Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

1969. június 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — Milyen feladatai vannak a KlSZ-nek a fiatalok haza­fias, honvédelmi nevelésben? — erről kérdeztük Varga Zsigmondot, a KISZ megyei bizottságának honvédelmi és sportfelelősét. — Az MSZMP Politikai Bizottságának 1964 áprilisi határozata kijelölte az állami és a társadalmi szervek hon­védelmi nevelő munkájával kapcsolatos tennivalókat Honvédelftii és hazafias ne­velő tevékenységünket a tár­sadalmi nevelés szerves ré­szének tekintjük. Ennek ér­telmében a KISZ VII. kong­resszusa megszabta, hogy fejleszteni kell az Ifjú Gárda tevékenységét eredményeseb­bé tenni a fegyveres testüle­tekkel és az MHSZ-szel való együttműködést. — Hogyan valósultak meg ezek a célkitűzések? — A KISZ bizottságok, a kiegészítő parancsnokságok és a helybeli honvédségi,ala­kulatok között jó a kapcso­lat. Rendszeressé váltak az összeírásokon, sorozásokon, s a bevonulások alkalmával a KISZ rendezésében tartott előadások, vetélkedők. A so­rozóbizottságokban is képvi­Sxovjet automata traktor o# Öntudat Egy kék kiskocsi áll a Tisza Szálló előtt Sem­mi különös. Ez még ná­lunk sem szenzáció. Hogy mégis miért álltam meg előtte hosszan eltű­nődve? A kocsi hátulján egy füzetlapra írva há­rom bűvösnek vélt betű: USA. Mindez ragasztó­papírral felragasztva. Alatta kisebb papírfecni. Szintén USA, szintén ra­gasztópapír. Az oldalán is fecni, USA, ragasztópa­pír. És elől is. A volán­nál öntudatos „idegenbe szakadt hazánkfia” ül. Hazalátogatott Bécsben kocsit bérelt. Azonban, hogy el ne keveredjen szülőhazájában. netán még magyarnak nézze valaki, új hazájának fel­ségjeleivel ragaszgatja tele kocsiját. Vagy tán apró előnyökre vadászik? A paprikás­csirke lehet magyar, — a kiszolgálás azonbaní^a la USA? Szomorúan szemléltem a kiskocsit a zuhogó eső­ben. Félő hogy a zápor lemossa a fecniket és még elvegyül közöttük hazánkfia. Ezt pedig sem mi, sem ő nem akarja. — pb — Világszerte kísérletek foly­nak a vezető nélküli, auto­mata traktor létrehozására. Kezdetben olyan konstruk­ciókat hoztak létre, ahol az első barázda felszántásakor vezető ült a traktor nyer­gében, s csak a további ba­rázdák szántásakor haladt „magától” az erőgép, igaz, hogy a fordulókban a trak­fektetés nehézkessé, gazda­ságtalanná tette ezt a rend­szert. Szovjet szakemberek most újszerű megoldással jelent­keztek. Automata traktoruk­ban az első menet alatt ve­zető ül a kormány mögött, ekkor a traktor mögött lete­keredik egy 2—3 milliméter átmérőjű fémhuzal, amelynek torosnak mindig a kormány mellé kellett ülnie. Később angol mérnökök azzal kísér­leteztek. hogy a felszántandó földbe a leendő barázdáknak megfelelően vezetéket (an­tennát) fektettek le (hektá­ronként mintegy 5 kilomé­ternyit). így a traktor auto­matikusan rátért ugyan az új barázdára, de a huzalle­FONÓ, SZÖVŐ átképzős munkakörbe lányokat 1700—1900.— Ft-os kere­seti lehetőséggel, FESTŐDÉNKBE férfia­kat 2000.— Ft-os kereseti lehetőséggel felveszünk. Kérésre szállást biztosí­tunk. Jelentkezés levélben: Új­pesti Gyapjúszövőgyár Budapest, IV. Berni úti. hossza akár három kilométer is lehet. Előrehaladás közben a traktor a maga mögött ha­gyott huzalt arréb teszi, olyan távolságra, amekkorát egy menet alatt felszánt. A huzal két végét súly rögzíti, a visszafordulás során a rög­zítő súly is új helyére kerül. A távirányítású és progra­mozott kísérleti példány si­mán és pontosan jár az ösz- szes sebességi fokozatokon, irányát 3—4 centiméteres pontossággal tartja. Egy irá­nyító mechanikus egyidejű­leg 5—6 működő gépet ellen­őrizhet. Az automata traktort biztonsági berendezésekkel is ellátták. így például a hu­zal elszakadása vagy irányza­var esetén először csökken a motor fordulatszáma, majd kikapcsol a hajtómű. Ha 20 percen belül senki sem megy a traktorhoz, a motor leáll, az elektromos berendezések pedig automatikusan kikap­csolódnak. selteti magát az adott terület KISZ bizottsága és ifjúsági szövetségünk segítséget nyújt a fiatalok politikai, fizikai előképzéséhez. Erre annál is inkább szükség van. mert a bevonulási korhatárt az 1964- es párt- és kormányhatározat 20 évről 18-ra csökkentette. — Hogyan történik a fia­talok előkészítése? — Tulajdonképpen már az általános iskolában kezdődik. A VII., VIII. és a középis­kolák I., II. osztályaiban be­vezették az általános honvé­delmi ismeretek tantárgyat. A KISZ szervezetek a kez­deti időszakban segítséget nyújtottak az esetenként je­lentkező téves nézetek — le­venteoktatás és a honvédel­mi jellegű tantárgy párhu­zamba állítása — eloszlatá­sához. Az újjászervezett Ifjú Gárda programja, is biztosít­ja, hogy tagjai konkrét ka­tonai ismereteket szerezze­nek. Ezenkívül a gárdisták a hazafias és honvédelmi propaganda, az ifjúsági tö­megeket mozgató harci tú­rák, összetett honvédelmi versenyek kezdeményezői, szervezői. — Milyen a KISZ kapcso­lata az MHSZ-szel? — A közös feladatokat együttműködési tervek sze­rint végezzük. Igen ered­ményesek voltak az együtte­sen megrendezett honvédel­mi napok és a különböző honvédelmi jellegű verse­nyek. Együttműködésünk eredményeiképpen az MHSZ klubjaiban megnőtt a KISZ tagok létszáma. 1968-ban az MHSZ 239 klubjában dolgo­zó hatezerötven tagból két- ezeregyszázhatvanöten vol­tak KISZ-esek Segítjük az MHSZ különböző szaktanfo­lyamait, KISZ megbízatás­ként küldünk ide fiatalokat. A nyári úttörő és KISZ ve­zetőképző táborok program­jába beiktattunk egy-egy „honvédelmi délutánt”. így a vezetőképzésen résztvevők megismerkednek az MHSZ tevékenységével, laktanyalá­togatáson és járőrversenyen vesznek részt. — Hogyan illeszkednek be az ifjúsági mozgalom mun­kájába a leszerelt katonafia­talok? Módjuk van-e na­gyobb ismeretanyagukat, ta­pasztalatukat kamatoztatni? — A kiegészítő parancs­nokságtól megkapjuk a hon­védségi szolgálat idején a mozgalomban és a kiképzé­seken egyaránt jó eredményt elérő fiatalok névsorát, őket leszerelésük után bevonjuk a KISZ vezetőségekbe. Sok üzem és gyár faliújságján, például a járműjavítóban, a vegyiművekben, a Tisza Ci­pőgyárban találkoztunk már „kiváló katonák” fényképé­vel és a róluk szóló írások­kal. A bevonult fiatalokat felkeresi az alapszervezetük, tartják velük a kapcsolatot H. M. A késői tavaszodás. a ked­vezőtlen időjárás ellenére mezőgazdasági üzemeink jól szervezték és jó minőségben végezték el a tavaszi talaj-, vetési és növónyápolási mun­kákat A megye mezőgazda­ságilag művelt területe ked­vező képet mutat, s olyan vélemény alakul ki a szem­lélőben. hogy az utóbbi évek­ben nem voltak ilyen bíz­tató terméskilátásaink. A növényi kultúrák fej­lettsége, állapota hozzáértő, gondos munkára enged kö­vetkeztetni. Természetesen arra is. hogy tsz-eink tagjai, vezetői képesek külső Jbe- avatkozás nélkül gazdasági feladataikat önállóan, jól el­látni. Bár az időjárás oko­zott némi kárt a mezőgaz­daságnak. összességében elé­gedettek! lehetünk a termé­szeti tényezőkkel. mivel a csapadék és hőmérséklet kedvező alakluása jó felté­telt teremt a mezőgazdasági termelés számára. A mezőgazdaság egyik je­lentős munkaszakasza a na­pokban kezdődik. Az aratás minden évben nagy erőpró­bája volt a mezőgazdasági üzemeknek — bár össze sem lehet hasonlítani a tíz év előtti helyzettel — ma sem lebecsülendő. Nagy feladatot jelánt az aratás és járulé­kos munkálatai. Á szántóterület 44 százalékán A megyében több mint háromszázezer kh őszi- ta­vaszi kalászost kell learatni. Ez a megye ossz szántóterü­letének 44 százaléka. Nem közömbös tehát, hogyan ké­szültek fel üzemeink e mun­kára, s milyen szervezett in­tézkedésekkel biztosítják az aratás sikerét. Az őszi ka­lászosok jól teleltek út. az időjárás következtében ki­esett terület szinte jelenték­telen. A kenyérgabona gaz­daságos termelése eredmé­nyeként mezőgazdasági üze­meink minden beavatkozás nélkül is teljesítették a me­gye vetésterületi előirányza­tát, így tsz-eink és állami gazdaságaink mintegy két­százezer kh-rói takarítják be mindennapi kenyerünket. A hűvös tavaszi időjárás, majd az esőzés akadályozta a kalászosok vegyszeres gyomirtását, így ez a munka kb. harmincezer kh-n ma­radt el. Ez a jól fejlett, sűrű állomány ellenére is gyomo- sodást eredményezett, s ezt a gépek teljesítményénél, szükség szerint a gabona utókezelésénél nem szabad számításon kívül hagyni. Kedvező terméskilátások Az időjárás jelenleg is kedvez a gabonáknak hiszen a fajsúlya most. ezekben a napokban is növekszik, s ez nem közömbös az átlagter­mések alakulására. A termés- kilátások lényegesen kedve­zőbbek az elmúlt évinél. Az előzetes termésbecslések kát. holdanként 3—4 mázsa ter­mésátlaggal mutatnak többet az elmúlt évinél. Ez holdan­ként 800—1100 forint bruttó többletbevételt jelent üze­meinknek. A várható ered­mények, is okai annak, hogy állami gazdaságaink, terme­lőszövetkezeteink nagy fele­lősséggel készülnek e fontos feladat végrehajtására. A megtartott határ, és gépszemlék azt bizonyítják, hogy az üzemek többsége szervezett intézkedésekkel biztosítja az aratás zavarta­lanságát, de találkoztunk olyan jelenséggel is. hogy a kombájnok javítását nem minden üzemiben fejezték be. A megyei AGROKER vál­lalat tájékoztatása szerint jobb az alkatrészellátás a múlt évinél. Az is tény, hogy a tsz-ek több alkatrészt vá­sároltak a javításhoz, mint tavaly. Ez is biztosíték arra, hogy az elmaradt javításokat szövetkezeteink pótolják. Szemveszteség nélkül Kedvező idő esetén a ren­delkezésre álló gépekkel, Ipartelepítés Mint ismeretes, az Egye­sült Izzó 1550 millió forintos költséggel új fényforrásgyá­rat telepít Nagykanizsán. A nagykanizsai fényforrásgyár alkatrészellátására pedig új üzemet építenek Zalaegersze­gen. Az Egyesült Izzó és a Zala megyei kerámia és cse- répkályhagyár megállapodott az új üzem telepítésében. A komplett üzemet mintegy 32—35 millió forintos költ­séggel építi fel a kerámia- és cserépkályhagyárát, az Egye­sült Izzó pedig mintegy öt­ven millió forint értékű gé­pet bocsát rendelkezésére. Az új zalaegerszegi üzem 600— 700 új munkást, főképpen nőket foglalkoztat. ☆ A gazdasági bizottság dön­tése szerint — a vá­ros és környéke foglal­koztatási gondjainak enyhí­tésére — Nyíregyházán épí­tik fel a hullámpapír, doboz, és zsákgyárat. A gyár építé­sére és berendezésére 540 millió forintot költenek ve­gyes erőforrásból. Az építke­zést 1972-ben fejezik be. A gyár évi termelése 50 000 tonna hullámlemez és 10 000 tonna papírzsák lesz. Az új üzem több mint 500 ember­nek ad állandó kereseti lehe­tőséget. ítr A székesfehérvári könnyű­fémmű készáru termelő gyár­egységét a rohamosan nö­vekvő igényeknek megfele­lően igyekszik fejleszteni. Benn a gyárban kétszeresére növelték a gyártó területet. Gánton pedig. a bauxitbá­nya üzemépületeinek egy részében, ,,mini”-üzemet lé­tesítettek, hogy egyrészt a központi gyáregységet teher­mentesítsék, másrészt a bá­nyából felszabaduló munka­erőt jEoglalkoztassák. kombájnokkal biztosítani le­het az aratás optimális idő­ben való elvégzését. Termé­szetesen csak akkor. ha a munka szervezése megfelelő szintű lesz, s minden hátrál, tató tényezőt elhárít. Az át­lagterméseikre évek óta csök- bentőleg hat, hogy az opti­mális időn túl nyúló beta­karítás nagyobbmérvű szem- veszteséget idéz élői Vala­mennyiünk jól felfogott ér­deke, hogy minden megter­melt szemet takarítsunk be, vagyis a legminimálisabbra szorítsuk a szemveszteséget. Az aratás megkezdése idő­pontjának meghatározása je­lentős tényező. Ez nagymér­tékben befolyásolja a gabona raktározhatóságát, a szem-, illetőleg a romlási vesztesé­get, Előre nem tudjuk megha­tározni milyen lesz az idő­járás az aratás időszakában. Kétségtelen, hogy a sűrűbb, helyenként gyomosabb nö­vényállomány. a nagyobb holdanként! szemtermés még kedvező időjárás esetén is csökkenti a gépek teljesít­ményét, haladási sebességét. Egy esetleges esős időszak pedig további nehézségeket idézhet elő. Ezért helyes, ha az üzemek vezetői ilyen le­hetőséggel is számolnak a munkák szervezésének idő­szakában. 0 Óvjuk az emberek testi épségét Mindennél fontosabb azon­ban az aratásban résztvevő emberekről való gondosko­dás. A gépek számának növe­kedésével arányosan növeke. dett megyénkben is a halálos és súlyos balesetek száma. A „gyors” munka nem mehet az emberek egészségének rovására és jó. körültekintő szervezéssel ez nem is követ­kezhet be. Az idén is növekedett a kombájnok és a különféle betakarítógépek száma a megyében. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy gyakorlat­lanabb dolgozók is bekapcso­lódnak a gépi aratásba. Ezért rendkívül fontos hogy vala­mennyi gépen dolgozó mun­kás az aratás megkezdése előtt — a gyakorlati kész­ségtől függetlenül __ bal­es etvédelmi, munkavédelmi, tűzrendészeti oktatásban ré­szesüljön. Helyes, ha a mun­kát közvetlenül irányító üzemi vezetők rendszeresen meggyőződnek arról. hogy alkoholmentesen ülnek-e a gépre és rendszeresen ellen­őrzik, hogy betartják-e a vo­natkozó előírásokat. Nagy gondot jelent a be­takarított kenyérgabona tá­rolása is. A megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat vezetőivel részletes tár­gyalást folytattunk a szerző­dött kenyérgabona zavarta­lan átvétele és tárolása ügyé­ben. A vállalat — lehetősé­geihez mérten — felkészült a gabona átvételére, azonban ilyen nagymennyiségű ter­mény átvételére, szakszerű tárolására képtelen. A meg­lévő raktártér 110 százalékos kihasználása mellett is. mint­egy 5—6 ezer vagon gabonát szabadtéren kell tárolni. Sza­bad téren pedig csak raktár- képes gabonát lehet tárolni. Itt szükség van a mezőgazda- sági üzemek további segít­ségére. Adjanak segítséget újabb tárolóhelyek átengedé­sére, illetőleg, ahol lehetőség van a gabona raktározására, s nyújtsák meg a gabona szállításának időtartamát. — Ugyanis egy-eigy átvevőhely­re történő szállítás — több üzem részéről — nagy torló­dási, s ennek következtében sok időkiesést eredményez. Készüljünk íel a gabona szárítására A vállalat — szükség ese­tén — felkészült a gabona­szárítók üzemeltetésére, dé szükség lehet a tsz-ek tulaj­donában lévő szárítók üze­meltetésére is. Erről is gon­doskodni kell. Általános tapasztalat, hosv nagymennyiségű termény át­adásakor esetenként minő­ségi vita merül fel a termelő és a vállalat között. Ezért helyesnek tartjuk azt a kez­deményezést, mely szerint a vitás kérdéseket a tsz-ek te­rületi szövetségei és a válla­lat „minősítő bizottságok” létrehozásával a helyszínen kívánják eldönteni. Ez mini­málisra csökkentheti a ka­marai szakértő bizottság vé­leményezésének igénybevéte. lét és lényegesen gyorsítja, egyszerűsíti a vita eldöntését. Végül: a mezőgazdasagi munkák idényszerűsége mi­att nem elegendő a szervező munkánál csak az aratás végrehajtását figyelembe venni. Ezzel párhuzamosan más munkák is adódnak a mezőgazdaságban, mint pl. a talajmunkák, másodvetések, különféle növónyápolási és betakarítási munkák, öntö­zési feladatok, stb. A gépesítés nagymérvű előrehaladása ellenére is nagy feladat vár a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóira, vezetőire. Állami gazdasági dolgozóink és szövetkezeti parasztságunk számtalan esetben adta tanújelét annak, hogy nagy feladatok megol­dására képes. Mint eddig, most is bízunk abban, hogy az ország kenyerét időben. veszteségmentesen és jó mi­nőségben takarítják be. Dr. Kasza Béla MTVB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály, osztályvezető-főmérnöke Balaton mellett Niíro­kémia Ipartele­pek géplakatos szakmun­kásokat, — valamint vegyiparba 18 élet­évet betöltött férfi dolgozókat vesz fel 3 műszakos, heti 40 órás 5 napos munka­hétre. JELENTKEZÉS a munkaügyi osztályon — 6—12 óráig Fűzfő­gyártelep Interjú a KISZ honvédelmi munkájáról Aratás előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom