Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-27 / 146. szám

Szövetkezetek A szocialista állam a szövetkezeteket a szocialista tulajdon egyik formájának tekinti és támogatja fejlődé­süket. Számít arra, hogy eredményesen és hasznosan működnek a mezőgazdasági és az ipari termelés, a szol­gáltatások, a kereskedelem és az ellátás bővítésében, mi­nőségi fejlesztésében. Az állam álláspontja az, hogy a szövetkezet a tagok vagyoni és személyi társulá­sa. Szocialista üzem, mely az önkormányzat elvei szerint működik, s önálló, szövetke­zeti vállalatszerű gazdálko­dást folytat. Szocialista szel­lemben neveli a tagjait. Az állami szervek a szövetkezet társadalom- és gazdaságpoli­tikai céljainak megfelelően gazdaságpolitikai eszközök­kel befolyásolják a szövet­kezet tevékenységét s fel­ügyelettel segítik törvényes működésüket, a szövetkeze­tek érdekvédelmi szervei — területi szövetségek, orszá­gos tanácsok — egyrészt képviselik a szövetkezetek egy-egy csoportjának érde­keit az állami szervek előtt, másrészt előmozdítják a szö­vetkezetekben az önkor­mányzat és az önálló vál­lalatszerű gazdálkodás fejlő­dését. A szövetkezetek. területi Szövetségeik, országos taná­csaik és az állam viszonyá­nak az űj helyzetnek megfe­lelő rendezése folyamatban van. A mezőgazdasági szövet­kezetekről már korábban törvényt alkotott az Ország­gyűlés, a kisipari, fogyasz­tási. takarék- és lakásszövet­kezetek jogi helyzetének ren­dezésére pedig a kormány az idén hozott határozatot A mezőgazdasági szövetke­zetekre vonatkozóan már rendezett az egyéb szövetke­zetekre pedig fokozatosan al­kalmazásra kerülő főbb el­vek a következők: A szövetkezetek társada­lom- és gazdaságpolitika! célját, tulajdonviszonyait, szervezeti, működési és gaz­dálkodási elveit, tevékenysé­gi körét az állami és az ér­dekvédelmi szervek feladata­it magas szintű jogszabá­lyokban — törvényben, tör­vényerejű rendeletben —* célszerű megfogalmazni. Ä törvényszintű rendezés hat­hatós segítséget ad abban, hogy a szövetkezet valóban a tagok önkéntes vagyoni és személyi társulása legyen, ügyeiben a tagok dönthes­senek és élvezhessék a szö­vetkezés előnyeit a mun­kát és a vezetést tagsági vi­szonyuk alapján a tagok vé­gezzék. Anyagi érdekeltsé­gük az önkormányzat és a vállalatszerű gazdálkodás fej­lesztésére. aa egyéni, szövet­kezeti és népgazdasági érdek összehangolására ösztönöz­zön. A szövetkezet gazdálko­dási rendszere a tulajdoni sajátosságok szerint alakul­jon. A tagság maga rendel­kezzék szövetkezetével, kap­csolatait a maga nevében ön­állóan létesítse, alapjait a maga számára képezze. Más szövetkezetekkel és vállala­tokkal társulhasson. Szaksze­rű gazdálkodás esetén bevé­telei lehetővé tegyék a tár­sadalom- és gazdaságpoliti­kai céljainak megfelelő fej­lesztést. Az önkormányzatot, ön­állóságot és vállalatszerű gazdálkodást nagymértékben segíti, ha a törvényszintű jogszabály a közgyűlés ha­táskörébe utalja a szövetke­zet alapvető kérdéseinek el­döntését, körvonalazza a ta­gok jogait és kötelességeit, a szervezeti és gazdálkodási elveket. De legalább ilyen fontos a törvényszintű jog­szabály állásfoglalása abban is, hogy a szövetkezetekre csak miniszteri rendelet és annál magasabb jogszabá­lyok — továbbá meghatáro­zott körben tanácsi határoza­tok — állapíthatnak meg kö­telezettséget, s az ágazati miniszter gondoskodik arról, hogy az ágazatához tartozó szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Lé­nyeges biztosíték a törvény­szintű előírások gyakorlati megvalósításában, hogy az állam a szövetkezetek mflr ködösének, a működés tör­vényességének felügyeletét az ágazati miniszter felada­tává teszi, s előírja, hogy azt a tanácsok végrehajtó bizottságai és azok szakigaz­gatási szervei útján gyako- | rolja. A szövetkezetek önkor­mányzatának és vállalatsze­rű gazdálkodásának fejlődé­sét szolgálja az érdekképvi­seleti szervek helyzetével, feladataival kapcsolatos ál­lásfoglalás is. A szövetkeze­teikre határozatokat nem hozhatnak, a szövetkezetek­kel versenyben álló válla­latokat nem tarthatnak fenn. Ugyanakkor a szövetkezetek, szövetkezeti társulások és Szövetségek működését, gaz­dálkodását és szervezetét ál­talánosan, alapvetően érintő miniszteri és államtitkári rendelkezések csak az orszá­gos érdekvédelmi szerv egyetértésével adhatók ki, s a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak szakigazgatási szervei és más területi ál­lamigazgatási szervek is kö­telesek a szövetkezetekkel kapcsolatos általános érvé­nyű intézkedéseiket a szövet­kezetek illetékes területi szö­vetségével egyeztetni. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a múlt évben elkészítették új alapszabályukat, az egysze­rűbb mezőgazdasági, továb­bá a kisipari és fogyasztási szövetkezetek ebben az év­ben készítik el. A tanácsok a mezőgazdasági szövetkeze­tek törvényes működése fe­lett a felügyeletet a szövet­kezeti törvény szerint látják el, az egyéb szövetkezetek­kel kapcsolatos, feladataikra most készülnek fel. A mező- gazdasági szövetkezetek te­rületi szövetségei és országos tanácsuk már az új helyzet­nek megfelelően működnek, az egyéb szövetkezetek terü­leti szövetségeinek és orszá­gos szerveiknek munkája át­alakulóban van. Helyzetük törvényszintű rendezése 1970-re várható. az eddig kialakult elvek és megjelent jogszabályok azonban szá­mukra is lehetővé teszik, hogy korszerűsítik tevékeny­ségüket, munkamódszerüket, szervezetüket és gazdálkodá­sukat. Moharos József Köziemén y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 26-i üléséről A Magyar Szocialista M unkáspárt Központi Bizott­sága 1969. június 26-án megkezdte ülését. A Központi Bizottság ülésének napirendjén szerepel: 1. Beszámoló a kommunista- és munkáspártok moszk­vai nemzetközi tanácskozásáról. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága tudomány-politikájának irányelvei. Előadó: Aczél György elvtárs. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vesznek a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság tit­kárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, a Hazafias Népfront főtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, alelnöke és főtitkára, to­vábbá a központi sajtó kép­viselői. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottságnak jelen­tést tett a magyar küldött­ség munkájáról, amelyet a kommunista- és munkáspár­tok 1969. június 5—17, kö­zött Moszkvában megtartott nemzetközi tanácskozásán Végzett; A Központi Bizottság meg­tárgyalta a küldöttség be­számolóját, egyhangúlag el­fogadta és teljes mértékben egyetértett a tanácskozáson kifejtett tevékenységével. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága úgy értékeli, hogy a kommu­nista- és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanács­kozása a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom történelmi jelentőségű esemé­nye. Rendkívül fontos lépés volt abban a lankadatlan küzdelemben, amelyet a testvérpártok folytatnak az imperializmus ellen, a társa- dami haladásért, a nemzeti függetlenségért, a szocializ­musért, a békéért, az anti- imperialista erők tömörítésé­ért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­szilárdításáért. A Központi Bizottság tel­jes egészében magáévá te­szi a kommunista- és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozásán elfogadott nagy- jelentőségű okmányokat: „Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi sza­kaszban, és a kommunista- és munkáspártok, valamint az összes antiimperialista erők akcióegysége”, a „Füg­getlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak”, a „Bé­kefelhívás” című okmányo­kat, a kommunista- és mun­káspártok nemzetközi ta­nácskozásának V. I. Lenin születése 100. évfordulójával kapcsolatos felhívását. — A Központi Bizottság egyetér­tését fejezi ki a tanácskozá­son elfogadott összes szoli­daritási nyilatkozattal. A Központi Bizottság fel­becsülhetetlen fontosságúnak tartja, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom kollektíván kidolgo­zott közös politikai plat­formmal rendelkezik a leg­fontosabb feladatok eredmé­nyes megoldásához. Az elfo­gadott okmányokban, első­sorban a nemzeközi tanács­kozás fő dokumentumában megfogalmazott feladatok végrehajtása nagyban elő­mozdítja a nemzetközi kom­munista mozgalom harcának sikerét, egyúttal segítséget nyújt valamennyi kommu­nista- és munkáspárt sajátos feltételek között végzett mun­kájához. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zása az alapvető okmányban elvileg—politikailag helyes elemzését adta a jelenlegi világhelyzetnek, az erővi­szonyoknak, a fejlődés fő­irányzatainak és kidolgozta az imperializmus elleni harc legfontosabb időszerű kérdé­seit és hatékonyabbá teszi az összes antiimperialista erők tömörítését. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a kom­munista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása nél­külözhetetlen a marxizmus-— leninizmus eszméi által ve­zérelt, azonos célokért, de különböző feltételek között harcoló testvéri kommunis­ta és munkáspártok harci ta­pasztalatainak összegezésé­ben. Nagyra értékeli és üd­vözli azt a tényt, hogy az előkészítés során és a nem­zetközi tanácskozáson teljes mértékben érvényre jutott a testvérpártok egyenjogúsága és önállósága, az elvtársias- ság, a demokratizmus és a kollektivitás. Ez a tanácsko­záson résztvevő pártokat ki­vétel nélkül megelégedéssel töltötte el és megfelelő fel­tételeket teremtett a sike­res munkához. A Központi Bizottság meg­állapítja. hogy a tanácsko­zás létrejöttének és a 75 kommunista és munkáspárt aktív részvételének igen nagy jelentősége és mozgósí­tó hatása van, mind a kom­munista és munkáspártok összességének, mind az egyes testvérpártoknak a tevé­kenységére. A tanácskozáson bebizonyosodott, hopr az egyes kérdésekben még meg­lévő nézetkülönbségek elle­nére a részt vett testvérpár­tok mindegyikénél azonos a törekvés a közös nemzet­közi feladatok megoldására. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a közös harc szempontjából a jelen törté­nelmi viszonyok között nagy fontossága van annak, hogy a tanácskozás erőteljesen hozzájárult a proletár inter- nicionalizmus szellemének, a testvérpártok összetartozá­sának. szolidaritásának meg­erősítéséhez. Világosan kife­jezésre jutott az is, — és ennek nagy elvi, politikai je­lentősége van — hogy a test­vérpártok körében megerő­södött a haladás és béke ügyének főtámasza, a Szov­jetunió és annak kommu­nista pártja iránti bizalom és tisztelet. . A magyar kommunisták hálásak a testvérpártoknak azokért az elismerő szava­kért, amelyekkel méltatták pártunknak a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása előkészítő sza­kaszában végzett munkáját. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a nemzetközi tanács­kozás előkészítésében kifej­tett tevékenységével inter­nacionalista kötelezettségeit teljesítette. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága kötelességének tart­ja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának okmányaiban megha­tározott feladatokat és min­den erejével arra törekszik, hogy párttagságunkat, szo­cializmust építő népünket mozgósítsa azok végrehajtá­sára. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság, a szocializmust építő magyar nép rendületle­nül tovább harcol az impe­rializmus ellen. a haladá­sért, a békéért, az összes antiimperialista erők tömö­rítéséért, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységé­nek megszilárdításáért. Internacionalista meggyő­ződésétől vezettetve e harcá­ban továbbra is összefog vala­mennyi kommun'sta és mun­káspárttal, a Szovjetunióval, minden szocializmust építő néppel. A kommunista és munkáspártok moszkvai ta­nácskozásán közösen kialakí­tott egységes álláspontnak megfelelően ismételten hang­súlyozzuk szolidaritásunkat a hősiesen harcoló vietnami néppel, az arab népekkel, a békéért és a kollektív biz­tonságért harcoló európai népekkel, és mindazokkal, akik a világ különböző tér­ségein síkraszállnak az igaz ügyért, a szabadságért és a békéért A központi bizottság úgy véli. hogy párttagságunknak, szocializmust építő népünk­nek a nemzetközi Cél iáinkért folytatott munkánkat és harcunkat hazai feladataink jó megoldásával összekap­csolva kell felfognia és meg­oldania. Pártunk, munkás- osztályunk. a magyar nép ma saját jövőiét, a nemzet­közi haladás ügyét együtte­sen és legjobban az építő­munka soron következő fel­adatainak megfelelő megol­dásával, a szocialista társa­dalom eredményes építésével szolgálhatja és fogja szol­gálni. ■ír A központi bizottság júni­us ?7-én, pénteken a máso­dik napirendi pont, a tudo­mánypolitikai irányelvek megtárgyalásával folytatja munkáját — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK ­A lakásépítkezésről (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt a jászbe­rényi városi tanács vb ter­mében mintegy harminc ta­nácsi vezető és a különböző szervek, valamint a város üzemeinek, vállalatainak kép­viselői gyűltek össze tapasz­talatcsere-értekezletre. Részt vett a tanácskozáson Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke is. Soós István, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese ismertette a IV. ötéves terv megyei lakásépítési programját. Hangsúlyozta a társa ^házépítés jelentőségét, ebből a IV. ötéves tervben mi n tégy kétezer-kétererötszáz épül megyénkben. Kérte az üzemek, vállalatok, szervek vezetőit, hogy segítsék a közös eond, a lakásprobléma megoldását. Ezután Bányai János, a jászberényi városi tanács vb elnöke tájékoztatta a jelenlé­vőket a városban folyó lakás­építésről, kiemelve a társas­házépítést, ezek között is a Székely Mihály úti és a pelyhesparti építkezést. Tá­jékoztatót tartott a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz fő­könyvelője is. Ezután az OTP, a KISZÖV, és a TÜ- ZÉP képviselői az együtt­működés fontosságát hangsú­lyozták. A tapasztalatcsere résztve­vői megtekintették a Székely Mihály úti társasházakat és az épülő pelyhesparti háza­kat. Lengyel vendégek A Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Iroda igazgatója és az egyik tudósítója a Ha­zafias Népfront Szolnok já­rási bizottságának a meghí­vására tegnap baráti látoga­tásra városunkba érkezett. Délután 2 órakor a vendégek fogadáson vettek részt, majd a mczőhékl Állami Gazdaság­ba utaztak. Este a gazdaság vezetőivel és dolgozóival ta­lálkoztak, ahol Edward De- bicki igazgató a Lengyel Nép- köztársaság fejlődéséről, tá­jékoztatta a hallgatókat. Ma a Tószegi Gépjavító Ál­lomásra és a helybeli Dózsa Tsz-be, valamint a tiszavár- konyj Petőfi Termelőszövet­kezetbe látogatnak el a ven­dégek. Tűzvész a gyantagyárban Tűzvész pusztított csütör­tökre virradóra a Zalaeger­szeg; Gyantagyár területén. A tűz az éjféli órákban — eddig ismeretlen — okból keletkezett. A tűzoltók még a kora délelőtti órákban is küzdöttek a tűzzel. Munká­jukat több tényező is nehe­zítette: egész éjjel esett az eső, ez is gátolta a mentési munkát, a legfőbb akadály azonban az —, hogy a gyárban szinte kizárólag gyúlékony, tűzveszélyes nyers és készárut tárolnak. Ennek következtébe a tűz az egész gyárra kiterjedt. Emberélet­ben nem esett kár. Fekete napok Baranyában Baranya „fekete” napjai voltak a szerdai és a csütör­töki napok: a Dráva és a Duna közötti gazdag mező- gazdasági területen súlyos károkat okozott az eső, a jég és a vihar. Az Állam] Bizto­sító megyei igazgatóságának közlése szerint egyelőre csu­pán arra van lehetőség, hogy körül határolják a kárt szen­vedett határrészeket. Szerda dél óta ugyanis szünet nél­kül szakad az eső. A csütör­tök délutánig Pérsre beér­kezett jelentések szerint he­lyenként cseresznye- illetve diónagyságú jég különösen a már érett, vagy érő repcé­ben, árpában és búzában okozott nagy veszteséget. « i^BWWHHWB -""**"'' - ■ * ~~ 11 - ■■■ ■■■ • ■■- ■ ■■!■ -.i.. .• ■ ... , ......... • 1 • ■' 1 ■ ■■■ ■ ■ . ■ ■ - ­XX . évf. 146. sz. gg VILÁG 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom