Szolnok Megyei Néplap, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-19 / 139. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1969. június 19. DOPPINGSZEREK A SPORTBAN A „kémiai gyilkosságról Vtemrégtben közvetítette a. tv az ökölvívó Európa Bajnokság bukaresti döntőjét, ahol a magyar ökölvívók szépen szerepeltek. A ttr riporter elmondta, hogy a szórúpró baszerű dop. ping-vizsgálatra a magyar Orbánt választották ki, s hamarosan hallhattuk azt is. hogy a próba nem mutatott ki doppingszert Orbán szervezetében. Miért tiltják a szabályok a sportolók mesterséges felajzását, miért ellenőrzik ezt olyan szigorúan? Napjainkban kétségtelenül a gyógyszerek karét éljük. Gyógyszert szed az álmatlanságban szenvedő idős ember, a munkahelyén felidegesített fiatal, a hosszú távra induló gépkocsivezető, az érettségiző diák, stb. Sajnos az utóbbi időben a sportolók is csatlakoztak a gyógyszert szedők táborához. hogy erőszakot véve a természeten, ezek segítségével. egyre káprázatosabb eredményekkel ejtsék bámulatba a világot Nehéz eldönteni, hol kezdődik: a sportban a dopping. Ma természetes, hogy a sportolók a kondíciójavítás érdekében vjtaeniptablettákat szednek, vagy verseny előtt megisznak égj? erő® feketét Kevéssé természetes, hogy a súlyemelők, súlylökők. birkózók férfi nemi-hormon készítményeiket szednek, hogy rövid idő alatt elérjék a súlycsoportjuk maximális határát vagy gyógyszerekkel fogyasztják magukat, ha túllépték azt. A gyógyszerek használata azonban itt sem rekedt meg. hanem kifejezetten a versenyeredmények fokozását kívánja befolyásolni. Már a háború előtti futó- versnyek történetéből ismert. Rudolf Hárbig neve, aki a? első „kémiai atléta'5 volt. Később a doppingszerek legjobban a kerékpárosoknál terjedtek el. Közismert az 1967-es Tour de France-on Tom Simpson tragikus végű balesete Július 13-án érte el a mezőny a legnehezebb szakaszt A versenyzőknek át kellett kelni egy csaknem 2000 m-es magaslatom. Nagy volt a hőség: árnyékban 45 fok Celsius. A csúcstól mint, egy 2 km-re a 7. helyet tar- tó Simpson egyre lassabban Haladt Fejét ingatta, kezei önkéntelenül szorították a kormányt, szemei üvegesek lettek. Látszott, hogy erejének a végéhez közeledik- Néhány perces vívódás után lezuhant a nyeregből, hanyattesett a kavicsos lejtőn. Előkerült az orvos, de Simpson pulzusa már alig volt tapintható. Az oxigén belélegzés sem hozott eredményt Helikopteren azonnal kórházba szállították, de ott sem sikerült életrekelteni. Az orvos ragaszkodott a boncoláshoz, amely kimutatta, hogy szervezetében Amphetamin nevű doppingszer volt. A tragédiát fokozta, hogy éppen a tehetséges Simpson volt aki többször is felemelte szavát a doppingszerek ellen — ered- ménytélenüL Ha továbbra is az élhez akart tartozni, sodródott az árral, bár előre látta az elkerülhetetlent... Simpsonon kívül több tragikus példa igazolja, hogy a szervezetet nem lehet büntetlenül a végsőkig „feldobni”. De az egyéni tragédiákon kívül a sportnak is sokat ártott a vegyszeres hajsza; a tiszta, nemes küzdelem idegfeszítő, nemcsak erkölcsi, de jelentős anyagi javakért is folyó emberféléin, gyilkos küzdelemmé vált A versenyzők sokszor a kerékpár-nyergen ülve adták be maguknak az injekciót. A doppingszerek emelik a vérnyomást növelik a pul- zusszámot, pupillatágulatot okoznak, fokozzák az anyagcserét ugyanakkor szűkítik a bőrereket. ezért hőemelke- dést okoznak. Elképzelhető tehát Simpson testhőmérséklete a 45 Celsius fokos hőségben! A szerek szellemi élénkítő hatása kétségtelen. Kisebb adagjuk kellemes vidámságot, könnyedségérzést, beszédességet, nagy munkakedvet okoz. Megszűntetik az álmosságot: ebben a tekintetben tízszer erősebben hatnak a koffeinnél. Növelik az agy befogadóképességét, az újonnan tanultakat azonban hamar elfelejts as ember. A fizikai fáradságra gyengébben hatnak, mégis használják, mert kitolják a munkabírás határát, erőg fáradságérzés esetén azonban nagy adag szükséges belőlük. Mivel hatásuk erős és hosszantartó, a doppingszereket szedő sportoló este altatóval kénytelen elaludni. Ettől természetesen rosszul'ébred és megszokott mozdulattal nyúl a doppingszer után... E szerek mérgező adagban mániás állapotot hozhatnak létre. Mint érdekességet tartják nyilván annak a súlydobónak az esetét, akin 1962- ben dühöngő őrület tört ki: kis híja. hogy meg nem ölt egy versnybírót és szobájában falhoz veregette a fejét.. A sportolók életében legfontosabb a rugalmas alkalmazkodóképességű szervezet. Ezt öli meg a dopping Nem véletlenül nevezik tehát a stimuláló szerek használatát „kémiai gyilkosság”-nak. Újabb Gacsi kiállítás Alighogy bezárta kapuit Gácsi Mihály grafikusművész Perkovits teremben! kiállítása, amelyet több ezren néztek meg sőt a televízió jóvoltából a tv nézők milliós tábora is láthatta a tárlatot, a művész újabb meghívást kapott Marton vásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Intézetének bemutató termében tegnap nyitották meg a Derkovits teremben bemutatott anyag újabb kiállítását A tv közvetítés óta nagy számban érkeznek Gácsi Mihályhoz meghívások, gratulációk. Sehirillas Két év múlva kőrülfutom a Főidet Az immár nemzetkön tekintélynek örvendő 30 éves, 77 kilós és 187 centi magas Schirilla György emlékezetes Moszkvába és Becsbe futása után szombaton reggel újabb főváros „meghódítására” indult. A Vasas szupermarató- ni futója a magyar—szovjet határon Záhonyban startolt szombaton reggel 7 órakor, és június 20-án érkezik meg Varsóba, 702 kilométer megtétele után. r— Hét nap alatt érkezem Varsóba, óránként 13 kilométeres átlagot futok, napi adagom 90 és 120 kilométer között váltakozik — mondta Schirilla György. — Varsóba érkezésem után egy hetet pihenek, majd részt veszek a Gdansk környéki 11 kilométeres tengeri úszóversenyen. Ismeretes, hogy a futáson kívül az úszást is nagyon kedvelem. Varsóba érkezésig számításaim szerint 10 kilót adok le testsúlyomból, a lengyel fővárosban egy hét alatt vissza kell szereznem a súlyveszteséget, különben nem lenne esélyem az úszóverseny megnyerésére. Tíz kilő mézet viszek magammái, ez a legjobb erősítő. Schirilla — aki különben 13 éves kora óta fut, és eddig 94 200 kilométert futott — különleges étrendet kapott orvosaitól- A varsói útra az említett mézen kívül 5 kiló citromot. 35 darab tojást, 5 liter paradicsomlevet, 3 kiló sajtot, 2 kiló csokoládét visz, ezen kívül naponta vásárolnak még fél liter friss tejfölt és fél kiló epret vagy cseresznyét. Mást nem fogyaszt a hétnapos futás alatt A szupermaratóni atléta tele van tervekkel. A Varsóból való hazaérkezés után azon- nyomban Budapestről egy nap alatt lefut a 169 kilométerre levő Szegedre. Márciusban pedig Párizs a cél. Most jelölik ki Budapesttől Párizsig a pontos útvonalat, 1600—1700 kilométer lesz ez a távolság. — A Moszkvába. Becsbe, Varsóba és Párizsba