Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

1909. Június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 f Érmek, érmek, érmek... Tíz pere Ferenezy Krisztinával „Elfogtam a napot, hogy sugarait feláldozzam 8 a tarka túlsó-parthoz aranyhidat húzzak.^ — Ezt néhány más ver­semmel együtt körülbelül egy hónapja mondták el a rádió­ban. Elnézést a felolvasásért, de a saját írásomat soha nem tudom jól előadni. A szerző és az előadó „vitat­kozik” bennem. — Elsősorban versmondó­ként ismerjük. — Pedig az írást tartom a legfontosabbnak. -\ Akik figyelemmel kísérik a kulturális élet eseményeit, gyakran találkoznak Feren­czy Krisztinával előadóeste­ken, szavalóversenyeken. A Tisza-parti gimnázium ta­nulója, érettségi előtt áll. Könyvek között találom. — Jövő szerdán lesz az érettségim, száznyolcvan té­telt kell megtanulnom. Elég keveset tudtam eddig készül­ni, minden összejött az utol­só néhány héten. Az országos szavalóverseny, az Egri Di­áknapok, felvételi a Szín- művészeti Főiskolán. Érett­ségi után pedig még egy fel­vételi az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen magyar— francia szakon. — Nem sok ez egy nyárra? — De nagyon, sok. Félek is az érettségitől. — Budapesten kezdte a gimnáziumot, csak később jött le Szolnokra. — Az Eötvösbe jártam, az ottani iskolaújság diákszer­kesztője voltam. Ott jelentek meg az első írásaim Szolnokon, a Verseghy Di­áknapokon mutatkozott be. Ö szerezte a legtöbb arany­érmet a résztvevők közül. Az országos szavalóversenyen második díjat nyert, az Egri Diáknapokon aranyérmet — Hogy sikerült a felvé­telije a Színművészeti Főis­kolán? — Aznap huszonhatan mentünk be, négyünket hív­tak a második fordulóra. Persze tudom hogy ez még nem jelent sokat Azért je­lentkeztem magyar—francia szakra is. Nem ringatja magát illú­ziókban, nyugodtan tárgyila­gosan beszél arról a lehető­ségről is, hogy nem sikerül bekerülnie a Színművészeti Főiskolára — Ha az egyetemi fölvéte­lim sikerül, megpróbálkozom az Egyetemi Színpaddal. Ez nem is lesz egészen idegen terület számomra, még gim­nazistaként részt vettem Pes­ten a bölcsészkar irodalmi színpadának munkájában. Ott nemcsak verset mondtam, bár azt szeretem legjobban. — Mit fog csinálni, ha túl lesz az érettségin és a föl­vételi vizsgákon is?' — Jó nagyot pihenek. Az eddigi hajszát nem lehet egyetlen nap alatt kialudni. Valószínűleg Erdélybe me­gyek néhány napra. Elhatá­roztam, hogy könyvet nem teszek a bőröndömbe. Biz­tosan nem fogom megállni, hogy ne olvassak, de a ki­kapcsolódás jó lesz. B. A, •>motor Gőzantő Wífflam Leer feltaláló és autógyáros forradalmi újí­tással lepte meg a gépkocsi­gyártó cégek szakembereit; elkészítette az első gőzhajtá­sú versenyautót. Az új cso­da 5 méter hosszú, gőzmotor- ja 500—700 lóerő kifejtésére képes, maximális sebessége óránként 400 kilométer. És az új gépkocsi elkészülte után bejelentette, hogy 3—4 éven belül megkezdik öze­mében a gőzzel hajtott gép-' kocsik sorozatgyártását. Leer mögött már sikeres feltalá­lói múlt áll —; 6 készítette az első autórádiót, a vakre­pülő készüléket, az első su­gárhajtású magánrepülőt —• így tehát jóslatában bízni is lehet. Mi az előnye a gőzzel haj­tott gépkocsinak? A gőzautó mindössze századrész annyi mérges gázt bocsát kJ. mint a benzinüzeműé, lényegesen csendesebb özem közben; mint a hagyományos autó. Hivatalos vizsgálat azt is megállapította, hogy egy 168 lóerős gőzmotor 193 kilomé­teres óránkénti sebességeiért el. míg a 250 lóerős benzin­motor „csak” 187 kilométert. A gőzautó 25 százalékkal ke­vesebb üzemanyagot fo­gyaszt, mint a benzines és a gőzautó üzemeléséhez az ol­csó gázolaj is tökéletesen megfelel. További előnye a gőzmo tomak, hogy nincs szükség gyújtógyertyára, hűtőre és a gőz vezetését mindössze egy szelep szabályozza. Vízvesz­teség nincs, hiszen a folya­dék zárt rendszerben mozog. A benzinmotorhoz hasonlóan a „gőzösítettnek*5 is van mo­torfékje. Hogyan működik a gőz­autó? Egy gázolajüzemű kály­ha vizet hevít a „gőzkazán­ban”. amely lényegében egy hosszú, vékony spirálcső. A gőznek óriási feszítő ereje szükségtelenné teszi a külön­böző erőátviteli szerkezete­ket. X csőben levő folyadék 5 másodperc alatt gőzzé ala­kul és így a gyors indítás és a megfelelő gyorsulás is biz­tosítva van.' Balesetveszéíytelenebb fs a gőzmotor a hagyományos­nál. A gőzzel telt csőveze­ték repedésekor, törésekor csak kevés gőz szabadul fel. Ez a gőzmotor lehet tehát a jövő gépkocsijának hajtó­ereje. A Leer Motors Corpo­ration mindenesetre már né­hány közönséges benzinmo­toros gépkocsit átalakított gőzüzeműre és átadta hasz­nálatra a kalifomia rendőr­ségnek. Ezek az autók a normál karosszériában 300 lóerőt fejtenék ki. <6 Á Merkur autószalon je­lentése a gépkocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 23 317 Trabant Kombi 1935 Wartburg Limousine 2915 Wartburg De Luxe 6272 Moszkvics 17 226 Skoda 1000 MB U 429 Skoda Kombi 989 Skoda 1202-es 254 Volga 732 F Újdonságok ... Mit tud a DUDAMATIC, az autótolvajok réme? Jubileumi vándor­gyűlés­sorozat i Az állami gazdaságok fenn­állásának 20. évfordulója alkalmából vándorgyűléseket rendeznek az országban, mégpedig állattenyésztési, növénytermelési, kertészeti- szőlészeti és közgazdasági té­makörökben. A jubileumi vándorgyűlések országos megnyitójára kedden a Ba­ranya megyei Bolyban — a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával hat­szorosam kitüntetett állami gazdaságban — került sor. Klenczner András, az ál­lami gazdaságok országos központjának vezérigazgatója megemlékezett a hajdani ura­dalmakból modern nagyüze­mekké fejlődött gazdaságok két évtizedes történetéről, majd Fülessy Emil osztály- vezető ismertette az állami gazdaságok állattenyésztésé­nek helyzetét. Húsz év alatt a gazdaságok állománya te­hénből 8,7-szeresére. sertés­ből 7,3-szeresére, juhból 6,4- szeresére és tyúkból 2,7-sze- resére nőtt. A múlt évben az egy tehénre jutó tejhozam 3182 liter volt, kocánként 15 malacot nevelték fel, a ju- hökróa átlagosan 4,8 kiló gyapjút nyírtak és a tyúkok tojáshozama meghaladta a 220-at A törekvés most az, hogy az állami gazdaságok megvalósítsák az állati ter­mékek iparszerű előállítását, amire számos jó példa van már az országban. Korábban már hírt adjunk arról, hogy a jászberényi Ál­talános Műszerész Ktsz egy gépkocsiba szerelhető rend­kívül érzékeny lopás és fel­törés elleni védelemre szol­gáló riasztóberendezést fej­lesztett ki. A DUDAMATIC névre ke­resztelt villamosrendszerű riasztó berendezés bármely személygépkocsi-típusnál al­kalmazható. Bármilyen^ irány­ból éri a gépkocsit külső erőhatás, azonnal megszólal a villamoskürt, vagy felgyul­ladnak a gépkocsilámpák, de mindkét jel egyszerre is működhet, ha sötét helyen parkíroz a gépkocsi. Amennyiben a lökőerő csak véletlenül éri a gépkocsit és A MERT vizsgálatát az új konstrukció kiállta és a gyár­táshoz szükséges bizonylatot is megkapta. Az elmúlt más­féléves időszakban azonban mindössze 7—800 darabot si­került csak eladni. A jászberényiek a nullszé­riát még 504 forintos nettó termelői áron állították elő, amit ők is soknak tartottak. Így nemcsak a további mű­szaki tökéletesítés, hanem a kisebb előállítási költség el­érése is vezette őket a máso­dik és harmadik változat lét­rehozásában. A jelenlegi megoldású riasztókészüléket már 300—320 forintos nettó termelői áron is elő tudnák állítani, ha elegendő rende­nem ismétlődik, akkor a riasztóberendezés 8—9 má­sodperc után magától kikap­csol, de egy külső biztonsági zár segítségével is megsza­kíthatja a gépkocsi tulajdo­nosa működését. Ha a gép­kocsit ismétlődő lökés, fesze- getés éri, a riasztóberende­zés mindaddig működik, míg a gépkocsit békén nem hagy­ja az illetéktelen személy. A leírás alapján, ismerve a megnövekedett hazai gép­járművek számát, mindenki azt hinné, hogy a tömeges gyártás már régen megkez­dődött és egyre több gépko­csiba szerelik fel a készülé­ket. Sajnos, a dolog nem így van. lést kapnának egy 10—15 ezer darabos szériagyártásra. De ez még mindig késik, s így az autótolvajok „nyári sze­zonja” még zavartalannak ígérkezik. A budapesti közlekedés- rendészeti főosztály vezetője, dr. Dundzsák László alezre­des' is felkereste a ktsz ve­zetőségét és sürgette a soro­zatgyártásra alkalmas pro­totípust. A közlekedésrendé­szeti főosztálynak a riasztó készülék iránt tanúsított ked­vező véleményét és támoga­tását bizonyítja az is, hogy a saját személygépkocsi­jaikba máris beszereltették a riasztókészüléket , A herényieket nem lehet vádolni Tehát minden rendben van, csak az olcsóbb, nagyszéria gyártás nem kezdődik. A jászberényieket azzal sem le­het vádolni, hogy a propa­gandát elhanyagolták. A ktsz szerény lehetőségeihez mér­ten egy elfogadható minősé­gű, propaganda célokat szol­gáló ismertetőt készített a berendezésről. Tárgyalásokat kezdeményeztek a külkeres­kedelmi vállalatokkal az ex­portlehetőségek felkutatására. A készülék ' mintapéldánya több nemzetközi vásáron és kiállításon is szerepelt. Jelenleg a zágrábi vásárra készítik elő egy példányát és a propaganda anyagot. Ta­lán most már előcsillan a re­mény egy nagyobb rendelés­re is. Az Elektroimpex jelez­te a ktsz-nek, hogy jelentős az érdeklődés a szovjet autó­ipar részéről. Ügy hír lile, hogy az űj Moszkvicsot már riasztókészülékkel akarják piacra dobni. Ez egyben meg­oldaná az árkérdést is, mert egy nagyobb külföldi meg­rendelés mellett a hazai autó- sok is olcsóbban juthatnának hozzá az ötletes és hasznos készülékhez. Felszerelésüket ugyanis rendeletileg előírni, bármennyire is kívánatos len­ne, nem lehet. — Fekete — A megrendelés késik BÍRÓSÁGI JEGYZETEK Elfeledkezett masáról §­Rózsa János kétpói lakos már volt büntetve súlyos tes­ti sértésért. Büntetését le­töltötte, különösebb kifogás senki nem emelhetett ellene. De az ital. rá is „doppingo­ló” hatással van. Május 30-án este, Rózsa a kétpói italboltban iszogatott munkatársa, Habók Mihály társaságában. Habók aznap vette fel fizetését kb. 3000 forintot Habók „jókedve” már olyan magas szinten ál­lott, hogy az ittas férfi mi­kor kitántorgott a helyiség­ből rövidesen elaludt. Hama­rosan követte őt Rózsa. Mi­kor meggyőződött arról, hogy Habók mélyen alszik, kilopta a pénztárcát munkatársa zsebéből. A pénzt gyorsan zsebre gyűrte, a pénztárcát pedig — megkönnyítve — visszahelyezte az alvó mellé. Habók hamarosan felébredt és egyre jobban kezdett tisz­tulni a feje, mikor meglátta üres pénztárcáját. A rendőr­séghez fordult, így hamaro­san meg is lett a tettes. Ró­zsa töredelmes beismerő vaW lomást tett. A bíróság figye­lembe vette kiskorú gyerme­két is így büntetésként 5 hó­nap szabadságvesztésre ítélte jogerősen. Ittas vezetők Egyszerre négy gépjármű- vezető került a vádlottak padjára a karcagi városi bí­róságon ittas vezetés miatt. Rácz Sándor kisújszállási lakos a tsz gépkocsijával ter­ményt szállított. A rendőr­járőr igazoltatta őt, és a szonda kimutatta Rácz ittas­ságát. A rendőrség megtil­totta a további vezetést az it­tas vezetőinek, és a jármű­vet egy másik tsz-tagnak ad­ta át. Rácz azonban minden figyelmeztetés ellenére ké­sőbb mégis átvette a vezetést De a rendőrség igazoltatta és feljelentette őt. Rácz Sándort ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Nem kevesebb, mint öt fél­deci pálinka elfogyasztása után ült motorkerékpárra Kéri László karcag-berekfür- dői lakos. Ráadásul még ve­zetői jogosítvánnyal sem ren­delkezett. A bíróság 1500 fo­rint pénzbüntetéssel sújtotta. Saliga József a sör nagy kedvelője lehet, mert március elején „csak” hét üveg sör elfogyasztása után ült mo­torkerékpárjára. A rendőrség igazoltatta és a sörözés kö­vetkezménye 1200 forint pénzbüntetés lett. Barátjával italozott Kisúj­szálláson Bodor Pál, a Nagy­kunsági Állami Gazdaság gépkocsivezetője. Már elég ittas állapotban indultak új szórakozóhelyre, a kenderesi Sport bisztróba. Útközben azonban Bodor elvesztette uralmát a jármű felett és az árokba hajtott. A gépkocsi­ban kisebb kár keletkezett, szerencsére személyi sérülés nem történt. A bíróság Bo- dort ezer forint pénzbünte­tésre ítélte. Gépjármű üzemeltetők figyelmébe! Az újszászi Szabadság Mg. Tsz korszerűen felszerelt sxervisüzemét meg- nyitotta Gyorsan, szakszerűen elvégezzük minden típusú személy- és teherjárművek szervizét. Különleges szolgáltatásunk az alvázak időt álló . korrózióvédelme, olajcserék esetén kívánságra molibden diszulfiddal adalékolt olajat szolgálta­tunk. Címünk: Szabadság Mg. Tsz Üjszász, géptelep, Abonyi út. Vasúti rekonstrukció Salgótarjánban vasútvonal átépítésének leg­nehezebb része azonban most A salgótarjáni főtéri var sútálloraás épülete elé ked­den reggel kilenc órakor befutott az utolsó személy­vonat. Utána a régi állomásit lezártaik, a forgalmat ideig­lenes állomásra terelték, a régi csaknem hatvan éves épületet pedig lebontják. Ez­zel új stádiumához érkezett a több mint száz éves sal­gótarjáni vasút rekonstruk­ciója. Az előző években Hatvantól Salgótarjánig fo­kozatosam „végtelenítették” a vágányokat; 1967. őszén hozzáláttak a salgótarjáni külső pályaudvar vágányhá­lózatának rekonstrukciójához, s az idén be is fejezik a munkát. A városit átszelő kezdődik. A régi állomásnál megkezdik a pályatest eme­lését, amely az állomáson két méter hetvenkilenc cen­timéterrel lesz magasabb a jelenlegi pályaszintnél. Űj, szigetperonos állomást épí­tenek, modem felvételi épü­lettél, amely naponta tizen­hétezer utast képes fogad­ni. A keresztirányú jármű- forgalom számára huszonegy méter széles közúti aluljá­rót építenek. A salgótarjáni vasútrekonstrukciót, amely­re az idén, e jövőre össze­sen mintegy százmillió forin­tot költenek, jövő év köze­pére befejezik; Az utasokért Automaták, éttermek, mozgó büfék A Szolnok—Békés megyei Utasellátó Vállalat tavaly sokszázezer forintot fordí­tott a megye utazóközönsé­gének színvonalasabb, gyor­sabb kiszolgálására. A száj öli vasútállomás bü­féjébe majdnem félmilliós költséggel, automatikusan hűtő, elektromos italpultot vásároltak 1969 első negyed­évében az újszászi állomás söntése kapott egy százezer forintos hűtőpultot. A kisúj­szállási pályaudvaron két héten belül adják át a fél­milliós beruházással épített két teremből álló modern ét­termet, a hozzátartozó te­rasszal, illetve az ott dolgo­zók munkakörülményeit ja­vító szociális helyiségekkel. A törökszentmiklósi és kar­cagi megállóhelyeken a jobb sör- és szódavízellátás érde­kében kicseréltek néhány gépet. Sörlégkompresszort és szíkvízkeverőt állítottak munkába. A mezőtúri állo­máson ez év végére szörp- és trafikáruautomatát szerel­nek' fel. Az Utasellátó szolnoki „csodapalotája” 1972 végére készül el. A kétszintes épü­let földszintjén gyorskiszol­gáló, hideg-meleg ételt áru­sító bisztrót és konyhát ren­deznek be. E fölé kerül az étterem, betonpilléren nyug­vó üvegezett teraszával és külön konyhájával. A gyors­büfében szovjet és német automatákat is felszerelnek, amelyek üdítőitalokat, ciga­rettát meleg ételt adnak. A jobb áruellátás, s a na­gyobb választék érdekében új ételek és cukrászkészít­mények jelentek meg az utasellátókban. A vállalat tavalyi árubemutatóján si­kert aratott és a közönség is hamar megkedvelte az utasgolyó nevű rumos desz- szertet A pályaudvarok . sztárja” a lángos. Szolno­kon naponta 1200—1400 fogy. Nagy forgalma van — ugyancsak a szolnoki vasút­állomáson a három hete működő — főtt kolbászt és virslit árusító mozgóbüfé­nek is. Idén a nylontasakokba cso­magolt száraz sütemények mintájára, a gyümölcsöt is — barackot, almát, szőlőt — félkilogrammonként nv'on csomagolásban hozzák for­galomba. Szeretnék fellendíteni azt a régebbi szolgáltatásukat, hogy utcán át 20 százalé­kos árkedvezménnyel lehet menüt vásárolni. Emellett •■■ikönt bevezetik a féladagos — tóval olcsóbb — gyermek- ""'■‘nüt. amelyet teles, pépes, vitám! nos ételekből állítanak össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom