Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-22 / 142. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 22. t Az NDK Számokban Ä Német Demokratikus Köztársaság, amely idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, 1950—1967 között 3,5-szeresre növelte nemzeti jövedelmét. Bruttó ipari termelése időközben 4.41-szeres- re nőtt, ☆ Az NDK külkereskedelmi forgalma 1950—1967 i között csaknem megnyolcszorozó- dott A köztársaság bruttó termelése tavaly ötszöröse volt a háború előttinek. A vülamosár am-termelés 1950. évi 19 466 000 000 kilowattóráról 1967-ig közel 60 milliárd kilowattórára nőtt. Kiváltképpen gyors ütemben fejlődik a vegyipar. Az utóbbi évek folyamán évi átlagos növekedése 8 százalékot tett ki. Hányada az ipari termelés volumenében körülbelül 20 százalék Az NDK-ban tavaly az árutermelés 6,1’ százalékkal nőtt. A nemzeti vállalatoknál a munkatermelékenység 6 százalékra emelkedett. Az elektro-technikai és elektronikus ipar 8,6 százalékkal növelte árutermelését. — A szerszámgépek és járművek kibocsájtása 9,3 százalékkal, a vegyipar termelésének volumene 7,8 százalékkal nőtt Tavaly 4,9 százalékkal nőtt a lakosság pénzjövedelme. ☆ Az 1969. évi terv a nemzeti jövedelem 6 zúzalékos és az árutermelés 7 százalékos növekedését irányozza elő. A beruházásokat 11 százalékkal növelik Az építőipari termelés növekedésének előirányzata 12 százalék. A mezőgazdaságé 5 százalék A tudományos és műszaki kutatásokra a tavalyinál 26 százalékkal nagyobb összeget irányoztak elő. Nálunk, Tallinnban Tallinnban 350 ezer ember lakik s ezek közül mindenki fogyasztó. Még az újszülött is bár ő maga nem kerül közvetlen kapcsolatba sem az üzletekkel, sem az eladókkal. Hogyan elégíti ki az észt főváros a vásárlók „seregének” igényeit, hogyan kereskedik és mit tesznek a városban a kereskedelem sikeres megszervezéséért? Ilyen kérdésekkel fordultam Harri Kük képviselőhöz, a tallinmi városi végrehajtó bizottság állandó kereskedelmi bizottsága elnökéhez. Beszélgetésünk a „Riga” élelmiszeráruházban zajlott la Az üzlet ezen a napon szokatlan képet mutatott: a terem közepén végighúzódó hosszú asztalt étellel rakták meg, tányérokkal és tányérkákkal, melyeken a legkülönfélébb sajtok díszelegtek. Sajtkóstoló — Mi történik itt? — kérdeztem Harri Kiik-et .— Sajt-kóstoló vari, — 'felelte. — A Vira-i sajtiizem néhány újfajta sajtot hozott forgalomba, a' vevők nem szokták meg, nem ismerik ezeket a fajtákat, így elhatároztuk, hogy megszervezzük az ismerkedést. Az emberek megkóstolják a sajtokat, a szakértők pedig beszélnek tápértékcről, tanácsokat adnak felhasználásukhoz. Az ilyen jellegű intézkedések önmagukat igazolják, erről mi már meggyőződtünk. Az egyik hal-üzletben megszervezték. hogy megismertetik a vásárlókat néhány atlanti-óceáni halfajtával, melyek nem is olyan régen jelenték meg a taTlinni üzletek pultjain. Az észtek szeretik a halat, de csak a baltitengeri, a tavi és a folyami halakat szokták meg. Kiváló szakácsok segítettek abban, hogy a tállinni vásárlók megszerették az új halfajtákat. Errol tanúskodik az a tény is, hogy az eladott áru mennyisége 40 százalékkal növekedett. Valószínűleg az új sajtfajták is megnyerik a tallin- niak tetszését ínyencboltok — Tallinnban — mesés Harri Kilk, — 286 élelmiszer bolt és 223 iparcikkei., — ruhát, cipőt, divatárut, szövetet, bútort stb árusító üzlet van. Ezen kívül a ke- ~reskedétrrá szervek a városi végrehajtó bizottság közreműködésével néhány ínyenc boltot is megnyitották, ahol különböző készételeket — főtt ételeket, sülteket és félkész-ételeket árusítanák. Ez nagyon megkönnyíti a háziasszonyok otthoni munkáját. Tallinnban jelenleg 35 ilyen üzlet működik. A város minden kerületében, az újakban is van belőlük. A tallinniakat nem csak az élelmiszerüzletek táplálják, hanem 272 étkezde, 20 étterem és nagyon sok kávéház is. A kávéházak, vagy ahogy az észtek nevezik, a kohvi- kák. — külön téma. Egy csésze illatos kávé a kohviká- ban — ez az észt főváros lakói számára bizonyos fokig tradíció, éppen ezért a koh- vikák száma a városban egyre növekszik. Csupán az utóbbi két esztendőben 15 űj, kényelmes kávéház nyílt meg Tallinnban. És amíg régebben szinte kizárólag a város központi részében voltak, most a városi végrehajtó bizottság gondoskodott azokról is, akik a távolabbi kerületekben laknak. Új üzletek, kávéházak, bárok A városban minden évben építenek új üzlethelyiségeket Ezen kívül Tallinn város végrehajtó bizottsága még egy lehetőséget felhasznál, mely a régi Tallinn rekonstrukciója révén adódik: az alsó emeletekről, melyek nem túlságosan alkalmasak lakásoknak. annál Inkább üzleteknek, a lakókat új, jól- megépített lakásokba költöztetik, a felszabadult helyiségeket pedig átépítik üzleteknek, kávéházaknak, kényelmes bároknak. — Jelenleg mi az állandó bizottság legfontosabb feladata? — tettem fel az utolsó kérdést Harri Küknek. 1— A nyárra készülődünk. A városban sok kávéházi ter- raszt, üdítő italokat, fagylaltot, ajándékot árusító pavilont, nyári elárusítóhelyet és üzletet nyitunk meg. A városnak minden szezonban meg vannak a maga követelményei. Kiszámítottuk, hogy a tavalyi év során Tallinnban minden lakosra átlagosan 70 kg hús, több mint 400 kg tej és tejtermék, valamivel több mint 200 tojás 40 kg cukor és 1200 rubel értékű iparcikk jutott. A lakosság anyagi jóléte tovább növekszik. Tamara Tomberg FREDERIC BROWN: 4 LEVÉL . Laverti nesztelenül bemászott az ablakon, s az íróasztal mellett ülő ember mögé lopakodott. — Üdvözlöm, képviselő úr! — köszönt a jövevény gúnyosan. Quin képviselő meglepetten fordult hátra s megremegett, amikor az idegen rászegezte a fegyverét. — Laverti — dadogta —. ne csinálj butaságot. — Annak idején üzentem, hogy egyszer meg foglak látogatni. Teljes négy évig vártam erre az alkalomra. Most nem lesz a látogatásomnak tanúja. — Tévedsz, Laverti. Nem fogod megúszni. Hátrahagy- thm egy levelet... Ezt, ha meggyilkolnak, átadják a hatóságoknak. — Marhaság. Te sohasem mernél ilyen levelet írni. Ezzel önmagadat is vádolnád. Azt pedig semmiképpen sem szeretnéd, hogy engem bíróság elé állítsanak... A tárgyaláson fény derülne bizonyos dolgokra, az emberek megtudnák az igazságot, ami csorbítaná a hírnevedet, s utódaid viselnék a következményeket. — De Laverti... Laverti hatszor sütötte el fegyverét. Ezután a gyilkos autóba ült, a hídra hajtott, hogy itt megszabaduljon a revolvertől, s aztán hazatért a lakására. Lefeküdt és mély álomba merült. AlmSből a bejárati csengő riasztotta fel. Magára kapta házikabátját és ajtót nyitott. Mikor meglátta az ajtóban álló embert, a szíve görcsbe rándult, éles fájdalom hasított a mellkasába, aztán ösz- szeesett. A jövevényt megdermesz- tette a látvány, de aztán mégis erőt vett magán. Keresztüllépett a holttesten, s Laverti telefonján értesítette a rendőrséget. Utána leült, hogy megvárja a hatóság embereit Miután hivatalosan is megállapították, hogy Laverti halott, a rendőrhadnagy az ismeretlenhez fordult — Neve? — Bebcock. Ezt a levelet kellett kézbestenem. Laverti úrnak — nyújtotta a borítékot. A hadnagy egy pillanatig A HOLNAP AUTÓ]A Á gépkocsizás jövő problémáiról A „holnap autója” volt annak a nemrég Frankfurtban megtartott előadóestnek a mottója, amelyen a rendező Ásványolaj-gazdasagi Szövetség meghívására, Fia- la professzor tartott előadást a gépkocsizás jövőjéről. A szokványostól eltérő modorban elhangzott fejtegetések méltán nyerték meg a közönség nagy tetszését. Közlekedésrobbanás Az autónak, amely a vasút, a hajó, a repülőgép, a szállítószalag, a csőposta stb. mellett csupán egyike a rendelkezésünkre álló szállítóeszközöknek, legnagyobb jelenlegi hátránya, hogy helyigénye országút, parkolóhely) igen nehezen elégíthető ki. Ezen vagy a gépkocsik kisebbre való méretezésével, vagy a lakótelepek még erősebb szétszórásával, vagy pedig hídkonst- rukcióra épült autópályák építésével lehetne segíteni. Ez utóbbira nemrég a Bheinstahl-Union mutatott be egy modelljavaslatot. Ám akármelyik javaslatot választjuk, mindenképpen növekszik a közlekedésben résztvevők létszáma. A „közlekedésrobbanás” máris a küszöbön áll. Ezenkívül pedig az autóforgalom a rengeteg baleset folytán óriási károkat okoz: évi tíz milliárd márkára rúg az anyagi kár és az összes halottak egy százaléka is a közlekedés áldozata. Computer sofőrök A jövő transzport-szisztémái. vagy a meglevő eszközök továbbfejlesztése révén, vagy pedig új eszközök és módozatok bevezetésével képzelhetők el. Mindenesetre fokozódnia kell a sebességnek, a kényelemnek, a gazdaságosságnak, csökkennie a kipufogásoknak, és a lármának, tekintettel kell lenni bizonyos lélektani igényekre (hivalkodás!), valamint a háztól házig való szállítás támasztotta követelményekre. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra. A kis körzeten belül való közlekedést yalószí- nűleg olyan járművek1 fogják lebonyolítani, amelyek átmenetet képeznek az individuális és a tömegtranszportra szolgáló közlekedési eszközök között. A pályaudvarokon az embernek csak be kell majd adnia a computernek a kívánt utazási programot és az önműködő- leg kiadja a szükséges lyukkártyát. Az utas ekkor belép egy épp szabaddá lett mozgó kabinfélébe, bedobja az erre szolgáló nyíláson a lyukkártyát és az egész utazás lebonyolítása máris biztosítva van. Az utas mentesül minden rohangálástól, izgalomtól és megerőltetéstől. A közlekedésnek ez a módszere persze megkívánja a földalatti cső és kábelvezetékek sűrű hálózatának funkcionálását. Á jövő ax elektromobiloké Technikailag megoldhatónak látszik az is, hogy a jövőben elektromobilok oldalvást elszerelt áramszedővel közlekedjenek és az, utak mentén futó vezetősínekről kapják az áramot Természetesen szükség lenne továbbra is a kocsiba beépített telepre, de csak addig, amíg el nem érjük a vezetékes utat A jármű tüzetes ellenőrzése után meg lehet aztán indulni a kontroli- tornyokkal sűrűn ellátott autópályán. Az áramszedővel levett áram részben a kocsi hajtására, részben pedig a telep feltöltésére szolgál. A robbanómotoros gépkocsik külön erre a célra szolgáló hordozó-palettákon jutnak tovább. Hogy mennyiben jelent az elektroautó még súlyproblémát, arról Fiala professzor saját tapasztalatai alapján referálhatott, Kutatócsoportjával Berlinben egy Fiat 500-assal jár, amelynek összsúlya 800 kg. A vezetőülés mögött van a 250 kg-ot nyomó telep és a hidraulikus motor, nyomástározóval. A nehéz kiskocsi gyorsulása ugyan megfelel a fürge középkategóriájú modellek gyorsulásának, hatótávolsága mindössze 40 km. Ebből és egy sor további eredménytelenül lefolyt kísérletből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gyorsjáratú járművek kategóriájában a robbanómotoros autót nem veszélyezteti az eiektro- mobil. A tüzelőanyagcella szintén csak csekély kilátásokkal rendelkezik a motoros járművekben való felhasználásra: túl nehéz és a hozzátartozó vegyszerek révén gázokat is pufog ki. Notor gőz és levegő meghajtással A General Motors és a Philips/MAN jelenleg kísérleteznek gőz- és forrólévegő hajtású motorokkal. Nagy reményeket fűznek a hibrid meghajtású kocsikhoz. Ezeknél kétféle rendszert kapcsolnak össze egymással, pL stirling-elektromos vagy Diesel-hidraulikus kombinációban. Gyorsulásnál, vagy csúcsterhelésnél a robbanómotor venné át a munkát. Nehéz járműveket a jövőben minden valószínűség szerint gázturbinával fognak elsősorban hajtani. Arra is rámutatott még a professzor, hogy a kipufogógázoknál tulajdonképp veszélyesebb az autókerekek levegőben forgó és földet súroló gumiköpenye, mivel ezekbe a jelenlegi előállítási technológia mellett, még mindig kevernek be mérgező anyagokat. Eszak-Európa klímaváltozása A plazma fémet vág Üj szovjet ITEF—20M típusú fémvágás céljaira készült ívhegesztő gépet mutattak be. amelyet az Elméleti és Gyakorlati Kísérleti Fizikai Intézetben dolgoztak ki. A gép üzemanyaga nitrogén, hidrogén és levegő. A hatalmas elektromos ív ionizálja a porlasztón áthaladó gázokat és 15—20 000 fokra melegíti fel ezeket. Ilyen hőmérséklet mellett a plazma könnyen vág bármilyen fémet, melynek vastagsága 220, sőt még ennél is több mm. habozott aztán mégis felnyitotta. — Hiszen ez egy üres papírlap — szólt1 meglepetten. — Nem ismertem a levél tartalmát, hadnagy úr! A főnököm, Quin képviselő adta át nemrégen. Az volt a feladatom. hogy kézbesítsem Laverti úrnak, de csak abban az esetben, ha valami különös dolog történik Quin képviselő úrral. Mivel a rádió bejelentette, hogy... — Valóban mg este meggyilkolták. Milyen szolgálatot teljesített maga nála? — Hát. ezt elég nehéz megmagyarázni. Ez tulajdonképpen titok, de azt hiszem, most már nincs semmi jelentősége. A-ZOkon a fogadásokon és összejöveteleken helyettesítettem, amelyeket nem tartott fontosnak, s nem akart személyesen megjelenni rajtuk. Tudniillik megtévesztően hasonlítottunk egymásra. Geofizikusok. meteorológusok és biológusok együttesen adtak most hangot azon aggodalmuknak, hogy Észak- Európában a klíma olyan változása megy végbe, amely súlyosan érinti Izland egész gazdasági életét. Az utolsó nagy hidegperiódus — hosszú, kemény telekkel és a sziget északi és keleti partvidékét elzáró jégtáblákkal — 1870-től 1920-ig tartott. Ezekben az években sok ezer izlandi Amerikába vándorolt, mert a termés állandóan tönkrement, a hering, amely exportjának fedezni kell a sziget importját — messze elkerülte a túlságosan hideg vizet. 1920-tól felmelegedés következett be: a sziget gazdaságát adó hering a melegebb és állandó hőmérsékletű tengervízben bőséges lett, a A hamburgi Nemzetközi Élelmiszer- és Delikatessz Kiállítás megnyugtatja látogatóit: 2000-ben sem fogunk tablettákkal táplálkozni, és a jó öreg konyha meg kamra sem megy ki a divatból. Teljesen kimegy biszont a divatból a háziasszonyok rengeteg munkája: a tisztítás, az előkészítés, az órákon át tartó főzés. Egyre több lesz az előkészített, tisztított és félkész étel, sőt egész menüket is lehet majd készen kapni. A mikrohullámmal működő „tűzhely” pillanatok alatt elkészíti az ételt. Módosítja majd étkezési szokásainkat az a felismerés jégtáblák nem jutottak a sziget közelébe. Ez a felmelegedés általános jellemző volt az északi sarkvidék egész térségére. Egy évvel ezelőtt azonban újabb klímaváltozás állott be. 45 év múltán ismét eljegesedtek a sziget partjai, s a helyzet azóta is évről évre rosszabbodott. Izlandon úrrá lett a rémület: sok jelből arra következtetnek, hogy egy újabb jégkorszak kezdődött, ötven tudós ült össze — történészek, tengerkutatók, geofizikusok, geológusok, biológusok, meteorológusok —, hogy a jövő kilátásait elemezzék* de bár sok történelmi ádat és más északi államok adatai is rendelkezésre állnak, nehéz előre látni a tengeri és a légköri viszonyok alakulását. is, hogy a tápláléknak állati és növényi fehérjékben gazdagnak kell lennie. Nem algából és ásványi olajból készülnek még az ételek, de komputereket vesznek igénybe annak megállapítására, hogy családoknak, vagy akár egyes emberek milyen nemes tápanyagokból. mekkora mennyiségre van szüksége. Nem lesz gond, hogy „mit is főzzek ma”: a komputer a kor, foglalkozások, esetleges betegségek stb. figyelembevételével választ fog adni. Egyszerű lesz a mosogatás: már a mosogatógép is túlhaladott lesz, a cél: az eldobható edény. Mit essünk 2&&Ú-ken
