sok cég ráharap erre a csalétekre. Agienek az a véleménye, hogy például két, azonos cikkeket gyártó részvénytársaság közül az tudja majd nagyobb sikerrel értékesíteni termékeit, amelyiknek a vezetőségében herceg vagy gróf is lesz. Agie nem sok reménnyel biztatja a bárókat és a sire- ket: véleménye szerint irántuk nem lesz különösebb „kereslet”. Agie listáján máris 98 herceg és lord szerepel. A furfangos üzletember úgy véli, hogy ha jelöltjei nem fognak tiltakozni új szerepkörük ellen, évente 100—300 fontot kereshetnek a cégek vezetőségi tagjaiként. Agie a közvetítésért ennek az összegnek 25—30 százalékát fogja kérni. Ez a terv azonban bizonyos anyagi nehézségekbe ütközik. Kevéssé valószínű, hogy az Agie listáján szereplő angol hercegek és más arisztokraták ilyen alacsony összegért hajlandóak lennének „kölcsönadni” rangjukat és nevüket. A váraikat látogató turistáktól sokkal többet kapnak. Hirdessen a Néplapban
