Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

A népművelők Bármerre járunk a megyében, találkozunk ve­lük. Városon, falun, tanya- központokban... Az utóbbi évek során száz új szakma honosodott meg falun. Az 6 szakmájuk is közte van. Sokféle intézményben, szervezeti hálózatban dol­goznak. Van, aki a könyv- tárban^ találkozik nap mint nap olvasóival, van ki mű­velődési otthon, járási műve­lődési központ dolgozója. A falusi, városi mozik vezetői, a levéltárak s a múzeumok dolgozói s az ismeretter­jesztők is végeznek rendsze­resen ilyen munkát. Sokan közülük ma már speciális képzést biztosító főiskolákon, egyetemen ké­szülnek fel hivatásukra; Születőben van — mint er­ről megyénkben értekeztek nem oly rég az elméleti s a gyakorlati munkát végzők — a népművelési tevékeny­ség elméletének rendszere. Ennek ellenére sok esetben ma még nem védik érdekei­ket a nem biztosítják mun­kájuk feltételeit olyan kiala­kult szokások, hagyományok vagy éppen intézkedések, mint más „hagyományos" szakmák esetében. Nem olyan régen dőlt el például a vita, s teremtődött meg egységes értelmezésének feltétele: bizonyos szociális és egyéb ellátottság tekinte­tében következetesebben kell érvényt szerezni a művelő­désügy terén az „egy tárca’' szellemének, s az erre ala­puló szemléletnek. Tulajdonképpen — mivel sokféle területen és szakmá­ban, többféle intézményben és szervezeti hálózatban dolgoznak a függetlenített népművelők. — a szakszer­vezetben is több felé van­nak. Van, aki a közalkalma­zottak, van aki a pedagógu­sok szakszervezetének tagja. Érdekeiket — e helyzetből eredően — egyik szakszer­vezet sem tudja teljességgel képviselni, vagy gondjaik, problémáik esetén vala- mennyiőjükért szót emelni. Ezért egy-egy községben, vá­rosban a helyi vezetésre vár, hogy felfigyeljen a nép­művelők sajátos helyzetére, gondjaira. Sokan népművelőink kö­zül — kiknek pedagógus képesítésük is van — el-, vagy éppen visszamennek tanítani. Intézményesen és „intézményesítetten” megbe­csültebbnek érzik ma még a pedagógus pályát Pedig mindenütt szükség van a szocialista kultúrát és a művelődési forradalom ügyét diadalra vivő népmű­velőkre. Kísérjük ezért mun­kájukat gondjaikat figye­lemmel! S ha alkalom nyűik erre, ne feledkezzünk meg róluk és munkájukról. I Több megbecsülést a népművelőknek, (Cs.) Julius 5-én Nemzetközi Szövetkezeti Nap Hétfőn a SZÖVOSZ szék­házban ülést tartott az Or­szágos Szövetkezeti Tanács. A szövetkezeti mozgalom vezető testületé meghallgatta és megvitatta dr. Erdei Fe­rencnek, az OSZT elnökének a 47. Nemzetközi Szövetke­zeti Nappal kapcsolatos elő­terjesztését. Az ülés határo­zata szerint az OSZT nyi­latkozatban hívja fel a ma­gyarországi szövetkezeteket, hogy méltóképpen emlékez­zenek meg július első szom­batján a szövetkezés nagy ünnepéről. A tanácsülés megvitatta a magyar és a szocialista or­szágok szövetkezeti mozgal­mának előkészületeit a szö­vetkezetek nemzetközi szö­vetsége idei, őszi kongres­szusára. Foglalkozott a ta­nács a szocialista országok szövetkezeti mozgalma kö­zötti gazdasági és társadal­mi együttműködés időszerű kérdéseivel. Ma: Gyorslista a második béke­kölcsön sorsolásáról Korai hír a tan- könyvekről Valószínűleg még egyetlen diáknak sem jutott eszébe ez a kérdés — hogyan lesz idén a tankönyvekkel? Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat szolnoki 458-as számú boltjának vezetőjétől érdek­lődtünk. — Az eddigi gyakorlattól eltérően, idén nem történt meg az elhasznált könyvek begyűjtése. Az általános is­kolákban mindenkinek ~ tu­dunk új tankönyveket adni. Természetesen ez nem jelen­ti, hogy mindenkinek köte­lező új könyvet venni Elő­fordulhat, hogy idősebb testvérétől, vagy máshonnan „örökli'* a tankönyveket a tanuló. Változás ugyanis a könyvek tartalmában nincs. — A megszokott gyakor­lat szerint vállalatunk ren­deli meg a központi szerv­től az iskoláknak szükséges könyvmennyiséget. Az álta­lános és középiskolákban az elosztást osztályok és tan­tárgyak szerint egy megbí­zott tanár végzi. — Több mint egy millió forint értékben kapunk könyveket. Az előrejelzés szerint július második fe­lében lesz azok központi szétosztása- Véleményünk szerint szeptember elsején mindenki kézhez kapja a megrendelt könyveket | HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK ^ TUDÓSÍTÁSOK^ Vegyszerezési bemutató Szenttamáson A’ Budapesti Vegyiművek, az AGROTRÖSZT és a Szenttamási Állami Gazdaság együttesen rendez szakmai bemutatót e hét szerdáján. A legelő vegyszerezés!, gyomir­tási bemutatót dr. Barcsák Zoltán, egyetemi adjunktus vezeti. Megismertetik majd a Budapesti Vegyiművek ter­mékét a Trifenoxin 80 nevű gyomirtószert A meghívott gyakorlati szakembereket használati tanácsokkal, ja­vaslatokkal is ellátják a gyá­riak. Két hűvös zóna között — nálunk marad a meleg Hétfő reggelre Skandiná­viától és a Keleti-tengertől Dél-Eurőpáig csendes, gyen­gén felhős időjárási zóna ala­kult ki. Nyugat-Európában viszont hétfőn az óceán felől érke­ző hűvös levegő újabb hul­láma okozott esőket A leg­magasabb hőmérséklet is csak megközelítette a 20 fo­kot A csapad ékmaxim nmok Spanyolországban és Francia- országban elérték a 30—50 millimétert is. Nálunk kedden előrelátha­tólag még változatlan marad az időjárás. A nyugat felől közeledő hűvös levegő tud­niillik még messze van — tálán el sem jnt hozzánk. Szép a határ Az újabb esőzések után or­szágszerte pompás képet mu­tat a határ. A jelentések szerint az utóbbi tíz évben nem voltak ilyen ígéretesek a különféle növényi kultúrák június második felében, mint most Az elmúlt három nap csa­padéka az ország nagyobb részén ismét felüdítette a nö­vényeket. A 30—40 millimé­teres csapadékra tulajdon­képpen már nem is lett vol­na különösképpen szükség, de általános vélemény, hogy az esők mindenképpen töb­bet használtak, mint ameny- nyit árthattak. A kapások növényápolási munkáit ugyan némileg visszavetette az idő­járás, de a burgonya és a cukorrépa fejlődésére jóté­konyan hatott az újabb ned­vesség utánpótlás. A gabo­nák azonban a viharos szél miatt sokfelé megdőltek. Az elmúlt héten néhány helyen már hozzáláttak az ősziárpa rendre aratásához: ezt a munkát félbe kellett szakí­tani. A mezőgazdászok szerint az idén nincs különösebb baj a „természetfelelőssel”: szin­te menetrend szerint kapják az esőt a földek. Még a csa­padék adagolása is kedvezően alakul, hiszen a záporok többször egymás után végig­pásztázták a földet. Most azonban már a legtöbb he­lyen azt tartják: ennek a hét­nek már nem az esőzések, hanem a nyári mezőgazdasá­gi. aratási, növényápolási munkák jegyében kellene el­telnie. A főkönyvelők prognózisa: Mit hozott az első félév A jővő hét hétfőjével le­zárul 1969 első fele. A vál­lalatok ügyviteli apparátusa megkezdi a mérleg össze­állítását. Annak ellenére, hogy pontos adatokra még nem lehet támaszkodni, több főkönyvelőtől érdeklődtünk a várható gazdasági eredmé­nyek iránt. Félmilliárdos árbevétel Móra László, Tiszamenti Vegyiművek: — Az első félév végén 10—15 százalékkal lesz na­gyobb a nyereségünk, mint 1968 azonos időszakában volt. Ez döntően a termelés növekedéséből származik. Szállítási kötelezettségeink­nek hiánytalanul eleget te­szünk, így 500 millió forint árbevételre számítunk, ami időarányosan is megfelel terveinknek. A TVM szénája tehát jól álL Jobban, mint tavaly Misovicz Károly, Szolnok megyei Vasipari Vállalat: — Tényleges nyereségtö­megünk mintegy 10 száza­lékkai haladja meg a terve­zettet a múlt évihez vi­szonyítva lényeges javulás következett be gazdasági munkánkban. Olyan progra­mot dolgoztunk ki, ami ará­nyos, ütemes termelést biz­tosított. Árbevételünk 55 millió forintra tehető. Eddig a vártnál 8—10 százalékkal magasabb részesedési alap képződött Expóit, tőkés piacra Decsi József, Szolnoki Bőr­ipari Ktsz: — Nem érünk el olyan jó eredményt, mint amilyen ta­valy ilyenkor volt Árbevé­telünk 12 millió forint Nye­reségünk 8 százalék körül alakul, holott tavaly tízet produkáltunk. Az eredmény- romlás oka az anyagárak csökkenése és a forgalmi adó kulcsok emelkedése. An­nak örülök, hogy szállítási kötelezettségeinket teljesít­jük. Például női korcsolya­cipőket exportáltunk Svájcba, hoki-cipőt pedig Svédország­ba. Főleg bőrdíszmű áruink értékesítéséből éltünk meg a piacooj Kisebb költség, nagyobb forgalom Mérey Gyula, élelmiszer kiskereskedelmi vállalat: — Forgalmunk 10 százalé­kos növekedést mutat, ezért árbevételünk 190 millió fo­rint lesz. Nyereségünk a tervezett 4,3 helyett 4.6 mil­lió forint. A forgalmi költ­ségek csökkentek, másfelől a korábbinál jobb beszerzési gyakorlatot folytattunk. Fő­ként e két tényezővel ma­gyarázható eredményesebb gazdálkodásunk. Beváltak a közös boltok Palatínus László, iparcikk kiskereskedelmi vállalat: — Áruforgalmi bevételünk biztos megüti a negyedmil- Liárd forintot. Ennyit is ter­veztünk. Az első hat havi nyereség 9,5—10 millió fo­rint közé esik. Több lesz te­hát a belső előirányzatnál. Mégpedig azért, mert a nagykereskedelemtől az üz­leti megállapodásoknak megfelelően tekintélyes ár­rés visszatérítést kapunk. F. P, Sok a tégla, de lesz-e hozzá építkező? Pangás a kislakás építkezéseknél — Hegint le kell állítani téglagyárakat? Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e elég tégla az építke­zők számára, meglepő vá­laszt kaptunk az É. M. Szol­nok megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat igazgatójá­tól. ö ugyanis kérdéssel fe­lelt Lesz-e élég építkező a már eddig raktáron halmo­zódó készlethez? A tavalyi ér hasonló idő­szakában csak 4 millió, az idén pedig 6,3 millió tégla áll raktáron. A lakosság ré­szére történt értékesítés még meghökkemtőbb képet mutat. Tavaly május hó végéig 28,9 A kérdés teljesen jogos, hiszen a téglagyártás jóval nagyobb kereslet kielégítésé­re készült feL Az első ok kézenfekvő. Az állami épít­kezéseken az idén bontako­zik ki szélesebb körben a nagypaneles és előregyártott elemekből való lakásépítke­zési technológia. Ez azonban nem érhette váratlanul a téglagyártást, hiszen előre tervezett program végrehaj­tásáról van szó. A téglaipar úgy gondolta, hogy a felsza­baduló mennyiséget a lakos­ság kedvezően fogadja majd. A helyzet nem így ala­kult Ennek legfőbb magya­millió, az idén viszont csak 18,4 millió darabot tudtak el­adni. Az éves termelési terv 90 millió tégla és bár az el­ső félév úgyszólván elmúlt, az értékesítés alakulása ezt sehogy sem tükrözi. Különösen nagy készlet­pangás tapasztalható Karca­gon, Kunhegyesen és Tisza­füreden a tavalyihoz viszo­nyítva. A TÜZÉF-telepek nem viszik el a részükre ki­utalt mennyiségeket ami érthető, hiszen ők is tele vannak. Beállt a Piád pan­rázata az új hitelpolitikai rendszerben kereshető. Mint ismeretee, a lakásépítkezé­sekhez folyósított hiteleknél a 20 ezer forint feletti össze­gek után most már nem ket­tő, hanem hat százalékos ka­matot kell fizetni. Ez az építkezési kedvet — leg­alább is átmenetileg — csökkentette. Csökkent a vállalatok és termelőszövetkezetek építke­zése is. Most már a megvá­sárolt készleteknél is gondo­sabbak a felmérések. Az el­fekvő készlet után a vállala­toknak ugyanis eszközlekö­tést kell fizetni. zett. Ez pedig az egész évi nyereség alakulását veszé­lyezteti, s emiatt a tégla­gyári vezetők aggodalma tel­jesen érthető. A nyereségré­szesedést itt is joggal várják a dolgozók, hiszen a terme­lés jó ütemben halad. Ha a piaci helyzetben ja­vulás nem áll be, a vállalat kénytelen egy-két téglagyá­rat már a szezon vége előtt leállítani. Pedig ezt az évet nem így tervezték, hiszen az idén termel már a rekonst­ruált kunszentmártoni és a korszerű, űj gáztüzelésre épített kisújszállási tégla­gyár is. Mindkettőt 18 millió darabos évi kapacitásra ala­kították ki. A piaci kereslet alakulása nem követte a kapacitásnö­velést, így a kockázatválla­lás is a vállalatra üt vissza. A felesleges készletfelhal­mozásnak látszólag sikerült csak gátat szabni. Látszó­lag, mert csak a felhalmo­zás helye változott, az épít­kezések helyett a gyárban marad a beépítetlen kész­let, a mennyiség azonban még nagyobb a tavalyinál. Joggal vetődik fel a kér­dés: a lakáshelyzet annyira megjavult, hogy a további egyéni kezdeményezést ilyen közgazdasági intézkedéssel kellett fékezni? Ügy véljük, 'r>gy nem. Fekete Imre A gyártó cég sem bír el minden terhet A legyártott és eladatlan fizetnie kell. Mivel a kész­építőanyagért járó eszközle- let a téglagyári raktárakban kötést valakinek mégiscsak halmozódik, a téglagyár fi­Miért csökkent az építőanyagvásárlás? XX. évf. 21. kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom