Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
1969. június IS SZOLNOK. MEGYEI NEELAt II A szavak súlya Az egyik gimnázium és szakközépiskolában — március hónapban — középiskolai szak- és általános felügyelőkből álló brigád vizsgálta; az országos művelődés-politikai elvek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. A megyei tanács vb művelődési osztályának megbízásából kiszálló kollektíva vezetője végül is május közepén jegyzőkönyvbe fogalmazta: „Megítélésem szerint a testületből hiányzik a harcos kiállás, az optimizmus, a politikai helytállás (sic!), amelyet az ifjúság... elvár. Politikai állóvízben — márpedig a testületben az van, — nehezen tudunk a korral haladni még akkor is, ha tempósan evezünk hozzá...” Egyéb megállapítások is Születtek Így például; „Tehetséges, szókimondó, emberekkel találkoztam, akiknek dereka és szelleme csak akkor hajlik meg, ha annak értelmét látják...” Ne is idézzük tovább a kollektíva vizsgálatáról készült jegyzőkönyvet, — mely mindvégig egyes számban általánosít és summáz újra és újra. Anélkül, hogy bizonyító példával is dokumentálná, mire alapozza e megállapításait. Tele van a jegyzőkönyv hasonló megnyilatkozásokkal. Döntőbírák nem akarunk lenni abban, hogy helytálló- ak-e mind, vagy egyáltalán mi felel meg a valóságnak e fura megállapításokból. Ez nem tartozik feladatkörűnkbe. Annyit azonban tudunk, s erről hírt adtunk több alkalommal; az iskolában e tanévben nyelvi laboratórium készült, a kémiai előadót is korszerűsítették, elkészült a fizikai előadó felújításának és modernizálásának terve, bővült az iskola megyeszerte híres sport-telepe, országos hírű diák találkozónak voltak gondos megrendezői. a családi és társadalmi ünnepségek megyei bemutatójának díját az iskola fiataljaiból álló kis csoport vitte haza, példamutató a kezdeményezésük a honvédelmi nevelés terén, hozzávetőlegesen negyedmillió forint értékű felszereléssel gyarapodott a szemléltető eszközök tára. Igaz, erre vonatkozóan is van a jegyzőkönyvben sum- más ítélet; nem lehet tudni kötelességből, vagy meggyőződésből” érték el ezeket az eredményeket az idén a nevelők? Nos, ennek megítélésére sem vállalkozhatunk. De egy bizonyos. Egy iskola tantestülete politikai légkörének ilyen summ ás elmarásztalása joggal aggaszthatja az iskola igazgatóját s az iskolában működő pártszervezet titkárát. Az pedig teljességgel érthetetlen, hogy ha — állítólagosán — ilyen megállapításokra jutott a vizsgálatot végző brigád, akkor a területileg illetékes politikai irányító testületek választott és felelős vezetőit miért nem kereste fel a szakmai munkát vizsgáló pedagógus brigád, vagy annak vezietője. Mert nem kereste fel sem a vizsgálat megkezdésekor, sem közben, sem utána. Miért nem hívták meg arra a tantestület! ülésre akkor a helyi politikai szervek vezetőit, amikor mindez nyílt színen kihirdetésre került? Sőt. a jegyzőkönyvet, annak másolatát sem tartották szükségesnek elküldeni tájékoztatásul, egy hónap leforgása alatt, mind a mai napig a helyi vezető testületeknek, jóllehet ilyen, kifejezetten politikai jellegű megállapításokat tettek. Joggal felvetődik, vajon a kommunista nevelőkre is vonatkoznának a jegyzőkönyv elmarasztaló megállapításai? Hol a határ? Vagy — miként a költő mondja — „Mifelénk a szavakat nyüj- jük, mint a ruhát?” És matematikailag, a valószínűségszámítás törvényei szerint is, vajon igazolhatók-e ezek az egyértelmű, jegyzőkönyvbe fogalmazott ítéletek? A papírra vetett dokumentum végül is arra kéri a nevelőket és az iskola vezetőit, ne tekintsék az elmondottakat udvariassági formulának. .. Azt hisszük ez felesleges aggodalmaskodás. Senki sem tekintette annak. A megyei tanács vb művelődési osztálya — mint értesültünk — most már vizsgálja e vizsgálat tanulságait. Ügy érezzük — s «ízért sem jelöltük meg az iskolát, ahol az eset történt, — hogy nem egy iskola vezetőjének és tántestületénék sérelméről van szó. Sokkal többről. A hazánkban kialakult, *. mind általánosabbá, sőt kőtelezővé vált munkastílus normáinak és szokásainak a megsértéséről. A magunk részéről egyet kérünk: több realitásérzéket, felelősséget, s körültekintőbb ítéletet egy-egy iskola vezetése, az iskolában működő pártszervezetek munkája, és több megértést a jószándékú nevelők pedagógiai tevékenysége iránt... Hogy a hibákat is hitelesebben, meggyőzőbben lehessen feltárni,.. Ne így. Császtval István A virágos Szolnokért Több virág ÚJ Játszóterek Ki k! maga előtt A tavalyihoz képest Szolnokon 50 százalékkal nőtt a „virágfelület”. A városi parkok összterülete 385 ezer négyzetméter. A meglévők fenntartására és újak létesítésére az idén 600 ezer forinttal többet Is költ a városi tanács útfenntartó üzeme. Ezúttal nem a legnagyobb vállalkozásokról Írunk — ezeket többé kevésbé mindenki ismeri, — hanem azokról az apróságoknak tűnő csinosításokról, amelyek egyik napról a másikra szebbé teszik egy utca képét. A Kossuth téren három hete még bosszankodva néztük a széttúrt ágyasokat, s a szerte guruló földrögeket. Azóta már kinőtt az elvetett fű, cseperednek, s virágot bontottak a csenevész- nek, csúnyának látott palánták. Kicsinosították a Kossuth Lajos utcát Is; a kardvirághoz hasonló, canna virágot ültettek végig az egyik oldalán. De „klvlrágzott” a József Attila utca, a Ságvári körút, a Vöröscsillag és a Vosztok út, a Tisza-partd sétány is. Dália, rózsa, piles, canna virít a járda- szegélyeken és a kővázákban. Szép színfoltja lett a belvárosnak a Szigligeti Színház előtt ötletesen kialakított vriághárom- szőg, valamint a Költői Anna úton a Tisza mozinál ültetett virágtrupp. Növények díszítik a Vöröscslllag úti ABC áruház előterét is. A gyerekekre Is gondoltak az idén. Huszonnégy új hintát kaptak a játszóterek. Az Éva eszpresszó mögött, ahol eddig romos grund húzódott, két hónap múlva gondozott gyep, színes hinták, tarka virágágyak fogadják a játszó gyerekeket. A Bástya eszpresszó háta mögött engedély nélkül eddig is futballoztak. Most. az elhanyagolt területet beültetik fűvel, s két íut- ballkaput állítanak fel. — így megoldják, hogy ne az utcán, lépcsőházakban, s a virágágyak között rúgják a labdát a fiúk. A lakótelepek arculatának szépítéséért az útfenntartó üzem akciót indított. Azok a lakók, akik vállalják, hogy házuk előtt felesnek és fűvel bevetnek egy bizonyos területet, ingyen kaphatnak fűmagot. Virágtartó ládákat, palántákat ugyancsak ingyen, a házmestereken keresztül igényelhetnek a városi tanácstól. Csupán a növények gondozása hárul rájuk. A kijelölt nyolc utcából, s az ezekben lévő ötszáz lakásból eddig tizenegy vállalkozó jelentkezett. a m. Á 'tehenész tévésztárok Győztesekkel a képernyő előtt Alesiszigeten Csiíó Győző, az alesiszigeti fejőgépészképző iskola igazgatója elkattintja a tévékészüléket. Vege a filmnek. — Arra kérem kedves vendégeinket, fordítsák meg székeiket. Az első sor „méglódul”, s az ott ülők szembetalálják magukat a hallgatósággal, A film hősei, főszereplői: Lódi József karcagi, Horváth János bajai, Gaál, Jenő rákócá- falvi ifjú tehenész. A szakma országos vetélkedőjének első, második és harmadik helyezettjei. Két és félezer tehenész közül szerezték meg az elsőséget. A 45 perces kis- film róluk szólt, a hódmezővásárhelyi döntőn készült. Tudtak róla, számítottak rá. Arra nem, hogy még előtte kedves szavú meghívó üzenjen értük. A „Vagyok olyan gulyás, mint te” film adására jöjjenek el Alcsiszígetre kedves családjukkal, s itt nézzék meg a filmet a hallgatókkal együtt. Harminchatan tanúinak most is Alcsiszige- ten az ország minden részéből. Nagyon várták az elsőket. Mert. Azt mondja Drahos Gábor szaktanár: — Büszke vagyok mindhárom tanítványomra. Egymásután állnak fel a tehenészek. A tatai Ács Lajos elsőnek: — Nagyon kellett már, hogy a wS szakmánkat is bemutassa a tévé. Bálint János gerzsai tehenész azt fedezte fel, Horváth János egy kézzel masszázta a tehén tőgyét, holott két kézzel szabályos. Horváth nevet: — Igaz. Én is tudom, de a tévé kamerák előtt dolgoztam, idegesített. A tatai Borsodi Vince, a mezőhegyes! Danicskó Mihály azt kérik Lódi Józseftől. mondja már el, hogyan- lett első. Komoly fiatalember a kérdezett Felesége is itt van, mint a többi vendégé is. — Érdekes volt ez. Második lettem a városi döntőn is, meg a megyein is. Sőt majdnem harmadik. Akkor pedig nem is mehettem volna az országosra. S mit ad isten, az országos döntőn meg első lettem. Na, de az az igazság, arra már készültem nagyon. Itt végeztem, ezen az iskolán, ez jó alapot adott, s a döntő előtt még külön is gyakoroltunk Csifó elvtárssal és Benkő István tanárral. Szeretném, is megköszönni. Bállá János, a rákóczifalvi tsz főállattenyésztője is eljött a filmvitára, elkísérte Gaál Jenőt. Jenő a harmadik helyen végzett a három vendég között, s mégis ő járt a legjobban. Otthon azzal fogadta a tsz őt is, a feleségét is lengyelországi úttal jutalmazza. A tehenészek faggatják a három fiatalembert Erről, arról. Nagy dolog, hogy két és félezer versenyzőt előztek meg S hogy a filmen szerepelnek. A szakma sztárjai. Zsila Balázs, karcagi tehenész kér szót végük — Nagyon tetszett nekem, ez a tévéadás. De a cime nem. Mi az, hogy vagyok olyan gulyás? Nem gulyások vagyunk, fejőmesterek. A gulyás csak hajkurássza a jószágot, mi gépekkel dolgozunk, szaktudásunk van. Az induló vonatok, autóbuszok vetnek véget a jő hangulatú találkozónak. Csifó György három könyvvel kezében áll fel. — Egy kis ajándék iskolánktól, a vetélkedő, meg az együttes tévénézés emlékére. Kezet fog velük. Sorban a többi tehenész azt tes-i B. ti. Szovjet tudósok az utóbb! évek során jelentős kutató munkával járultak hozzá a cellulóz-kémia fejlődéséhez. Rigában például új eljárást dolgoztak ki a furfurolnak fahulladékból való előállítására, ami tekintélyes hasznot hoz a népgazdaságnak. A furfurol ugyanis egyike a legsokoldalúbb kémiai anyagoknak, fenolműgyanták és a nylon előállításánál éppoly nélkülözhetetlen, mint a nö- vényi olajok finomításánál, de vetőmagcsávázásra, gyomirtásra, tartósításra, aromajavításra is használják, amellett nélkülözhetetlen adaléka a motorhajtóanyagoknak, — ugyanis nagymértékben növeli a kopásállóságot. A rigai intézetben gazdaságos technológiát dolgoztak ki a fahulladéknak cukorrá való feldolgozására is, ezáltal olcsó állat-táphoz segítették hozzá a mezőgazdaságot. Ugyancsak ott született meg a fenyőtűből és falevélből való táplisztelóállítás gondolata, ami az ipari méretű gyártás megindítása óta vitamindús adaléka a takarmányozásnak. A kép a rigai kutatóintézet poliszacharid laboratóriumának egyik részletét mutatja be, ahol a legkorszerűbb felszereléssel dolgoznak. oíz izqáqxi mibe# m&n&Léq^a A fekete fuvarokról, a párád 1= csont - kátyúzásról és á Jó apátiul sorról Jó. hogy jön szerkesztőkéül. Régen találkoztunk. Mostanában nagyon elhanyagolja a munkásosztályt. Hapsikám! Olvastam a cikkét a potya- piálásokról, istenemre, szívemből . beszélt. De érdekelne. mit szóltak hozzá... ...Képzelheti. hogy akikről szólt nem jelentkeznek, mert mindjárt kiderülne, hogy kinek az inge. Egy-két jó eset azért volt. Egyik nap szól a telefon. Jelentkezik egy üzem vezetője. Mondja, hogy ez mégis csak disznóság, kiteregeti az újság az ügyeiket, meg hogy nem is ittak ők olyan sokat azon az ünnepségen. Hallgatom nyugodtan. Amikor befejezte, csak any- nyit mondtam, köszönöm, hogy jelentkezett. mert ® cikkben említett példa főszereplői nem ők voltak, de legközelebb az ő esetüket is meg fogom írni.. ...Ez óriási lehetett. Képzelem, hogy pofára esett a hAncá... ...Várjon, ez még semmi. A cikket átvette az egyik szomszéd megye lapja is. Másnap felhívta a főszerkesztőt egy régi ismerőse és nagyon megsértődve a szemére vetette, hogy kiteregeti a szennyesüket. És mentegetőzik, hogy ö tényleg berúgott e9V kicsit azon a díjkiosztáson. de nem látta a közönség közül senki... ...Ez még jobb, szerkesztőkém. És mondja, ezen kívül lesz valami hatása a cikknek? Vagy csak annyi, hogy ha maga is belekerül egy ilyen póttá eszem-iszomba, konyak helyett vitriolt öntenek a pohárba? Egyébként rá se rántson szerkesztőkém, nálunk mindig jó lesz maga egy nagyfröccsre. Különben kaptam egy levélét szerkesztőkén?. Az van benne, hogy feltétlenül mondjam el magának, ha találkozunk, ne csak a poiyar piáról írjon, hanem a potya- kocsikázás okról is. Itt van, kuksizzon csak bele: „...a közpénzek pazarlására több más példát is lehetne sorolni. Ilyen mindjárt a vállalati, hivatali gépkocsik használata. illetve ki nem használt- sága. a nem hivatalos utakra történő furikázások, fekete fuvarok. Nézzék meg például így befőzési szezonban a piac mellett hány állami, vagy más nem maszek rendszámú kocsi várja a megrakott kosárral felszerelt „új nagyságákat?’. A kihasználtságról: Van egy gépkocsivezető barátom. Ahol dolgozik több kocsi is van. ö mondja, hoay a kihasználtság évek óta alig 50 százalékos.' És mit csináltok, ha nincs fuvar? Ultizga- tunk a garázsban naphosz- szat...” Érdekes a levél, ugye hap- sákám. Derék, munkaképes emberek ultízgataak az állam pénzén. Nem lehetne ezt jobban megszervezni ? És egyébként, is szerksztőkém. Itt ez az új mechanizmus; Azt írták róia. amíg a beharangozása folyt, hogy a gazdaságosság, az ésszerűség világa jön. Ezután mindenki, nek a zsebe érzi majd meg, ha pazarolnak. Szerkesztőkém, ne beszéljünk mellé. Néhány helyen ez még csak a jövő zenéje. Maga jobban tudja, mint én, hogy akadtak olyan uborkafára mászó ürgék. akik a fene nagy önállóságot nem a meló megjavításával kezdték, hanem gyorsan felvettek még egy titkárnőt. a repi bundapálinkát meg skót whisikhyvel cserélték fel. Még jó, hogy a mai világban az uborkafa 4ga gyorsan törik, de azért nem ártana néha egy kicsit alá is fűrészelni. Remélem ezt nem mondia. hogy zöldségeket dumálok.., . ...A világért sem. Nagyon sok mindenben igaza van. Csak azt jegyezném meg, hogy ebben sem szabad általánosítani. Elég felháborító, ha csak egy-két embernél is találkozunk ilyen túlkapásokkal... ...Mindig félbeszakít. Én is vagyok olyan bölcs fej, mint maga, jól is néznénk ki, ha ezt általánosítani kellene. Csak hát fölmegy a pumpa az éntbérben, amikor ilyeneket ball, vagy lát. Egyébként, mégis csak mondok zöldségeket is. Egyik nap úgy adódott, hogy végre „valaki’’ lettem én is odahaza ég így kijutottam a piacra... Mit néz? Látom nem érti. No. figyeljen drága szakikám. megmagyarázom. Azt mondja az asszony vasárnap reggel, hogy „valakinek” ki kellene ugrani a piacra. És rám néz. Értettem, hogy ezúttal az a valaki csak én lehetek. Vettem a cekkert és nyomás. Hogy ott mi van? Kész tanulmány. Itt van például a paradicsom sztori. Árul egy maszek ürge két kosámyi paradicsomot. Kérdem, magának melegháza van? Nem nagyon akart válaszolni, de amikor összehaverkodtunk, csak kinyögte. hogy van az ördögöt; Két négyzetméter földje van mindössze a temetőben. Aho] majd deszka közé fektetik, örök gyógyítás gyanánt. A paradicsomot meg Pesten veszi a belvárosi csemegeüzle- tekbejj, Kapja — kiskereskedelmi áron — harmincért, adja öttenért. s a kedves dolgozó még mindig jobban jár. mintha a szolnoki boltokban venné meg hatvanért... Ide jutottunk, édes hapsi- kám. A mezőgazdasági centrumban ügy jutunv olcsóbban valami jó zöldségféléhez, ha bátyusok hoznak Pestről... Hogy’ eltúlozom? Nem, aranyos szerkesztőkém, ezt nem lehet eltúlozni... Egyébként mondok én jót is. ha var). De előbb egy viccet. Az egyik kisváros határában, a benzinkútnál megkérdj egy külföldi, melyik a legjobb szálloda. Azt mondja neki a fő pumpakezelő, van vagy három. de mindegy; melyikbe megy. Másnap úgyis sajnálja, hogy nem valamelyik másikban szállt meg... tgv voltunk mi eddig a városban a fűszer-, csemegeüzletekkel De amióta meg. nyílt ez az új bolt, a Jólét, már nem mindegy. Amit ezek a szövetkezeti gyerekek csináltak — az tényleg a kereskedelem, Járt már ott, szerkesztőkém? Csak azt tudom mondani, hajrá fiúk, mindnt bele ezután is. És mégegyszer hajrá azoknak, akik olyan jól megszervezték Szolnok sörellátását. —■ Ugve milyen egyszerű? Ne-n gyártanak itthon eleget veszünk a szomszéd Jugoszláviában. ahol van... ...No. látja nem csak rósz- szar lehet mondani a mi kereskedőinkről. Jöjjön, mossuk le a mérget egy üveg jé apatini sörrel. Varga. lózso* •
