Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1969. Június a A morgóról morgolódás nélkül Megnyílt végre Karcagon a híres Morgó csárda. Híres, mert a monda szerint valamikor Rózsa Sándor mulatott itt a többi szegénylegénnyel együtt, s ha a pandúrok közeledtek, a pincéből vezietö alagüton menekültek egészen a Zádor hídjáig. Ez a monda! És amikor a napokban megnéztük a megfiatalított csárdát, még mindig akadt olyan ember, aki azt erősítette: „igenis meg volt az alagút, én még jártam benn legalább 40 méternyire”. Milyen lett] az új Morgó? A karcagi ÁFÉSZ 100 ezer forintot költött a megszépítésére, berendezésére. Állandóan kapható finom birkapaprikás, szombatonként halászlé, mindig van friss pogácsa és sokféle ital. Az üzletvezető szerint a napi forgalmuk 3 ezer forint körül van. Sajnos kevesen tudnak arról, hogy ez a csárda megnyílt. Talán ha nagyobb propagandát csinálnának a hangulatos helynek, többen felkeresnék. Kérdeztük, milyen terveik vannak a csárdáival? A pincét ősszel átalakítják, egy remek borozót csinálnak belőle. A gangra is virágokat tesznek majd, meg asztalokat S mindenképpen remélik, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik esténként azt mondják majd párjuknak: „gyere, töltsünk egy estét a Margóban.” V. V. A jó étel, ital mellett hangulatos a berendezés a csárdában Várja vendégeit a megfiatalított Morgó csárda Foto: N. Zs. Tsz szövetségi küldöttgyűlés Szolnokon Konkoly Béla elnökletével küldöttgyűlést tartott pénteken Szolnokon, az új székházban a Középtiszavidéki és Jászsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tagszövetkezetek küldöttei a közös gazdaságok belső életének alakulásáról szóló előterjesztést hallgattak meg, amelyet Bódi Imre Államidíjas tsz-elnök. a szövetség elnöke adott elő. Bereczki Lajos a szövetség titkára a belső ellenőrzés megszervezéséről, i továbbfejlesztéséről tartott referátumot. A gazdag vitában sokan kértek szót. Bódi József csataszögi, Hovodzák István cibakházi, Bartos László nagykörűi, Tóth Árpád szolnoki. Bíró Sándor jászladányi tsz-elnök s mások adtak hasznos tanácsot ahhoz, hogyan biztosítsák a termelőszövetkezetekben az igényes ellenőrzést. A küdöttgyűlés határozatba foglalta azokat az elveket, ami szerint a jövőben az e területen működő szövetkezetek végzik vagy végeztetik szakmai, pénzügyi s más jellegű revízióikat Munkavédelmi őrök országos tanácskozása A 110 ezer vegyipari dolgozó épségére vigyázó 12 ezer munkavédelmi őr közül 180-an gyűltek össze pénteken délelőtt a vegyipari dolgozók szakszervezetének székházában az első országos vegyipari munkavédelmi őr tanácskozáson, összehívását az tette időszerűvé, hogy kereken tíz esztendeje alakult meg a munkavédelmi őr mozgalom. A mostani tanácskozás legfőbb célja az elért eredmények és a tapasztalt hibák áttekintése, a helyes kezdeményezések elterjesztése, a káros módszerek kiküszöbölése. Mit. , főzzünk holnapja FRISS ZÖLDBABLEVES TÖLTÖTT KACSA MÁLNAÖNTET TÖLTÖTT KACSA: A fiatal, megtisztított kacsa mell- csontját kívülről nyomva, belsején keresztül óvatosan eltávolítjuk. Közben 25 deka darált sertéshúst összegyúrunk zsírban pirított, reszelt vöröshagymával, egy áztatott, kifacsart és összemorzsolt zsemlével, egy nyers tojással, egy csokor, finomra vágott petrezselyemzölddel, 10 deka párolt gombával, sóval és törött borssal. Hozzákaparunk keveset a kacsa májából is, vagy ha olyan kicsi a máj, hogy nem érdemes egyben megsütni, az egészet is — annál finomabb lesz a töltelék. Ezt a