Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

1869. június 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Vallanak a tu

Fizikai munkásokat kérdeztem meg. tulajdonosnak érzik-e magukat az üzemben. Vallomásaikat szívesen hallgattam és szívesen írom le.

Menko Lajosné bútorgyári meós.

— Hat éve dolgozom itt, s most hogy befejeződött a gyár felújítása, csodálatosan szép. kényelmes lett az üzem, nem válnék meg tőle semmiért. Dolgoznom teljes erővel kell, naponta 600 konyhaszekrény-ajtót, kisebb darabokból pedig ezret is megforgatok.

— Két és féléve végzem ezt a munkát. Egymáshoz nőttünk én és az alkalmazkodó faanyag. Segédmunkásként jöttem ide, akkor négy forint volt az órabérem, most 6 80-at kapok. Május 1-e óta pedig 44 órás munkahétben dolgozunk. Mikor ide jöttem magam sem hittem, hogy ennyire viszem. Az üzem segített abban, hogy elvégezzem a VII—VIII. osztályt. most gyors- és gépíró iskolára pályázom.

— Férjem is itt dolgozik. Itt végezte el az általános iskola felső osztályait, itt tanult szakmát, most művezető. A gyár segítségével kaptunk januárban szövetkezeti lakást és nem mondhatok mást. teljesen innen az üzemből élünk. Én pedig annyival tudom ezt viszonozni, hogy a legapróbb darabokat is úgy féltem, mint a saját holmimat. Egy-egy alkalommal el kell mondani az új munkásoknak, hogy egyetlen ajtó 66 forintjában

van a gyárnak és egy kis karcolás is veszteség és dupla munka. Megszólítom azokat is. akik locsolnak, takarítanak: a bútoranyagot össze ne vizezzék, mert azzal romlik a minősége. Tulajdonos vagyok igen, s ezt a tulajdont saját családom élvezi.

II.

Béres László, gépbeállító.

— Tíz évvel ezelőtt azzal kezdtem itt a bútorgyárban, elvégeztem egy kétéves gépmunkás tanfolyamot. S mióta ilyen nagyszerű drága gépeket szereltek fel nálunk, ennek a tudásnak nagy hasznát veszem, ezeket is tudom kezelni.

— Sose volta'm vándorló természetű, maradok is itt. mert most az átalakítás óta egészséges, tiszta, szép ez a műhely. Rajtam kívül is nagyon sokan tulajdonosnak érzik itt magukat, különben nem vállalták volna mindazt, ami az átépítés (idején volt. Télen, hidegben, porban. piszokban dolgoztunk, de akkor is mindenki mindenre vigyázott.

— Sokan jönnek újak, akiket erre nekünk kell rászoktatni. Van itt egy asszonyka, aki kezdetben sokat lazsált, neki kiszámítottam, hogy azzal a szorgalommal napi 20 forintnál többre nem számolhat. Mostanában nincs rá panasz.

— Hogy valóban tulajdonosnak érezhetjük magunkat, azt a napokban tudtuk meg igazán. Az üzem vezetősége egy nagy kérésünket fogadott el a pártszervezet javaslatára. Bevezettük ugyanis a szabad szombatot, de a műszakváltással voltak gondjaink. Most segítettek elrendezni azt, hogy igazságos és mindenkinek a legmegfelelőbb legyen a műszakbeosztás.

III.

Varga Sándor, papírgyári kiszerelő:

— Tudja, milyen régen volt 1934? Akkor kerültem ide és a gyár fundamentumának a kubikolásával kezdtem. A szakmám szobafestő és mázoló. Ebből itt csak annyit hasznosítottam, hogy gépeket festettem. Azután beléjük szerettem és itt maradtam. 1941-ben kerültem ide a kiszerelő terembe, azó- •ta minden gépen dolgoztam már. És akár hiszi valaki, akár nem, itt szinte jobban érzem magam, mint otthon. Nem is tudom mi lesz velem, ha két hónap múlva nyugdíjba megyek.

— Munkakezdés előtt egy órával már itt vagyok, foglalkozom az iparitanulókkal. Ök áz én fiaim, mert a saját gyerekem huszonegy éves korában meghalt. Ezért szeretem őket annyira, bár ők sem egyformák. Itt van a kis Kovács Jóska, Besenyszögről jár be. olyan hűséges, akár egy kiskutya és olyan szorgalmas, hogy minden gépet rá lehet bízni.

— Ebből és ebben a gyárban éltem 40 éven át, s amit ráhagyok, az a néhány szakmunkás. akiket - neveltem. Amit kaptam tőle az életem értelme.

Fejlesztik a mezőtúri könyvtárat

Á Mezőtúri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a Móricz Zsig- mond könyvtár munkáját vizsgálta.

A könyvtár 1950-ben alakult, meglehetősen kezdetleges körülmények között. Tényleges fejlődésről csak 1958. óta beszélhetünk, amikor is a város vezetői fokozott figyelmet szenteltek a könyvtár egyre sokasodó gondjai megoldásának.

Jelenleg mintegy 37 ezer kötetet tesz ki az állomány, az olvasók száma pedig eléri a háromezret. Két fiók- könyvtár. négy könyvkölcsönző, valamint nyolc olyan állomás tartozik a központi könyvtárhoz, ahová a művelődési autó rendszeresen kijár. A kölcsönzött kötetek évi mennyisége lassan meghaladja a 120 ezret.

A könyvtár fejlődésében azonban újabb feladatok jelentkeznek. A könyvtár alapterülete 238 négyzetméter. A hivatalos norma szerint eny- nyi könyv, mint itt van; legkevesebb 800 négyzetméter területet igényelne. Az amúgyis meglehetősen gyengén növekvő állomány elhelyezése ezért egyre nagyobb gond. Nincs elég polc sem. A könyvek jelentős része hozzáférhetetlen helyen,

rendezetlenül, kihasználatlanul porosodik.

Hiányzik a megfelelő kutató- és olvasóterem, valamint a gyakori könyvtári rendezvények lebonyolítására alkalmas klubhelyiség is. Á tervezett könyvkötőüzem megvalósítása jelentősen meghoszabítaná a könyvek élettartamát.

Egyre inkább bebizonyosodik az is, hogy a két gyengén felszerelt fiókkönyvtár sem képes megoldani a periférikus részek ellátását.

A most kidolgozott határozati javaslat értelmében meg kell teremteni a lehetőségeket a könyvtár bővítésére. Ezt sürgeti az olvasók növekvő létszáma és a könyv- állomány mennyisége is. Bebizonyosodott, hogy a könyvtár rendelkezésére álló jelenlegi pénzfedezet csak a kötelezően előírt törzsanyag beszerzésére elegendő. Ezért a tanács 1970-től folyamatosan, évi 120 ezer forintot biztosít erre a célra. Ez az

összeg az eddiginek csaknem kétszerese. Az ezévi keret kiegészítésére pedig a többlet- bevételből adnak a könyvtárnak 50 ezer forintot

H. D.

Szombati szemle a szolnoki piacon

Megjelent Szolnokon a várva- várt uj burgonya. A szolnoki ÁFÉSZ 11 mázsát szállított a héten a város üzleteibe, a késői megjelenéshez mérten aránylag nem túl magas áron, 15 Ft-ért mérték kilóját. A tiszakécskei Üj Élet Tsz a jövő hét csütörtökén kezdi piaci pavilonjában árusítani, hogy mennyiért, az majd a felhozataltól függ. Mindenesetre árcsökkenést várnak.

Előreláthatólag minden zöldáru olcsóbb lesz a jövőhéten. A friss fejeskáposzta például ma még 10 Ft-ba kerülne, ezért nem rendelt belőle a Kossuth-téri zöldség bolt, remélve, hogy jövő hét keddjén vagy szerdáján hozzáférhető, 6—7 Ft-ös áron adhatja majd. Olcsóbb árajánlatot kaptak a jövő heti paradicsomszállítmányra is, a ma még változatlanul 70 Ft-os árát, 55—60 Ft-ra tudják leszállítani. Ugyanezt várják a melegházi csemege uborkánál is, most még 'drágán, 25 Ft-ért adják kilóját. Jövőhéten várható a szabadföldi uborka megjelenése is.

Sokkal több zöldárut és általában kedvezőbb árakon adtak el a múlthetinél mind a pácon, mind az üzletekben. Különösen vonatkozik ez a zöldborsóra. Csak a Kossuth-téri zöldségboltban 10 mázsa zöldborsót vásároltak a héten 9 Ft-ért a szol- nokaik, a szombati piacon pedig majd 9 mázsa fogyott el, a pénteki 12 Ft-al szemben 6—7 Ft-os áron. Karalábot 80 fillérért, a kelkáposztát változatlanul 8—10 Ft-ért árultak. Saláta is több volt, 50 fillérre mondtak egy-egy fejet, de többnyire 3 fejet adtak egy forintért. 677 csomó zöldhagyma kelt el l—l,20-as áron, a nagyobbakat 30 dkg-os csomókba kötve főzőhagymaként árusították 1,50 Ft-ért. A retek változataimul 1—1,50 Ft-ba került. Karfiolt 116 kg-ot szállítottak a szombati piacra és most sem adták olcsóbban 14—20 Ft-nál.

P. J.

Megvonták tőle a bizalmat

Tizennyolc után nem választották újjá a jászladányi Haladás Tsz

elnökét

A vezetőség négy évre szóló mandátuma lejárt. A közgyűlésen megválasztott jelölőbizottság munkához látott a jászladányi Haladás Tsz-ben. Ágazatonként, kis- gyűléseken ismertették javaslataikat a szövetkezet tagságával. Bár Cseh Mihályt újból ajánlották elnöknek, nem hallgatták el hibáit sem. A jelölőgyűléseken többen jelezték: az elnök népszerűtlen az emberek előtt.

Ilyen előzmények után került sor az április 24-i közgyűlésre. A titkosan leaodtt 299 szavazatból Cseh Mihály csak 155-öt kapott. A szövetkezeti törvény előírja: az elnök megválasztásához kétharmados többség szükséges. S ez hiányzott Jászladányon.

A május 13-án megismételt közgyűlésen ismét Cseh Mihályt javasolták megválasztani. Akkor már a szavazólapra való felvételhez szükséges 50 százalékos arányt sem kapta meg. Viszont bejelentette, hogy kilép a szövetkezetből, kérte, hogy engedjék el.

Cseh Mihály életútja

Cseh Mihály kubikos ember volt. A felszabadulás előtt nehéz, fáradságos munkával kereste kenyerét, ha éppen munkához jutott- A községben, s a szövetkezetben jónéhányan ismerték ebből az időből is. 1945-ben, az egykori kubikos a földosztó bizottság tagja, (ő is földet kapott), majd rendőrőrsparancsnok. A községi pártbizottság titkára lett, a legnehezebb időszakban, a begyűjtés idején. (Néhány emberben talán most is él vele szemben az akkorról maradt ellenszenv, jogos, vagy vélt sérelem?)

A szövetkezetek szervezésekor a volt kubikos is ott volt. Hamarosan elnök lett. még az ötvenes évek elején. Kezdetben kicsi, majd az egyesülések után mind nagyobb szövetkezetben. A Szabadság és az Úttörő Tsz egyezésekor — 1965-ben — is

őt választották meg a Haladás szövetkezet élére. Közben tanult. Becsületére válik,hogy idős fejjel elnökképző tanfolyamot végzett, majd oklevelet szerzett a középfokú mezőgazdasági technikumban. Szakmailag fejlődött, de emberi magaÁ Palotás! Állatni Gazdaság és az osztrák Landesmann cég kooperációja

Nagytestű, nemesített naposkacsákat hozunk be Ausztriából

A közelmúlt napokban osztrák vendéget Alexander Landesmann urat fogadták a Besenyszög-Palotási Állami Gazdaságban. A nagyüzem ugyanis kapcsolatot tart fenn a Landesmann céggel, amely hírneves pecsenyekacsa tenyészetéről. Szakembereink az év elején tettek tanulmányútat az osztrák gazdaságban és a találkozás gyümölcsöző eredményt , hozott. Miután megállapították,

hogy az ottlevő pekingi kacsafajta törzstenyészetének nemesített változatai igen előnyös tulajdonságokkal ren" delkeznek, vásároltak belőle.

Négyezer naposkacsát hoztak be az önálló import és exportjoggal rendelkező Középtiszai Állami Gazdaság közreműködésével. Az osztrák cég garantálja, hogy a nemesített pecsenyefajták hét és félhetes korukban elérik a 2 kiló 90 dekás darabonkénti átlagsúlyt. Az ő általuk gyártott saját receptú- rájú tápból 2,7 kilogramm kell 1 kiló élősúly előállítására. Az import víziszárnyasok egyéb jótulajdonságai közé tartozik, hogy a tatai fajtánál nagyobb testű, elhullása minimális, tojáshozama pedig szintén kiváló.

Az osztrák vendég viszont- látogatása, palotási tanulmányútja újabb üzletkötést helyezett kilátásba. Ugyanis egy másik nagytestű, főleg hústermelés szempontjából

számottevő pecsenyekacsafajtát ajánlott farmjáról, ahol egész évben folyik a keltetés és a nevelő munka. Az újabb ajánlat kedvezőnek látszik, ezért a tervek szerint 1970-ben importálnak is belőle.

A Palotási Állami Gazdaság és az osztrák partner kapcsolata jól egészíti majd ki a gazdaság törekvését. Az idén ugyanis már 700 ezer, jövőre pedig 1 millió naposkacsát terveznek előállítani saját maguknak és a környékbeli gazdaságoknak. Bizonyára minden üzem örül majd. ha minél többet kap a sok jó tulajdonsággal rendelkező osztrák fajták palotás! utódaiból.

tartása egyre tűrhetetlenebbé vált.

A párt

figyelmeztetése

A Szolnok járási párt-végrehajtóbizottság többször tárgyalt a szövetkezet ügyéről. Cseh Mihály magatartásáról. Két évvel ezelőtt ér- téklete a közel hatezer holdas gazdaság helyzetét. A párt vb elégedetlen volt a tsz fejlődésével, eredményeivel. Bírálta a vezetők ma- radiságát, az új módszerek, eljárások iránti konzerva- tizmust- Felhívta a vezetők figyelmét a hozamok növelésére, az állattenyésztés fejlesztésére. Jogosan emelt szót az önkényeskedés ellen. A tsz-ben ugyanis nem érvényesült megfelelően a kollektív vezetés, a szövetkezeti demokrácia. Az elnök gyakran a vezetőség megkerülésével döntött, gátolta a szakemberek elképzeléseit. A pár vb elítélte az elnök durva magatartását, s felhívta a figyelmét: változtasson ezen, közvetlenebb viszonyt alakítson ki munkatársaival, a tsz tagjaival.

A múlt év nyarán a járási párt vb, a községi párt vb jelentését tárgyalta meg a káder- és személyzeti munkáról. Ekkor ismét figyelmeztette a Haladás Tsz elnökét, merev, türelmetlen, durva magatartásáért.

A községi pártbizottság és a végrehajtó bizottság is többször bírálta Cseh Mihályt és adott neki tanácsot. Esetenként talán el is túlozta hibáit, de a jószándékhöZ, az elvtársi segíteni akaráshoz nem fér kétség. Az elnök azonban támadásnak, személyeskedésnek fogta fel a bírálatokat. Nem akart változtatni magatartásán.

„Elég fejlett vagyok ahhoz../'

Vajon miért veszítette el Cseh Mihály a szövetkezeti tagok bizalmát,' rokonszen- vét? Mindenekelőtt durvaságáért- Féltek tőle az emberek. Ha valaki szólni mert, hamar oda vágta: „Kihegyezem magát". Nem nézték jó szemmel, hogy az elnök családi élete is rendezetlen volt. Vezetőtől e téren is példamutatást várnak. Azt sem felejtik el neki, hogy egymás után vásárolta, újította fel, majd adta tovább az államosított házakat. A tagok háztáji földjéből jogosain vonta le a maximumot meghaladó kerti, — vagyl tanyai területeket. De egyesekkel kivételezett. Saját magának viszont két helyen méretett ki háztáji földet.

Az öregeket különösen nem kímélte. Nyolcvan év körüli asszony kopogtatott az elnöknél: „Légy szívei, mondd meg, hol a háztáji földem?” Az elnök válasza nem tűri el a nyomdafestéket. Garics József egyszer a 260 forint járadékát keveselte az elnöknél. Meg is kapta a magáét: „Én még ennyit sem adnék nektek”.

Az áprilisi párttaggyűlésen Kun Józsefné Cseh Mihály gorombaságát tette szóvá: — „Mindenki fél tőle. Mit várhatunk tőle, ha elnök marad?” Nyikos János, a községi tanács vb elnöke mondta róla: „Sohasem tudott közelférkőzni az emberekhez. Képtelen volt arra, hogy odamenjen, beszélgessen a tagokkal. Alapvető emberi tulajdonsága a durvaság. Csak azt engedte szóhoz jutni, aki öt támogatta".

Tóth István, a tsz párt- szervezet titkára kérlelte, hogy változzon meg. „Nincs szükségem a tanácsaidra, elég fejlett vagyok ahhoz, hogy tudjam mit csináljak”, Amikor beszélgettünk nekem is megmondta: „Ilyen vagyok és kész. Ha nem tetszik nekik, áldás, békesség”.

„Ha marad, kilépünk

a szövetkezetből"

Sok emberrel beszélgettem a tsz-ben. A szénakaz- lazók népes csoportjából senki sem mondott jót a volt elnökükről. Cseh Antal így vélekedett .,Ha nem ö az elnökünk, tíz év óta előbbre tartanánk. — Goromba volt hozzánk”. '■— Túri, Demeter: „Sokszor szidta az anyánkat”. Kalmár Demeter: „Amikor kijött a határba, le sem szállt a hintáról, nem jött közénkMuhi András bácsi: ,,Utálta az a munkásembert”. Többen is mondták: „ Ha elnök marad, kiléptünk volna a szövetkezetből.”

A volt elnök nem egyszer kisajátította a vezetőség jogkörét, sőt. a közgyűlés jogkörét is. Vezetőségi tagok panaszkodtak: „Embereket

vett fel> s állított munkába, másokat azonnali hatállyal elbocsátott”. Gara János fiatal tehenészt egyik óráról a másikra elbocsátotta. Pusztán azért, mert vitatkozni mert vele.

Az állat gondozók is tele vannak keserűséggel Cseh Mihály iránt. Soós Gyulától megtagadta jogos járandóságát, az ötezer forint prémium kifizetését. Géczi Mi- 1 hály, Hegedűs József, Tálos Ferenc. Cseh István egyaránt így vélekedett: „Azért nem szavaztunk rá, mert emberszámba se vett bennünket", Súlyos szavak, ezek, a megbántott emeberek jogos ki- fakadásai.

Cseh Mihály most sem tanult, nem látja be hibáit. A közgyűlés után, — mély megvonta bizalmát — nekitámadt Péntek Orbán tsz- tagnak, hogy merte őt bírálni. Azután a szavazatszedő bizottság tagjainak esett neki a szavazatok értékelése miatt.

Nekem azt mondta: — „A többség mellettem volt, a IlI-as törvénynek köszönhetem, meg a gazduramék- nak”. Tehát szerinte nem ő, hanem a törvény a hibás. És kik a „gazduramék”? Az egykori kis- és középparasztok. Szektás szemlélet ez. — Másutt elmosódóban vannak az egykori, embereket különválasztó korlátok. Ö még ma is élesztgetné ezt a párt politikájával szembenálló hibás nézetet. — Hasonlón szektás szemléletet vall — és szeretett volna megvalósítani — a tagok jövedelméből való részesedéséről. Lebecsüli a tagok anyagi érdekeltségének elvét.

Tanulságos Cseh Mihály esete. — Megszívlelendő az egyik szövetkezeti vezető véleménye: „ha a sarkunkra tudunk állni, talán nem jutott volna ide”. Igen, ha keményebben lépnek fel a volt elnök ellen, talán... De úgy látszik Cseh Mihálynak csak addig kellett a szövetkezet, míg elnöke lehetett annak. Vajon becsületes dolog-e — most hátat fordítani, s otthagyni a közöst? Az elöregedett szövetkezet most súlyos munkaerőhiánnyal küzd; (Ilyen nem sok van a megyében). Húsz hold kapás '- ' egy növénytermelőre, s y- néhány holdnak nincs gazdája.

Nem neveltek itt vezetőtöket. utánpótlást. Minden nehézség mellett mielőbb megoldásra vár a Haladás Tsz problémája. Jó lenne, ha ebben megfelelő javaslatokkal a járás vezetése is segítene. A sok nehézséggel küzdő szövetkezeti tagok érdekében.

Máthé László