Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-28 / 147. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1969. Június a A morgóról morgolódás nélkül Megnyílt végre Karcagon a híres Morgó csárda. Híres, mert a monda sze­rint valamikor Rózsa Sándor mulatott itt a többi szegénylegénnyel együtt, s ha a pandúrok közeledtek, a pincéből vezietö alagüton menekültek egészen a Zádor hídjáig. Ez a monda! És ami­kor a napokban megnéztük a megfia­talított csárdát, még mindig akadt olyan ember, aki azt erősítette: „igenis meg volt az alagút, én még jártam benn legalább 40 méternyire”. Milyen lett] az új Morgó? A karcagi ÁFÉSZ 100 ezer forintot költött a meg­szépítésére, berendezésére. Állandóan kapható finom birkapaprikás, szom­batonként halászlé, mindig van friss pogácsa és sokféle ital. Az üzletvezető szerint a napi forgalmuk 3 ezer forint körül van. Sajnos kevesen tudnak ar­ról, hogy ez a csárda megnyílt. Talán ha nagyobb propagandát csinálnának a hangulatos helynek, többen felkeres­nék. Kérdeztük, milyen terveik vannak a csárdáival? A pincét ősszel átalakítják, egy remek borozót csinálnak belőle. A gangra is virágokat tesznek majd, meg asztalokat S mindenképpen remélik, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik esténként azt mondják majd pár­juknak: „gyere, töltsünk egy estét a Margóban.” V. V. A jó étel, ital mellett hangulatos a beren­dezés a csárdában Várja vendégeit a megfiatalított Morgó csárda Foto: N. Zs. Tsz szövetségi küldöttgyűlés Szolnokon Konkoly Béla elnökletével küldöttgyűlést tartott pénte­ken Szolnokon, az új szék­házban a Középtiszavidéki és Jászsági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége. A tagszövetkezetek küldöttei a közös gazdaságok belső éle­tének alakulásáról szóló elő­terjesztést hallgattak meg, amelyet Bódi Imre Állami­díjas tsz-elnök. a szövetség elnöke adott elő. Bereczki Lajos a szövetség titkára a belső ellenőrzés megszerve­zéséről, i továbbfejlesztéséről tartott referátumot. A gaz­dag vitában sokan kértek szót. Bódi József csataszögi, Hovodzák István cibakházi, Bartos László nagykörűi, Tóth Árpád szolnoki. Bíró Sándor jászladányi tsz-elnök s mások adtak hasznos taná­csot ahhoz, hogyan biztosít­sák a termelőszövetkezetek­ben az igényes ellenőrzést. A küdöttgyűlés határozat­ba foglalta azokat az elve­ket, ami szerint a jövőben az e területen működő szövet­kezetek végzik vagy végez­tetik szakmai, pénzügyi s más jellegű revízióikat Munkavédelmi őrök országos tanácskozása A 110 ezer vegyipari dol­gozó épségére vigyázó 12 ezer munkavédelmi őr közül 180-an gyűltek össze pénte­ken délelőtt a vegyipari dol­gozók szakszervezetének székházában az első országos vegyipari munkavédelmi őr tanácskozáson, összehívását az tette időszerűvé, hogy ke­reken tíz esztendeje alakult meg a munkavédelmi őr mozgalom. A mostani tanácskozás leg­főbb célja az elért eredmé­nyek és a tapasztalt hibák áttekintése, a helyes kezde­ményezések elterjesztése, a káros módszerek kiküszöbö­lése. Mit. , főzzünk holnapja FRISS ZÖLDBABLEVES TÖLTÖTT KACSA MÁLNAÖNTET TÖLTÖTT KACSA: A fia­tal, megtisztított kacsa mell- csontját kívülről nyomva, belsején keresztül óvatosan eltávolítjuk. Közben 25 de­ka darált sertéshúst össze­gyúrunk zsírban pirított, re­szelt vöröshagymával, egy áztatott, kifacsart és össze­morzsolt zsemlével, egy nyers tojással, egy csokor, fi­nomra vágott petrezselyem­zölddel, 10 deka párolt gom­bával, sóval és törött borssal. Hozzákaparunk keveset a ka­csa májából is, vagy ha olyan kicsi a máj, hogy nem érde­mes egyben megsütni, az egészet is — annál