Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-07 / 129. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 7. Különösen két imponáló számot érzett és jegyzett meg minden látogató a legjobban: a vásári katalógus súlyát (csaknem 2 kg) és a vásár területének kiterjedését (mintegy 902 ezer négyzetméter). A Hannoveri Vásár, amit a világ legnagyobb ipar-kirakatának tartanak, évről évre növekszik. Az idén csaknem hatezer kiállító jött el Hannoverbe és százszor ennyi látogató. Jelentősen megnőtt a tengerentúli országok részvétele (316 cég a múlt évi 263-cal szemben). Nyugat-Német- ország mellett harminc ország 1588 külföldi vállalata mutatta be termékeit. A külföld legerősebb képviselője Franciaország volt, 200 vállalattal, s további 69 képviselettel. A második és harmadik helyre Nagy-Britan nia és Olaszország került. A 916 300 négyzetméter alapterületű parkolóhelyen rá lehetett találni mind az öt világrész autórendszámaira. A 106 ezer négyzetméter nagyságú vásári repülőtéren nyolc napon át csúcsforgalom uralkodott. A világ ipar-kirakata Állat„eszperantó“ Az első pillanatban megmutatkozott a kölcsönös ro- konszenv: a macska egy reggel a majomketrec elé ült, a gibbon pedig, amely egyáltalán, nem volt magányos, hanem egy nősténnyel osztotta meg ketrecét, azonnal odasietett, a rácson kinyúlva megsímogatta a macskát. A macska heteken át naponta meglátogatta gibbonját. A barátság azonban váratlanul véget ért: egy ízben ugyanis a macska a ketrec rácsain át besurrant a majomhoz és ekkor a majom karjaiba vette a macskát és egyszerűen nem akarta elengedni. A fogoly csak két nap múlva szabadult meg „barátjától”. Attól a naptól kerülte. Különböző fajtájú állatok között tartós barátság ugyanis csak akkor szövődhetik, ha a partnerek közlési módszerei, vagyis a hangok és a mozdulatok egyenlőek, vagy legalábbis hasonlóak. A kutya és a, macska például elsősorban azért oly gyakran ellenséges egymással, mert egyes gesztusaik különböző értelműek. Az elválasztó félreértések mellett azonban — ahogyan Menzel izraeli professzor mondotta — létezik bizonyos fajta „eszperantó”, mondhatnék „nemzetközi’’ nyelv. így például bizonyos baráti hangokat, mint például a macska kedves dorombolását, tőle egészen idegen állatok is „megérthetik”. SZOLNOK SZERELMESEI Régi keleti gyógyszer segít heveny sugárbetegség esetén K. Hajdarov, a Tadzsik Tudományos Akadémia kémiai intézetének munkatársa és T. Tuhtajev, tadzsik orvostudós hosszabb ideje foglalkozik a mumie vizsgálatával. A régi keleti orvostudománynak ez az eszköze bonyolult összetételű anyag. A kutatók elővigyázatosan így jellemzik, „sötétbarna vagy fekete színű, heterogén bioorganikus ásványi természetű termék”. A mumie eredetéről a legkülönfélébb feltevések vannak: gyanta, kőolajból származó termék, a denevérek megkövesedett ürüléke, stb. Azokat a mumiemintákat, amelyeket a tadzsik tudósok tanulmányoztak, a Zeravsan hegységben fekvő Iszkander- Kul tó közelében találták. A mintáknak elsősorban nem a vegyi összetételét, hanem biológiai aktivitását tanulmányozták. Hatásukat — vajon nem mérgezők-e gyógyszerként felhasználva, vajon nincs-e túlságosan erős és egyáltalán nem gyógyító hatásuk — szokás szerint fehéregereken és patkányokon ellenőrizték. A tüzetes elemzésből kitűnt, hogy a „zarav- sani mumie” a fehér egerekre teljesen veszélytelen és szervezetükben nem idéz elő katasztrofális változásokat. Ekkor láttak hozzá ahhoz, ami a legérdekesebb. Az egereket és patkányokat besugározták, szervezetükben a heveny sugárbetegség tüneteit idézték elő, s így az élethalál határára állították az állatokat. A kísérleti állatok többsége elpusztult: a csontvelőben és a lépben bekövetkezett elváltozások helyre- hozhatatlanoknak bizonyultak. A kísérleti állatok egy részét mumievel kezdték kezelni. Különféle adagokkal — az „élősúly”’ kilogrammjára számítva 1 gramm, fél gramm stb. mumievel — próbálkoztak. A mumie minden esetben valóban „aktív” gyógyszernek bizonyult. Maga a sugárbetegség könnyebben folyt le, az egerek egyre élénkebbek lettek az ellenőrző csoportba tartozó beteg kísérleti állatokhoz viszonyítva. A betegség kritikus időszakát a mumievel kezelt állatok csaknem 50 százalékkal nagyobb arányban túlélték, m i n t az ellenőrző állatok. Mit jelent szeretni a várost? Mindenek előtt cselekvést. Dolgozni gazdagodásáért, fáradozni szépüléséért. Akiket most megszólaltatunk, ezt teszik; □ Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum igazgatója. Már dédszülei is itt. éltek a városban, ö még szemtanúja volt annak, amikor a tüdőkórház helyén jóltermő búzaföld terült, a MÁV kórházon túl szántóföld barnállott. — Itt jártam elemibe és gimnáziumba is. Az egyetem elvégzése után 1946-ban a múzeum helyreállításához kezdtünk néhány diákkal. Ma úgy mondanánk, társadalmi munkában. A múzeum hőskorszaka volt ez. Állandó helyünk nem volt, ezért hol itt, hol ott állítottunk ki. Szinte a város valamennyi nagyobb helyiségét végigjártuk kiállításainkkal. — A múzeum élére 1948- ban kerültem Emlékszem, kezdetben a fizetésem 150 forint volt. Állandóan bővíteni igyekeztünk a múzeum kincseit. Kerékpáron jártunk naponta Tiszavárkonyba egy avarkori sír feltárásához. A papírgyár zúzdájában válogattuk ki a számunkra értékes könyveket, okmányokat. Állandó helyünk azonban továbbra sem volt. A jelenlegi épületet 1952-ben kaptuk meg. Siralmas állapotban volt. Ezután szenvedélyesen beszélt a jövő terveiről. — Kevesen tudják, hogy áll még az az 1847-ben felavatott állomásépület, melyben Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Arany és a reformkor szinte valamennyi kiválósága megfordult. A város vasút- történeti múzeumát szeretnénk berendezni ebben a régi, emeletes épületben. Hosszasan ecseteli az elképzeléseket, közben azon gondolkodom, mivel lehetne legjobban jellemezni eddigi munkáját. Talán két számadattal: a háború után alig ezer múzeumi tárgyat sikerült megmenteni. Jelenleg százezren felül van a tárgyak száma. 0 Bors Lajosnak, a Beloiannisz úti iskola tanárának is szülővárosa Szolnok. Lakása valóságos múzeum. Kis galériájában a művésztelep szinte valamennyi művészének alkotása megtalálható. — Itt születtem, itt gyere- keskedtem Szolnokon. Emlékszem még, mennyit bámészkodtunk a Kossuth-téri piacon és néztük a mai Szigligeti utca helyén levő halpiac hatalmas fakádjaiban úszkáló halakat. Még egri diákéveim alatt érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy gyűjteni fogom városom török hódoltság alatti tárgyi emlékeit. Ásatásokhoz kezdtem a vár helyén. Amikor a vízállás süllyedt, minden szabadidőmet a vízparton töltöttem. Már reggel öt órakor elkezdtem túrni a földet, s este nyolc—kilenc óráig tartott a munkám. Kiszámoltam, hogy az így eltöltött 25—30 év alatt több mint kétezer köbméter földet mozgattam meg egyedül. Soha nem a birtoklás vágyáért gyűjtöttem. Hiszen a gyűjteményemnek ma már csak néhány darabját őrzöm otthon, a többit a múzeumnak adtam át. — A mai gyermekeket vajon érdekli-e városuk múltja? — Iskolámban van egy kis házi múzeum. Az itt kiállított tárgyakkal szeretném a gyermekeket a város történelmi emlékeinek szeretetére nevelni. Sokan vagyunk szerencsére olyanok, akik nagyon szeretjük ezt a várost. 0 Sokan vannak és ezek között is elsőként emlegetik Nemes Gerzsonnak, a Vízügyi Igazgatóság főmérnökének nevét. A tiszaligeti intéző- bizottság elnöke, a Hazafias Népfront városi elnökhelyettese mindenütt megtalálható, ahol a város jövőjéről, szépítéséről esik szó. — 1949-ben kerültem Szolnokra. A város érdekében folytatott társadalmi munkát 1959-ben a Hazafias Népfront keretében kezdtem. Felvetődött a kérdés, mit lehetne kezdeni a Tisza-ligettel? Mi műszakiak, értelmiségiek 1961-ben lelkesen megalakítottuk a Tiszaligeti Intézőbizottságot. Kezdetben közvetlenül is tudtuk segíteni a liget fejlesztését. Később a problémák messze túlnőtték azt a keretet, amit egy ilyen laza szervezet intézni tud. Olyan gondok jelentkeztek, melyeknek megoldásához bizony már milliókat kellett letenni az asztalra. — Milyen tervei vannak jelenleg az intéző bizottságnak? — A Tisza-liget szennyvizének levezetését kell először megoldani. Javaslatot készítettünk az árvédelmi gát egyméteres emelésére is. — Nemcsak sétálni lehet a Ti- sza-ligetben ... tenni is kell valamit fejlesztéséért. — Itt is az intéző bizottságban, de a Hazafias Népfrontnál is szeretnénk „megálmodni” Szolnokot. Így született a „Tiszta, virágos Szolnokért” mozgalom. — Szeretjük a várost, ezért nem értjük, miért törik le egyesek a kis fákat, miért megy fel az autó a járdára? Egyáltalán miért nem viselik sokan jobban szívükön a város fejlődésének, szépítésének gondját? Ne kérdezze hány éves vagyok, hisz nem a kor számít, hanem az: mit bírok elvégezni. Ha ez így igaz, akkor Nemes Gerzson még fiatalember. Palásryi Béla A IÍGST-tagállumok vaskohászati eredményei szlávia acélgyártása ebben az időszakban 4,3-szeresre nőtt. A KGST-tagálamok acéltermelése 1970-ig egészében véve eléri a 187 millió tonnát, ami pedig az egyes tagállamokat illeti, 1965—1970 között Bulgária 3,9-szeresre, Magyarország 19 százalékkal, az NDK 28 százalékkal, Lengyelország 23 százalékkal, Románia 86 százalékkal, a Szovjetunió 38—42 százalékkal, Csehszlovákia 41 százalékkal növeli termelését Az egyes KGST-tagállamok vasércszükségletét jelenleg 47— 84 százalékban a Szovjetunió fedezi. A KGST-tagállamok a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés fejlesztése, s a nemzetközi munka- megosztás elmélyítése mellett a vaskohászat fejlesztése terén is jelentős eredményeket értek el. Míg a világ acéltermelése 1950—1967 között 2,8-szeresére nőtt, a KGST-tagállamok 3,8-szeres- re növelték acéltermelésüket (Bulgária 2,4-szeresre, Magyarország 2,6-szeresre, az NDK 3,7-szeresre, Lengyelország 4,2-szeresre, Románig 7,4-szeresre, a Szovjetunió 3,7-szeresre és Csehszlovákia 3,2-szeresre.) JugoSsovjet repülőgépek külföldön Ez év februárjában az „Aviaexport „össz-szövetségi társaság a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között megkötött hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény alapján szerződést írt alá p CSA csehszlovák légitársasággal három sugár- hajtású IL—62 repülőgép eladásáról. A CSa repülőgép- állománya 1969-ben 186 férőhelyes utasszállító óriásgépekkel egészül ki. Csehszlovákia a szovjet polgári repülőgépek nagy vásárlója. a szocialista országoknak szállított szovjet rejülő- gépek és helikopterek csaknem 15 százaléka Csehszlovákiába került. A csehszlovák repülőgépállomány különböző típusú szovjet repülőgépekkel és helikopterekkel rendelkezik, amelyeket a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban használnak fel. — Megemlíthetjük közöttük az AN—2, az IL—12, az IL—14 dugattyús repülőgépeket, az AN—24 és az IL—18 turbó- légcsavaros és a TU—104, a TU—124 sugárhajtású repülőgépeket, a MI—4, a V—8 helikoptereket. A szocialista országok közül elsőként Csehszlovákia vásárolt 1960-ban TU—104 sugárhajtású utasszállító repülőgépet. A CSA emblémájával ellátott TU—104, IL—18 repülőgépek számos nemzetközi útvonalon jól ismertek. A szovjet polgári repülőgépek és helikopterek exportjának körülbelül 65 százaléka a szocialista országokba irányul. Ezenkívül az „Aviaexport” nagy számban ad el repülőgépeket és helikoptereket a fejlődő országok légi- társaságainak A szovjet repülőgépgyárak termékeivel találkozhatunk Algériában, Afganisztánban, Guineában, Indiában, Irakban, Kongóban (Brazzaville), Maliban, az EAK-ban, Pakisztánban, Szíriában, Etiópiában Más afrikai államok légitársaságaival is kötöttek már szerződéseket szovjet repülőgépek és helikopterek eladásáról. Az „Aviaexport” összszö- vetségi társaság, a külföldi vásárlók tájékoztatása céljából repülőgép- és helikopter bemutatókat szervez különféle országokban. Bulgária, Ma- gyoror&zág, az NDK, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Algéria, Afganisztán* Olaszország, Irán, Irak, Marokkó, Pakisztán, Tunézia, Svédország, Japán és más országok közönségének és üzleti köreinek alkalmuk nyílt arra, hogy megismekedjenek a szovjet repülőgépekkel és helikopterekkel. Az idén is sor kerül egyes korszerű repülőgép- és helikopter típusok bemutató repüléseinek sorozatára. Az elmúlt évekhez hasonlóan számos ország üzleti köreinek képviselői magában a Szovjetunióban megtekinthetik és értékelhetik az új repülőgépeket és helikoptereket, valamint szükség esetén meglátogathatják azokat a vállalatokat, ahol a kivitelre kerülő repülőgépeket gyártják. A Szovjetuniótól vásárolt repülőgépek és helikopterek kiszolgálószemélyzetének biztosították azokat a feltételeket, amelyek közepette a lehető leggyorsabban elsajátíthatják a gépek vezetését és karbantartását a szovjet tanintézetekben, ezenkívül a Szovjetunió tapasztalt pilótaokta- tókat és más szakembereket küld azokba az országokba, amelyek szovjet repülőgépeket és helikoptereket vásároltak. Szegénység Az USA legégetőbb szociális problémáinak egyike a szegénység. A legutóbbi évek hivatalos adatai szerint a szegények száma elérte a 36 milliót. Sok amerikai közgazdász azonban azt állítja, hogy ez a szám távolról sem felel meg a valóságnak, mert szándékosan csökkentették. — Victor Perlő neves amerikai közgazdász számításai szerint 1966-ban 51 millió 324 ezer amerikai polgár, vagyis az ország, egész lakosságának 26.1 százaléka élt szegénységben. Másrészt Joseph Clark demokratapárti szenátor kijelentette a szenátusban, hogy legalább 77 millió amerikai (vagyis a lakosság kétharmad része) szegény, nincstelen. A vegyi és bakteriológiai fegyverkezés költségei emelkednek Az USA-ban a vegyi és a bakteriológiai fegyverekre fordított összegek az utolsó nyolc év alatt az évi 50 millió dollárról 375 millió dollárra emelkedtek, a New York Times című lap írta, hogy a Pentagon által finanszírozott „Smithson” intézet hat éve kísérletezik ezekkel a fegyverekkel a Csendes-óceán lakatlan szigetein. Bányamonopólium az A Német Szövetségi Köztársaságban a Ruhr-vidéken egységes bányavállalatot létesítettek, amelybe mintegy 29 DISZK-ban részvénytársaságot kapcsoltak be 600 millió márka tőkével A bányák eddigi deficitjét (2,1 milliárd márkát) az állam fedezi. Hirdessen a NÉPLAPBAN aagai m ■/ v 'mm w m w r •
