Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 11. Megjelent a Pártélet és a Társadalmi Szemle júniusi száma „A nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységéért” címmel szerkesztőségi cikket közöl a Pártélet legújabb száma. „Lehetnek és vannak is nézeteltérések egyes pár- - tok között, de ezeknél mér­hetetlenül fontosabb az ösz- szefogás az imperializmus elleni harcban. Az egység ügye akkor is igaz ügj^ ha néhányan nem csatlakoznak még ahhoz” — olvashatjuk. Rövidített formában olvas­ható Kállai Gyula elvtársnak, az MSZMP Politikai Akadé­miáján, a szocialista állami élet fejlődésének időszerű kérdéseiről tartott előadása. Pozsgai Imre, az MSZMP Bács-Kiskun megyei pártbi­zottságának titkára „A párt­demokrácia erősítése a szo­cialista demokrácia kulcs­kérdése”, Búza Márton pe­dig *,Az üzemi demokrácia fejlesztésének néhány prob­lémája’’ címmel írt tanul­mányt. Dr. Molnár László a szociológiának a politikai ve­zetésben betöltött szerepét elemzi. A Pártélet júniusi számá­ban „Propagandisták sereg­szemléje Szolnokon” címmel külön cikk ad hírt a vezető­propagandisták megyei aktí­vaüléséről. Ismerteti az ülé­sen elhangzott referátum főbb gondolatait, s két pro­pagandistát mutat be, Jakkel Imrét (Jászapáti) és Erdei Katalint (Szolnok). A Társadalmi Szemle új számában Zsarnóczai Sándor behatóan elemzi „Paraszti jövedelmek, paraszti élet- színvonal’’ című tanulmá­nyában mindazokat a kérdé­seket, amelyekről az utóbbi időben megyénkben is oly sok szó esett. Rámutat a cikk szerzője arra, hogy a IX. kongresszus útmutatásai nyomán a paraszti jövedel­mek gyorsabban növekednek, mint a munkás-alkalmazott rétegeknek a jövedelmei. Ez törvényszerű, mert a paraszt­ság életszínvonalát közelíteni kívánjuk a munkásosztály életszínvonalához. Az ország hét megyéjében — Bács, Bé­kés, Csongrád, Fejér, Győr. Szolnok és Tolna megyében •— a termelőszövetkezeti tag­ságnak a közösből eredő jö­vedelme viszont már nem­csak megközelítette, hanem a háztáji gazdaságból szár­mazó jövedelemmel együtt túl is haladta az ipari mun­kások megyei átlagkeresetét. ^Ugyanakkor négy megyében — Baranya, Borsod, Nógrád és Veszprém megyében — a közösből származó jövedelem még a felét sem éri el az ipari munkások havi átlag- keresetének. Zsarnóczai kimutatja, hogy a jövedelem vonatkozásában helyenként és területenként igaza lehet annak, aki azt bizonyítja, hogy a termelő­szövetkezeti parasztok jöve­delemszintje elérte az ipari munkásokét. Az életszínvonal tekintetében azonban feltét­lenül alatta marad még an­nak. A munka-, az általános életkörülmények, az egész­ségügyi ellátás, a kommuná­lis ellátottság terén ugyanis ma még általános, hogy a parasztság körülményei el- maradottabbak a városi dol­gozókénál. Kovács Judit a nők mun­kakörülményeinek alakulásá­ról, Bálint József pedig a la­kásépítések és elosztás irány­elveinek párt- és tanácsi vi­tájáról írt ismertetést. A csongrádi ÁFÉSZ vásárol vágójuhokat minden mennyiségben. Átvételi ár megegye­zés szerint. Levélcím: ÁFÉSZ Köz­pont Csográd, Felszaba­dulás u. 26. Telefon: 290. HÁROM CSEPP RÓZSAOLA J Hazaértünk. Csokoládébar­nán és kiéhezve egy csípős paprikáskrumplira. Az új­ságíróra vár az a feladat, hogy megemlékezzen azok­ról a napokról, amelyeket