finomabb lesz a töltelék. Ezt a masz- szát a kacsa belsejébe tölt­jük, a nyílást összetűzzük vagy egy-két öltéssel össze­varrjuk, és egy szalonnasze­lettel lefedve, átkötjük. A kacsa alá kevés vizet öntünk, és lefedve, lassú tűzön, saját zsírján megsütjük, majd a sütőben ropogósra pirítjuk. Tálalásnál a felszelt kacsa mellé fektetjük az ugyancsak felszeletelt tölteléket, ezzel szaporítjuk a húst. Négy sze­mélyre egy kacsa is elegendő. MÁLNAÖNTET: Hozzáva­lók negyed kg málna, 8 dkg cukor. A cukorból szirupot főzünk és a forró szirupba a málnát belekeverjük. Nem főzzük bele. Más módon: 8 dkg cukorból 1 dl vízzel szi­rupot főzünk, ehhez 2 dl málnaszörpöt adunk. Ezüst cigarettatárca Családias hangulatú ün­nepségen találkoztam Kardos Istvánnal. Kolozsvári Már­ton százados tisztté avatása tizedik évfordulójának meg­ünneplésén. A tiszt zubbo­nyán a műszakiak fegyver­nem jelzés és a „Kiváló Pa­rancsnok” jelvény csillo­gott^ — Nagyon örültem a be­vonuláskor a találkozásnak. Az ismeretség a honvédség­nél sem árt. Különösen az újoncnak. Nagyszerű pa­rancsnokom volt. Most kül­döttként vagyok itt. Egykori katona-társaim, akik. többsé­gével tartjuk a kapcsolatot, kértek meg, hogy nevükben is köszöntsem volt parancs­nokukat a jubileum alkalmá­ból és adjam át közös ajándé­kunkat, egy ezüst cigaretta- tárcát. Különben a kiváló cím elnyerése, életem egyik legszebb emlékei közé tarto­zik — mondta Kardos Ist­ván. Akikkel kivívta a szép ki­tüntetést, azok egy része ma már civil, mások hagyományt tisztelőén még egyenruhában fáradoznak, hogy megtartsák a címet. — Van valami titka an­5..)Vézna, vértelen ajkú esetlen, félénk mozgású ka­tona bukkant elő az egyik „filmkockán”. Valósággal re­megett, amikor parancsnoka beszélt vele: Szemei riadt bogárként vergődtek. Hebe­gett, nem tudott válaszol­ni .: s — Tudja ki volt ez? Per­sze, honnan tudhatná. Bemu­tatom Kardos István honvé­det Hihetetlen. A mellettem ál­Kardos István a szolidan terített asztalnál az ünnepelt mellett ült — Földim. Valamikor szom­szédok voltunk — mutatta be a jubiláló. — Tíz évig nem láttuk egymást és 1966- ban, mint kisbatona állt előttem; nak, hogy sikerült a kiváló cím megszerzése? — kérdez­tem, amikor rövid időre ott hagytuk az ünneplő kis kol­lektívát — Titka? — Nincs. Vissza­gondolva a történtekre olyan természetesnek tűnik. Sorra jellemezte azokat, akik már visszatértek a polgári életbe. Neveket em­lített, azokét, akik nem csu­pán a nemes küzdelem él­ményét és a kitüntető jel­vényt vitték magukkal, ha­nem olyan emberi értékeket is, amelyeket legtöbbjük nem is tud nevén nevezni, de érzelmeik legmélyén életük végéig megőrzik. Az összefogott akarattal vívott okos és értelmes küz­delem élethűen pergett visz- sza az emlékezés filmkoc­káin. Mintha tegnap tör­tént volna... ló magabiztos, határozott fellépésű, nyílt tekintető fia­talember, a nemrég lesze­reltek egyik legjelesebbje, az egyéni kiváló cím birtoko­sa Kardos István tartalékos szakaszvezető, ilyen lett vol­na, mint újonc? — Igen, ilyenek voltunk. Többen szereltünk le kétsze­res kiváló katonaként. Töb­ben és nem valamennyien. Nem lett mindenki kiváló, de mindenkinek része volt a sikerben, mindenki örült a jó eredménynek..: .s:Éjszakai gyakorlat. A katonáknak csak körvonalai Játszottak. A fel-felröppenő rakéták fényénél látni, hogy lövészet van. Később a tü­zes „magok” csíkjai is bizo­nyították ezt. Aztán újra csend, majd a lőállás tele­fonosa egymás után mondta bé az eredményeket. Hirte­len szaggatott férfisírás hal­latszott. Emberek rohantak a hang irányába. Meglőttek valakit? De nem. Zalai hon­véd örömében sírt, először lőtt kiválóan... — Lehet az ilyet elfelejte­ni? Nem, nem lehet. Mint ahogyan azt sem, amikor;.. Az őrnagy mosolyog ... Kelemen Zoli karcagi géplakatos torna közben rosz- szul esett, de letagadta, hogy fáj „ lába. Végig ment az akadályokon is. Amikor a vizsga után az orvos felelős­ségre vonta, ő mosolyogva mondta: „Ha egy katona hiányzott volna a vizsgáról, az alegységet kizárják a ver­senyből. Mit szólt volna a parancsnok, mit mondtak volna a társaim. Ugye meg­érti őrnagy elvtárs?” — Hát ilyen dolgok is megtörténtek. A két év megannyi emlé­ke elevenedett meg szavai nyomán. Egy kis közösség öröme, küzdelme és kimond­hatatlanul is a parancsnok érdeme, nevelő és kiképző munkájának nagy eredmé­nye: a. látható mögött a tár­na tatlan, az emberek jelle­mében, akarterejében bekö­vetkezett változás. Ez az elismerés a legszebb jubileumi ajándék. — m j — Jó parancsnokom volt Egy katona örömkönnyei Ünnepeink, hagyományaink Egy-egy nemzedék életé­ben számottevő szerepet ját­szik a jelen s a jövő alakí­tásában segítő vagy éppen gátló történelmi hagyomány. Általában mindaz, amit tra­díciónak nevezünk. A hagyományok mindig társadalmi osztályok érdekeit, követelményeit közvetítik a kisebb csoportok s az egyén számára. Nem egyszer cso­portérdekek „különös” üzene­tét tolmácsolják az egyes embernek. A történelmi hagyományok lehetnek megkötők, vissza­húzó tradíciók is. Ezek — Marx szavaival élve — „li­dércnyomásként” nehezed­nek az élő nemzedékre. Az önmagát túlélt osztá­lyok történelmi hagyomány­tisztelete mindig történel­mietlen. Ezeket az osztályo­kat a múlt emlékeihez való ragaszkodásukban „az idő megállításának” szándéka vezérli. A „Szent István-i” Magyarország eszménye egy középkorból öröklött nagybir­tokrendszerrel terhes társa­dalom uralkodó osztályainak vágyálmát fejezte ki; ho­gyan lehetne — a történelmi múltra is hivatkozva — fenntartani a középkorban kialakult birtokviszonyok alapjait s a feudális állam és jogrendszer sok-sok ma­radványát. Marj felfigyelt rá, hogy a reakciós osztályok történe­lem-kultusza és hagyomány­tisztelete mindig „bohózat”. Más történelmi s társadalmi viszonyok között akarják „újra lejátszani” azt, ami a maga idejében érthető vagy éppen előremutató történés volt. Egészen más Szerepet ját­szanak a társadalmi haladás­ban érdekelt osztályok tör­ténelmi tradíciói. Ezek a ha­gyományok a múlt tapaszta­latait azért összegezik, hogy az eljövendő harcokban se­gítsenek e tanulságok. A for­radalmi hagyományok nem „lidércálmok” s nem a múlt iránti nosztalgikus vágyódás­ban gyökereznek. Nem is va­lami „másodszori lejátszásra” sugallók. Sokkal inkább a szüntelen betetőzés, kitelje­sítés kötelezettségét tudato­sítják. A Párizsi Kommünről pél­dául Marx annak idején ezt írta: „A munkások Párizsát, Kommünjével együtt, egy új társadalom dicsőséges elő­futárként fogják ünnepelni örökké.. A társadalmi tudat for­máin s e formák körén belül a történelmi hagyományok sokféle alakot ölthetnek. (Így például a politikának, a jog­nak, a művészetnek, de még a vallásnak is sajátos tra­díció-rendszere alakult ki.) A hagyományok, jóllehet a tár­sadalmi tudatnak sajátos ele­mei, szüntelen „anyagi erő­vé”, a tömegek, osztályok, rétegek — tehát az emberek — cselekvésévé, gyakorlatá­vá válnak. A tudatban a hagyományok „ múltból a jelenre, s a jövőre kivetített eszmények, lelkesítő, sőt kö­telezettséget hirdető példák­ként jelennek meg. A hagyományoknak a tö­megek tudatába való „be­gyökerező” képessége rend­kívül erős. A tömegek gon­dolkodásait, szokásait, cse­lekvés-reflexeit mélyen átha­tó erővel rendelkeznek. Ez esetben már erkölcsi köte­lezettség igényét közvetítik. (Ha azonban e tradíciók nem válnak köztudottá, s nem eresztenek mély gyökeret az emberek tudatában, akkor erkölcsi követelményt su­gárzó normákká nem válhat­nak. Ténylegesen materiális erőt nem képezhetnek. Leg­feljebb — szociológiai ter­minológiával élve — szűkkö­rű „szub-kultúrák” tradíciói­ként élnek egy-egy kis cso­port vagy közösség körében. A munkásosztály történelmi hagyományai nem ilyen tradíciók. Ezenkívül olyan vonásokkal is rendelkeznek, amely vonások egyetlen más • osztály tradícióira sem vol­tak eddig jellemzőek. A pro­letariátus ugyanis minden felhalmozott emberi értéknek őrzője, ápolója s egyben ki­teljesítője. Hiszen a mun­kásosztály nem kívánja kon­zerválni az örökül kapott és vállalt tradíciókat. Éppen ezért képes ennek az örök­ségnek tudományos objek­tivitással s a hagyományok tényleges értékeinek torzítá­sa nélkül gondozója lenni. „Minden emberi mű értelme azért búg mi bennünk, mint a mélyhegedű.. írja a munkásosztály nagy költője. Ezért ünnepelte népünk a szocialista nemzeti egység erősödésének jegyében for­radalmaink hármas évfordu­lóját. A polgári demokrati­kus forradalmat a munkás- osztály vezette fél évszázad­dal ezelőtt. Harcba hívta a parasztság és a kispolgárság tömegeit a háború ellen a nemzeti függetlenség kivívá­sáért. A tömegek — mint e forradalom megvalósítói — vitték túl azután az ese­ményeket a forradalomnak azon a keretein, amelyeket a forradalomnak hivatalos ve­zérkara akkor megvonni igyekezett A Kommunisták Magyaror­szági Pártja vált később a küzdelem új forradalmi ve­zérkarává. E párt készítette fel a népet az új történelmi feladatok tudatos vállalására. Büszkén valljuk, hogy e párt amelynek megjelenése „for­dulópont a magyar nemzet történetében”, alapító tagja volt a Kommunista Interna- cionálénak. Megalakulásától kezdve a nemzetközi mun­kásmozgalom forradalmi egy­ségéért küzdött. A Magyar Tanácsköztársa­ság pedig folytatta azt a tör­ténelmi utat, amely felé a polgári demokratikus forra­dalom, a fegyvert fogó mun­kás- paraszt és katonataná­csok s a harcoló nép nyitott kaput. A hatalomra került prole- táriátus azonnal hozzákezdett a szocializmus építéséhez. Amikor pedig ellenség tá­madt a proletár hazára s a nép honára, fegyverbe szólí­tott minden hazáját szeretőt. Népünk ötven esztendővel ezelőtt felismerte, hogy a szovjethatalom győzelme a magyar nemzet valóságos ér­dekeit szolgálja. Százezer in­ternacionalista orosz honban s a Magyar Vörös Hadsereg itthon védte a nemzetközi forradalom ügyét, s írta vér­rel és vassal nemzeti tör­ténelmünk fényes lapjait. E hagyományaink, törté­nelmi örökségünk ma nemze­tünk legnemzetibb osztályá­nak, a proletáriátusnak s a szocialista nemzeti egység­nek érdekeit tudatosítják, s erkölcsi követelményként tol­mácsolják: „Népünk alkotó­erejének kibontakoztatásával valósítsuk meg az ötven év­vel ezelőtt megálmodott bol­dogabb magyar jövőt!” így készülünk most, ha­gyományainknak jövőnkre kivetítő erejével, hazánk fel- szabadulásának negyedszáza­dos nagy, nemzeti ünnepére is. Felszabadulásunk huszon­ötödik évfordulójára. Császtvai István Ipari tanulókat beiskolázunk kőműves, ács, parkettás, műköves, fehérmunka, hidegburkoló szakmákra. Kollégiumi elhelyezés­ről. — teljes ellátásról, munkaruháról, bakancs­ról gondoskodunk. Ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a 43- sz. állami Építőipari Válla­lat szakoktatási csoport­jánál, — Budapest, XI-, Dombóvári út 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom