Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
1969. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sok a tégla, de még sincsen Egy cikkünk különös visszhangja Csütörtökön a szolnoki TÜZÉP a következő telexüzenetet küldte Mezőtúrra, a Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatójának: „A tegnapelőtti Szolnok megyei Néplapban megjelent egy cikk mely szerint a téglagyáraknál korlátlan mennyiségben eladhatatlan mennyiségű téglát tárolnak. Ennek eredményeként a tegnapi nap folyamán a szolnoki vásárlók megrohamozták a telepet és meggyanúsították a szolnoki telepünket. hogy a cikkel ellentétben miért tartja vissza a téglaforgalmat. Meggyőződtünk arról, hogy a telepnek megfelelő tégladiszpozíciója van, azonban a téglagyár nem képes kiadni Szolnokon téglát a kiadott blokkokra. Kérem szíves intézkedését ez ügyben, mielőtt egyéb panaszok fel nem merülnek. Szíves intézkedését előre is köszönjük. Mint olvasóink emlékeznek rá, lapunk június 24-i számában nyilatkozott a Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat igazgatója. Elmondta, több mint 6 millió tégla van raktáron, s ha a készlet tovább növekszik, megtörténhet, hogy leállítanak téglagyárakat. Erre telefonáltak méltatlankodva szolnoki olvasóink: nézzünk már utána milyen tréfát űznek velük, hiszen Szolnokon a TÜZÉP-telepről Abonyba, Törökszentmiklósra küldözgetik őket, mivel a megyeszékhelyen nem kapható tégla. Utánanéztünk. Mészáros Ferenc, a TÜZÉP csoportvezetője mondta el: valóban nincs tégla Szolnokon. Ebben a negyedévben — már csak pár nap van belőle hátra — egymillió téglával adós nekik a szolnoki téglagyár. A Tégla- és Cserépipari Vállalat osztályvezetője. Kiss Pál Mezőtúrról üzente érdeklődésünkre: — Ez így Igaz, ugyanis Szolnokon pillanatnyilag egyik kemence nem működik. Nincs munkás, állandóan hirdetjük a felvételt szolnoki gyárunkba. A TÜZÉP-nek ajánlatot tettünk, hogy a környező gyárakból besegítünk Szolnok ellátásába. Akkor hát miért nincs tégla? Erre ismét Mészáros Fe- nenc válaszol a TÜZÉP nevében: — A Szolnokon gyártott tégla ezer darabját mi 711 forintért tudjuk adni. Ha ezt máshonnan vasúton szállítjuk négy—négyszázötven forinttal drágul, az előfuvarral, a kereskedelmi árréssel, a megyei fuvardíj átlaggal. Korábban nem kellett a fogyasztóknak a drága jugoszláv tégla sem. Ezért nem merünk máshonnan rendelni téglát. Ki fizeti meg a magas szállítási költséget? A kör ismét bezárul. Egy bizonyos, nem a mi dolgunk a tégla értékesítését megszervezni. De ha rajtunk múlna, törnénk a fejünket valamilyen megoldáson. Például azon, átirányítanánk munkásokat a szolnoki gyárba kisegíteni, onnan, ahol túltermelés van. Vagy gondolkodnánk azon is, a gyártó, az értékesítő és a vásárló között . hogyan osz- szuk meg a szállítási költséget. Reméljük a téglagyár vezetői találnak valamilyen megoldást — hisz ez a feladatuk — s röyidesen arról számolunk be: van tégla bőven, mindenütt a megyében. B. I» A palotási Állami GAZDASÁGBAN SZINTE HAGYOMÁNY A KACSANEVELÉS. JELENLEG IS 13 EZER TÖRZSKACSÁJA, 50 EZER NÖVENDÉKKACSÁJA ÉS 11 EZER NAPOSKACSÁJA VAN A GAZDASÁGNAK Ezek a kiskacsák egy órávalezelőtt még a tojásban voltak A gazdaság törzskacsái Túrkeve fogadná, hogyha adná A csudaballai emberek nem csodálatraméltó sorsa Túrkevét és Gyomét a Beretyó választja el egymástól. Ez egyben a megyehatár is Szolnok és Békés között. A kettő mezsgyéjén, de Békéshez tartozóan van a kis csudaballai település, a Nagykunsági Állami Gazdaság III. kerületének központja. Hatvanhét család, kétszázhetven ember él ezen Innen a csudaballaiak kálváriajárása. Egy tíz perc alatt elintézhető hivatalos ügy is napba, vagy napokba kerül. Busszal bemennek Túrkevére a vasútállomásra. Onnan átutaznak Mezőtúrra, ott átszállnak, s megérkeznek „saját” községük vasútállomására. Ahogy Kiss Bá- lintné ballai asszony mondja: — Túrkevén ez annyi lenne, felülök a kerékpárra, s egy óra alatt már itthon is vagyok. Balogh Sándomé amiatt félti kicsijét, már másfél éves, s még nem történt meg Ezért érhető a csudaballaiak kérése: csatolják őket Gyomától Túrkevéhez. Sok érvük van rá. íme egy pár. Majd mindent Túrkevén vásárolnak meg. Akkor is, ha OTP részletre veszik. De akkor már kiválasztják az árut Túrkevén, s utazgatnak Gyomára OTP kölcsönt intézni. Az egészségügyi ellátás? A Békés megyei SZTK havi díjat fizet dr. Butz Konrád túrkevei orvosnak, hogy kezelje a csudaballaia- kat. De már fogászati rendelésre Szarvasra kell men- niök. Nem igen mennek persze, inkább fizetnek Túrkevén — mintha magán betegek lennének. Csudaballán egyébként a a 6 ezer holdra tehető földön. Az ő sorsukról van szó. Túrkevére öt kilométeres kőút vezet innen. Saját községük — Gyoma — 42 kilométerre esik. Földút is vezet a határszéli településről Gyoma község központjába, s az „csak” 20 kilométer. Igaz, ez a földút az esztendő nagy részében járhatatlan. a himlőoltás. Nem jön a védőnő. Igen, mert Gyomáról éppoly kínkeserves kijutni ide, mint innen oda. A járási székhely Szarvas, 60 kilométerre van hozzájuk. Katonai, bírósági, egyéb járási hatáskörű ügyekben oda kell menniök. S a közlekedés olyan rossz, — átszállásokkal — hogy előző este elindulnak a csudaballaiak, egész éjszakát úton töltik, úgy érnek másnap Szarvasra. — Mivel Túrkeve járási jogú város is, mindezt fáradtság és költség nélkül megtehetnék ott —, ha odatartoznának. túrkevei Táncsics Tsz és a Nagykunsági Állami Gazdaság működik. Két Szolnok megyei üzem. Az államj gazdaság kisújszálláshoz tartozik, ezért a pártszervezete is a kisújszállási városi párt- bizottsághoz. Munkásőrei Mezőtúrhoz. — Senki földje ez. Mintha nem is a Magyar Népköz- társaságban lennénk — mondja elkeseredve Bálint László párttitkár. Mindebből nyilvánvaló, miért szeretnének Túrkevéhez tartozni. Csakhogy ... Még 1954-ben alkották meg a területótcsatolásról szóló 9. sz. törvényt. Ennek a végrehajtásáról az 1—138/1954; MTE számú utasítás úgy rendelkezik: a területet átadó és fogadó tanácsnak kell legelőbb nyilatkoznia; Ez jegyzőkönyvbe került, felterjesztik a megyei tanácshoz, az a Minisztertanácshoz továbbítja, onnan jut el az Elnöki Tanácshoz. A csodaballaiak ügyében az ottani lakosok aláírásával a Nagykunsági Állami Gazdaság és a túrkevéi Táncsics Tsz csak tavaly kétszer adott be kérelmet Laptársunk a Békés megyei Népújság is őszintén feltárva n tényeket cikkezett Csudaballáról, jogosnak tartva elvágyásukat. Az ám, de a gyomai tanács következetesen elutasítja a kérelmet. Beszéltünk a község vezetőivel, Megyeri Sándor vb elnökkel is. Elfogultságukért nem lehet őket elmarasztalni. Ügy látják, ahogy azt a községi tanácsülés egyhangúan hozott elutasító határozata, — legutóbb 1969. február 7-én — is kimondja: ezzel gyengülne Gyoma pozíciója. Csak késleltetni lehet Dr. Kuti György, a Szolnok megyei Tanács vb titkára — mivel ide is befutottak a kérelmek — tájékoztatást kért a Békés megye; Tanács vb-től. Dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács vb titkára, legutóbb még azt írta, sem a gyomai, sem a szarvasi járás vezetői nem értenek egyet az üggyel. — Azóta újabb értesítés nem érkezett, így a Békés megyei Tanács vb hivatalos véleményét tulajdonképpen még nem ismerjük. Akik ismerik a csudaballai visszás állapotokat, mind vallják: előbb, utóbbb teljesülnie kell jogos kívánságuknak. Csak késleltetni lehet ügyüket, megakadályozni nem. Borzák Lajos Kálváriajárás Furcsa kettősségek Jói vizsgázott a szövetkezeti kereskedelem Csütörtökön a SZÖVOSZ székházban ülést tartott a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő kereskedelmi szakbizottság Az ülésen a szakbizottság első félévi vizsgálati eredményeit, egyebek között a fogyasztási szövetkezetek és a MESZÖV-ök piackutatási tevékenységét tárgyalták meg. A szakbizottság az öt megye területén tartott ellenőrzés adataiból megállapította: a szövetkezetek többségénél felismerték, hogy az értékesítési piacon elfoglalt pozíció megtartásának és bővítésének egyik elengedhetetlen feltétele a tudatos, módszeres piackutatás. Az elmúlt egy-másfél év alatt különösen sokat adott a fogyasztók véleményére az új termékek bevezetése előtt a szövetkezeti élelmiszerkereskedelem, ennek ellenkezőjét tapasztalták viszont az áru- és divat- bemutatóknál, amelyeknél többnyire mellőzték a tapasztalatok gyűjtését A sárospataki fogyasztási szövetkezet hatszáz családot kérdezett meg a helyi ruházati ellátás helyzetéről. Kiderült, hogy a megkérdezettek hatvan százaléka a felső gyermekruházati cikkeket — megfelelő minőség és választék hiányában — nem a szövetkezet boltjaiban vásárolja, ezért a szövetkezet intézkedett a vélemények alapján kialakult kereslet szerinti árubeszerzésről. A szakbizottság szerint a nagyobb szövetkezetek a személyi és technikai feltételek birtokában alkalmasak önálló piackutatási munkára, annak továbbfejlesztésére, míg a kisebb szövetkezeteknek azt javasolják, hogy vegyék igénybe e célra „ területi szövetségek segítségét. Követendő, szélesítendő módszernek tartja a bizottság a piackutatásban is együttműködni a termelőkkel, a szállítókkal. Végül a szakbizottság javasolta a ME- SZÖV-öknek, hogy szervezzenek tanfolyamot a szövetke- kezeti piackutató munkát végző, szervező, irányító dolgozók részére. Sok a bukott diák A közoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes. — Elmondotta, hogy az idén az általános iskola nyolcadik osztályát 180 ezer tanuló végezte el. Az ősszel kezdődő tanévre rendelkezésre álló 65 700 középiskolai helyre — az első osztályok nappali tagozatára — több mint 70 ezer fiatal kérte felvételét.. A gimnáziumokba 34 ezer helyre csak 27 800-an, a 31 700 szak- középiskolái helyre viszont 43 ezren jelentkeztek. Lugossy Jenő hangsúlyozta, hogy a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítése változatlanul központi feladat, mivel —- az erőfeszítések ellenére — a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az utóbbi években mind a középiskolákban, mind a felsőoktatási intézményekben csökkent. A gimnáziumok között is igen nagy különbségek vannak. Felfigyeltek arra is, hogy a gimnáziumokban igen magas a bukások aránya. Elmondotta a miniszterhelyettes, hogy az újtípusú szakközépiskolák tantervei, rendtartása, közismereti tankönyvei már elkészültek. — Ezek kidolgozását csaknem száz tantervi bizottságban mintegy ezer szakértő segítette. Az új tantervekben felhasználták a technikusok jó tapasztalatait, s előtérbe , állították, korszerűsítették ' a természet-tudományos,.- az általános műszaki és a gazdasági ismereteket. Újdonság lesz, hogy a szakközépiskolai érettségi bizonyívány záradéka a jövőben tartalmazni fogja a végzett tanulók által betölthető munkaköröket is. A közelmúltban megjelent miniszteri utasítás lehetővé teszi a szakmunkásképző iskolát végzett fiataloknak, hogy a termelőmunkájuk mellett — tanulmányi idő beszámításával — szakközépiskolai tanulmányokat folytathassanak. KISZ— a munkásfiatalokért Napjaink egyik közérdekű problémájáról, a városi ifjúmunkások helyzetéről tartottak értekezletet tegnap Szolnokon a MÁV Járműjavító művelődési házában. Elek Sándor, a városi KISZ bizottság megbízott titkára ismertette a KISZ Központi Bizottságának idevonatkozó irányelveit. Beszélt a munkássá válás útjáról, a helyes, irányított pályaválasztásról. Beszédében kitért a munkahelyek szerepére a fiatalok nevelésében. — Számtalanszor halljuk, hogy lebecsülik a fiatal szakmunkásokat Az ilyen magatartást elítéljük, és javasoljuk érintett KISZ-szerveze- teinknek, hogy próbálják feloldani az esetleges nemzedéki vitákat, küszöböljék ki a szakmai írigykedést. — Fontos kérdés a kezdő szakmunkások bérezése. Véleményünk szerint elavult az a rendelkezés, miszerint a kezdő szakmunkások órabér rét S forint körül maximálják — mondotta Elek Sándor. Felszólalásának további részében felhívta a figyelmet a szakmunkásképzés hiányosságaira. Vizsgálta a hibák okait, javaslatokat tett a tanulmányi szint emelésére. Beszélt a napjainkban oly gyakran feszegetett kérdésről — mit jelent ma szakmunkásnak lenni? — Nem jelenthet .,lecsúszást”, ha valaki munkás. El kell érni, hogy a szakmunkáspálya szép és megbecsült hivatás legyen, a fiatalok előtt. Ezután Elek Sándor városunk munkásifjúságának korszerű erkölcsi és politikai nevelésével foglalkozott. — Egyre több munkásfiatal kapcsolódik be különböző politikai oktatásba. — Nagy figyelemmel kisérik a hazai és nemzetközi élet fejleményeit. — Véleményük legtöbb esetben politiki érettséget tükröz. A KISZ egyik legfontosabb feladata munkásifjúságunk anyagi, szociális és művelődési színvonalának állandó emelése. Elek Sándor referátumának további részében ismertette az üzemek helyes és helytelen kezdeményezéseit a munkásifjúság helyzetének megváltoztatására. A referátumot élénk vita követte. A KISZ-titkárok. fiatalokkal foglalkozó vezetők fejtették ki álláspontjukat.