a törökszentmiklósi Alkotmány Termelőszövetkezet negyven­négy tagja társaságában a Várna melletti tengerparton töltött. • Délelőtt 10 óra 55 perckor kellett volna indulnia az IL—18-as repülőgépnek Fe­rihegyről Szófiába. Ám ké­sett. Nem is keveset. Üldö­géltünk a repülőtér kényel­mesen berendezett váróter­mében és beszélgettünk. Ar­ról, hogy ma minden késik. Késett jz autóbusz, pontosan egy órával később jött ér­tünk, mint ahogyan azt az IBUSZ megrendelte az AKÖV-nél. S ráadásul mi­lyen kocsit küldtek; városi já­ratra átalakítottat, így azután társaságunk fele Törökszent- miklóstól Ferihegyig állva utazott. A repülőgépben Juhász Sándor traktoros ült mellet­tem. Nagyon melege volt. Izzadt, folyt róla a veríték. Csak amikor — miután má­sik gépre szálltunk Szófiá­ban, mely Várnába vitt ben­nünket, ott pedig légkondi­cionáló berendezéssel ellátott szép, modern spanyol gyárt­mányú panoráma autóbusz- szal megérkeztünk szállo­dánkba, akkor vallotta be: most ült életében először re­pülőgépen. S vele együtt többen most ismerkedtek meg azzal a csodálatos ér­zéssel, amely akkor keríti hatalmába az embert, ami­kor a felhők fölött száll. A Fekete-tenger! Váratla­nul bukkant elénk, amikor autóbuszunk elhagyta a vá­rost. Olyan kéken fénylett, mint öreg hivatalnok üvegé­ben a tinta. Sötét volt és bársonyos. Egy hét alatt sok arcát ismertük meg ennek a hatalmas, sokszor félelme­tes 9 az embert mégis ma­gához vonzó, szárnyaló gon­dolatokra késztető víztömeg­nek. Az ókori görögök barát­ságos tengernek — Pontosz Euxeinosznak — nevezték. Hogyan lett mégis Fekete­tenger a neve? A törökök keresztelték el Kara Dengiz- nek, amely a hajózásban még járatlan, lovas nomád­ból lett török hajósoknak viharaival sok vészt és gyászt okozott. Szállodánk, a Hotel Kris- tál egyike annak a nyolc­van szállodának, amely Bul­gária felszabadulása után épült a. Zlatni pjaszacin — az Arany-homokon, amely az ország reprezentantív ten­geri fürdőhelye. Több mint húszezer vendégnek tudnak egyszerre kellemes elhelye­zést biztosítani. Itt magaso­dik a Moszkva-toronyszálló, a Rodina, a Mimosa... A mi hotelünk háromemeletes, hangulatos kis szálloda. A program! Konsztanti- novszki úrral beszéltük meg másnap reggel, a Balkántu­riszt irodájában. „Akkor lesz hajókirándulás, kolhozláto­gatás...” A beszélgetés során derült ki: Konsztantinovszki úr négy évig élt Magyaror­szágon, származására nézve görög. — Sok magyar turista lá­togatja a bolgár tengerpar­tot? — kérdeztem tőle. — Eddig nem sokan vol­tak. Tavaly mindössze ezren. Az idén nagyobb reklámot csináltunk Magyarországon is. Eddig az idén csoporto­san körülbelül hétszázan jöttek Önöktől Várnába, — egyéni útlevéllel, mintegy háromszázan. Ez évben ösz­szasen 2500—3000 magyar vendéget várunk az IBUSZ- al kötött megállapodásunk értelmében. Bár, szerintem még további nagy lehetősé­gek vannak a két ország kö­zötti idegenforgalom növelé­sére. Varga Viktória (Folytatjuk) Onassis végrendelet® Róna Barret, az amerikaiak kedvenc újságírónője és „tv- társalkodómője” az egyik műsorban a kamerák előtt kijelentette, hogy meggyőző­dése szerint Onassisék rövi­desen elválnak. A hír bomba­ként hatott Amerikában. Eu­rópában azonban nem keltett meglepetést. Ez a házasság senkit sem győzött meg. S hogy zátonyra futott, annak oka elsősorban Onassis lá­nyának, Christinának a gyű­löletében keresendő. akiről mesébe illő hajóját elnevezte, s akiről így nyilatkozott: „Életemben lányom az első számú nő!’’ Jackie — hivatalosan — egyedül utazik. Valójában azonban magándetektív tart­ja szemmel, akit Onassis er­re a célra fogadott fel. Állí­tólag „testőri szerepet” tel­jesítenek. Onassis félti fele­sége életét, mióta levélben megfenyegették, hogy Jacque- line-t elrabolják. Teljes sza­badságot ad Jacqueline-nek és sohasem mutatja. hogy kiábrándult vagy nyugtalan lenne, ha Jackie a Christina fedélzetén unja a csendes életet, ha gyermekei után vágyódik. s ha el akar repül­ni Londonba. Párizsba, New Yorkba vagy máshová. Híre járja, hogy Onassis már végrendelkezett is. — Modern szállodák sorakoznak az Arany-homokon. Előtérben a Moszkva szálló to­ronyépülete Egy kis reggeli sütkérezés A nevem Cox Négy egymást követő estén hangzott fel mintegy ságnál- ként a jól csengő bemutat­kozás játékos rajzocskákkal aláfestve. Az elmúlt hét műsorában tehát központi helyre került ismét a krimi, s ezúttal nyugatnémet im­portból. Négy részre dara­bolva leap tűk azt, ami talán kettőben is vígan elment vol­na. Dehát így nagyobb lett az izgalom a képera^ő előtt, pontosabban tovább foglal­koztathatta a nézőt a rejtély kutatása és a megoldás ke­resése. Lassan azonban már a néző is ellenállóvá válik a sok krimi láttán, a sab­lonra készített bűnügyi film, a Cox sem hozott már iga­zán lázba, legfeljebb hu­morát élvezhettük, még ak­kor is, ha helyenként borzol­ta idegeinket. Ami felvetőd­het még bennünk. s erre éppen a televízió ugyancsak a múlt héten látott műsora, az Olvasójegy indíthat ben­nünket. hogy vajon a Cox hatására növekedett-e tovább azoknak a tábora, akik sza­badidejükben Rejtőt olvas­nak vagy egyéb kevésbé igé­nyes olvasmánnyal oltják ol­vasási szórójukat. Ugyanis a könyvtárosok a megmondha­tói — az Olvasójegyben el is hangzott —» hogy a tele­vízió milyen jelentősen irá­nyítja az olvasás iránti ér­deklődést. Igaz, ott csak a könyvtárnak tett televí­ziós jó szolgálatról esett szó, de jó lenne tudni azt is, hogy a Csibe-dráma be­mutatása után például há­nyán vették vagy veszik ke­zükbe az eredeti Csibe-no­vellákat. ahol a jellegzetes és rokonszenves leány még teljesebb valójában van je­len és vajon kik ési hányán fordulnak a ponyvához a krimi izgalmaitól esetleg fel- hevülten. Ez a kérdés is megérné egy televíziós olva­sójegyet. Olvasójegy Munkásokhoz, üzemi könyv­tárakba látogattak a kame­rák abban a kultúrszocio-- gráfiának is beillő műsor­ban. amelyben Fikár László riporter arról faggatta ala­nyait. hogy hol tartanak az olvasásban. Riporteri „nyo­mozása” során közismert gondokra, megoldásra váró problémákra derült ismét fény. Ebből a szempontból nem sok újat hozott az Ol­vasójegy; viszont a bajok orvoslásáig elhangzottak olyan hasznos tanácsok is, amelyek már a jövőbe mu­tattak. A kapott kép tehát nemcsak önmagáért beszélt, s talán még szóra bírja azo­kat is, akiknek szívügyüknek kell. hogy legyen az olvasás, az igényes olvasmányok meg­szerettetése. Maga a televízió is tanulhat a kérdésekről fe­lelősséggel szóló műsorból, amelyet Regéczy Lilla szer­kesztett. Egy-egy ötletes meg­oldással a tévé is még poditi- kusabban ég eredményeseb­ben igazíthatná el nézőit a könyvekhez, esetleg a szak- irodalomhoz. De ahhoz szí­nesebb, érdekesebb televíziós könyvszemlékre, közérthető és hasznosítható ismerteté­sekre, elemzésekre lenne szükség. Például olyan szín­házi jegyzetekre, amelyek középpontjában a bemutatan­dó mű áll a maga esztéti­kumával, s nem elégszik meg az írói életrajz felszínes pásztázásival, mint ahogy a Csibe előtt dr. Várady György tetté. Mindenesetre erre a televíziós programra érdemes volt megváltani a „nézőjegyet”. Pásztorára Szombat estére készült, s a fajsúlytalanabb vállalko­zásokból való. Semmi új az ötletben. és semmi igazán szellemes a megvalósításban. Ebből a produkcióból kima­radt a Múzsa, az alkotókat messze elkerülte az ihlet. A csinos titkárnővel feketén túlórázgató vállalati főmér­nök „véletlen”ökozta felsü­lésében és erkölcsi megsem­misülésében hiába kerestük az életet, a mait, csak jól ismert helyzetekre és elhasz­nált* fordulatokra találtunk. És még a humor se tudta eltakarni az írói gyengesége­ket. Ami természetesen ezen a drámai talajon nem is te­remhet meg igazán. Ami mégis kinőtt, elsősorban a színészi játéknak tudható be, A rajtakapott férjet alakító Somogyvári Rudolf például még a lehetetlent is meg­próbálta: egyéni eszközökkel humort csempészett a figu­rába. hogy valamelyest élet­re keltse. Röviden Műfajon belüli igényesség jellemezte a Robert Kenne­dyről készült francia riport- ddkumentumfilmet. A vá­lasztási - komédia részleteit tragikus csattanóval záró film nemcsak leplezett, de egy­úttal emlékeztetett is. Számla címmel láttuk a Szülők. nevelők sorozat utolsó darabját, a zsákutcá­ba jutott két fiatal szökési kísérletét. A sorozatnák ta­lán a legfáradtabb, legvon- tatottabb része ez. Igen jól sikerült Delly Ró­zsi művészi, énekesi karak­terének bemutatása Horváth Zoltán rendezésében. V. M. Óriási vagyonának fő örö­kösei Alexander és Christina, az első házasságából született két gyermeke. Emellett két­ségtelenül Carolina és John Kennedynek is jut az örök­ségből. Ami pedig Jacqueli- ne-t illeti, azon az öt millió dollár összegen kívül, ame­lyet Onassis tüstént a házas­ság megkötése után rendel­kezésére bocsátott, végrende­letében meghagyta, hogy ha­lála után ugyanennyit fizes­senek ki neki. Onassis hasonló összeget hagyományozott szociális cé­lokra a görög kormányra is. „Hazafi vagyok, szeretem a hazámat. Bárhová vezessen is még az utam, életem utol­só napjáig meggyőződéssel vallom, hogy Görögország a I világ legszebb országa,” | Legek... A legnagyobb virága a dél­ázsiai talipot pálmának van, amely életében egyszer vi­rágzik. Virága eléri a 14 mé­ter hosszúságot és a 12 mé­ter szélességet. Maga a pál­ma lassan növekedik, éven­ként mindössze fél méter­nyit. tehát negyven év alatt éri el a 20 méteres magas­ságát. íSr A botanikusok megállapí­tása szerint az Amazonas fo­lyó mentén tenyésző raffia- pálmának van a legnagyobb levele. Ezeik a levelek hatal­mas szárnyakhoz hasonlíta- amelyek elérik a 22 mé- ‘-e: bosszúságot és a 12 má­iéi- szélességet. A levél ke­mény szára mintegy öt olé-, tér hosszúi A ŰéTi KÉPERNYŐ JE ELŐTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom