Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19691 juntos 5. A moszkvai tanácskozás elé III. Tanácskozás összefogás am A franciáknak Tan a legtöbb hasznok a mezőgazdasági közös piacból lócfAwin InHon’íl liOÖV A kommunista mozga- um nemzetközi feladatai ma mérhetetlenül nagyok. Világméretű mozgalommá vált, amely a szocializmust és a kommunizmust ko­runk vezető erejévé vál­toztatta, s bebizonyította, hogy a szocializmus és a kommunizmus a társadal­mi haladás országútja az egész emberiség számára. Csak ez a mozgalom ren­delkezik olyan tudomá­nyos elmélettel — a marxizmus—leninizmussal — amely a legteljesebben ki tudja fejezni a néptö­megek érdekeit. Ez a moz­galom képes szorosabbra zárni az összes demokrati­kus, haladó, antiimperia- lista erők sorait a közös célokért vívott küzdelem­ben. Mi szükséges ' ahhoz, hogy a kommunisták teljesíteni tudják az említett sajátossá­gokból adódó feladataikat? Elsősorban összefogás. Egy­ségre van szükségük, amely a munkásosztály érdekeinek alapvető azonosságából fa­kad, és a proletámemzetkö- ziség elvi alapjára épül. Ez nemcsak a jelenkor kö­vetelménye. A kommunista mozgalom erejének forrása mindig a kor legfontosabb kérdéseiben elfoglalt közös eszmei-politikai álláspont volt Ennek küöovácsolása azonban minden korban sa­játos formákat igényelt. Na­gyon szókimondó volt e te­kintetben a Kommunista In- temacionálé Végrehajtó Bi­zottságának elnöksége, amely 1943 májusi határozatában, a Komintern feloszlatásával kapcsolatban megállapította: ,,‘A kommunisták, akiket a marxizmus—leninizmus meg­alapozóinak tanítása vezérel, sohasem voltak hívei annak, hogy fenn kell tartani az idejétmúlt szervezeti formá­kat. A munkásmozgalom szervezeti formáit és szerve­zetének munkamódszereit mindenkor alárendelték az egész munkásmozgalom alap­vető politikai érdekeinek, az adott konkrét történelmi helyzet sajátosságainak, g az ebből a helyzetből közvetle­nül adódó feladatoknak.” A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs köz­pontja, s általános a véle­mény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. A pártok teljes önállósággal dolgoznak, szuverének és kettős — saját munkásosztá­lyuknak és a nemzetközi munkásosztálynak tartozó — felelősségük tudatában ha­tározzák meg politikájukat Eközben azonban egyikük sem mondhat le a többi test­vérpárt tapasztalatairól, s arról az erői orrá sró], ame­lyet a pártok internacionalis­ta közössége jelent. A nem- ' zetközi kommunista mozga­lom növekedésének és ki­terjedésének körülményéi kö­zött pedig egyetlen testvér­párt sem vállalja és nem is vállalhatja magára, hogy a világhelyzetet egyedül érté- i kelje, egyedül állapítsa meg, mi a feladata valamennyi ; kommunista- és munkáspárt- ' nak a világpolitika központi, legfontosabb kérdéseiben. — ‘ (Valamennyi párt elméleti felismerésének és forradalmi tapasztalatainak összessége adja a közös elméleti tu- idást, fejlesztheti tovább az (elméletet. Nem mellékes tehát, mi­lyen formákat választanak a partok az egység megszilárdí­tására, az akciók összehan­golására; A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a formák sokrétűek és megfelelnek a mai követelményeknek. — A kétoldalú találkozókon a pár­tok küldöttségei rendszere­sen véleményt cserélnek az egymást érdeklő kérdésekről, kicserélik a pártmunka ta­pasztalatait. Elterjedt forma a testvér­pártok képviselőinek regio­nális találkozója, amelyen a világ egy-egy övezetének kommunistáit érdeklő konk­rét kérdéseket vitatnak meg, E találkozók közül nagy nem­zetközi visszhangot keltettek az európai kapitalista orszá­gok kommunista pártjainak brüsszeli (1965 június) és bécsi (1966 május) konferen­ciái, s különösen az európai kommunista és munkáspár­tok 1967 áprilisi Karlovy Vary-i értekezlete. De külön- külön tanácskoztak már az észak-európai, az arab és a latin-amerikaj államok kom­munistái is. Mindezek mellett az elv­társi eszmecsere, a szabad, demokratikus vita leghaté­konyabb fórumának a nem­zetközi tanácskozásokat tart­ják a mozgalomban. A kö­zösen kialakított következte­tések közleményekben, nyi­latkozatokban, felhívásokban és kiáltványokban láttak napvilágot, nem születtek tehát az egyes pártok tagsá­gára kötelező határozatok. Ezeket minden párt Központi Bizottsága fogadta el Így volt ez az eddigi értekezlete­ken, s minden bizonnyal így lesz ezután is. Napjainkban barát és el­lenség egyaránt nagy várako­zással tekint a június 5-i nemzetközi tanácskozás elé. A világ ma sokkal inkább világos szavakat és hatásos tetteket vár a kommunisták­tól, mint valaha, hiszen egy­részt bonyolult és ellent­mondásos a helyzet, másrészt pedig rendkívül fenyegetőek az imperialista agressziók. S az emberek mindenütt tud­ják, hogy a kommunista mozgalomnak meghatározó szerepe van a világesemé­nyek alakulásában. Minthogy a küszöbönálló tanácskozás napirendjén az imperialista­ellenes akcióegység égető kérdései szerepelnek, érdek­li a közvéleményt az is, mi újat hoz a moszkvai értekez­let, előrelépés lesz-e a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységének erősítése, az oly szükséges akcióegység lét­rehozása felé. Illúzió, irreális elképzelés lenne azt várni, hogy a mos­tani tanácskozás egycsapásra megvalósítja az akcióegysé­get, megszünteti a nézetelté­réseket a kommunista moz­galomban; Minden remény megvan azonban arra, hogy a tanácskozás a világhelyzet elemzésével, a megfelelő kö­vetkeztetések levonásával, a kétségtelenül erősödő egység­törekvések kamatoztatásával, a közös erőfeszítéseket meg­alapozó és azokra mozgósító platform elfogadásával és közzétételével közelíti majd a testvérpártokat a célhoz, hogy eleget tegyenek a szocialista országok dolgozói, Vietnam harcoló népe, a kapitalista világ kizsákmányoltjai és el­nyomottal, a világ minden haladó embere várakozásá­nak. Pálos Tamás VÉGE! Az angol fiatalok nem te- továltatják többé bőrükre szerelmesük nevét, ha a par­lament elfogadja a Martin Maddan konzervatív képvi­selő által benyújtott törvény- javaslatot. A törvényjavaslat szerint a jövőben 50-től 100 font sterlingig • terjedő büntetés terhe mellett megtiltanák a 18 éven aluliaknak a teto­válást. Igen gyakori ugyanis, — hogy a fiatalok meggondo­latlanul tetováltatják testü­ket egy lány nevével, akiben örök szerelmüket látják. Ha­marosan persze megbánják a dolgot és szeretnének meg­szabadulni a tetoválástól. A tetoválás eltávolítása pedig A leningrádi hangtár Leningrádban a világ bár­mely zenei hangszerének hangját meg lehet hallgatni. Az úgynevezett Hangtárban, amelyet a leningrádi művé­szettörténészek alapítottak, 3000 hangfelvételt őriznek. Ezt a gazdag gyűjteményt alapjában véve a leningrádi Hangszer Múzeum anyagai­nak felhasználásával hozták létre. Felvehető itt például az orosz balalajka, a tehén­szarvból készült zsalejka (kétágú síp), a mari sunsup- sika (agyag síp) és annak a hattyú formájú hárfának a hangja, amelyen valamikor a szibériai manysi (vogul) nép tagjai játszottak. A hangszereket félévszázad­dal ezelőtt kezdték gyűjteni. Szerepelnek a kollekcióban lengyel, finn, arab, olasz, mongol és pápuái zenei hangszerek. A tudósok hang­lemezre vették például a teknő6béka páncéljából ké­szült arab rabat (vonós hang­szer) hangját is. Azonkívül gyönyörködni lehet a mbet- nek nevezett tök hangjában, amely Közép- és Nyugat-Af- rika lakóinak legkedveltebb hangszere. Még kőkorszakbeli hangok is gazdagítják a leningrádi Hangtárat: a madárcsontból faragott 5000 éves kürtöt nemrég régészek ajándékoz­ták a múzeumnak. A múzeum gazdag kollek­ciója alapján a leningrádi művészettörténészek összeál­lították „A világ népeinek tudományos hangszer-atla­szát”. lyi vállalatok jelentenek nagy konkurenciát. Velük elsősorban a korszerű mód­szerek és technika alkalma­zásával kívánják felvenni a versenyt Hamarosan például esúszózsalus betonfinisert helyeznek üzembe az olcsó mezőgazdasági betonútak építésére. Erőt összpontosítanak Ugyanez a tröszti és vál­lalati szervezet, amely a tsz- ek belső szállító útjait építi, egyben országos főközlekedé­si útvonalakat is létesít, s így versenyezni kénytelen az aszfaltútépítő, illetve a be­tonútépítő vállalatokkal is. Elsősorban a nagy teherbí­rású hengerelt aszfaltburko­latok építésére készülnek fel. A nagy országút-építkezése- ken egyébként — így a 3-as a 4-es, a 6-os, a 24-es számú utakon — jól hasznosítják a tröszti szervezet előnyeit és szükség szerint több Közúti Építő Vállalat technikáját és munkaerejét összpontosítják egy-egy országos jelentőségű beruházásra, vagy rekonst­rukcióra. K. J. igen hosszadalmas, fájdalmas, nehéz és költséges művelet, ráadásul nem is mindig jár kielégítő eredménnyel. Két londoni bőrgyógyásza­ti klinika adatai szerint 150 tetoválás-eltávolító műtét közül hetvenet olyan szemé­lyeken hajtottak végre, akik 5—16 éves korukban teto- váltatták magukat. Egy lon­doni szakemberhez egyetlen év alatt 85 személy fordult azzal a kéréssel, hogy távo­lítsa el fiatal korában ké­szíttetett tetoválásait. Általá­ban a tetováltak 50 százalé­ka szívesen megszabadulna „díszétől”; a nős férfiaknál ez a számarány már 75 szá­zalék. „A Közösség valamennyi országa közül Franciaország sínylené meg a legjobban a Közös Piac megszűnését, minthogy — különösen me­zőgazdasági síkon — neki van a legtöbb haszna az európai gazdasági politiká­ból.” ’Lényegében ezt han­goztatták a Francia Mező- gazdasági Szövetkezetek Uniójának (Lafayette cso­port) vezetői a szervezet legutóbbi közgyűlésén. A csoport szövetkezeteinek tevékenységéről elhangzott beszámoló különösen vilá­gosan megmutatta, hogy a Közös Piac erős befolyást gyakorolt a francia mezőgaz­daság és általában a gazda­ság fejlődésére az utóbbi években. Először is meg kell álla­pítani, hogy a francia me­zőgazdasági termékek ex­portja határozottan növeke­dett a Közösség országaiba. A mezőgazdasági és élelmi­szeripari cikkek kivitele a Közös Piac országaiba — ha 1958-at 100-nak vesszük, — 1967-ben 936,4 indexszel jellemezhető, míg harmadik országok viszonylatában az index 237,9 volt. Ebből vi­A lengyel Szejm tavaly de­cemberben három mezőgaz­dasági törvényt fogadott el. (A tagosításról, a földjüket az államnak átadó parasztok nyugdíjbiztosításáról, bizo­nyos gazdaságok kötelező eladásáról.) A mezőgazdasági miniszté­rium nemrég értékelte e tör­vények gyakorlati végrehaj­tását. Tavaly 225 000 hektá­ron hajtottak végre tagosí­tást. A Trybuna Lüdü sze­rint ezt a munkát viszonylag jól készítették elő, s megál­lapítható, hogy a falu biza­lommal fogadja ezt az új in­tézkedést. amely kezdetben egyes parasztok meg nem ér­tésébe és ellenállásába ütkö­zött. aös Piac országaiba irányuló export kilencszeresére nőtt. ugyanakkor, amikor más or­szágokba éppen csak hogy megkétszereződött. A Közös Piac kielégítőnek bizonyult a francia pénz­ügyek szempontjából is. Ha az európai rendezés nem lépett volna életbe, Franciaország a világpiaci árak alapján adta volna el mezőgazdasági termékeit je­lenlegi partnereinek. A La- fayette-szövetkezeteik szakér­tői szerint a Közös Piac megvalósítása ilyen módon legalább 7 milliárd frank pluszt jelentett a francia pénzügyminisztériumnak 1962 óta. Ehhez hozzá kell számíta­nunk azokat az összegeket, amelyek a közösségi „per­selyből” jutottak a francia kormánynak, a harmadik vi­lágnak olcsó áron exportált termékekkel járó veszteség el­lensúlyozása képpen... A francia kincstár ilyen mó­don összesen kb. 8,5 milli­árd frankhoz, — tehát éven­ként 1,4 milliárdhoz — ju­tott 1962 óta. Nagyobb problémák jelent­keznek a gazdaságok eladá­sánál. Azok a parasztok, akik elhatározzák magukat erre (főleg idős emberekről van szó, akiknek nincsenek a gazdaságban helyükbe lé­pő utódaik), a gazdaság nagysága szerint havi 800— 1200 zloty nyugdíjat fognak kapni. Mint a Trybuna Ludu írja, a gyakorlatban a vég­rehajtás rendkívül nehéz és bonyolult. A fő nehézség az, hogy a parasztok a gazdasági épületek nélkül adják át a földet, s így nehéz bérlőket szerezni, márpedig ezeket a földeket nem mindenütt ve­hetik át az állami gazdasá­gok vagy a termelőszövet­kezetek. Verseny a „útpíacon“ A% Útépítő Tröszt tsz és tanácsi beruházásokat vállal A reform bevezetésével az „útpiacon” is megszűnt az építők monopolhelyzete. A Közlekedési Építő Trösztből — amelyet újabban Útépítő Trösztnek neveznek — még tavaly kiváltak az anyagi technikai eszközökkel leg­jobban ellátott vállalatok. A specializált és jól felszerelt aszfaltút-, betonút-, illetve a hídépítő vállalatokkal nem könnyű most felvenni a ver­senyt Az Útépítő Tröszt tíz­ezer dolgozója és az egész ország területét behálózó tt­Mindent egy helyen Ä mezőgazdaság gépesíté­sével, a közúti személy- és teherszállítás fejlődésével megnőttek a helyi útépítési igények, ám kielégítésükre sem pénzügyi fedezet sem kivitelező kapacitás nem volt elegendő. Mivel az új mechanizmusban a gazdálko­dó szervek már nem kapnak a pénzügyi alapok felhaszná­lását részletező kereteket, ezért az Útépítő Tröszt igye­kezett a rendelkezésre álló fejlesztési összegek minél nagyobb hányadát átépítési célokra megnyerni. Ehhez rugalmas, gyors és olcsó út­építésre, versenyképes mun­kára volt szükség. így mind a tizenkét vállalatnál önálló műszaki tervező részleget hoz­tak létre, 2—10 fővel. Ez a tervezői létszám szükség sze­rint, a megbízásoktól függően átmenetileg két-háromszoro- sára is növelhető építésveze­tőkkel, másutt dolgozó mér­nökökkel, technikusokkal. A tsz-nek, az állami gazdaság­nak, a tanácsnak tehát nem kell külön a tervező intéze­tekkel tárgyalni. Megkap­nak mindent egy helyen. Az Útépítő Trösztnek az idén két milliárd forint ér­tékű munkára van rende­lése. Ennek még a felét se teszi ki a Közlekedés és Pos­taügyi Minisztérium megbí­zása. Jellemző, hogy az 1969. évi rendelése^ szerint 2000 különböző munkahelyen dol­goznak a közúti építő válla­latok. Ebből 1400 munka egy millió fointnál kisebb érté­kű. Igyekeznek úgy dolgoz­ni, hogy a tsz-ek anyagilag is megtalálják számításukat Mezőgazdasági gépkezelőket képeznek Szánd-Arábiában 10 766 700 riaíra becsülilc; amiből 7 072 700 rialt a Á szaúdi arab kormány és az ENSZ Speciális Alapja egyezményt kötött központ létesítésére, ahol a szaúdi arab gazdákat kiképezik a modem mezőgazdasági és ön­tözőgépek kezelésére és kar­bantartására. A szaúdi arab kormány vé­széről az egyezményt Hassan Mishari sejk, földművelés- és vízügyi miniszter, a Spe­ciális Alap részéről Ger­hard Gronkie, az ENSZ ál­landó képviselője írta alá. Az intézmény költségeit Libanoni- amerikai kooperáció A libanoni kormány és az amerikai közel-keleti inté­zet elhatározta, hogy együtt­működik a mezőgazdasági kutatás és oktatás területén. Az együttműködés keretében az amerikai intézet műszaki és anyagi segítséget nyújt a Kevesebb rizsi fogyasztanak — Vőnek az ázsiaiak A rizsfogyasztó ázsiaiak új élelmiszerekkel szélesítik ki étrendjüket és ez váratlan következményekkel járt. Ja­pánban az elemi iskolás gyermekek már nem fémek be padjaikba és székeikbe. Számos ázsiai országban a fiatalok magasabbak és na­gyobb a súlyuk, mint szü­leiké. Persze a rizs továbbra is a legfőbb élelmiszer keleten, ahol 1,8 milliárd lakos él, az egész világ lakosságának körülbelül a fele. Egyre több japán reggelizik azonban zabpelyhet, a pakisztániaknál növekszik a kecskehús, a ko­szaúdi arab kormány, a fennmaradó 3 694 900 rialt pedig az ENSZ Speciális alapja fedezi. A képzés három hónap múlva indul meg, és az ENSZ gondoskodik a köz­pont munkájának gyors meg­indításához szükséges okta­tókkal. A következő öt év folya­mán több mint ezer embert képeznek ki mezőgazdasági gépek kezelésére és karban­tartására. libanoni mezőgazdaságfej­lesztési tervek végrehajtá­sához. Rövidesen amerikai szak­értők indulnak Libanonba, míg a libanoni szakembe­rek gyakorlati időt töltenek az USA-ban. reaiaknál pedig a száraz- tészta fogyasztás. A második világháború óta az ázsiai népek étrendjében egyre több a változás, éa ezzel párhuzamosan a fizi­kai növekedés jelei mutat­koznak. egyes esetekben pe­dig új betegségek jelentkez­nek. Számos ázsiai ország or­vosszakértői megerősítik azt a tényt, hogy a növekvő élelmiszerfogyasztás és a sokrétűbb étrend kétségtele­nül hozzájárul mind a növe­kedéshez, mind pedig új be-' tegségek — szívbaj, cukoré betegség — térhódításáhoa. zenkét Közúti Építő Válla­lata feladatkörét azért is mó­dosítani kényszerült, mert 1968-tól csökkentek a nép­gazdaság központilag elő­irányzott útberuházásai. A központi útépítkezések a’ ne­gyedik ötéves tervben ismét növekednek, de addig is hasz­nos munkát kellett találni. A tizenkét megyeszékhelyen működő Közúti Építő Válla­latok fő megbízóivá így a termelőszövetkezetek, a ta­nácsok váltak. és ne hozzanak létre például önálló útépítő részlegeket. Minden Közúti Építő Vál­lalat kiépíti a körzeti fő­építésvezetőség hálózatát. A körzet centrumában munkás- szállások és lakótelepek gon­doskodnak a dolgozók ma­gasszintű szociális ellátásáról. Az útépítés színhelyén pe­dig mozgó szállások, lakó­kocsik szolgálnak ideiglenes szálláshelyül. Gépláncok ki­alakításával, a termelés te­rületileg koncentrált progra­mozásával egyaránt a ver­senyképesség fokozását szol­gálják. Különösen a kis he­TILOS A TETOVÁLÁS Az új lengyel földtörvény végrehajtása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom