Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-27 / 146. szám
Szövetkezetek A szocialista állam a szövetkezeteket a szocialista tulajdon egyik formájának tekinti és támogatja fejlődésüket. Számít arra, hogy eredményesen és hasznosan működnek a mezőgazdasági és az ipari termelés, a szolgáltatások, a kereskedelem és az ellátás bővítésében, minőségi fejlesztésében. Az állam álláspontja az, hogy a szövetkezet a tagok vagyoni és személyi társulása. Szocialista üzem, mely az önkormányzat elvei szerint működik, s önálló, szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat. Szocialista szellemben neveli a tagjait. Az állami szervek a szövetkezet társadalom- és gazdaságpolitikai céljainak megfelelően gazdaságpolitikai eszközökkel befolyásolják a szövetkezet tevékenységét s felügyelettel segítik törvényes működésüket, a szövetkezetek érdekvédelmi szervei — területi szövetségek, országos tanácsok — egyrészt képviselik a szövetkezetek egy-egy csoportjának érdekeit az állami szervek előtt, másrészt előmozdítják a szövetkezetekben az önkormányzat és az önálló vállalatszerű gazdálkodás fejlődését. A szövetkezetek. területi Szövetségeik, országos tanácsaik és az állam viszonyának az űj helyzetnek megfelelő rendezése folyamatban van. A mezőgazdasági szövetkezetekről már korábban törvényt alkotott az Országgyűlés, a kisipari, fogyasztási. takarék- és lakásszövetkezetek jogi helyzetének rendezésére pedig a kormány az idén hozott határozatot A mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozóan már rendezett az egyéb szövetkezetekre pedig fokozatosan alkalmazásra kerülő főbb elvek a következők: A szövetkezetek társadalom- és gazdaságpolitika! célját, tulajdonviszonyait, szervezeti, működési és gazdálkodási elveit, tevékenységi körét az állami és az érdekvédelmi szervek feladatait magas szintű jogszabályokban — törvényben, törvényerejű rendeletben —* célszerű megfogalmazni. Ä törvényszintű rendezés hathatós segítséget ad abban, hogy a szövetkezet valóban a tagok önkéntes vagyoni és személyi társulása legyen, ügyeiben a tagok dönthessenek és élvezhessék a szövetkezés előnyeit a munkát és a vezetést tagsági viszonyuk alapján a tagok végezzék. Anyagi érdekeltségük az önkormányzat és a vállalatszerű gazdálkodás fejlesztésére. aa egyéni, szövetkezeti és népgazdasági érdek összehangolására ösztönözzön. A szövetkezet gazdálkodási rendszere a tulajdoni sajátosságok szerint alakuljon. A tagság maga rendelkezzék szövetkezetével, kapcsolatait a maga nevében önállóan létesítse, alapjait a maga számára képezze. Más szövetkezetekkel és vállalatokkal társulhasson. Szakszerű gazdálkodás esetén bevételei lehetővé tegyék a társadalom- és gazdaságpolitikai céljainak megfelelő fejlesztést. Az önkormányzatot, önállóságot és vállalatszerű gazdálkodást nagymértékben segíti, ha a törvényszintű jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utalja a szövetkezet alapvető kérdéseinek eldöntését, körvonalazza a tagok jogait és kötelességeit, a szervezeti és gazdálkodási elveket. De legalább ilyen fontos a törvényszintű jogszabály állásfoglalása abban is, hogy a szövetkezetekre csak miniszteri rendelet és annál magasabb jogszabályok — továbbá meghatározott körben tanácsi határozatok — állapíthatnak meg kötelezettséget, s az ágazati miniszter gondoskodik arról, hogy az ágazatához tartozó szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Lényeges biztosíték a törvényszintű előírások gyakorlati megvalósításában, hogy az állam a szövetkezetek mflr ködösének, a működés törvényességének felügyeletét az ágazati miniszter feladatává teszi, s előírja, hogy azt a tanácsok végrehajtó bizottságai és azok szakigazgatási szervei útján gyako- | rolja. A szövetkezetek önkormányzatának és vállalatszerű gazdálkodásának fejlődését szolgálja az érdekképviseleti szervek helyzetével, feladataival kapcsolatos állásfoglalás is. A szövetkezeteikre határozatokat nem hozhatnak, a szövetkezetekkel versenyben álló vállalatokat nem tarthatnak fenn. Ugyanakkor a szövetkezetek, szövetkezeti társulások és Szövetségek működését, gazdálkodását és szervezetét általánosan, alapvetően érintő miniszteri és államtitkári rendelkezések csak az országos érdekvédelmi szerv egyetértésével adhatók ki, s a tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei és más területi államigazgatási szervek is kötelesek a szövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű intézkedéseiket a szövetkezetek illetékes területi szövetségével egyeztetni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a múlt évben elkészítették új alapszabályukat, az egyszerűbb mezőgazdasági, továbbá a kisipari és fogyasztási szövetkezetek ebben az évben készítik el. A tanácsok a mezőgazdasági szövetkezetek törvényes működése felett a felügyeletet a szövetkezeti törvény szerint látják el, az egyéb szövetkezetekkel kapcsolatos, feladataikra most készülnek fel. A mező- gazdasági szövetkezetek területi szövetségei és országos tanácsuk már az új helyzetnek megfelelően működnek, az egyéb szövetkezetek területi szövetségeinek és országos szerveiknek munkája átalakulóban van. Helyzetük törvényszintű rendezése 1970-re várható. az eddig kialakult elvek és megjelent jogszabályok azonban számukra is lehetővé teszik, hogy korszerűsítik tevékenységüket, munkamódszerüket, szervezetüket és gazdálkodásukat. Moharos József Köziemén y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 26-i üléséről A Magyar Szocialista M unkáspárt Központi Bizottsága 1969. június 26-án megkezdte ülését. A Központi Bizottság ülésének napirendjén szerepel: 1. Beszámoló a kommunista- és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásáról. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudomány-politikájának irányelvei. Előadó: Aczél György elvtárs. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vesznek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, a Hazafias Népfront főtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, alelnöke és főtitkára, továbbá a központi sajtó képviselői. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottságnak jelentést tett a magyar küldöttség munkájáról, amelyet a kommunista- és munkáspártok 1969. június 5—17, között Moszkvában megtartott nemzetközi tanácskozásán Végzett; A Központi Bizottság megtárgyalta a küldöttség beszámolóját, egyhangúlag elfogadta és teljes mértékben egyetértett a tanácskozáson kifejtett tevékenységével. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága úgy értékeli, hogy a kommunista- és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseménye. Rendkívül fontos lépés volt abban a lankadatlan küzdelemben, amelyet a testvérpártok folytatnak az imperializmus ellen, a társa- dami haladásért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért, a békéért, az anti- imperialista erők tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A Központi Bizottság teljes egészében magáévá teszi a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elfogadott nagy- jelentőségű okmányokat: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi szakaszban, és a kommunista- és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége”, a „Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak”, a „Békefelhívás” című okmányokat, a kommunista- és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának V. I. Lenin születése 100. évfordulójával kapcsolatos felhívását. — A Központi Bizottság egyetértését fejezi ki a tanácskozáson elfogadott összes szolidaritási nyilatkozattal. A Központi Bizottság felbecsülhetetlen fontosságúnak tartja, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kollektíván kidolgozott közös politikai platformmal rendelkezik a legfontosabb feladatok eredményes megoldásához. Az elfogadott okmányokban, elsősorban a nemzeközi tanácskozás fő dokumentumában megfogalmazott feladatok végrehajtása nagyban előmozdítja a nemzetközi kommunista mozgalom harcának sikerét, egyúttal segítséget nyújt valamennyi kommunista- és munkáspárt sajátos feltételek között végzett munkájához. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása az alapvető okmányban elvileg—politikailag helyes elemzését adta a jelenlegi világhelyzetnek, az erőviszonyoknak, a fejlődés főirányzatainak és kidolgozta az imperializmus elleni harc legfontosabb időszerű kérdéseit és hatékonyabbá teszi az összes antiimperialista erők tömörítését. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása nélkülözhetetlen a marxizmus-— leninizmus eszméi által vezérelt, azonos célokért, de különböző feltételek között harcoló testvéri kommunista és munkáspártok harci tapasztalatainak összegezésében. Nagyra értékeli és üdvözli azt a tényt, hogy az előkészítés során és a nemzetközi tanácskozáson teljes mértékben érvényre jutott a testvérpártok egyenjogúsága és önállósága, az elvtársias- ság, a demokratizmus és a kollektivitás. Ez a tanácskozáson résztvevő pártokat kivétel nélkül megelégedéssel töltötte el és megfelelő feltételeket teremtett a sikeres munkához. A Központi Bizottság megállapítja. hogy a tanácskozás létrejöttének és a 75 kommunista és munkáspárt aktív részvételének igen nagy jelentősége és mozgósító hatása van, mind a kommunista és munkáspártok összességének, mind az egyes testvérpártoknak a tevékenységére. A tanácskozáson bebizonyosodott, hopr az egyes kérdésekben még meglévő nézetkülönbségek ellenére a részt vett testvérpártok mindegyikénél azonos a törekvés a közös nemzetközi feladatok megoldására. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a közös harc szempontjából a jelen történelmi viszonyok között nagy fontossága van annak, hogy a tanácskozás erőteljesen hozzájárult a proletár inter- nicionalizmus szellemének, a testvérpártok összetartozásának. szolidaritásának megerősítéséhez. Világosan kifejezésre jutott az is, — és ennek nagy elvi, politikai jelentősége van — hogy a testvérpártok körében megerősödött a haladás és béke ügyének főtámasza, a Szovjetunió és annak kommunista pártja iránti bizalom és tisztelet. . A magyar kommunisták hálásak a testvérpártoknak azokért az elismerő szavakért, amelyekkel méltatták pártunknak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítő szakaszában végzett munkáját. A Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi tanácskozás előkészítésében kifejtett tevékenységével internacionalista kötelezettségeit teljesítette. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kötelességének tartja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának okmányaiban meghatározott feladatokat és minden erejével arra törekszik, hogy párttagságunkat, szocializmust építő népünket mozgósítsa azok végrehajtására. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság, a szocializmust építő magyar nép rendületlenül tovább harcol az imperializmus ellen. a haladásért, a békéért, az összes antiimperialista erők tömörítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. Internacionalista meggyőződésétől vezettetve e harcában továbbra is összefog valamennyi kommun'sta és munkáspárttal, a Szovjetunióval, minden szocializmust építő néppel. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán közösen kialakított egységes álláspontnak megfelelően ismételten hangsúlyozzuk szolidaritásunkat a hősiesen harcoló vietnami néppel, az arab népekkel, a békéért és a kollektív biztonságért harcoló európai népekkel, és mindazokkal, akik a világ különböző térségein síkraszállnak az igaz ügyért, a szabadságért és a békéért A központi bizottság úgy véli. hogy párttagságunknak, szocializmust építő népünknek a nemzetközi Cél iáinkért folytatott munkánkat és harcunkat hazai feladataink jó megoldásával összekapcsolva kell felfognia és megoldania. Pártunk, munkás- osztályunk. a magyar nép ma saját jövőiét, a nemzetközi haladás ügyét együttesen és legjobban az építőmunka soron következő feladatainak megfelelő megoldásával, a szocialista társadalom eredményes építésével szolgálhatja és fogja szolgálni. ■ír A központi bizottság június ?7-én, pénteken a második napirendi pont, a tudománypolitikai irányelvek megtárgyalásával folytatja munkáját — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK A lakásépítkezésről (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt a jászberényi városi tanács vb termében mintegy harminc tanácsi vezető és a különböző szervek, valamint a város üzemeinek, vállalatainak képviselői gyűltek össze tapasztalatcsere-értekezletre. Részt vett a tanácskozáson Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke is. Soós István, a megyei tanács vb elnökhelyettese ismertette a IV. ötéves terv megyei lakásépítési programját. Hangsúlyozta a társa ^házépítés jelentőségét, ebből a IV. ötéves tervben mi n tégy kétezer-kétererötszáz épül megyénkben. Kérte az üzemek, vállalatok, szervek vezetőit, hogy segítsék a közös eond, a lakásprobléma megoldását. Ezután Bányai János, a jászberényi városi tanács vb elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a városban folyó lakásépítésről, kiemelve a társasházépítést, ezek között is a Székely Mihály úti és a pelyhesparti építkezést. Tájékoztatót tartott a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz főkönyvelője is. Ezután az OTP, a KISZÖV, és a TÜ- ZÉP képviselői az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. A tapasztalatcsere résztvevői megtekintették a Székely Mihály úti társasházakat és az épülő pelyhesparti házakat. Lengyel vendégek A Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Iroda igazgatója és az egyik tudósítója a Hazafias Népfront Szolnok járási bizottságának a meghívására tegnap baráti látogatásra városunkba érkezett. Délután 2 órakor a vendégek fogadáson vettek részt, majd a mczőhékl Állami Gazdaságba utaztak. Este a gazdaság vezetőivel és dolgozóival találkoztak, ahol Edward De- bicki igazgató a Lengyel Nép- köztársaság fejlődéséről, tájékoztatta a hallgatókat. Ma a Tószegi Gépjavító Állomásra és a helybeli Dózsa Tsz-be, valamint a tiszavár- konyj Petőfi Termelőszövetkezetbe látogatnak el a vendégek. Tűzvész a gyantagyárban Tűzvész pusztított csütörtökre virradóra a Zalaegerszeg; Gyantagyár területén. A tűz az éjféli órákban — eddig ismeretlen — okból keletkezett. A tűzoltók még a kora délelőtti órákban is küzdöttek a tűzzel. Munkájukat több tényező is nehezítette: egész éjjel esett az eső, ez is gátolta a mentési munkát, a legfőbb akadály azonban az —, hogy a gyárban szinte kizárólag gyúlékony, tűzveszélyes nyers és készárut tárolnak. Ennek következtébe a tűz az egész gyárra kiterjedt. Emberéletben nem esett kár. Fekete napok Baranyában Baranya „fekete” napjai voltak a szerdai és a csütörtöki napok: a Dráva és a Duna közötti gazdag mező- gazdasági területen súlyos károkat okozott az eső, a jég és a vihar. Az Állam] Biztosító megyei igazgatóságának közlése szerint egyelőre csupán arra van lehetőség, hogy körül határolják a kárt szenvedett határrészeket. Szerda dél óta ugyanis szünet nélkül szakad az eső. A csütörtök délutánig Pérsre beérkezett jelentések szerint helyenként cseresznye- illetve diónagyságú jég különösen a már érett, vagy érő repcében, árpában és búzában okozott nagy veszteséget. « i^BWWHHWB -""**"'' - ■ * ~~ 11 - ■■■ ■■■ • ■■- ■ ■■!■ -.i.. .• ■ ... , ......... • 1 • ■' 1 ■ ■■■ ■ ■ . ■ ■ - XX . évf. 146. sz. gg VILÁG 80