masz- szát a kacsa belsejébe töltjük, a nyílást összetűzzük vagy egy-két öltéssel összevarrjuk, és egy szalonnaszelettel lefedve, átkötjük. A kacsa alá kevés vizet öntünk, és lefedve, lassú tűzön, saját zsírján megsütjük, majd a sütőben ropogósra pirítjuk. Tálalásnál a felszelt kacsa mellé fektetjük az ugyancsak felszeletelt tölteléket, ezzel szaporítjuk a húst. Négy személyre egy kacsa is elegendő. MÁLNAÖNTET: Hozzávalók negyed kg málna, 8 dkg cukor. A cukorból szirupot főzünk és a forró szirupba a málnát belekeverjük. Nem főzzük bele. Más módon: 8 dkg cukorból 1 dl vízzel szirupot főzünk, ehhez 2 dl málnaszörpöt adunk. Ezüst cigarettatárca Családias hangulatú ünnepségen találkoztam Kardos Istvánnal. Kolozsvári Márton százados tisztté avatása tizedik évfordulójának megünneplésén. A tiszt zubbonyán a műszakiak fegyvernem jelzés és a „Kiváló Parancsnok” jelvény csillogott^ — Nagyon örültem a bevonuláskor a találkozásnak. Az ismeretség a honvédségnél sem árt. Különösen az újoncnak. Nagyszerű parancsnokom volt. Most küldöttként vagyok itt. Egykori katona-társaim, akik. többségével tartjuk a kapcsolatot, kértek meg, hogy nevükben is köszöntsem volt parancsnokukat a jubileum alkalmából és adjam át közös ajándékunkat, egy ezüst cigaretta- tárcát. Különben a kiváló cím elnyerése, életem egyik legszebb emlékei közé tartozik — mondta Kardos István. Akikkel kivívta a szép kitüntetést, azok egy része ma már civil, mások hagyományt tisztelőén még egyenruhában fáradoznak, hogy megtartsák a címet. — Van valami titka an5..)Vézna, vértelen ajkú esetlen, félénk mozgású katona bukkant elő az egyik „filmkockán”. Valósággal remegett, amikor parancsnoka beszélt vele: Szemei riadt bogárként vergődtek. Hebegett, nem tudott válaszolni .: s — Tudja ki volt ez? Persze, honnan tudhatná. Bemutatom Kardos István honvédet Hihetetlen. A mellettem álKardos István a szolidan terített asztalnál az ünnepelt mellett ült — Földim. Valamikor szomszédok voltunk — mutatta be a jubiláló. — Tíz évig nem láttuk egymást és 1966- ban, mint kisbatona állt előttem; nak, hogy sikerült a kiváló cím megszerzése? — kérdeztem, amikor rövid időre ott hagytuk az ünneplő kis kollektívát — Titka? — Nincs. Visszagondolva a történtekre olyan természetesnek tűnik. Sorra jellemezte azokat, akik már visszatértek a polgári életbe. Neveket említett, azokét, akik nem csupán a nemes küzdelem élményét és a kitüntető jelvényt vitték magukkal, hanem olyan emberi értékeket is, amelyeket legtöbbjük nem is tud nevén nevezni, de érzelmeik legmélyén életük végéig megőrzik. Az összefogott akarattal vívott okos és értelmes küzdelem élethűen pergett visz- sza az emlékezés filmkockáin. Mintha tegnap történt volna... ló magabiztos, határozott fellépésű, nyílt tekintető fiatalember, a nemrég leszereltek egyik legjelesebbje, az egyéni kiváló cím birtokosa Kardos István tartalékos szakaszvezető, ilyen lett volna, mint újonc? — Igen, ilyenek voltunk. Többen szereltünk le kétszeres kiváló katonaként. Többen és nem valamennyien. Nem lett mindenki kiváló, de mindenkinek része volt a sikerben, mindenki örült a jó eredménynek..: .s:Éjszakai gyakorlat. A katonáknak csak körvonalai Játszottak. A fel-felröppenő rakéták fényénél látni, hogy lövészet van. Később a tüzes „magok” csíkjai is bizonyították ezt. Aztán újra csend, majd a lőállás telefonosa egymás után mondta bé az eredményeket. Hirtelen szaggatott férfisírás hallatszott. Emberek rohantak a hang irányába. Meglőttek valakit? De nem. Zalai honvéd örömében sírt, először lőtt kiválóan... — Lehet az ilyet elfelejteni? Nem, nem lehet. Mint ahogyan azt sem, amikor;.. Az őrnagy mosolyog ... Kelemen Zoli karcagi géplakatos torna közben rosz- szul esett, de letagadta, hogy fáj „ lába. Végig ment az akadályokon is. Amikor a vizsga után az orvos felelősségre vonta, ő mosolyogva mondta: „Ha egy katona hiányzott volna a vizsgáról, az alegységet kizárják a versenyből. Mit szólt volna a parancsnok, mit mondtak volna a társaim. Ugye megérti őrnagy elvtárs?” — Hát ilyen dolgok is megtörténtek. A két év megannyi emléke elevenedett meg szavai nyomán. Egy kis közösség öröme, küzdelme és kimondhatatlanul is a parancsnok érdeme, nevelő és kiképző munkájának nagy eredménye: a. látható mögött a tárna tatlan, az emberek jellemében, akarterejében bekövetkezett változás. Ez az elismerés a legszebb jubileumi ajándék. — m j — Jó parancsnokom volt Egy katona örömkönnyei Ünnepeink, hagyományaink Egy-egy nemzedék életében számottevő szerepet játszik a jelen s a jövő alakításában segítő vagy éppen gátló történelmi hagyomány. Általában mindaz, amit tradíciónak nevezünk. A hagyományok mindig társadalmi osztályok érdekeit, követelményeit közvetítik a kisebb csoportok s az egyén számára. Nem egyszer csoportérdekek „különös” üzenetét tolmácsolják az egyes embernek. A történelmi hagyományok lehetnek megkötők, visszahúzó tradíciók is. Ezek — Marx szavaival élve — „lidércnyomásként” nehezednek az élő nemzedékre. Az önmagát túlélt osztályok történelmi hagyománytisztelete mindig történelmietlen. Ezeket az osztályokat a múlt emlékeihez való ragaszkodásukban „az idő megállításának” szándéka vezérli. A „Szent István-i” Magyarország eszménye egy középkorból öröklött nagybirtokrendszerrel terhes társadalom uralkodó osztályainak vágyálmát fejezte ki; hogyan lehetne — a történelmi múltra is hivatkozva — fenntartani a középkorban kialakult birtokviszonyok alapjait s a feudális állam és jogrendszer sok-sok maradványát. Marj felfigyelt rá, hogy a reakciós osztályok történelem-kultusza és hagyománytisztelete mindig „bohózat”. Más történelmi s társadalmi viszonyok között akarják „újra lejátszani” azt, ami a maga idejében érthető vagy éppen előremutató történés volt. Egészen más Szerepet játszanak a társadalmi haladásban érdekelt osztályok történelmi tradíciói. Ezek a hagyományok a múlt tapasztalatait azért összegezik, hogy az eljövendő harcokban segítsenek e tanulságok. A forradalmi hagyományok nem „lidércálmok” s nem a múlt iránti nosztalgikus vágyódásban gyökereznek. Nem is valami „másodszori lejátszásra” sugallók. Sokkal inkább a szüntelen betetőzés, kiteljesítés kötelezettségét tudatosítják. A Párizsi Kommünről például Marx annak idején ezt írta: „A munkások Párizsát, Kommünjével együtt, egy új társadalom dicsőséges előfutárként fogják ünnepelni örökké.. A társadalmi tudat formáin s e formák körén belül a történelmi hagyományok sokféle alakot ölthetnek. (Így például a politikának, a jognak, a művészetnek, de még a vallásnak is sajátos tradíció-rendszere alakult ki.) A hagyományok, jóllehet a társadalmi tudatnak sajátos elemei, szüntelen „anyagi erővé”, a tömegek, osztályok, rétegek — tehát az emberek — cselekvésévé, gyakorlatává válnak. A tudatban a hagyományok „ múltból a jelenre, s a jövőre kivetített eszmények, lelkesítő, sőt kötelezettséget hirdető példákként jelennek meg. A hagyományoknak a tömegek tudatába való „begyökerező” képessége rendkívül erős. A tömegek gondolkodásait, szokásait, cselekvés-reflexeit mélyen átható erővel rendelkeznek. Ez esetben már erkölcsi kötelezettség igényét közvetítik. (Ha azonban e tradíciók nem válnak köztudottá, s nem eresztenek mély gyökeret az emberek tudatában, akkor erkölcsi követelményt sugárzó normákká nem válhatnak. Ténylegesen materiális erőt nem képezhetnek. Legfeljebb — szociológiai terminológiával élve — szűkkörű „szub-kultúrák” tradícióiként élnek egy-egy kis csoport vagy közösség körében. A munkásosztály történelmi hagyományai nem ilyen tradíciók. Ezenkívül olyan vonásokkal is rendelkeznek, amely vonások egyetlen más • osztály tradícióira sem voltak eddig jellemzőek. A proletariátus ugyanis minden felhalmozott emberi értéknek őrzője, ápolója s egyben kiteljesítője. Hiszen a munkásosztály nem kívánja konzerválni az örökül kapott és vállalt tradíciókat. Éppen ezért képes ennek az örökségnek tudományos objektivitással s a hagyományok tényleges értékeinek torzítása nélkül gondozója lenni. „Minden emberi mű értelme azért búg mi bennünk, mint a mélyhegedű.. írja a munkásosztály nagy költője. Ezért ünnepelte népünk a szocialista nemzeti egység erősödésének jegyében forradalmaink hármas évfordulóját. A polgári demokratikus forradalmat a munkás- osztály vezette fél évszázaddal ezelőtt. Harcba hívta a parasztság és a kispolgárság tömegeit a háború ellen a nemzeti függetlenség kivívásáért. A tömegek — mint e forradalom megvalósítói — vitték túl azután az eseményeket a forradalomnak azon a keretein, amelyeket a forradalomnak hivatalos vezérkara akkor megvonni igyekezett A Kommunisták Magyarországi Pártja vált később a küzdelem új forradalmi vezérkarává. E párt készítette fel a népet az új történelmi feladatok tudatos vállalására. Büszkén valljuk, hogy e párt amelynek megjelenése „fordulópont a magyar nemzet történetében”, alapító tagja volt a Kommunista Interna- cionálénak. Megalakulásától kezdve a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi egységéért küzdött. A Magyar Tanácsköztársaság pedig folytatta azt a történelmi utat, amely felé a polgári demokratikus forradalom, a fegyvert fogó munkás- paraszt és katonatanácsok s a harcoló nép nyitott kaput. A hatalomra került prole- táriátus azonnal hozzákezdett a szocializmus építéséhez. Amikor pedig ellenség támadt a proletár hazára s a nép honára, fegyverbe szólított minden hazáját szeretőt. Népünk ötven esztendővel ezelőtt felismerte, hogy a szovjethatalom győzelme a magyar nemzet valóságos érdekeit szolgálja. Százezer internacionalista orosz honban s a Magyar Vörös Hadsereg itthon védte a nemzetközi forradalom ügyét, s írta vérrel és vassal nemzeti történelmünk fényes lapjait. E hagyományaink, történelmi örökségünk ma nemzetünk legnemzetibb osztályának, a proletáriátusnak s a szocialista nemzeti egységnek érdekeit tudatosítják, s erkölcsi követelményként tolmácsolják: „Népünk alkotóerejének kibontakoztatásával valósítsuk meg az ötven évvel ezelőtt megálmodott boldogabb magyar jövőt!” így készülünk most, hagyományainknak jövőnkre kivetítő erejével, hazánk fel- szabadulásának negyedszázados nagy, nemzeti ünnepére is. Felszabadulásunk huszonötödik évfordulójára. Császtvai István Ipari tanulókat beiskolázunk kőműves, ács, parkettás, műköves, fehérmunka, hidegburkoló szakmákra. Kollégiumi elhelyezésről. — teljes ellátásról, munkaruháról, bakancsról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a 43- sz. állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál, — Budapest, XI-, Dombóvári út 19.
