Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 11. Megjelent a Pártélet és a Társadalmi Szemle júniusi száma „A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért” címmel szerkesztőségi cikket közöl a Pártélet legújabb száma. „Lehetnek és vannak is nézeteltérések egyes pár- - tok között, de ezeknél mérhetetlenül fontosabb az ösz- szefogás az imperializmus elleni harcban. Az egység ügye akkor is igaz ügj^ ha néhányan nem csatlakoznak még ahhoz” — olvashatjuk. Rövidített formában olvasható Kállai Gyula elvtársnak, az MSZMP Politikai Akadémiáján, a szocialista állami élet fejlődésének időszerű kérdéseiről tartott előadása. Pozsgai Imre, az MSZMP Bács-Kiskun megyei pártbizottságának titkára „A pártdemokrácia erősítése a szocialista demokrácia kulcskérdése”, Búza Márton pedig *,Az üzemi demokrácia fejlesztésének néhány problémája’’ címmel írt tanulmányt. Dr. Molnár László a szociológiának a politikai vezetésben betöltött szerepét elemzi. A Pártélet júniusi számában „Propagandisták seregszemléje Szolnokon” címmel külön cikk ad hírt a vezetőpropagandisták megyei aktívaüléséről. Ismerteti az ülésen elhangzott referátum főbb gondolatait, s két propagandistát mutat be, Jakkel Imrét (Jászapáti) és Erdei Katalint (Szolnok). A Társadalmi Szemle új számában Zsarnóczai Sándor behatóan elemzi „Paraszti jövedelmek, paraszti élet- színvonal’’ című tanulmányában mindazokat a kérdéseket, amelyekről az utóbbi időben megyénkben is oly sok szó esett. Rámutat a cikk szerzője arra, hogy a IX. kongresszus útmutatásai nyomán a paraszti jövedelmek gyorsabban növekednek, mint a munkás-alkalmazott rétegeknek a jövedelmei. Ez törvényszerű, mert a parasztság életszínvonalát közelíteni kívánjuk a munkásosztály életszínvonalához. Az ország hét megyéjében — Bács, Békés, Csongrád, Fejér, Győr. Szolnok és Tolna megyében •— a termelőszövetkezeti tagságnak a közösből eredő jövedelme viszont már nemcsak megközelítette, hanem a háztáji gazdaságból származó jövedelemmel együtt túl is haladta az ipari munkások megyei átlagkeresetét. ^Ugyanakkor négy megyében — Baranya, Borsod, Nógrád és Veszprém megyében — a közösből származó jövedelem még a felét sem éri el az ipari munkások havi átlag- keresetének. Zsarnóczai kimutatja, hogy a jövedelem vonatkozásában helyenként és területenként igaza lehet annak, aki azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti parasztok jövedelemszintje elérte az ipari munkásokét. Az életszínvonal tekintetében azonban feltétlenül alatta marad még annak. A munka-, az általános életkörülmények, az egészségügyi ellátás, a kommunális ellátottság terén ugyanis ma még általános, hogy a parasztság körülményei el- maradottabbak a városi dolgozókénál. Kovács Judit a nők munkakörülményeinek alakulásáról, Bálint József pedig a lakásépítések és elosztás irányelveinek párt- és tanácsi vitájáról írt ismertetést. A csongrádi ÁFÉSZ vásárol vágójuhokat minden mennyiségben. Átvételi ár megegyezés szerint. Levélcím: ÁFÉSZ Központ Csográd, Felszabadulás u. 26. Telefon: 290. HÁROM CSEPP RÓZSAOLA J Hazaértünk. Csokoládébarnán és kiéhezve egy csípős paprikáskrumplira. Az újságíróra vár az a feladat, hogy megemlékezzen azokról a napokról, amelyeket a törökszentmiklósi Alkotmány Termelőszövetkezet negyvennégy tagja társaságában a Várna melletti tengerparton töltött. • Délelőtt 10 óra 55 perckor kellett volna indulnia az IL—18-as repülőgépnek Ferihegyről Szófiába. Ám késett. Nem is keveset. Üldögéltünk a repülőtér kényelmesen berendezett várótermében és beszélgettünk. Arról, hogy ma minden késik. Késett jz autóbusz, pontosan egy órával később jött értünk, mint ahogyan azt az IBUSZ megrendelte az AKÖV-nél. S ráadásul milyen kocsit küldtek; városi járatra átalakítottat, így azután társaságunk fele Törökszent- miklóstól Ferihegyig állva utazott. A repülőgépben Juhász Sándor traktoros ült mellettem. Nagyon melege volt. Izzadt, folyt róla a veríték. Csak amikor — miután másik gépre szálltunk Szófiában, mely Várnába vitt bennünket, ott pedig légkondicionáló berendezéssel ellátott szép, modern spanyol gyártmányú panoráma autóbusz- szal megérkeztünk szállodánkba, akkor vallotta be: most ült életében először repülőgépen. S vele együtt többen most ismerkedtek meg azzal a csodálatos érzéssel, amely akkor keríti hatalmába az embert, amikor a felhők fölött száll. A Fekete-tenger! Váratlanul bukkant elénk, amikor autóbuszunk elhagyta a várost. Olyan kéken fénylett, mint öreg hivatalnok üvegében a tinta. Sötét volt és bársonyos. Egy hét alatt sok arcát ismertük meg ennek a hatalmas, sokszor félelmetes 9 az embert mégis magához vonzó, szárnyaló gondolatokra késztető víztömegnek. Az ókori görögök barátságos tengernek — Pontosz Euxeinosznak — nevezték. Hogyan lett mégis Feketetenger a neve? A törökök keresztelték el Kara Dengiz- nek, amely a hajózásban még járatlan, lovas nomádból lett török hajósoknak viharaival sok vészt és gyászt okozott. Szállodánk, a Hotel Kris- tál egyike annak a nyolcvan szállodának, amely Bulgária felszabadulása után épült a. Zlatni pjaszacin — az Arany-homokon, amely az ország reprezentantív tengeri fürdőhelye. Több mint húszezer vendégnek tudnak egyszerre kellemes elhelyezést biztosítani. Itt magasodik a Moszkva-toronyszálló, a Rodina, a Mimosa... A mi hotelünk háromemeletes, hangulatos kis szálloda. A program! Konsztanti- novszki úrral beszéltük meg másnap reggel, a Balkánturiszt irodájában. „Akkor lesz hajókirándulás, kolhozlátogatás...” A beszélgetés során derült ki: Konsztantinovszki úr négy évig élt Magyarországon, származására nézve görög. — Sok magyar turista látogatja a bolgár tengerpartot? — kérdeztem tőle. — Eddig nem sokan voltak. Tavaly mindössze ezren. Az idén nagyobb reklámot csináltunk Magyarországon is. Eddig az idén csoportosan körülbelül hétszázan jöttek Önöktől Várnába, — egyéni útlevéllel, mintegy háromszázan. Ez évben öszszasen 2500—3000 magyar vendéget várunk az IBUSZ- al kötött megállapodásunk értelmében. Bár, szerintem még további nagy lehetőségek vannak a két ország közötti idegenforgalom növelésére. Varga Viktória (Folytatjuk) Onassis végrendelet® Róna Barret, az amerikaiak kedvenc újságírónője és „tv- társalkodómője” az egyik műsorban a kamerák előtt kijelentette, hogy meggyőződése szerint Onassisék rövidesen elválnak. A hír bombaként hatott Amerikában. Európában azonban nem keltett meglepetést. Ez a házasság senkit sem győzött meg. S hogy zátonyra futott, annak oka elsősorban Onassis lányának, Christinának a gyűlöletében keresendő. akiről mesébe illő hajóját elnevezte, s akiről így nyilatkozott: „Életemben lányom az első számú nő!’’ Jackie — hivatalosan — egyedül utazik. Valójában azonban magándetektív tartja szemmel, akit Onassis erre a célra fogadott fel. Állítólag „testőri szerepet” teljesítenek. Onassis félti felesége életét, mióta levélben megfenyegették, hogy Jacque- line-t elrabolják. Teljes szabadságot ad Jacqueline-nek és sohasem mutatja. hogy kiábrándult vagy nyugtalan lenne, ha Jackie a Christina fedélzetén unja a csendes életet, ha gyermekei után vágyódik. s ha el akar repülni Londonba. Párizsba, New Yorkba vagy máshová. Híre járja, hogy Onassis már végrendelkezett is. — Modern szállodák sorakoznak az Arany-homokon. Előtérben a Moszkva szálló toronyépülete Egy kis reggeli sütkérezés A nevem Cox Négy egymást követő estén hangzott fel mintegy ságnál- ként a jól csengő bemutatkozás játékos rajzocskákkal aláfestve. Az elmúlt hét műsorában tehát központi helyre került ismét a krimi, s ezúttal nyugatnémet importból. Négy részre darabolva leap tűk azt, ami talán kettőben is vígan elment volna. Dehát így nagyobb lett az izgalom a képera^ő előtt, pontosabban tovább foglalkoztathatta a nézőt a rejtély kutatása és a megoldás keresése. Lassan azonban már a néző is ellenállóvá válik a sok krimi láttán, a sablonra készített bűnügyi film, a Cox sem hozott már igazán lázba, legfeljebb humorát élvezhettük, még akkor is, ha helyenként borzolta idegeinket. Ami felvetődhet még bennünk. s erre éppen a televízió ugyancsak a múlt héten látott műsora, az Olvasójegy indíthat bennünket. hogy vajon a Cox hatására növekedett-e tovább azoknak a tábora, akik szabadidejükben Rejtőt olvasnak vagy egyéb kevésbé igényes olvasmánnyal oltják olvasási szórójukat. Ugyanis a könyvtárosok a megmondhatói — az Olvasójegyben el is hangzott —» hogy a televízió milyen jelentősen irányítja az olvasás iránti érdeklődést. Igaz, ott csak a könyvtárnak tett televíziós jó szolgálatról esett szó, de jó lenne tudni azt is, hogy a Csibe-dráma bemutatása után például hányán vették vagy veszik kezükbe az eredeti Csibe-novellákat. ahol a jellegzetes és rokonszenves leány még teljesebb valójában van jelen és vajon kik ési hányán fordulnak a ponyvához a krimi izgalmaitól esetleg fel- hevülten. Ez a kérdés is megérné egy televíziós olvasójegyet. Olvasójegy Munkásokhoz, üzemi könyvtárakba látogattak a kamerák abban a kultúrszocio-- gráfiának is beillő műsorban. amelyben Fikár László riporter arról faggatta alanyait. hogy hol tartanak az olvasásban. Riporteri „nyomozása” során közismert gondokra, megoldásra váró problémákra derült ismét fény. Ebből a szempontból nem sok újat hozott az Olvasójegy; viszont a bajok orvoslásáig elhangzottak olyan hasznos tanácsok is, amelyek már a jövőbe mutattak. A kapott kép tehát nemcsak önmagáért beszélt, s talán még szóra bírja azokat is, akiknek szívügyüknek kell. hogy legyen az olvasás, az igényes olvasmányok megszerettetése. Maga a televízió is tanulhat a kérdésekről felelősséggel szóló műsorból, amelyet Regéczy Lilla szerkesztett. Egy-egy ötletes megoldással a tévé is még poditi- kusabban ég eredményesebben igazíthatná el nézőit a könyvekhez, esetleg a szak- irodalomhoz. De ahhoz színesebb, érdekesebb televíziós könyvszemlékre, közérthető és hasznosítható ismertetésekre, elemzésekre lenne szükség. Például olyan színházi jegyzetekre, amelyek középpontjában a bemutatandó mű áll a maga esztétikumával, s nem elégszik meg az írói életrajz felszínes pásztázásival, mint ahogy a Csibe előtt dr. Várady György tetté. Mindenesetre erre a televíziós programra érdemes volt megváltani a „nézőjegyet”. Pásztorára Szombat estére készült, s a fajsúlytalanabb vállalkozásokból való. Semmi új az ötletben. és semmi igazán szellemes a megvalósításban. Ebből a produkcióból kimaradt a Múzsa, az alkotókat messze elkerülte az ihlet. A csinos titkárnővel feketén túlórázgató vállalati főmérnök „véletlen”ökozta felsülésében és erkölcsi megsemmisülésében hiába kerestük az életet, a mait, csak jól ismert helyzetekre és elhasznált* fordulatokra találtunk. És még a humor se tudta eltakarni az írói gyengeségeket. Ami természetesen ezen a drámai talajon nem is teremhet meg igazán. Ami mégis kinőtt, elsősorban a színészi játéknak tudható be, A rajtakapott férjet alakító Somogyvári Rudolf például még a lehetetlent is megpróbálta: egyéni eszközökkel humort csempészett a figurába. hogy valamelyest életre keltse. Röviden Műfajon belüli igényesség jellemezte a Robert Kennedyről készült francia riport- ddkumentumfilmet. A választási - komédia részleteit tragikus csattanóval záró film nemcsak leplezett, de egyúttal emlékeztetett is. Számla címmel láttuk a Szülők. nevelők sorozat utolsó darabját, a zsákutcába jutott két fiatal szökési kísérletét. A sorozatnák talán a legfáradtabb, legvon- tatottabb része ez. Igen jól sikerült Delly Rózsi művészi, énekesi karakterének bemutatása Horváth Zoltán rendezésében. V. M. Óriási vagyonának fő örökösei Alexander és Christina, az első házasságából született két gyermeke. Emellett kétségtelenül Carolina és John Kennedynek is jut az örökségből. Ami pedig Jacqueli- ne-t illeti, azon az öt millió dollár összegen kívül, amelyet Onassis tüstént a házasság megkötése után rendelkezésére bocsátott, végrendeletében meghagyta, hogy halála után ugyanennyit fizessenek ki neki. Onassis hasonló összeget hagyományozott szociális célokra a görög kormányra is. „Hazafi vagyok, szeretem a hazámat. Bárhová vezessen is még az utam, életem utolsó napjáig meggyőződéssel vallom, hogy Görögország a I világ legszebb országa,” | Legek... A legnagyobb virága a délázsiai talipot pálmának van, amely életében egyszer virágzik. Virága eléri a 14 méter hosszúságot és a 12 méter szélességet. Maga a pálma lassan növekedik, évenként mindössze fél méternyit. tehát negyven év alatt éri el a 20 méteres magasságát. íSr A botanikusok megállapítása szerint az Amazonas folyó mentén tenyésző raffia- pálmának van a legnagyobb levele. Ezeik a levelek hatalmas szárnyakhoz hasonlíta- amelyek elérik a 22 mé- ‘-e: bosszúságot és a 12 máiéi- szélességet. A levél kemény szára mintegy öt olé-, tér hosszúi A ŰéTi KÉPERNYŐ JE ELŐTT