futás csak előkészülete életem nagy vállalkozásának — mondotta Schirilla György. — Ügy tervezem, hogy 1971-ben földkörüli futásra vállalkozom. Tíz hónap alatt, a 40- es szélességi öv mentén futom körül a világot. Budapestről indulnék, és mintegy 38 000 kilométer megtétele után ide érkeznék vissza. A Szovjetunión és Mongólián keresztül futnék először, s Nyugat-Európán át érkeznék haza. a tengeri utakat természetesen hajön tenném meg. Az eddigi szupermara- tóní futások nem jelentettek számomra különösebb nehézséget, bizakodással tekintek az egyedülálló vállalkozás elé is. Hu$£@üQt éw dokumentumokban A megyei pártbizottság proo*g*mda és művelődési osztályának irányításával szerkesztő bizottság alakult Szolnok megye 25 éves fejlődését bemutató dokumentumkötet összeállítására. A nagyterjedelmű, előre láthatóan 5—600 oldalas dokumentumkötet, a megyi politikai, gazdasági és kulturális életének legfontosabb eseményeit rögzíti, korabeli forrásanyag összegyűjtésével. A könyv, amely eredeti írásos dokumentumokat és fényképeket tartalmaz, a jövő év tavaszán, felszabadulásunk 25. évfordulójára jelenik meg Négyes ikrek Alekszandr Rogovéknáí négyes ikrek születtek. Mind a négy újszülött kislány: Vera, Nágya Ljuba, Ólja. „Voszhod” faluban élnek, a Kadomszki kerületben. A Rogov család a kolhoztól bútort, hűtőszekrényt, s televíziót kapott ajándékba. Az egyik gyűlésen hozott határosat alapján a kolhoz költségére ápolónőt vettek fél, aki figyelemmé} kíséri a kicsik fejlődését. s a mamával együtt féltő gonddal vigyáz egészségükre. Képünkön: anya és négy gyermeke. a mim A világ kenyérgabona-termelése A világ tavalyi kenyérgia- bona-termelését 338 millió tonnára becsülik. Ez a mennyiség 10 százalékkal haladja meg az 1967. évi termést és 7 százalékkal az 19661. évi rekordtermést A kenyérgabona vetésterülete tavaly 1,4 százalékkal volt nagyobb az előző évinéL A becslések szerint a búza tavalyi Tílágfcermése 305 millió tonnát tett ki, tehát 10 százalékkal haladta meg az 1967. évit és 7 százalékkal az 1966. évi színvonalat A rozs tavalyi világtermését 32,4 millió tonnára becsülik, A rozs termése tehát az előző évihez képest 7 százalékkal nőtt, noha vetésterülete 2 százalékkal csökkent A termelők részesedése a lakosság élelmezési kiadásaiból az VSA-ban Az VSA farmereinek 1967. évben mindössze 27,4 milliárd dollár jutott az ország lakossága áltál (belföldi eredetű) élelmiszerekre költött összegből, amely 85 mil- liárdot tett kt Utóbbi ősz- szeg 2 milliárd dollárral növekedett az előző évhez képest, míg a famereknek jutó összeg 0,7 jxálliárddal csökkent Az élelmiszer-kereskedelmi árrés („food marketing bili”), amely a fentiek szerint 1967-ben 57,6 milliárd dollárt tett M, 10 év alatt kereken 20 railliárd- dal növekedett A kereskedelmi árrés fenti 20 milliárd dolláros növekedéséből csupán körülbelül 10 milliárd vezethető vissza az élelmiszerfogyasztás növekedésére. A tovább! 10 milliárd — tehát az ösz- szes növekedés fele — rész* ben a munkabérek és egyéb ráfordítások árának emelkedéséből, részben a lakosság kiszerelt élelmiszerek iránti igényeinek növekedéséből, illetve a háaonkivüli étkezések számának viszonylagos Adatok a francia élelmiszeriparral Az élelmiszeripar üz3e0 forgalma évi 50 milliárd frank körül van, ami az egész ipar összes üzleti forgalmának 12 százalékát teszi ki, tehát akkora, mint a vegyipar, vagy az acélipar üzleti forgalma. A kereken 20 000 élelmiszeripari vállalatból 1000 látja el a piac 60 százalékát, ami azt mutatja, hogy az élelmiszer- ipari vállalatok túlnyomó szára, kis termelési egységek»: bői áll. Az élelmiszeripar! vállalatok számának 43 százaléka 50 alkalmazottnál kevesebbet tart, csupán 1,6 százaléka tart 200 alkalmazott-' nál többet A kisméretű élelmiszeripari vállalatok előtt csak két lehetőség áll a jövőben: vagy a vállalati fúziók útjára lépnek, vagy eltűnnek a gazdasági élet porondjáról. A mezőgazdaság gépesítettsége Angliában A legutóbb nyilvánosságra hozott adatok szerint az angol mezőgazdaságban (Skócia nélkül) 1968-ban összesen 352 380 traktor dolgozott. A mezőgazdaságban dolgozó bérmunkások száma ugyanakkor mindössze 312000 volt. Ä szántóterület 14,1 millió acre. (Egy traktorra tehát kereken 40 acre szántóterület jut. — 1 acre == körülbelül 1 magyar hold.) A traktorok közül: 257 350 darab 10—50 hP-s, négykerekű 82 080 darab 50 hP-n felüli, négykerekű 12 950 darab lánctalpas és egyéb összesen : 352 380 darab A villamosenergia térhódítása a szovjet mezőgazdaságban A szovjet falu egyre több villamósenergiát kap — A szövetkezeti és állami gazdaságok villamosenergia fogyasztása az 1953. évi 2,7 milliárd kilowattóráról 1965- ben 21 milliárd kilowattórára emelkedett. 1970-re ez a szám megkétszereződik. A mezőgazdasági üzemek hatalmas és megbízható áramforrásokhoz jutnak. A legutóbbi időkig a nagy erőműveket főleg a2 ipar, a szállítás, az építőipar szükségletének kielégítésére használták fel. Ami a szövetkezeti és az állami gazdaságokat illeti, azok az energiát elsősorban a kis falusi áramfejlesztők ezreitől kapták. A falun egy kilowattóra ötször-nyolcszor any- nyiba került, mint a városban. A kis áramfejlesztők természetesen nem válhattak a mezőgazdaság komplex villamosításának szilárd bázisává. Most lehetőség nyílt arra. hogy a mezőgazdasági üzemeket bekapcsolják az állami energetikai rendszerbe. A mezőgazdasági üzemekbe megindult a villamosenergia hatalmas áradata, a falusi körzetek számára olcsóbb díjszabást állapítottak meg, mint a városokban. A szövetkezeti és az állami gazdaságok egy kilowattóráért most egy kopejkát, a városi fogyasztók pedig 4 kopejkát fizetnek 1970-re * mezőgazdasági üzemek villamosenergía szükségletének 80—90 százalékát az állami energiarendszerből fogják fedezni. A mezőgazdasági üzemek az olcsó energia kihasználása érdekében gépesítik a takarmányelőkészítést és a juhok nyírását, „ vízellátást és a fejést, a szemestermények kezelését; villamosenergiát használnak az üvegházakban és a melegágyakban. A villamosenergía még az ország legtávolabbi és legnehezebben megközelíthető körzeteibe is eljutott. A mezőgazdasági üzemek csupán termelési célokra több mint 30 milliárd kilowattóra villamosenergiát fognak kapni a folyó ötéves terv végén. Jelenleg az ország felsőoktatási intézményeiben, technikumaiban és szakmunkás- képző iskoláiban fokozzák a mezőgazdaságnak szükséges villamosítási szakemberek képzését Az ötéves terv végéig a mezőgazdasági üzemekbe 37 ezer villamossági mérnököt és technikust, valamint körülbelül 240 ezer villanyszerelőt küldenek. FONÖ, SZÖVÖ átképzői munkakörbe lányokat 1700—4900.— Ft-os kereseti lehetőséggel, FESTÖDÉNKBE férfiakat 2000.— Ft-os kereseti lehetőséggel felveszünk. Kérésre szállást biztosítunk Jelentkezés levélben: Újpesti Gyapjúszövőgyár Budapest, IV. Berni úti.
