Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-03 / 125. szám

í SeulnOK megyei néplap 1969. június 3. Ä moszkvai tanácskozás elé I. Közös a harcunk Amióta nyilvános­ságra hozták, hogy a kommunista és mun­káspártok 1969 júniu­sára Moszkvába össze­hívták nemzetközi ta­nácskozásukat, mind gyakrabban hallani a kérdést; lehet-e egysé­get teremteni a nem­zetközi munkásmozga­lomban, amelynek egyes osztagai a leg­különbözőbb körülmé­nyek között tevékeny­kednek. A kérdés érthető, hi­szen a kommunista pártok ma nagyon el­térő körülmények kö­zött végzik munkáju­kat. Az egyik párt a szocialista társadalom építését irányítja, a má­sik pártra a kapitaliz­musból a szocializmus­ba való átmenet fel­adatai várnak. Egyes pártok fejlett tőkés or­szágokban működnek, mások a nemzeti fel- szabadítási mozgalom övezetében vívják har­cukat. Az egyik hatal­mon levő párt, a má­sik ellenzéki tömeg­párt, a harmadik a forradalmi zászlóbon­tás elején tart. A moz­galom színképe tehát igen tarka. Ennek a sokszínűségnek azonban van egy egységes alaptónusa: a szocializmus és a kommunizmus építésének közös célja, a marxizmus— leninizmus közös eszméje. Világos azonban, hogy az egyes pártok harca — nap­jainkban sokkal inkább, mint valaha — nemcsak a belső társadalmi és politikai hely­zettől, hanem a nemzetközi erőviszonyoktól, a két világ- rendszer közötti verseny, a béke és a háború erői közötti harc kimenetelétől függ. Egy­ségbe fűzi a testvérpártokat az is, hogy mindenütt . ugyanazzal a jól szervezett, í tapasztalt, ravasz és erős el- / fenséggel találják szemben magukat; az imperializmus­sal. i, A marxisták—leninisták nem hunynák szemet az el­térő viszonyok felett. Felis­merik, hogy a pártok — a különböző feltételek és ta­pasztalatok alapján nem mindig egyformán fogal­mazzák meg politikájukat, s sokszor más-más formában határozzák meg harcuk tak­tikáját. Az eltérő sajátossá­gok tiszteletben tartása mel­lett azonban mindennél fon­tosabb az, ami közös, ami összefűz. Világos tehát, hogy az eltérő viszonyok között te­vékenykedő pártok között is lehetséges, sőt szükséges az egység. Nyilvánvaló azonban, hogy teljes egység rövid idő alatt nem teremthető meg, az egységet leginkább aka­dályozó fő ellentéteket rövid időn belül nem lehet felszá­molni. Addig is azonban, amíg helyreállhat a teljes egység, erőfeszítéseket kell tenni az akcióegység létre­hozására a legfontosabb és a leghalaszthatatlanabb kér­désben; az imperialistaelle­nes harcban. A szocialista országok kom- ; munista pártjai több ponton li is szembetalálják magukat a * szícializmus megdöntését cél- | zó imperialista próbálkozá- I sokkal. Az európai szociális­ig te országok vonatkozásában T—813 r X TATRA' csehszlovák Autógyárnak ez a legújabb modellje a nehéz teherautók kategóriájába tartozik. Rak­súlya 24 tonna, teljesítménye 270 lóerő. A T—813 óránként 100 kilométeres sebességgel haladhat és 45 fokos emel­kedőkkel is megbirkózik. Ez a rendkívül erős teher­kocsi a maga osztályában re­kordnak számít a világlech- nikában. általában a fellazítás mód­szerét igyekeznek alkalmaz­ni. más földrészeken elmen­nek a legdurvább agresszió­kig, amint azt a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni háborújuk, a Kubai Köztársaság és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság elleni fegyveres provo­kációik mutatják. A pártok feladata az imperializmus taktikájának hatástalanítása, — nemcsak országaikon be­lül, hanem határaikon kí­vül is. A fejlett tőkés országok­ban a kommunista- és mun­káspártok harca a monopol- tőke hatalmának korlátozá­sára, majd megszüntetésére irányul. Céljuk a dolgozók politikai jogainak védelme, a demokrácia kivívása, a munkásosztály és más dolgo­zó rétegek életkörülményei­nek megjavítása. Ez viszont nem választható el a fegy­verkezési hajsza megszünte­tésétől, az agressziók vissza­szorításától, — az imperia­listák megfékezésétől. Az úgynevezett harmadik világban működő kommu­nista és munkáspártok éles harcban állnak az imperia­lizmussal. A tőkés világ ha­talmasai durván beavatkoz­nak az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai államok belső ügyeibe, védelmezve a mo­nopóliumok érdekeit. Ahol tf orotválkozom. Tábla hir­deti, hogy „itt szocia­lista brigád dolgozik.”. Örü­lök neki, mert hitem szerint, azt várhatom, hogy udvaria­sabban szolgálnak ki. Ki­szolgálnak. Ugyanúgy, mint máshol, ugyanannyiért. Még az sem új, hogy az arcomon dolgozó ifjú mester arról cseveg velem, hogy mit vá­rok a magyar—csehszlovák világbajnoki selejtezőtől. Kávét iszom. Tábla hir­deti, hogy „itt szocialista bri­gád dolgozik”. Kiszolgálnak. Ugyanúgy, mint máshol, ugyanannyiért Nincs sok vendég, én szívesen beszél- getnék, de a pincér elém csúsztatja a kávét s csak futtában válaszol, hogy a buszmegálló itt van a ház előtt. Borotválkozás közben meg­kérdezem: „Miért írják ki, hogy itt szocialista brigád dolgozik?” _ . „Mert szocialista brigád vagyunk”. Ugyanígy egyetlen mondatnyi választ kapok ká- véivás közben is: r,Az ilyet ki szokták írni”. Megvallom, nem szeretném bántani egyik brigádot sem. Mégis: mint gyakran borot­válkozó, sokhelyütt kávét ivó ember jobban örülnék, ha a kiszolgálás láttán kérdez­hetném meg hálásan, hogy „Itt szocialista brigád dol­gozik?” Szívesebben venném, ha minden felírás nélkül rá­döbbenhetnék e tényre. Nem szeretnék kötekedő vendégnek látszani, de a kö­zelmúltban a figyelem ref­lektorai éppen a szocialista brigádok felé fordultak. A mozgí’om eredményeit mér­tük fel, hogy számolhassunk, tervezhessünk a mozgalom holnapi eredményeivel. Vizsgáltuk, kutattuk: mi­lyenek, s mennyit érnek a brigádok kulturális vállalá­sai, hogyan valósul meg a mozgalom hármas jelszava: „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni.” S hogy mi köze mindennek egy fodrászüzlethez, egy ét­teremhez? Nos, biztos va­gyok benne, hogy az ott dol­gozó szocialista brigádoknak is gondot okoztak a brigád kulturális vállalásai. Közös színház és mozi látogatás, egy-két, vagy, éppen több pedig már győzött a nemzeti felszabadító mozgalom és a régi gyarmatok helyén ön­álló nemzeti államok kelet­keztek, ott agresszióval, gaz­dasági blokáddal, belső ak­namunkával, pucsokkal igye­keznek visszaszerezni elve­szett pozícióikat Néhány or­szágban a helyi földbirtokos osztály és a burzsoázia le- paktál az elnyomókkal, hogy fenntarthassa kizsákmányoló rendszerét. A kommunisták­nak tehát a belső és a kül­ső ellenség ellen egyaránt küzdeniük kell, mert csakis így háríthatják el az orszá­guk szabadsága és függet­lensége, a haladás ellen irá­nyuló imperialista támadá­sokat. E vázlatos áttekintés is mutatja, hogy az imperialis­taellenes harc alapvető fel­adata minden kommunista és munkáspártnak, — függetle­nül attól, milyen társadal­mi rendszerben, milyen fej­lettségű országban, melyik földrészen, milyen körülmé­nyek között tevékenykedik. Ez indította a pártok túl­nyomó többségét arra, hogy a júniusi nemzetközi tanács­kozás központi témájának azt válasszák, miként lehet akcióegységet teremteni az imperialistaellenes harcban. (Folyt, kőv.) Pálos Tamás könyv elolvasása. Csupa olyan terv, ami hasznos, de ami nem különbözik bár­mely más helyen dolgozók vállalásaitól. Abban a fodrászüzletben én szívesen beszélgettem vol­na egy rokonszenves labda­rúgó-szurkoló helyett egy Szolnokot jól ismerő fiatal­lal, aki nekem idegennek, ha kérem, programot is tud ajánlani. Tehát, aki Ismeri a várost, (az ismeretség már szeretetet is feltételez) tudja, hogy mit játszanak aznap a mozik, mi megy a színház­ban, milyen eseményeket kí­nálnak a kulturális hetek... És ugyanezt várnám el a pincértől is, hogy ők, akik olyan sok emberrel, közöttük számos idegennel, érintkez­nek, saját városukban egy kicsit idegenvezetők, tanács­adók és még ezentúl vala­miképpen házigazdák is le­gyenek. I S hogy ml kellene mind­ehhez? Nyilvánvalóan válla­lati segítség a tervek közös kidolgozásához, vállalatokon belüli „mit tudsz Szolnok­ról?” vetélkedők szervezésé­hez. Néhány könyv, s né­hány tanács azoktól, akik szívükön viselik a város ide­genforgalmának ügyét. Ezek után a kulturális vállalások maguktól fordulnának ha­sonló irányba, jobban szol­gálnák a termelési kultúra és a tágabban értelmezett kul­túra összekapcsolódását. Szokás mondani, hogy a vendéglátás, a szolgáltatás nem egyszerűen munka, hogy ez több is annál. Valóban több, de éppen ezért a többért, amit nem egy helyen sok örömmel fedezünk fel, na­gyobb. állandóbb emberi for­málódást is követel az ott dolgozóktól. ff iszem, hogy ha szerve­zett segítséget adunk e formálódáshoz, akkor rövi­desen feleslegessé lesz kiírni, hogy itt vagy ott szocialista brigád dolgozik, mert a ven­dég jóérzéssel, elégedetten áll fel. mert máskor is oda­megy, ahol a megszokottnál többet, jobbat, korszerűbbet kapott. És a városunk is csak nyerne ezzel. B . G, A városok közül Kisújszállás az első Versenyzászlót kapott Kenderes és Tiszabő Évről évre izgalmas verseny folyik a járások, városok, köz­ségek között: kinek hogyan si­kerül teljesítenie a fejlesztési verseny felételeit, ismét ott sze­repel-e a neve a helyezettek között? Nem kisebb az izgalom akkor sem, amikor az eredmé­nyek értékelésére, a versenydí­jak odaítélésére kerül sor. Nos, a tavalyi év eredményeinek ér­tékelése megtörtént. Első alka­lommal szerepelt a versenyfel­tételek között a lakosság és a termelőszövetkezetek önkéntes hozzájárulásának mérése. Me­gyei szinten összegben kifejez­ve 2.3 millió forint volt az ön­kéntes hozzájárulás. A városok közül kiemelkedő eredményt ért el Kisújszállás, ahol 488 ezer fo­rint összeggel járult hozzá a lakosság — a termelőszövetke­zetek — a fejlesztési feladatok megvalósításához. Említésre mél­tó, hogy huszonhat községben száz százalékban megvalósítot­ták a tervezett feladatokat, a törökszentmiklósi járás közsé­geiben például 140 tervfeladat közül csupán három nem tel­jesült. A tanácsok, a termelőszövet­kezetek, a népfront helyi szer­vei jól együttműködve szervez­ték a társadalmi munkát és a korábbiaknál aktívabban vettek részt a KISZ szervezetek is, az önkéntes munkavállalásból. — Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az értékelésnél 22 millió 252 ezer forint értékű társadalmi munka teljesítéséről adhattak számot. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke megyei szinten 50.48 forint. A városok közül Kisújszállás büszkélkedhet a legjobb ered­ménnyel, amelyért a megyei ta­nács „A községfejlesztésben leg­jobb eredményt elért városnak” feliratú verseny zászlóval és 200 ezer forinttal jutalmazza a kis­újszállási városi tanácsot. — Á nagy községek közül az első he­lyezett Fegyvernek, a második Jászfényszaru, a harmadik pe­dig Kenderes. A kis községek sorrendje pedig a következő: Zagyvarékas, Tiszabő. és Jászal- sószentgyörgy. A törökszentmik­lósi járási tanács, mint első he­lyezett, a versenyzászló mellé szintén 200 ezer forint jutalmat kap. Tanácsi határozat rendelkezik arról, hogy külön versenyzász­lóval kell jutalmazni azt a ta­nácsot, amely 1966 évtől kezdő­dően három esetben helyezést ért el a fejlesztési versenyben. Ennek figyelembevételével, ki­emelkedő eredményük elisme­réséül külön versenyzászlóval jutalmazza a megyei tanács Kenderes és Tiszabő községi tanácsokat. Már szóltunk arról, hogy a társadalmi munkások milyen értéket hoztak létre. Érdemes azt is megemlíteni, hogy me­gyénkben tavaly 106 ezren vé­geztek önkéntes munkát. Közü­lük azokat, akik példamutatóan kimagasló teljesítménnyel vet­tek részt a társadalmi munká­ban, a szokásokhoz híven ki­tünteti a megyei tanács. — A „Társadalmi munkáért” kitünte­tő jelvény arany fokozatát 222 személynek adják majd át, 77 szervezet részére pedig plaket­tet adományoz a megyei tanács. Bölcs mondások Legnehezebb hozzájutni ahhoz a pénzhez, amely után leginkább vágyódsz. Leveleket kaptam, amely­ben heves szemrehányást tesznek, amiért „rosszul bá­nok az ostoba emberekkel.” A levélen a következő alá­írás olvasható: „Egy csodá- lója”. Tudd meg, hogy a szivar hamujában, amelyet elszív­tál, elégett belőled is eoy kis darab. „Tökéletes bűn” csak a bűnügyi regényekben létezik. Azon a napon, amikor félsz előre nézni és csak hátra nézel, tudd meg, hogy meg­öregedtél. A világ fele pletykál. A másik fele hallgatja. Mikor a dicsőség meghal, senki javára nem csinál vég­rendeletet. A nyomdafesték: az író kék vére. A hóvirág tavasszal az ut­cára megy üdülni. A haszontalan irodalom olyan, mint a nyáron viselt kucsma. T. M, jegyzet a vendéglátásról Frisseség és izomedzés Amióta bebizonyosodott, hogy a fejfájás, az általános fáradtság és a nyaknak, vál­laltnak a fájdalma általában az izomgyengeségre vezet­hető vissza, az izometriai nyúlnak meg, mint a moz­gásnál.) A titkárnők például a tenyerüket az írógéphez nyomják, kinyújtott ujjaikat egymáshoz feszítik vagy fe­jüket teljes erővel kezeik­izomedzés több millió követő­re talált. Nyugat-Németor- szágban már legalább het­venezer irodalmi alkalmazott lazítja meg rendszere­sen, nap mint nap 2—10 per­cen keresztül a tudományos úton kipróbált módszer sze­rint izmait. (Izometria any- nyit jelent, mint „egyenlő mértékben”. Az izmok bár megfeszítődnek, de nem hez préselik (felvételünk) — Más izometriai gyakorlatokat minden feltűnés nélkül lehet elvégezni. A meggyilkolt amerikai elnök, John F. Ken­nedy a hosszú ülések alatt izomedzést végzett. Dr. Th. Hettinger orvosnak az izom­etriai imozedzéssel foglalkozó könyvét (Isometrisches Trai­ning) most adták ki har­madszor Egy fedél alatt a Szahara és a sarkvidék ;r :. . Itt „csinálják” a szelet. Bár ez furcsán hangzik, de láttam azt az óriási gőzka­zánhoz hasonló klímaberen­dezést, ahonnan ez a szél el­indul. Elég erős áramlása van. Óránként 40 ezer köb­métert lehel ki ez a nagytel­jesítményű műtödő. A sze­let azután egy betonfolyosón átbocsátják és a második szintre irányítják, ahol szá­razabbá vagy nedvesebbé te­szik, s széndioxidot adnak hozzá.. 1 Ámde nemcsak szelet csi­nálnak itt. Külnöleges beren­dezések a hőmérsékeletet mínusz 70 fokra csükkentve kemény szibériai fagyot va­rázsolnak elő. Ha azonban a fagy éppenséggel nem tetszik, akkor az itteni „varázslók” sivatagi hőséget vagy londoni ködöt is tetszés szerint elő­állíthatnak ... A fitotron nevet kapta ez a mesterséges éghajlat kiala­kítására szolgáló sajátos la­boratórium. Működését a Szovjet Tudományos Akadé­mia szibériai tagozatának növényfiziológiai és bioké­miai intézetében hamarosan megkezdik. Most szabályoz­zák be a berendezést, a fi­totron különleges hőszigete­léssel borított húsz kamrájá­ban a kutatók bármikor elő­idézhetik a szükséges éghaj­latot. Lehetőséget kapnak ar­ra, hogy egy fedél alatt ta­nulmányozzák az egész vége­láthatatlan Szibéria növény­világát. ... Hófehér zománcba öl­tözve csillognak a falak A mennyezeten az átlátszó üvegemyő mögött állandóan hideg levegő áramlik, hogy megvédje a zsenge növényi hajtásokat a nagyerejű lám­pák perzselő hatásától. Ezen; kívül az ernyő a jobb fény­szórásban is segít. A növé­nyek számára a földet ter­mosztát kádakba helyezik. Ä kádak egyetlen gombnyomás-' sál emelhetők, illetve süly- lyeszthetők, s így közelebb vihetők vagy el távolíthatók a fény- és hőforrásoktól, A fitotronnak a fénytől teljesen, megfosztott „éjszakai” kam­rái is vannak. Ezenkívül olyan üvegházak is találha­tók, ahol a kísérleteket ter­mészetes napfénynél végzik.' Olyan különleges üvegből készültek, amelyek az ibo­lyántúli sugarakat átbocsát­ják. Minden kamra programve­zérléssel van ellátva, ami le­hetővé teszi mondjuk a ta­vasz pontos modellezését. Eb­ben az esetben a már meleg nappalokat éjszakai fagyok váltják fel, s a földet bőven átitatja az olvadásvíz. Az elektronikus öníró ké­szülékek nemcsak azt rög­zítik, ami a kamrában törté­nik, hanem az adatokat a központnak is jelentik, aho­vá a fitotron minden részé­ből befutnak az információk. A fitotronban a mezőgaz­dasági növényfajtákat külön­féle próbáknak vetik alá: mennyiben fagyállóak, ho­gyan reagálnak a nulla fok körüli hőingadozásokra stb. Természetes körülmények kö­zött ez a folyamat jnagyon hosszadalmas lenne. A nö- vénynemesítők gyakran nem tudják befejezni az új faj­ták kitermesztésével kap­csolatos munkájukat, s ezért tanítványaikra hárul a fel­adat. A fitotron kamráiban viszont képletesen szólva „sűrítik” az időt. Évente itt három búzatermést is kap-4 nak. Ez kecsegtető távlato-f kát nyit meg a szibériai nö^ vénynemesítők előtt. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom